Nemzeti Ujság, 1924. március (6. évfolyam, 51-75. szám)

1924-03-01 / 51. szám

Simi Sit* naiij Mto X' NEMZETI UJSAG .Olyan Nensetorszdgot akartunk. Ludendorff vallomasa a nin­er-^Or mol taruuaiasan ’ (Sajat tudositdnktol.) Mielott a mai targyali is megkezdodott volna, Ludendorff tabornok beszelge­­test folytatott a laptudositokkal 6s kijelentette, hogy vallom­asa vadbeszed lesz a forradalom 6s Kahr fobiztos ellen. Arra az esetre, ha a torveny­­szek zart targyalast rendelne el, elore megirt beszd­­det tttadta egyik nagy amerikai­ lap tudositojdnak s a nemet kozonseg majd az amerikai sajtobol fogja megismerni vddbeszddenek tartalmat. A targyalas m­egnyitasa, utan Schramm 411am- Hgyosz tiltakozott a vidiik szenzdciohajhdszala el­­len, majd az elnok megkezdette Kriebel szolgalaton kivlili alezredee kihallgatasát, akinrft vallomasa az egesz délelotti idflt igenybe vetta Kriebel­la mint az eddig szóhoz jutott vádlottak Kahr, Lossoto ds Seisser bi­nrdszessdgdnek kielezesdre fektette a sulyt. Onmagat neia vedi, de annál nagyobb hövel bizo­­nyitja, hogy a puces leverdi az egdsz mozgalomrol tudtak, annak elokeszitdseben r­­szt vettek s a tele- Idssegeben egyezUden kell, hogy osztozkodjanak. A v6delemnek ez a taktikája csak most kezd tel­­jesen kibontakozni. Nagyon gondosan elő volt ké­­azitve. Amig Kahr album­­odbiztos a hatalmon volt, melyen hallgatott a védelem, mert nem akart bete­­kintést engedni kortydiba. Felt, hogy a hatalom­ beavatkozása eltü­ntethet bizonyitékokat, vagy na­­gyobb apparatus is­ felvonulhat. A mai helyzetben a ldtszat az, mintha a vadlottak volndnak a vadlok. Kriebel vallomAsAban elmondja a puccs elokeszitesenek tortAnetAt, hogy abban Kahr, Jossow, Berchen, Seisser is reszt vett, sot a puccskonferenciak nagyreszAt egyenesen Kahr­­nál tartották. A legutolsó konferencián Kahr kijelen­­tette, hogy a Stresemann-kormány ellen kü­zdeni fog, ha normálit eszközökkel nem megy, más után is. Lossoio pedig azt mondta, hogy ő is masírozni akar, mihelyt a sifter SI száza­iban biztosítva van. Krie­­bel beismeri, hogy taktikai hibát követett el, am­ikor a harci szervezetekhez körlevelet intézett, hogy Kahr és Lossow afélkül is cselekedni fog, mert most ezek a­ korlevéllel igazolják ártatlanságukat. A vallomá­st Stenglein Allamü­gyéész szakította félbe, aki tiltako­zott Kahr és Lesbow sertegetesa es megvAdolasa ellen. Az elnök a tiltakozast visszautasitotta, mert nem foszthatja meg a vAdlottakat a vedekezes joga­­tol. Azután Kriebel elmondotta, hogy a harci csapa­­tok bizony fosztogattak, de nagy volt az inseg. Végü­l elmondotta a fegyveres osszeeskuvAg tortene­tet, amelyben ragaszkodik ahhoz, hogy a ti­zelest a rendorok kezdettek, Onmaga onkent jelentkezett es igy keru­lt a vAdlottak padjara. A delutani targyalaaon Ludendorff tabornok f­ljelentette, hogy a bajor birodalmi vedero­­nek a bajor allam reszerol tortent fele­kezeset zendu­snek 4s alkotmanyssegdsnek tekinti, am bar a weimari alkotmanyt nem akarja ve­­delmezni. A marxista 4s kommunista eszme­­védff, valamint a zsidok ellenfelenek vallja magdt, de ellenfele a centrum politikajanak is, amelynek kovetkezteben Felso-Szilerda Scn­­ and­e csak a tzenetts.. gyelle volt Ludendorff ecseteli azutan, mi in­­ditotta arra, hogy csatlakozzek az oktober 21-iki vallalkozashoz. Ludendorff azutan megelegedeeene­k adott kifejezest afolott, hogy