Nemzeti Ujság, 1923. május (5. évfolyam, 98-121. szám)

1923-05-29 / 119. szám

\ ° Tv*. v íj i I n /? / iát 7 3 * iJvMw/7 / \ " if . ,<>r. • ' fl L, / ■ •’<£>' 9 ; / 9 Uj I / ifti„ V.. .... < ' - J V. évfolyamrUjJ9J *zám. Ára hétköznap S0 K., vasárnap 70 K. Kedd, 1923 május 29. NEMZETI ÚJSÁG Szerkesztőség és kiadóhivatal, Budapest, V­, Honvéd-u. 10. Tel.: 127-46, 127—47, 127—48, 127—48 és J.­­55. Fiókkiadóhivatal: IV., Duna­ u. 6. Tel.: 123—08 és Teréz-körút 62. Tel.: 121—48 Reklamációk: Telefon 19—25. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP FSszerkeszt6: Túri Béla. • Telei«« szerkesztői Tóth László dr Előfizetési ár: Egy hónapra 1000 korona, negyedévre 2800 korona. — Egyes szám ára 50 korona. — Ausztriában hétköznap 150% vasárnap 2000 osztrák korona. — Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Az uj Internacion­elé A szociáldemokrata párt nagy ürömmel könyveli el, hogy a hamburgi nemzetközi szo­cialista kongresszuson megalakult az új Inter­­nacionálé. A II. Interna'u­ionálérse­k és a Wie­ner Arbeitsgemeinschaft Sozialistischer Arbei­terparteien utódjaként jelentkezik a Szocialista Munkás Internacionálé. Nem világos ugyan, hogy tényleg a HL Inter­nacion­áléval szemben álló szocialistákat mind magába fogja-e majd foglalni az új szervezet és így tényleg helyre­­állította-e az egységet a szociáldemokrata tá­borban, de még ha így volna is, a hamburgi határozatnak közt sincs ama jelentősége, me­lyet a magyarországi szociáldemokrácia neki tulajdonít. Semmiféle kongresszusi határozat nem tudja többé eltakarni azt a csődöt, mely­be a m­arxi szociáldemokrácia jutott. Nemcsak a nagy gya­korlati szakadék van meg a demokrácia mód­szeréhez és a proletárdiktatúra rendszeréhez ragaszkodó két szocialista tábor között, ami kétségtelen, nagyban csökkenti a szocialisták osztályharcának erejét. Sokkal nagyobb siker ütött a marxi szocializmuson annak az igazság­nak felderengése, hogy az egész szocialista gazdasági felfogás légüres fejben mozog. Az élet rácáfolt minden szocialista vagy kommu­nista próbálkozásra. Az osztály­harcnak és az osztályú rajomnak hirdetése, mely még legjob­ban feltüzelte a tömegeket, elvesztette értelmét, elvesztette legalább is abban az értelemben, ahog­r a szociáldemokrata vezérek ezzel a mun­kások millióit hitegették. Az olaszországi példa egyszerre megmutatta, hogy a dolgozó néj, melyet a szociáldemokra­ták egészen ki akartak maguknak sajátítani, éppen nem marxi teóriákhoz és formákhoz ra­gaszkodik, hanem munkája útján boldogulást keres. Mihelyt a fascist­a szervezetek ezt bizto­sítani tudják nekik, azonnal ott hagyták öröm­mel a vörös zászlót. így lesz ez mindenütt, ahol a dolgozó nép és a munkások milliói látni fog­ják, hogy a „reakció”­ ördögét és a „világbéké”­­nek megvalósítását hiába emlegetik. Az egyiktől nem kell félni, a másik meg nem fog bekövetkezni. _ Pedig a hamburgi szocialista kongresszus is jóformán ilyen frázisok kiröppentését produ­kálta csak, hogy „le kell gyűrni a nemzetközi reakciót“ és hogy­ a „munkásság egysége m­eg fogja teremteni a világbékét.“ És ezt merik hér­­dem­i annak a V­ander­velde-nek jelentésében, ki maga is aláírta mint belga delegátus a ver­­sailles-i békediktátumot. Sőt éppen Vander­­velde ajkáról megtudtuk azt is, hogy a szocia­listák a reakció alatt, melyet le kel gyűrni, elsősorban a királyságot értik. Az olasz és ma­gyar királyságot jelentették ki olyan reakciós intézményeknek, melyeket el kell tüntetni. Ugyanakkor azonban az új Internacionálé, mely a módszerben szakít a bolsevizmussal, elítél minden beavatkozást Szovjet-Oroszország ügyeibe. íme, mennyire kétféle mértékkel mér az új Internacionálé is, mihelyt az úgynevezett jobboldali vagy baloldali reakcióról van szó. Túlságosan hamar leleplezték magukat, hogy igen vékony válaszfalat akartak Hamburgban emelni az új Internacionálé és a bolsevizmus között. De van ezen csodálkozni való, mikor a ham­burgi kongresszuson Kunfi Zsigmond nemcsak megjelenhetett, de mint az új Internacionálé ez idő szerint még csak katonája szerepelt? Azt ugyan nem mondhatta, hogy a magyarországi „elvtársakat“ képviseli, de