Nemzeti Ujság, 1923. július (5. évfolyam, 146-170. szám)
1923-07-01 / 146. szám
*Wadmap, tm torna % NEMZETI UJSÁG Ötvensszázalékos drágulás alatt Hétfőre GCOO Korona less a ssbr — ötszáxKoronás áremelkedések az élelmiszer piacon — Április óta háromszoros a drágulás A kormány hallgat és nem tess semmit (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Éppen két héttel ezelőtt mutattunk rá arra igen kimerítő cikkben, hogy a magyar középosztályt és a magyar munkásosztályt, de általában a társadalom minden dolgozó rétegét, teljes országos nyomor veszedelme felé viszi a drágaság katasztrófája, amely ellen a kormány egyáltalában semmit sem tesz. És most, amikor a június közepén érvényben volt árakat összehasonlítjuk azokkal az árakkal, amelyek július havát köszöntik, még nagyobb megdöbbenéssel kell megállapítanunk, hogy az a meddő pénzügyi politika, amely kizárólag a bankjegyforgalom megszorításában és az adóterhek emelésében merül ki, immár olyan gazdasági összeomlást okozott, hogy ennek a romjai alatt minden dolgozó rétege a magyar társadalomnak menthetetlenül elpusztul. Amint előrelátható volt, a MÁV tarifaemelése, amely június 24-étől kezdve a személyszállítást a duplájára, az áruszállítást pedig a másfélszeresére emelte, olyan lendületet adott az árdrágításnak, hogy a megélhetés az utolsó két hét alatt kereken ötven százalékkal drágult. A drágulásnak ez a százalékos megállapítása azonban kizárólag a konyhára, illetve az élelmiszerárakra vonatkozik, a többi közszükszégleti cikk, mint például a ruházati cikkek, még nagyobb arányban drágultak meg. Még megdöbbentőbb az arány, ha a három hónappal ezelőtti árakat hasonlítjuk össze a maiakkal, mert akkor kiderül, hogy június végén háromszor annyit kell költeni a háztartás elengedhetetlenül legfontosabb szükségleteire, mint április elején. Más szavakkal ez annyit jelent, hogy az utolsó három hónap alatt, vagyis éppen abban az időszakban, amikor más években az élelmezés költségei a friss főzelék és gyümölcs megjelenése következtében a legkisebbek, éppen háromszorosan drágult meg az élet. Természetes, hogy ez az arányszám nem vonatkozik minden élelmicikkre egyformán, hanem vannak olyanok, amelyek nem drágultak ilyen nagy mértékben, azonban éppen a legfontosabb cikkek ára még a háromszorosnál is nagyobbra emelkedett, így a mindenesetre legfontosabb liszt és kenyér . Ez az a Czege, akiről annyit beszéltem neked, aki megmentette az életemet. Az asszony futólag elcsodálkozott, mert neki ugyan soha nem emlegeti, a férje még azt sem, hogy valaha halálveszedelemben volt. De azért búcsúzáskor felszólította az idegent, hogy látogassa meg őket. Mikor elváltak és bementek a nézőtérre, az asszony így szólt: — Nagyon utálatos ember! Sinkovics buzgón tiltakozott, de bensőjében kellemes melegséget érzett a felesége iránt. Nemsokára kitört a háború. Sinkovicsot az első őszön már sorozták, be is vették. Nem is gondolhatott rá, hogy valamilyen módon itthon maradjon. Bevonult, kiképezték, tavasszal a frontra ment és a fronton való tartózkodása hatodik napján elesett A golyó a két szeme között az arra tövén ment be. Arcra esett és meghalt. Czoge, aki valami minisztériumi beosztásban még Pesten volt, az özvegytől tudta meg ezt. Sinkovicsné