Weberrel es­­ Hitlerrel megismerkedett. Monarchistanak vallja magat. Nezete szerint a 16A11 ambiztossag letesitese sulyos alkotmanyszeges volt. ■ J^ov. 7-en lakasan felhivtak, hogy a Bu­rger­­braeukellerben su­rgos szu­kseg van jelenletere. KaLr ugy velte, hogy nem csatlakozhatik az akeiohhoz, kesobb azonban beusoseges keresekre elhatarozta, hogy csatlakozik. Ludendorff ez­­utan leirta a Feldherrenballen tortent osszeu­t­­kezest es azt allitotta, hogy ott hirtelen orsza­­gos rendorseg jelent meg. Az egesz gyilkos orvtdmadas volt. Ludendorff igy fejezte be vallomasat: Keny­­telen voltam „ fajvddd mozgalm­at az esku­sze­­gesbol, az druldsbol es a gyilkos tamaddsbol kimenteni. Mi nem akarjuk Franciaorszag ke­­gyebol a rajnai soSvetseget, mi nem akar link marxista, zsido vagy ultramontdn eroszak be­folyasa alatt 6116 dllamot, hanem oly Nemet­­orszdgot, comely csak a nemeteke. Az elnöknek arra a kerdes­re, hogy hogyan gondolta a fajvddo-mozgalom keresztü­lvitelet, Ludendorff azt valaszolta, hogy a mozgalom az eszaki hazafias szovetsegekre tamaszkodva, oly hatalmas tü­ntetes­ lett volna, hogy a dolog minden eroszak nélkü­l folyt volna le. A tárgyalast ezutan holnapra halasztottak. HI id­ar.Oztmasohal vdrnoh MönchenDen Mi­nchen, februar 29. (A Kemzeti Ujsdg tudositdidnak telefonjelentese Becsen at.) Itt elterjedt hirek szerint a legkozelebbi napokban ujabb letartoztatasok lesznek a Hitler­­porrel kapcsolatban. Nehdz megAlapitani, hogy e hiresztelesekben mennyi az igazsAg, de mindenesetre feltfinik, hogy vArosszerte hArom nev van forga­­lomban a ezek Kahr, Lossow es Seisser. Kahr a vAd­lottak es ezek vddoinek koncentrikus tamadasai ko­­vetkezteben annyira kompromittAlva van, hogy Munchen demokrata korei egyre hangosabban kor­­dezak, hogy mikor­ra mikor fog ellene eljurni a birodalmi kormAnyt A birodalmi kormAnynak ku­­­lonben egy kepviseldje Allanddal jelen van a tar­­gyalAson 6s esetrol-esetre informalja a kormAnyt. (T.) El nem kü­ldott levelek Meg from hozzad minden este Az en szom­oru levelmi, Ugy zokog drva lelkem melnyi A visszafojtott szerelem ... Ugy sir a toll, mig gyongy-betukkel A kis levelet teliszantja . . . Borzas, banatos, ven fejemre Aranykonnyeket ont a lampot, Megirom hozzad minden este Az en szomoru levelem. Elohiasom szaszzor meg szazszor, De nem ku­ldom el sohasem. Eldobom, vagy ossze is tepem. Mint elhervadt bali, virdgok S aztan . . . Szivembol felfakadnok A konnyekbecsuklo kacagosok . . . Varga Bela. Az elo holttest Tolsztoj­ bemutati a Nemzeti Szinhazban Tolsztoj filo holtteste, amelyet a m­aga ere­­deti valosagaban a Nemzeti Szinha­t mutat be nalunk eloszor, nem dramaturgiai remek, tobb ennel: remekmi­. Tolsztoj nem sokat torodi­k a szinpad szabalyaival, de nem is kell torodnie, mert nala is erezzu­k, amit Shakespearetol kezdve minden igazan nagy dramaironal ereznü­nk kell, hogy a szinpadtechnikai bravur vegeredmenyeben masodrendu­ kerdes, a fontos megis csak a nagy lenyu­gozo ereju­ kolto a szin­­padon is. Ez a koltoi erd­odtol es feloslegesse tesz minden technikai mesterfogast, de­ raaga semmifele mesterfogassal nem pdtolhato. Az Lld holttest ilyen nagy es melyen ember­ kejtemeny, amelyben Tolsztoj egesz nagy egye­­nisege benne van. Fedjat, a darab ndset a maga kepdre fonnalta Tolsztoj. Szent es szol­­gAny zsildtt esavargo ez a Fedja, aki kot ember boldogsagaert