volt rá go­ndja, hogy a rágalom mérgét akkor fröccsentse rá Ma­gyarországra, mikor Magyarország vezető ál­­lamférfiai éppen az ország talpraállításának ügyében a külfölddel tárgyalásokat folytatunk Kunfi az új Internacionálé feladatának jelölte meg: megakadályozni, hogy a magyar viszo­nyok át ne terjedjenek Közép- és Kelet-Euró­pába. Tehát még a nyomorék Csonka-Magyar­­ország a métely Közép- és Kelet-Európában. Ez okozza, hogy a közép- és keleteurópai vi­szonyok nemcsak konszolidálódni, javulni nem tudnak, de egyre jobban nyílt sebét képezik Európa testének. A magyarországi szociálde­mokratáknak és lapjuknak persze egy tiltakozó szavuk sincs Kunfi ezen viselkedése­ Magyar­­ország bemocskolása ellen. Sőt farizeus módon azt emlegetik, hogy „nekünk, magyar proletá­roknak belpolitikai helyzetünk lehetetlenné tette, hogy ott lehessünk a hamburgi nagyszerű A Magyar Távirati Iroda jelenti. A beérke­zett ellenőrző táviratok alapján megállapítható, hogy a jóvátételi bizottság hivatalos kommü­nikéjének, amelyet május 23-án hozott határo­zatáról közzétett, hiteles francia szövege a kö­vetkező: La Commission des Réparatiuns, au cours de la séance sous la prcsidence de M. Barthou a pris la décision suivanje. Le éélégué francaié et le diflégtié commun adant rőté „paar“, le détegué brlfannique et le délégué Halién a.tfant vnté „contia” et President ay ant emis un seconde vote „pour” en vertu das dispositions de Particle 312 du trhiié do Trianon fut decidé: 1. de ne pas s'opposer en principe d la demands de la Hongrie tendant á la levée temnoraire du privilégc concernant certains tevenus de la Hon­grie qu'tl pounail étre nécessaire d'affecter d la garantie d’emprunts autorisés mais á'accorder cette facilité settlement dans des cas déterminés et pour des projets d’emprunts bien définis que le gouvernement kongrois soumettrait á Vapprobation de la commission des reparations, dont une frac­tion déterminée serait consavrJe aux réparations, étant entendu d’autre part que les garantier ct les moyens de contróla nécessaires seraient donnés a la commission des réparations pour qu’e/le sóit assurée que la fraction des emprunis laisséc d la disposition du gouvernement hongrois serait ex­­clusivcment employée au relcvement économique et au rclévement financier de la ücngrie en vua de mettre cclle-Ci cn état de fairé face á ses alli­gations des reparations et qu'en mérne temps toutes les mesurcs d’ordre Interieur nécessaires pour assurer cc rclévement seraient prises. a’envoyer immédialement cn Hongrie, pout examiner la situation fínanciére et économique du pays, une mission que devra reecvoir du gouver­nement toutes les faciltíés nécessaires d cet ellet. 3. d’inviter la gouvernement kongrois, en lui notifiant les décisions précédentes, d exécuter d'une facon plus reguliere le paiement du cout des armées d’occupation, les livraisons de bétail en cours et celles de charbon, á conclure ács forfaits pour la restitution dans le plus bref délai possible et á donner exécution avec la meilleure volonté d toutes les autres dispositions du tralté de paix qui ne con­stituent pas des charges financiéres, étant entendu que, pour les décisions d prendre á la suite de l’examsn des cas concrets qui lui seraient soumis dans les conditions prévues ci-dessus, la commis­sion tiendrait compte de la maniére dont la Hon­grie se sera acquittée de ses obligations. A francia szöveg pontos magyar fordítása a kö­vetkező: A jóvátételi bizottság Barthou elnöklete alatt tartott ülésén a következő határozatot hozta: Miután a francia és a közös megbízott igen­nel szavazott, az angol és az olasz megbízott pedig nem­mel s az elnök a trianoni békeszer­ződés­ 362. pontjának értelmében egy második igen szavazatot adott le, elhatároztatott: 1. A bizottság elvben nem ellenzi Magyar­­országnak azt a kérelmét, amely Magyaror­szág bizonyos jövedelmeire vonatkozó zálog­jogok időleges felfüggesztését célozzza, aumi arra volna szükséges, hogy garanciául szol­gáljon az engedélyezett kölcsönökhöz. Ezt a könnyebbséget azonban csak bizonyos meg­határozott esetekben és pontosan, mest