Nemzeti Ujság, 1923. augusztus (5. évfolyam, 171-195. szám)
1923-08-01 / 171. szám
Szerda, 1923 augusztus 1. NEMZETI ÚJSÁG Imi alatt teljesen ismeretlen (!!) valami volt, mert a magyar kormány minden ily irányú törekvést a leg-, teljesebb mértékben leigázott. Kuszinszkó rabszolgáit teljes kulturális káoszban tartotta. A magyar uralom által megfertőzött politikai érzület -most -erkölcsössé fog válni és a választási visszaélésektől teljesen megtisztul.“ A" fent közölt kormányrendeletek után nem kell kommentár ehhez a képmutatáshoz. Csak azt kérdez-e, zük,minek nevezhető az a’kormány, amely megvádolja a magyar múltat, de ugyanakkor állampénzzel megvesztegetett és megszervezett „bizalmiak" és csendőrök útján akarja elnyomni a lakosság politikai és nemzeti meggyőződését? — A felelet megadását . Benes Ede dr. és Masaryk Tamás urakra bízzuk. Világpolitika , liasabtani állásfoglalását a magyar kölcsön ügyében úgy fogni fel, mint megváltozását a szoroszédállamok eddigi politikájának, feltétleníti téves volna. Akik túláradó örömmel üdvöslik a „sikert“ és „kedvezőbb pszichológiai pillanatról“ csevegnek, bizonyára megfeledkeztek arról,, hogy a kisantant nem a saját jószántábólfog a magyar zálogjogok feloldásához járulni. Akármilyen kiváló diplomata is példánk Huszár Károly, kötve hisszük, hogy a nyár elején folytatott prágai eszmecseréi hivvták volna más nézetre Benes dr.-t Szinte gyermekes naivitás azt hinni, hogy a kisantant politikája Magyarország irányában személyi vagy belső pártpolitikai momentumokon alapszik. Egyszer és mindenkorra tisztában kell lennünk, hogy a kisantant, mint erőszakos hódító, mindent el fog követni, hogy Magyarország megerősödését lehetőleg hátrál- tassa és könnyítést számára csak hatalmas, presszió alatt leszhajlandó nyújtani. A jelen, esetben ilyen nyomás nyilvánult meg vele szembenaz angol kormány részéről. Benesnek Londonban kategorikusan megmondották, hogy odáig a kisantant országai hiába kopogtatnak k Itt, amig Magyarország kölcsönügye nyelve nincs. Ez a kijelentés hatott, mert mind a három szomszédország külföldi hitelt keres. Különösen Románia és Csehország szeretne sürgősen pénzhez jutni s azt a jelenlegi viszonyok között Franicaország egymaga nem bocsáthatja rendelkezésükre. A kisantant tehát, tulajdonkép a maga érdekében cselekedett, amikor elhatározta, hogy a magyar zogjogok feloldását nem fogja tovább ellenezni. A magyar kormány valószínűleg rövidesen tájékoz. ■ tatvadesz, hogy mily kikötésekkel élt-a kis- , antant,s nem lehetetlen, hogy közvetetten tárgyalásokba lép vele. A megegyezés attól függ, hogy a kisantant által követelt biztosítékok nem ütköznek-e a magyar állam szuverenitásába?Bármennyire sürgős a külföldi kölcsön megszerzése, Magyarországot a kisantant-államok felügyelete vagy gondnoksága aláhelyezni nem engedhetjük. A pillanatnyi megkönnyebbülésért magunkat gúzsba köttetni bűnnél is több, megbocsáthatatlan és végzetes hiba volna. A kisantant ugyan azt hirdeti magáról, hogy teljesen egységes és hogy a nyugati államok benne látják az európai béke egyik fő biztosítékát-, ezzel szemben a valóság az, hogy egyfelől Románia és Csehország, másfelől Jugoszlávia és Románia közt mélyreható politikai ellentétele vannak, azonkívül valamennyien belső nemzetiségi bajokkal küszködnek, amelyek napról-napra súlyosabbakká válnak és kitöréssel fenyegetnek. Éppen az ellenkezője áll Benesék dicsekedésének: a Nyugaton már látják, hogy a kisantant Középeurópa békéjének nem a biztosítója, hanem a veszélyeztetője. Ezt a tényt az