tonkre teszi a maga eletet. Aki az alakoskodo tarsadalmi konvenciokkal szem­­ben gyű­lol minden hazugsagot s egy gyenge pillanata megis egy holttest hazug eletdbe kenyszeriti bele. Keseru­ iron­y adja a sorsnak, hogy a tarsadalom szemeben megis ez az egyet­­len hazugsaga tisztitja meg es erneli fel. Fedja esendo, gyarlo ember, de van benne va­­lami tons­eges, mint Tolsztoj minden hoseben. Csak a jot akarja, egy nagy alma van, ami a zsilles es szenny ejszakajaban is feher sugar­­zassal vonja gldriaba kdoos fejet: a makulat­­lan lelki szer*seg. Tarsadalmilag elzs­llik, le­­rongyosodik, de lelke egyre nemesebb lesz, egyre tisztabban bontakozik ki. Masanak, a tancos ciganylanynak dedelgeto, nagy szerel­­met tisztan megorzi s amit a torvenyszeki tar­­gyalo teremben,elmond, az a tiszta, nemes, me­lyen erzd, a tarsadalmi hazugsagok min­den nyu­gdtol megszabadult ember vallomasa. Azok koze a darabok koze tartozik az Fbo holttest, amelyekben sokkal tobb van, mint­­ ami a szinpadon tortenik. Pedig ez a szinpadi tortenes is erdekes, szines, minden mozzanata­­ban tartalmas, de mogotte ott van az egesz diet, a maga fajo sebeivel, apro drdraeivel, nagy csalodasaival, az emberi lelkek orokre kifi­rkeszhetetlen talanyaival, az elet, amely Tolsztoj keseri­ es megis megnyugtatd pesszd­­mizsmusdban a gdrog sorsbk­ rezignaciojaig megy el, mikor Fedja sorsaban szinte azt pel­­dazza, hogy elo igazan boldog es minden nyu­g­­tol szabadult csak akkor lehet, ha teljesen el­­szakadt az elettol, ha mar halott ! A Nemzeti Szinhaz eloa­das­a hamisitatlanul es a maga teljessegeben adta Tolsztojt nem­­esak annyiban, hogy a Shakespeare darabok mintajara kihagyas es osszevonas nelku­l jat­­szotta a tizenket kepbol allo darabot, hanem azert is, mert az eloadas ize hangja es Vere­­goje lenyegdben vissza tudta Tolsztojt tak­­rozni. Ez elsosorban Horvath Jeno rendezesd­­nek nagy erdeme, aki elismerdsre raelto, ko­­moly, mu­veszi munkat vegzett De open ilyen erds tenyezoje ennek a hafisnak Pethes Imre esodalatos muveszete es esakugyan tolsztoji melysegu­, oszinte es tiszta emberisege Fedja szerepeben. Pethes a legegyszeru­bb eszkozok­kel, sot helyesebben a kilisd hatas legkisebb eszkoze nelku­l tudott nagy ee megrezi lenni. Belu­lrol, a lelke legmdlyirol hozott mindent. Egy-egy szava, egy-egy gesztusa raogott­ sotet Ervenyek rejtelme melyi­lt. es a hogy a vizs­­galobiro elott a dobbenetes erovel megcsinalt vadlo vallomas utan osszetorve bocsanatot ko­­nyoriigni Esszerogyott, abban a szintetszd mu­­­veszetnek az az osztonos osereje nyilatkozott, ami csak nagyon kiveteles tehetsegnek jut osztalyreszu­l. Mindjart utana kell emliteni­nk Cs. Ac­zel Ilonat. 0 is nemesvonalu, bensose­­ges es oszinte volt. Egeszen csodalatos tiszta­­sagu hangokat rezditett meg. Decens es balli­­bum jateka azonban idksietes finomsaggal­ hozta ki a meleg, fajo dallamot. Petho Attila­­nak harag szerep jutott Karenin Viktor pom­­pasan megfogott alakjabain. Bajor Giza Masa szerepeben kiti­noen tudta egyesiteni a jatekos odaadast_ a_ mely bensoseggel. Hettyei Aranka n­em­es meltdsaga es Gal Gyula brmanus meger­­t6se stilusosan szemelyesitette meg az orosz arisztokracia ket tipusat. Ldncsy Margit er&s fej­­lodest es elmelyi­lest mutat s kis szerepen az iteles realizruusat ereztette meg. Naan Ador­­jan egyetlen jelenetet ti­keletesen csinalta meg. Sikeru­lt