Nemzeti Ujság, 1923. november (5. évfolyam, 247-271. szám)

1923-11-01 / 247. szám

V. évfolyam 247. szám. Ara 350 korona Csütörtök, 1923 november 1. Sserkaatteés és HaWhfratah Y* Honvéd-n. 10. TeL: 1S3—4ft, 1ST—tt, 127—49, 127—40 és 1. 05. Pióh kfaddh iratai: BSkőezl-ntl. TeL: 3. 186-06 és Teréz-körút 68. Tel: 181-4. KERESZTÉNY POLITIKAI PVsxet'kentés Töri Béla. • stócsc ccrkaxtS — Tóth 5 fizetés jár: Egy hónapra 7000 , negyedéTr» £0.000 kmt. — Egy*« 850 korona. — Hirdet és ok w Mimit«« tmhwIhL — OTr ; TeL IS—M. Benes kétféle demokráciája Benes cseh külügyminiszternek a prágai parlament megnyitó ülésén tartott benzéde fölött a magyar közvélemény nem térhet szó nélkül napirendre- Bármennyire kívánatos a barátságos viszony megteremtése Csehországgal és azokkal a szomszéd államokkal, amelyek mind a mai napig merev, sőt határozottan rosszindulatú magatartást tanúsítanak irántunk, lehetetlen eltűrnünk, hogy felelős államférfiak minduntalan beleavatkozzanak Magyarország belügyibe. Benes úr már többizben megengedte magának azt a nemzetközi szokásokkal és illemmel ellenkező szabadságot, hogy kritika tárgyává tegye belpolitikai viszonyainkat és kéretlen tanácsokkal szolgáljon nekünk. Minden egyes esetben fölhangzott a tiltakozás. legerélyesebben 1921 tavaszán Gratz Gusztáv akkori külügyminiszter részéről Hogy a cseh államférfi ennek ellenére most, a genfi összejövetel után, amely állítólag a kisantantot közelebb hozta Magyarországhoz, ismét megpróbálta, hogy beavatkozzék belügyeinkbe, világosan mutatja, hogy tervszerű akcióval állunk szemben. Az akció célja: megváltoztatni Magyarország jelenlegi kormányzati rendszerét és visszaállítani azt a rezsimet, amelynek lelkiismeretlen, bűnös és gonosz nemzetietlensége ebek harmincadjára juttatta Szent István birodalmát. Ha el is feledkeztünk volna arról, hogy a kisantant sajtója mily támogatásban részesítette a bukott rezsimnek a szomszéd államokba szökött embereit és hogyan izgatott Magyarország helyreállított rendjeellen. Benes beszéde kétségtelenné teszi, hogy ezek az emberek még mindig szerepelnek a kisantant politikai számításaiban. Mondhatta volna , különben azt, hogy „Magyarországon meg kell érteni, hogy a szomszédokhoz való jó viszonyt azzal lehet biztosítani, ha a demokratikus ellenzéket, különösen az emigrációt is érvényesülni engedik.“ Meg kell érteni! Ezt az imperátori hangot használja a cseh külügyminiszter, miután előbb, szinte gúnykép hangsúlyozta, hogy nem akar Magyarország belügyeibe avatkozni. Meg kell értenünk, hogy a jóviszony előfeltétele nemcsak a demokratikus ellenzék érvényesülése, hanem az emigrációé is, tehát a Jászi Oszkárok, Kunfi Zsigmondok, Garbaiak, Linderek és Károlyi Mihály resztiruálása a közéletbe. Minek a nevében követeli ezt Benes? A demokrácia nevében, amely Masaryk és Benes szerint a cseh köztársaságban lelte meg legtökéletesebb inkarnációját Az európai közvélemény nagy részével sikerült nekik elhitetni, hogy államukban a demokrácia minden követelménye megvalósult, de mi megkérdezzük: micsoda demokrácia az, hol az állampolgárok egy része ki van zárva a kormányzat minden ágából csupán nemzetisége miatt s ahol az érvényesülés csak a renegátok számára lehetséges? Mondhatja-e magát demokratikusnak egy olyan ország, ahol mindent elnyomnak és üldöznek, ami nem cseh s ahol szabad kezet engednek minden önkénynek és korrupciónak, mihelyst nacionalista mezbe burkolózik? Megfelel-e a demokratikus elveknek a tótok, magyarok, németek és rutének iga alatt tartása és a süket elzárkózás az autonómia-követelés elől? Ha Benes a demokrácia nevében kivánja a magyar „emigráció“ érvényesülését, miért kényszeritette kivándorlásra Jehlivekát, Dvorzsákot és a tótság számos más kiváló férfiak s miért tartanak börtönökben sok száz polgárt, akiknek nincs más bűnük, csak az, hogy a demokratikus cseh köztársaságban jogaikat merték követelni? Benes tudhatná a magyar kormány