mély gyászban ment az utcán, egy leánykát vezetett kézenfogva, mikor találkoztak. Nyomban könny szökött az asszony szemébe. Görcsösen torzuló szájjal mondta, mikor megismerték egymást és megállották: — Az uram elesett. Czege visszahőkölt Nem tudta megérteni. És az özvegy ismételte a hirt Még akkor is csak értetlenül bámult a tiszt. A fejét rázta, lassan ingatta és a megdöbbenéstől nem szólhatott Végre, mintegy személyében gáládul megsértve, a méltányos felháborodás hangján kiáltott • — A kis Sinkovics? Akinek az életét mentettem meg. Az özvegy csak sírt, forró könnyei szaporán omlottak. Némán kezet nyújtott- Elváltak egy szó nélkül. Czege ment tovább az utcán, fejét ingatta haragosan, orrán a bosszúság kis hehezetei pöfélkeltek ki. Ment és még az ujjával is mérgesen csettintett. A fogait elcsodálkozott haraggal szorította össze, mint a zsellér, aki észreveszi, hogy hatalmas földesura valami jogos sajátját lopta el tőle. Mélyen sértve érezte magát. A liszt és kenyér ára tehát három hónap alatt a duplájánál többre emelkedett Fontosság szerint a hús és a zsír következik ezután s itt a legszomorubb szenzációs a zsírnak az utolsó két hét alatt történt száztizszázalékos áremelkedése, amely előreugrással egyszerre „behozta" az előző tiz hét mulasztását s az árak alakulását a következő összeállítás mutatja: A húsfélék ára tehát az utolsó két hétben átlag 25 százalékkal emelkedett, három hónap alatt azonban az emelkedés száznyolcvan százaléknál több, a borjúhúsnál azonban eléri a háromszáznegyven százalékot is. A zsír százötven százalékkal drágább most, mint április elején. A húsáraknak ezzel a szédületes emelkedésével természetesen a baromfipiac is igyekezett lépést tartani és e tekintetben különösen az idei liba és kacsa ért el bámulatos sikereket, amint ez a következő áralakulásokból is kitűnik. A legjobban itt is a libazsír ára emelkedett teljesen abban az arányban, ahogy a disznózsír drágult. Ide számítják még általában a tejet, a vajat és a tojást is, amelyek közül igen nagy fölénnyel a tojás vitte el a drágulás pálmáját, amennyiben két hét alatt hetven százalékkal haladta túl június 15-iki árát. Ezt látjuk az itt következő kimutatásból A többi fontos élelmicikk sem maradt el az általános drágulástól s ebben a sorban most a cukor mellett a gyarmatáruk Ebben a sorozatban szomorúan konstatálható, hogy háromszoros, négyszeres, sőt ötszörös drágulások történtek három hónap alatt és ennek a horribilis áremelkedésnek legnagyobb része az utolsó hétre esik. Ha már az eddigi kimutatások olyan megdöbbentő képét adják a fővárosi lakosság nyomorúságos helyzetének, a helyzet rettenetességének teljességét akkor látjuk, ha figyelembe vesszük a főzelék- és gyümölcspiacot, amelynek áraiegyenesen megcsúfolják a gyümölcsérlelő nyár idejét Hiába adja az áldott magyar föld egyre nagyobb és nagyobb tömegekben a friss termést, hiába emelkednek egyre nagyobb zöldség- és gyümölcshegyek a csarnokokban, az árusok még mindig olyan árakat szabnak, mintha kora tavasszal a legelső primőröket árulnák. Aki végigolvassa az itt következő táblázatot meggyőződhetik erről: Ezek a számok mutatják, hogy a dolgozó városi lakosság, amelynek húsfélékről már régen le kellett mosdania, még a vegetáriánus kosztra