ha­tározott kölcsöntervekre vonatkozóan adja meg, amelyeket a magyar kormány a jóváté­teli bizottság jóváhagyása elé terjesztene és amelyeknek egy meghatározott ré­sze a jóvá­tételt szolgálná, másrészt természetes, hogy a jóvátételi bizottságnak megadnák a biztosíté­kokat és a szükséges ellenőrzésnek a lehető­ségét abban a tekintetben, hogy biztos legyen arról, hogy a kölcsönnek a magyar kormány rendelkezésére meghagyott részlete kizá­rólag Magyarország gazdasági és pénzügyi talpraállításának céljaira fordíttatnék, avég­­ből, hogy ez utóbbi megfelelhessen jóvátételi kötelezettségeinek és hogy egyidejűleg min­den szükséges belső természetű intézkedés foganatosíttassák ennek a talpraállásnak a biztosítására. 2. Magyarországba az ország pénzügyi és gazdasági helyzetének tanulmány­ozására ha­ladéktalanul missziót küld, amelynek a ma­gyar kormánytól meg kell kapnia az e célból szükséges összes könnyítéseket. 3. Felhívja a magyar kormányt, tudomá­sára adván a fenti határozatokat, hogy esz­közölje pontosabban a megszálló seregek költségeinek fizetését, valamint a folyamat­ban lévő állatjóvátételi szállításokat és a szénszállításokat és hogy a lehető legrövidebb időn belül kössön megállapodásokat a resti­­tució tekintetében és a legjobb akarattal hajtsa végre a békeszerződésnek mindazon többi rendelkezéseit is, amelyek pénzügyi ter­het nem jelentenek. Magától értetődik, hogy a bizottság mindazon konkrét esetek elmrálá­­sánál, amelyek a fentebbiekben előrelátható körülmények között eléje fognak terjesztetni, határozataiban mérlegelni fogja azt a módot, ahogy Magyarország kötelezettségeinek meg­felel. Mit je’ent a „'es mecures d’ordre Interieur" kifejezés ? Az első pont végén szándékosan fordítottuk belső természetű intézkedéssel a „les mesures d’ordre intérieur“-t, mert kétségtelen, hogy ez a mondat n­em belpolitikai rendszabályokra, hanem olyan belső természetű intézkedésekre vonatkozik, amelyek, mint a szöveg világosan hangsúlyozza: „pour assurer ce relevement”, azaz kifejezetten ennek a gazdasági talpraállásnak a biztosítására szolgálnak. Ezalatt ért­hető tisztviselői létszámcsökkentés, hivatalok össze­vonása s általában mindenfajta takarékossági intéz­kedés — amelyet Kállay memorandumában is kifej­tett, de semmiképpen sem fordítható belpolitikai rendszabálynak, mert a „politique” szó a francia szö­vegben egyáltalában nem szerepel. Négy pontban van éttérés a döntés mostani sz­­vege és az első Havas jelentés között A 8 Órai Újság m­a­gascimijében közli a Havas­­ügynökség eredti táviratát, amelyből az látszik, hogy a határozatnak az a része, amely a kölcsön egy részé­nek jóvátételre való fordítását rendeli el (dont une fraction determinée serait consacrée aux répera­­tions), kimaradt és ez okozta azt a bizonytalanságot, amelyik ebben a kérdésben uralkodott Most már hi­teles francia szöveg birtokában teljesen világos, hogy a kölcsönnek 0F7 meghatározandó része jóvátételre fordítható. Ettől, a Havas-irodának hibájából ered és megjelent a párisi Jonics Hiteles francia szövege A határozatban nincs szó „belpolitikai garanciákról“ történelmi aktuson.“ Mit akar ez jelenteni? Hamis vád akar lenni Magyarország ellen most már nem is Bécsből, hanem Budapest­el ? Alá akarják szocialista részr­ől támogatni ellen­ségeinknek a párisi döntésben, is újra megnyil­vánult gondolkozását, mintha Magyarországon nem a jog, hanem az önkény és kancsuka ural­kodnék? Ha ez így volna nem jelenhetnének meg olyan lázító, hazug beállításokkal izgató, rosszhiszemű közlemények, milyenekkel az új Internacionálé magyarországi lapja nap-nap mellett szolgál. Angliába bolgár forradalom kitöréséről érkezett hír Paris, május 28. (A Nem­zeti Újság tudósítójának telefonjelentése Berlinen át.) A Petit Parisien a következő londoni jelentést közli: Bukaresti táviratok azt a hírt kiülik, hogy Bulgáriában forradalom tört ki és bár a kor­mány csapatai ellenállanak, a kormány helyzete Szó­fiában kritikus. Lojra felbukkant az a híresztelés, hogy Stambulinszky miniszterelnök macedón felkelők elől a főhadiszállásról menekülni volt kénytelen. (A hír még megerősítésre szorul.)

Next