megismételt kijelentéseiből, hogy a külföldön tartózkodó „emigránsok" számára nyitva áll a visszatérés útja. Mindenki hazajöhet és senkinek nem lesz bántódása, ha nincs leszámolni valója a bírósággal. Aki azonbanvétkezett vagy bűnt követett el, felelni tartozik a törvényes bütető bíróságnak. Az emigránsok ügye nem politikai kérdés, hanem igazságszolgáltatási és semmiféle összefüggésben nincs Magyarország demokratikus, arisztokratikus vagy reakciós voltával. Azt a kormányt, amely ilyen illetéktelen beavatkozásnak engedne, ezeket az elemeket, még egyszer az országra szabadítaná, a közvélemény egy nap alatt elsodorná a helyéről .Azt azonban, hogy milyen politika, és milyen párt érvényesüljön Magyarországon, sem Benes, sem a világnak egyetlen idegen potentátja vagy politikusa számunkra elő nem írhatja. Mi demokraták vagyunk alkotmányunk és nemzeti életünk ezeréves fejlődésének megfelelően, de a demokráciát nem azonosítjuk szemfényvesztéssel és hazugságokkal. Megyünk a magunk útján, olyan őszinteséggel és az emberi, valamint állampolgári jogok oly tiszteletben tartásával, amely a demokratiza musokkal kérkedő szomszéd államokban ismeretlen fogalom. Megkérdezhetnek még Benestől: miért nem követeltek demokráciát akkor, amidőn a kommunista uralom tobzódott Magyarországon? Miért nem próbál, miért nem mer kritikát gyakorolni például az Olaszországban vagy Spanyolországban végbement változások é® kormányzati rendszerek fölött? Miért ragadta meg az alkalmat, hogy a magyar kölcsön ügyének köpönyege alatt támadja belpolitikai állapotunkat? Megmondjuk helyette. Parlamenti expozéjának egész hangja és beállításai annak a látszatnak a fölkeltésére irányul, hogy a kölcsönt a kisantant jóindulata tette lehetővé, tehát joga van nemcsak föltételeket szabni, de politikai követeléseket is formuláln. Benes talán megtévesztheti a cseh demokratákat, mi azonban és velünk együtt a kellően informált külföld jól tudjuk, hogy a kisantant nem önként változtatott a magatartásán s hogy a kölcsönt nem tőle fogjuk kapni. Mint már oly sokszor, Bernes ismét a presztízspolitika kedvéért hallatta szavát. De annak a jó viszonynak a megteremtése érdekében, amely Csehországnak legalább olyan nagy érdeke, mint a mienk, kívánatosnak tartjuk, hogy szálljon le végre Benes úr erről a magas paripáról és ne avatkozzék többé belpolitikai ügyeinkbe. Mindenekelőtt pedig otthon teremtsen demokráciát a kisebbségek számára — mert ez viszont a mi részünkről alapföltételünk a jó szomszédi viszonynak. Angol és amerikai kezdésre megvalósul az undvoféle Si konferencia A Sajna vidékén eddig öt szeparatísta-kormány alakul Berlinen át érkezett párisi jelentés szerint a jóvátételi bizottság tegnapi ülésén elvben késznek nyilatkozott arra, hogy Németország jóvátételi képességének megvizsgálására szakértő bizottságot küldjön ki, melynek tagjait maga nevezi ki, kivéve az amerikai képviselőt. Ez a határozat most már 99 százalékos bizonyossággal elősegíti Baldwin tervét. A szász tartozmányjivális az elmúlt év folyamán 76 szavazattal Fellisch szociáldemokrata képviselőt miniszterelnökké választotta. Kayser német néppárti 18 szavazatot kapott, 71 képviselő nem szavazott. Fellisch tiszta szociáldemokrata kormányt fog alakítani, amely átmeneti jellegű lesz, mert a szociáldemokrata pártnak nincs abszolút többsége A szász kormány megalakítása után a birodalmi kormány szociáldemokrata miniszterei közölték a pártvezetőséggel, hogy a kormányból kiválni szándékoznak, mert a szász kommunisták elkergetésével nem értenek egyet. A birodalmi kommunista párt ultimátumszerű követelést intézett a szociáldemokrata párthoz, amelyben egységes front alakítását követeli. A szociáldemokraták ezt megtagadták. Ami az antant nyugtalankodását illeti, a szászországi csapatösszevonások miatt, hivatalos helyen megállapítják, hogy nincs szó a versaillesi szerződésbe ütköző lépésekről. Pusztán rendőrfeladatok teljesítéséről, fegyveres