angol sajtó ritka egyértelműséggel állapította meg és hasonló felfogás nyilvánul meg Olaszország közvéleményében is. Ily körülmények között Magyarország a trianoni szerződésen túlmenő lekötöttséget nem vállalhat magára. A Balkánon a helyzet most más, mint ami- ilyen a kisantant megalakulásakor volt. Bulgáriának, ismét nemzeti érzésű kormánya van;’ Törökország visszaszerezteeurópai birtokát is állami szuverronitását; Horvátország, forradalmi hangulatba jutott a belgrádi elnyomás miatt; a szlovének és bosnyákok szintén torkig vannak -ha jugoszláv egységnek nevezett szerb, centralisztikus uralommal; Montenegro min-’ den percben kész visszavivni elrablóit állami létét, Görögországban pedig, amelyet.’Benesék a kisantant megerősítése végett a szövetséghez kapcsolni szerettek volna, Verizei ősz pártja a köztársaságot készül kikiáltani. Bizonytalanság mindenfelé és pedig olyan bizonytalanság, amely nem minket fenyeget. Szívesen lépünk jó szomszédi viszonyba a kisantant-országokkal, de gondnokul és éppen most, nem fogadhatjuk el őket. A jóvátételi kérdésnek diplomáciai jegyzékek kicserélése által való halogatását Angliában sajnálatos dolognak tekintik.A Londonba megérkezett francia és ’belga" jegyzék állítólag pesezimisztikus benyo »♦»♦♦♦»»»»»»♦♦»♦♦»♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦»»♦♦»a»» »»♦♦♦♦♦♦»»»♦»*♦♦»♦♦ mást keltett a kormányban, amelynek részéről Balduin miniszterelnök csütörtökön szándékozik a parlamentben nyilatkozni. Olaszország nagyjában egyetért az angol javaslattal, de véglegesen még hí nem foglaltállást. Mussolini szükségesnek tartja, hogy a jóvátételi kérdés kapcsoltassák össze a szövetségközi adósságok ügyével. Olaszország addig nem tehet engedményeket a jóvátételi -követelések tekintetében, -, hedig nem tudja, hogyan áll saját háborús adósságaival. ’ A német birodalmi gyűlés augusztus 8-án fog öszszeülni s a kancellár már az első ülésen beszámol az általános helyzetről, a pénzügyminiszter pedig a pénzügyi reformintézkedésekről. Előrelátható, hogy a szociáldemokraták a kormány működését élesen fogják bírálni. Cuno kancellár Berlin város tanácsának küldöttsége előtt már jelezte, hogy a kormány az infláció ellen felemelt, adóbevételekkel és állandó értékű kölcsönökkel szándékozik küzdeni. A legközelebbi aranykölcsönt korlátlan összegre bocsátják ki és mentesítik a tőzsdei forgalmi és az örökösödési adót alól, hogy a középosztályis ebbe helyezze el tőkéjét, ily módon adómentes örökséget biztosítva, gyermekei számára. A legkisebb jegyzési összeg állítólag egy dollár lesz. * A horvátországi helyzetről a belgrádi Politika című kormánylap egyismert politikusnak alábbi nyilatkozatát közli: „Mentsétek meg ,gyorsan.’ az államegységét! Elkövetkeztek■ az Utolsó pillanatok! Ha a kormány nem kezdi meg- i még ma a mentési munkát, holnapig már minden késő lesz. Minden kész már a felkelésre, minden, megtörtént már az uj köztársasági kormány megalakítására s a külföld beleegyezése az uj állam elismeréséhez megvan már. Megalakult egy nagy horvát hadsereg és ezt Zágrábban már ■ mindenki tudja. A szerbek elleni gyűlölet elérte a tetőfokát. A délszláv nemzeti tanács, legesponászabb tagjai átpártoltak a horvát blokkhoz."Ha Szerbia akarta volna az amputációt, nem dolgozhatott volna másképpen. Ha az időt tovább vesztegetik beszédek tartásával és újságcikkekírásával, minden elveszett és egy szeg papon a világ egy uj „bolgár forradalom" hírére fog ébredni“. A Politika ehhez a nyilatkozathoz mindösszeazt a megjegyzést fűzi: „Blöff? hogy