sem tud eleget keresni, pedig a tüzelő és világító anyagok is alaposan megdiágultak, amint itt következik: íme, a középosztály asszonyainak mélységes elkeeseredése ezekből a számokból ered. Háromszor annyi kell a konyhára, mint három hónap előtt, s még gondolni sem lehet arra, hogy valamit be is kellene szerezni a háztartás részére. Hiszen most a befőzés idejében még erre sem mer gondolni a középosztály háziasszonya. Ing- Drágítások lapzárta előtt Még jóformán ki sem szedték a cikket, amely a mérhetetlen drágaságról számol be s íme, már vannak részei, amelyek, helyreigazításra szorulnak, így elsősorban az árdrágításáról elsősorban ismert Árvizsgáló Bizottság ma átlagban csekély 27 százalékkal emelte föl a tegnapi kenyérárakat. Az új árak, amelyeket ez az igen tiszteletreméltó bizottság „nem kfogásol“, a következők: Zsemlye péknél 35 korona, viszontelárusítóknál és étkezési üzemekben általános forgalmi adóval 37 korona; étkezési üzemekben a fényűzési forgalmi adóval együtt 40 korona; kenyér félbarna péknél 540 korona, viszontelárusítóknál 568 korona, rozskenyér péknél 440 korona, viszontelárusítóknál 456 korona. A házikenyér sütési díja 33 korona. És ha már ilyen derekasan fölemelte a bizottság a kenyér árát, hát eszébe jutott, hogy a sört már régen nem drágította s hamarosan pótolta ezt a mulasztását, így aztán megállapította, hogy a B) csoportba sorozott vendéglőkben és a B) csoportbeli kávéházakban, ahová a legtöbb étkezési üzem tartozik, a közönség körében legkedveltebb 12 cukormérő fok tartalmú sör árai a következők: Vendéglőben poharanként általános forgalmi adóval 96, fényűzési forgalmi adóval 110 korona (eddigi árak 70, illetőleg 80 korona), borsó 160, illetőleg 175 korona (120—130 korona), palack 260, illetőleg 280 korona (180, illetőleg 200 korona). Kávéházban palacksör ára 280, illetőleg fényűzési adóval 300 korona (eddig 200, illetőleg 220). Ezután pedig, hogy a még jobban megnyomorított lakosságot valamivel kárpótolja, a következő lírai zöngeményt nyújtja át neki: A korona sajnálatos árfolyamcsökkenése óta újból szigorúan ellenőrzik a kirakati árak kiírását, , Mint illetékes helyről közült, az Országos Központi Árvizsgáló Bizottság mellé rendelt detektivcsoport tagjai állandóan folytatják az árak kiírásának ellenőrzését és már eddig is nagy számban tettek feljelentést az árak kiírásának elmulasztása miatt. Az Árvizsgáló Bizottság alkalmazottai és a detektiv-csoport tagjai azt is állandóan figyelemmel kísérik, hogy a kiírt árak arányban állanak-e a korona értékének csökkenésével? Értesülésünk szerint ezen a címen is már számos feljelentést tettek az uzsorabíróságnál. Végül azonban a főváros legújabb drágításáról is be kell számolnunk. Eszerint a főváros tanácsa értesíti a közönséget, valamint a hatósági liszt árusításával foglalkozó kereskedőket, hogy július elsejétől (vasárnaptól) kezdve a finom tésztaliszt vagy búzadara ára a fogyasztók részére kilogramonként 200 korona, a főzőliszt ára 152 korona, a búza- vagy rozskenyérliszt ára 86 korona. A hatósági kenyér ára kilogramonként 96 korona. Ezekhez a számokhoz minden kommentár felesleges. Megdrágtott a lapzárta után: A MTI éjjel fél egykor jelenti: 1. A pénzügyminiszter rendeletet adott ki, amellyel a belföldön termelt, vagy a vámkülföldről behozott cukor után a fogyasztási adón felül fizetendő kincstári részesedést július elsejétől kezdve kilogramonként 698 koronában állapítja meg. 2. A malmok által júliusban őrlési adó fejében beszolgáltatott gabona (vámgabona) térítési árát a pénzügyminiszter a következőképpen állapította meg: rozs (kétszeres) 20.380, árpa 18.200, tengeri 19.900, zab 21.500, köles 24.000, tatárka 26.000, ocsu 1200 korona. 