alakulatok feloszlatásáról van szó, ami megfelel az antant-képviseletek kifejezett óhajának. A bajor konfliktusban a müncheni kormány elkészítette a birodalmi kormány jegyzékére adandó válaszát, melyben készségét fejezi ki, hogy tárgyalásokat folytasson, de soha sem fogja feladni azt az álláspontját, hogy Bajorország kormánya nem követett el alkotmányszegést. Tudni vélik, hogy a kormány egységes abban a felfogásban, hogy Lossow tábornoknak, a bajor véderő főparancsnokának eltávolítását nem engedheti meg. A bajor kormány megbízta a párisi és brüsszeli képviselőket, értesítsék a francia és belga kormányt, hogy az ideiglenes rajnai kormányt nem ismeri el s ennélfogva a szeparatista, törekvésekkel szembe fog szállni. Egyébként, mint Wormsból jelentik, ott is kormány alakult (ez talán már az ötödik szeparatista kormány), amelynek élén Kitt kötélverőmester áll. Az angol kabinet biztosítottnak látja az új konferencia megtartását London, október 11. (A Nemzeti Újság tudósítójának telefonjelentése Berlinen át.) A Times szerint a kabinet tegnap elhatározta, hogy a francia, olasz és belga kormányoknak a szakértői konferenciára való meghívás tárgyában adott válasza kézhezvételét hivatalosan elismeri és awashingtoni kormánnyal tudatja, hogy a konferencia összehívásának immár nem lehet semmi akadálya. (T.) Az angol kormum nem ismeri el a szeparálássá kormányokat Piris, október 31. (A Nemzeti Újság tudósítójának telefonjelentése Berlinen át.) Lapjelentések szerint a párisi angol követ tudatta a francia kormánynyal, hogy az angol kormány olyan szceptartista kormányokat, melyeknek Dorien vagy Mathes a tagjai, törvényesnek nem ismerhet el, valamint nem engedheti meg, hogy az általa megszállt kölni zónában ez a mozgalom terjedjen. Rámutatott egyúttal arra, hogy az angol kormány álláspontjához híven, a megszállt terület egyéb zónáiban sem ismerheti el az ilynemű mozgalmak jogosultságát. (T). Németország panaszt tett a megszálló belga csapatok magatartása miatt Brüsszel, október X. (A Nemzeti Újság tudósítójának telefonjelentése Berlinen át.) Rüdiger dr. brüsszeli német ügyvivő tegnap megjelent Jaspar miniszterelnöknél és panaszt tett a belga csapatoknak a legutóbbi szeparatista mozgalmak alatt a megszállott területek tapasztalt magatartása miatt. Jaspar azt válaszolta, hogy a belga csapatok utasítást kaptak a teljes semlegességre és megígérte, hogy az ügyet meg fogja vizsgálni A szocialista párt vezetősége ülést tartott, amelyen a belga csapat aacheni és duisburgi magatartása tárgyában vizsgálatot követelt (T.) Bajor szabad csapatok betörni készülnek marinaidba Berlin, október XL (A Nemzeti Újság tudósítójának telefon jelentése.) Az Achtuhr Abendblatt jelenti, hogy a bajor—thüringiai határon rendkívül fenyegető a helyzet. Hittler- és Erbalrát-féle szervezeteik, melyek fel varrnak szerelve a bandaharc minden kellékével, szakadatlanul gyülekeznek a határ mentén. Nem lehet seetséges, hogy zek a csapatok Thüringába akarnak behatóln. A thüringiai országos rendőrség riadókészenlétben van, de létszáma oly csekély, hogy a thüringiai kormány ma a birodalmi elnökhöz, a kancellárhoz és a belügyminiszterhez fordult, kérve az alkotmányos rend és r rendes viszonyok helyreállítását Északbajorországban. (T.) Megszüntetik a német pénzhiányt Berlin, október X. (A Nemzeti Újság tudósítójának telefonjelentése.) • A birodalmi bank közlése szerint a fizetési eszközökben beállott hiány megszűnése a hét végére várható. A billiós bankjegyek nyomása fokozott ütemben történik. Az egybilliós bankjegy holnap forgalomba kerül és néhány nap múlva követni fogják az öt- özízbilliós bankjegyeket. (T.) Már négymilliárd a kenyér ára Münchenben München, október XI. (A Nemzeti Újság tudósítójának telefonjelentése Bécsen keresztül.) Az élelmiszerárak mára ismét óriási módon felzültek. Egy liter tej ára 3000 millió, egy font kenyér 1000 millió, egy zsemlye 100 millió márka.