csakugyan új Szófia?" . . . Amerikai vélemény a magyar életről Beszélgetés Konta Sándorral — A túltengő üzletet ostorozza és a társadalmi hűkét hirdeti (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Mostanában hosszabb ideig Budapesten tartózkodott az amerikai közgazdaság- és közélet egyik kitűnősége Konta, Sándor, aki jelentős szerepet visz az Újvilág katolikus hitéletében. Fiatal korában Magyarországon Jókai munkatársa volt a „Hon“ című lapnál és egyike azoknak a magyaroknak, akik odakünn munkájukkal komoly, megbecsülést szereztek és mindig megy, győződéses hívei voltak a katolikus eszméknek. Konta holnap indul vissza Amerikába és búcsúzásul munkatársunk felkereste költődre térő honfitársunkat, akivel az alábbi igen érdekes beszélgetést folytatta: Arra a kérdésre, hogy mikor szándékozik ismét Budapestre visszatérni, mosolyogva azt válaszolta:, „ Soha ebben az életben!“ Azután hozzátette: „Mindig 10 dollárt kell lefizetnem, valahányszor vissza akarok jönni Magyarországra, már pedig nincs kedvem egycentet sem fizetni. Nincs terhesebb valami, mint hogy, mindig újra fizessünk a vízumért, valahányszor be-lépünk azországba. Más országban seholsincs ez így. Meglátogathatom Ausztriát ahányszor akarom és 10 dolláromért, akár egy évig ottülhetek, így van ez. Ezakmaországban és másutt is. De Magyarországon mindig 10..dollárt tesz le:az amerikai, valahányszor,, átlépi"a határt, ,Nem csoda tehát, ha az amerikai adj Istent mond Magyarországnak, ha egyszer meglátogatta.“ . Konta természetesen a 10 dollárt nem panaszképpen emlegeti, hanem terhesnek és céltalannak találja ezt a rendszabályt, sajnálja, hogy az utazók így okot találnak a kormány elleni panaszra. „Ezekben az időkben— mondja —, amikor Magyarországnak nincsenek barátai, minden alkalmat meg kell ragadni arra, hogy az utazókat megbarátkoztassák az országgal. Mindenki tudja, hogy a magyar vendégszeretet igazán szívből jövő. Miért kell tehát kormányintézkedés-sel megengedni azt, hogy , az idegeneket így, elvadítsák? „Magyarországnak — úgy gondolom — háromféle látogatója van. Az első az, aki őszintén óhajtja megismerni a népet, nemzeti életét és szokásait, a másik csapat, amely ki akarja használni az olcsó életet, és a harmadik, amely az üzlet miatt jön, ideértve a tisztességes üzletembert és az illegitim üzletest. Ebben a tekintetben, azt hiszem, hogy a második csoport igazán felesleges, azok az utasok, akik olcsó életet keresnek, azt hamarabb megtalálják Németországban, mint a magyaroknál. Az első csoportot tárt karokkal kell fogadni, mert Magyarországnak semmire sincs olyan szüksége, mint arra, hogy a külföldiek tanulmányozzák és megértsék. Ez úgy szociális, mint politikai szempontból jó dolog. Ami a harmadik ,csoportot illeti , azokat, akik üzleti szempontokból, jönnek ide — mindent meg kell tenni arra nézve, hogy támogassák a becsületes látogatókat és mindent el kell követni, hogy távol tartsák a nem becsületeseket, ebből a szempontból sajnálattal kell megjegyeznem azt, hogy amerikaiak — vagy mondjuk inkább amerikai magyarok — a legveszedelmesebbek. Az utóbbiak, úgy látszik, azt gondolják, hogy, ‘visszatérhetnek régi hazájukba és ott bármiféle ' szembeötlő csalást elkövethetnek és amint mni szoktuk itt Amerikában mondani, „szárazon viheti el a bőrű , két“. Az utóbbi években nagyon sok olyan eset volt, amelyben amerikai magyar kalandorok Budapestre jöttek és grandiózus tervekkel becsapták a hiszékeny közönséget. Szerencsére sok esetben a fifikájukat felismeri a közönség és a rendőrség s nem érnek valami nagy sikert éli.A magyar közönséget, már-túlságos sok ízben-becsapták, semhogy „felülne“ ilyen kalandoroknak. Mindazonáltal mindig, tanácsos,,, ha az ember nyitva tartja a szemét.