szinei voltak Feher Gyulanak , az egesz egyu­ttes Esszevago, pompas jateka a Nemzeti Szinhaz legjobb eloadasai kiize emelte a mai bemutatot. A kozonseg a legfeszu­ltebb erdeklodessel es az elragadtatas minden kü­lso jelevel fogadta az eloadast es az egyes kepek utan percekig unnepelte a szereploket es koztu­k elsosorban Pethest, Ad­Al Ilondt Bajor Giant es Petho Attilit. A darab, amelynek forditlea Trocsonai Zol­­tan As Bálint Lajos mdvAszi munkaja, konyv­­alakban is megjelent a Genius izleses miniatűr kiadasában. A Nemzeti Lovarda lovasi­nnepelye Foproba a Lovardaban — Vdgre komolyan megkezdtdk a magyar lovas­sport fejleszteset (A Nem­zeti Ujsag tudositdjdtdl.) A tierezett Lovar­­daban ni este hat drakor volt annak a lovasi­nne­­pelynek a foprobaja, amelyet holnap este hat órakor tartanak meg nagy disszel 6s fennyel, mint a Lovarda uj korszakanak hivatalos megnyitojat. Erre a lovasu­nnepelyre telmilliokoronas paholyokat es otvenezerkoronas belepujegyeket adtak ki s a kozon­­s6g mar az elso nap szetkapkodta az 6,sexes jegyeket. Mindenesetre jellemzo, mekkora az erdeklod6s nAlunk az utobbi idoben ujra erosodni kezdo lovassport. irAnt, melynek iranyitasara, most mAr a Kemzeti Lovarda is tud megfelelo embereket munkaba Alli­­tani. Amit ma a Lovardaban lattunk, az tdnyleg uj korszak kezdetet jelenti es m6lt6 a kozonseg teljes 6rdeklod6sere. Mindenekelott azonban a mai foproba egy igen fontos tapasztalatát irjuk ide azoknak okulasara, akik a holnapi lovasunnepelyt fogjak megtekinteni. Ez a tapasztalat, semmiféle összefü­ggdsben nincs a lovassporttal, nem nyeregben tilt impresszid, csak gyalogjaro tapasztalat.. Mindenki vigyen holnap bundat, takardt, Idbizsdkol a Lovarodba, mert mi ma nem vittü­nk 6s el6g rosszul tettü­k, hogy nem vittü­nk. Furesa ravasz 6s leges legÁramlatok, „eng“-ok es egyebek egoszen onalld karusszelt tartanak mű­soron kivi­l az drift si Iovagldhelyisdgben 6s persze ezt a karusszelt a masik karusszel izgalmaban felmelege­­dett hdlgyek 6s urak nem veszik eszre, mi azonban, akik egy kemeny 6s rideg szekecsken dideregtü­nk, alaposan megszenvedtü­k. Tehat jol fel karl­ak­ozni holnap, tisztelt kozonseg, mert a rovasü­nnep61y ren­­dezdsdge arrol aztan igazAn nem tehet, hogy a lan­­gyos marciusi szelldt d6rvideki koborlasabdl neui tudta felcsalni a Nem­zeti Lovarddba. Ezt a hideg fogadtatdat, amiben az idojaras r6­­azesifd­ a der6k lovagokat, alaposan ellensulyozta az a forro lelkesseg, ami meg igy is, a didergd nezo­­t­ errol aradt felejuk. Horthy Istvan lovaasAgi fel­­u­gyeldvel 616n rengeteg huszartiszt jelent meg a ndzdk kozott, azonkivu­l sok asszony 6s ledny. Hu­­szartrombita recsegese jelezte a kezdetet, feszu­lt figyelem a sercego ivlampok alatt, a katonazenekar lagy keringdvel indul 6s szottArjAk a lovagld­­terem hitsd na­gy kapujat­ HArom nagyszeru­ lovas­­tiszt ugrat. bo rajta: Binder Otto, Grdfy Frigyas 6s Sales Dezsd, A bird felti­si a kok ezalagot az egyik ur vAUAi­ a, harsAny futtyszd e mAr kezdddik is a jeu de barre, Percenkdnt mas e* mas vallira keru­l a kok szalag, de egyik se tudja letepni a mAsikrdl. Egy gyepld­­rantAsra kimeneku­l Id­os lovas a csArdbdl, hallat­­lanul ilgyesek a tisztek, de a hdlgyek sem marad­­nak megi­ttu­k. Almndssy PAlnd grdfud, Bdrcsy Birby, Jeszenszky Andornd hArdnd, Berg Miksdud bArdne, Petzrik Jeudud és Salm Hermanne grdfne 3

Next