3. A kormány rendeletet adott ki, amely szerint a vámoknak arany helyett más törvényes fizetési eszközökben való fizetésénél számítandó felpénz ezentúl az eddigiek kétszerese. A pénzügyminiszter rendeletet adott ki, amellyel azokra az árukra vonatkozóan, amelyek után a vámnak arany helyett más törvényes fizetési eszközökben leendő fizetésénél az arany valóságos értékarányának megfelelő felpénz százalékot kell fizetni, ezt 170.000 százalékban állapítja meg. három hónap alatt ezt a karriert futotta be: 1 kg. Apr. 1. Jun. 15. Jun. SO. Nullásliszt 278 f..5 710 Főzőliszt 261 179 736 Kenyérliszt 238 rfíf. 726 Barna kenyér 170 280 326 Félbarna kenyér 270 400 160 Zsemlye 1 drb IS 21 31 1 kg. Apr. 1. Jun. 15. Jun. 30. Marhahús 1200 2800 3500 Borjúhús 800 3000 3500 Sertéshús 1300 3000 3600 Zsirszalonna 1800 2100 3800 Disznózsír 2100 2100 5200 Apr. 1. Jun. 15. Jun. 30. Csirke 1 pár 3000 1500 5000 Idei kacsa 1 pár — — 11000 Idei liba 1 pároa 16000 Kacsa 1 kg. 1700 2600 3500 Liba 1 kg. 1700 2600 3600 Libazsír 1 kg. 2400 3200 5600 1 kg. Apr. 1. Jun. 15. Jun. 30. Tojás 1 darab 35 76 120 Tej 1 liter 136 212 279 Vaj 1 kg. 2600 3800 1100 vezetnek, amint itt látható: Ápr. 1 Jun. 15. Jun. 30. Cukor 1100 1580 2120 Kávé 1900 1200 6000 Tea 3000 7200 11000 Kakaó 2300 3500 1800 Rizs 150 800 1600 Paprika 1700 2600 1600 Só 28 82 82 1 kg. Apr. 1. Jun. 15. Jun. 30. Burgonya (régi) 36 96 120 Burgonya (uj) — 600 500 Bab (fehér) 140 320 110 Savanyu káposzta 100 120 150 Kelkáposzta 200 260 100 Saláta (1 fej) 25 20 50 Spárga — 1100 1000 Karfiol — 1800 700 Kalarábé (1 darab) — 1055 Zöldborsó — 600 150 Uborka zsalátának — 1100 1200 Tök — 500 280 Zöldbab — 2000 1000 Sóska — 260 320 Cseresznye — 500 600 Meggy — 800 900 Ribizke — 1000 700 Sárgabarack — — 1700 Eper — 1200 2600 Málna — — 2100 Aprószőlő — — 6000 Citrom (1 darab) 35 110 110 Őszibarack (1 drb) _ 1200 1200 Ápr. 1. Jun. 15. Jun. 30. Szén 1 mm. 1318 3900 4000 Fa 1 mm. 2100 3131 5100 Gáz lm* 25 80 80 Villany 1 Hw. 7 21 21 3 Megrendszabályozzák a celluloiddal dolgozó üzemeket (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Még élénk emlékezetben van a Fecske utcai halálgyár borzalmas katasztrófája, ahol a celluloid gondatlan kezelése miatt hét munkás vesztette életét, úgy látszik, az a szomorú eset adott indítékot arra, hogy a kereskedelmi miniszter most szigorú rendeletben szabályozza a celluloidot előállító vagy feldolgozó ipartelepek és celluloid-raktárak létesítését és fenntartását. Részletesen intézkedik a rendelet a helyiségek fekvésnek és építésének módjáról, belső berendezéséről és az üzemi szabályokról s egyszersmind közli, hogy minden munkahelyiségben szembeötlő helyen könnyen olvasható figyelmeztető lapot kell kifüggeszteni, amely a veszély esetén szükséges útbaigazításokat tartalmazza-