“ A következő,kérdés, amelyet Kontóhoz intéztünk, az volt, hogy van-e valami terve Magyarország kétségbeesett helyzetének megjavítására. ■ —...Nem, volt a válasza. Nekem nincsen semmiféle kidolgozott tervem.. De természetesen, van, egy pár mondanivalóm. Például én nem gondolnám, hogy a magyar vezetők belátják azt, hogy amíg a külföld látjaaz itteni benső viszálykodásokat,a «addig nem hajlandó számbavehető, segítséget nyújtaniMagyarországnak. A külföld Magyarországon benső békét és stabilizációt akar látni. Ezzel szemben látják a politikai pártok nagy számát, amelyek állandóan viszálykodnak egymással, pedig ezeknek együtt kellene haladni abban az irányban,hogy'Magyarországot megelégedetté és nyugodttá tegyék. • — Természetes —, tette hozzá Konta hogy én szeretem aztaz országot,' amilybenszülettem 's hogy ’mindig keresni fogyni az alkalmat, hogy...dicséretét zengjem , annak, amiben kiválik. . művészetét'irodalmát,zenéjét és igy'tovább. Azonban, őszintén meg ■•kell mondanom, hogy politikáját per» tudom ~ dicsérni. Az én véleményem.az, hogy .p vezetők nem eléggé haladók. Szűk látókörben dolgoznak,és úgy látszik, hogy a •minisztériumok egyéni vezetői inkább .saját politikai érdekeikért dolgoznak, mint a nemzet általános érdekeiért. Ez csak általánosítás és nem vonatkozik különlegesen a miniszterekre, akik közül sokat ismerek és őszintén becsülök, közérdekű kötelességteljesítésükért. De a látogatót bántja, mikor látja azt a viszályt, amely itt folyik, a személyeskedő " szócsatákat-és minden bizonnyal a középkorra visszamutató jel az, mikor látjuk, hogy párbajra való kihívások történnek politikai pártok tagjai között. Mi Amerikában kiküszöböltük a politikai "életből a párbajt. A múltkor egy este folytatta -Kontad.-'a Budapesten uralkodó ' spekulációsőrülettől 'folyt -a vita és annak a közerkölcsökre való hátrányáról valaki ezt mondotta: „Ha Krisztus Budapestre jönne, mit tenne elsősorban?“ És erre másik valaki ezt válaszolta: „Mindenekelőtt kiverné a kufárokat a templomból.“ A spekulációnak ez az őrülete, amint én látom, egyszerűen tönkreteszi Magyarországon az erkölcsnek az idegeit éppen úgy, amint Amerikában a szesztilalmi törvénynek tekintetbe nem vétele tönkreteszi Amerika erkölcsi idegzetét. Egyetlenegy állam sem haladhat előre valóban, ha csak nem ragaszkodik tökéletesen atörvényekhez,, mert általában véve a törvényeket a közösség javára, és nem annak kárára alkotják. Én úgy látom, itt Budapesten mindenki játszik. Ez azért van, ezért -az emberek nem tudnak a jövedelmükből megélni és ezért itt-ott valamit „el kell kaparintaniok*' embertársaiktól, hogy meg tudják szerezni az élet ” apr’? 'kényelmeit. Lehetséges, hogy ezen az alapon mehteni lehet ezt, de én nem hinném, hogy Ifrisztusi ha,Budapestre jönne, ezen át nézeten volna, ‘ez minden, mértéken felül, megbotránkoztatná az, ha látná,’hogy az emberek, előkelőek és alacsonyrendűek, öregek és fiatalok át vannak itatva a törekvéssel, hogy ,a pénzt ne becsületes munkával szerezzék meg. Én magam a napokban szörnyenmegbotránkoztam, mikorhallottam, hogy egy 12 éves gyermeket ■ spekuláción kaptak rajta és midőn szemére vetették ezt abűnt, a gyermek beismerte, hogy ezt iskolatársai körében tanulta. Kell-e más komentár, mint ez, arranézve,, hogy a közönségnek az életét milyen mértékben fertőzte meg ez a törekvés ? 3