Nemzeti Ujság, 1925. március (7. évfolyam, 49-73. szám)
1925-03-01 / 49. szám
2 spekulációban gyökeredzik! Mond-e valamit a szomorú magyar földönfutóknak az a pesti színházi csinálmány, amellyel véletlenül külföldön találkozik? Vájjon büszkék-e e kétszeresen önérzetes, mert anyjuktól elragadott magyarok arra, hogy a pesti kuplékat olasz színpadokon dalolják és hogyAmerikában „Budapester Theatert“ 'játszanak? Mi közük mindehhez? . . . Szívük mellett, fülük mellett, siketen siklik el minden, ami nem igazi alkotás a magunk lelki anyagából. Lám, az ilyen darab, mint A halhatatlan ember, eddigelé csak háromezer ember előtt hangzott el és máris millió és millió magyar emberé. Nem tudjuk, nem is tudhatjuk, mesterműről van-e szó, mert ennek bírája az idő, amely kiválasztja a magáét. Sőt, nem jelenti a bírálat elhomályosodását sem, amikorvalamiről megállapítjuk, hogy ez a mienk, annyira a miénk, hogy nem lehetne a másé. És ez a fontos! Különben is: ez az a klasszis, ahonnét a jövendőválogat! Erre gondoljatok ti mindnyájan, akik ebben az országban daloltak, irtok, faragtok, pingáltok, zenéltek, egyszóval valamennyien, akiknek lelkében magyar könnytől nedves a költészet virága! Jelszavatok legyen: Mentői mélyebb emberi igazságok, mentői nemzetibb formában! Akkor ti lesztek Csaba vezér uj vitézei, Hadak Útján nyargalok, túl a határokon, megvédeni és fenntartani minden magyarok lelki és országos integritását! Szegedi Alletika ma és a szombatieiui Alletmai Club Prágában Prága, február 28. (A Nemzeti Újság külön tudósítójánaktelefonjelentése.) A Szegedi Atlétikai Club ,ma délután négy órakor mérkőzött a cseh első osztályú bajnokság másodikgyezettjével, a Slavia csapatával. Ez ,nom az első találkozás, tizennégy év óta magyar és cseh csapat közt. A mérkőzés iránt óriási érdeklődés nyilvánult meg, több mint tízezer főnyi nézőközönség előtt folyt le. Az első félidőben az eredmény 5:0 volt a Slavia javára. A csehek az első félidőben valósággal lelépték az ellenfelet, amely a szokatlan pályán és környezetben alig tudott mozogni. A második félidőben a Szegedi AC erőre kapott, a Slavia csatársora pedig visszaesett, azonban eredményt egyik fél sem tudott elérni. A második félidőben a szegediek védelme gyönyörű formát mutatott és a Slavia minden támadást leszerelte. A szegedicsapat csatársora teljesen gólképtelennek és gyengének bizonyult. Holnap délután újra magyar-cseh mérkőzés lesz, amely a Sparta cseh bajnoki csapat és a Szombathelyi Atlétikai Club között folyik le. (1). Vasion Sifon Karton Dalén Csipke Selyem Szalag Ruhaszövet Kabátbélés NEMZETI ÚJSÁG (Folytatás az első oldalról) a ráták csapnivaló dialektikáját, gyengeségét és rossz lelkiismeretét bizonyítja. Az Új Nemzedék egy törvényszéki tárgyalás adatai alapján írta meg leleplezését, amelyről a többi délutáni lap előttünk ismeretlen okokból — lemaradt. A vád tehát a szociáldemokraták cáfolata után is teljes épségében fennáll és sok mindent megmagyaráz. Magyarázza, miért siettek a szociáldemokraták az első parancsra a második internationale döntőbírósága elé, miért mosakodtak és miért fogadtak el utasításokat. Megmagyarázza azt az összeköttetést a bécsi „emigránsok” és az itteni szociáldemokrata vezetők között, amely különösen az utolsó időben érvényesült a szociáldemokrata párt politikájában. Az emigránsokat és a szociáldemokratákat, akik a hatalomért való határtalan versengésükben már talán régen szakítottak volna, a mindennél hatalmasabb kapocs tartotta össze: a pénz. Mindezek csak feltevések mindaddig, amíg a szocáldemokrata párt pontrólpontra, adatokkal és teljes nyíltsággal meg nem cáfolja a bécsi kommunisták vádját Ha a cáfolat elmarad és a szociáldemokrata párt bűnössége beigazolódik, akkor a pártnak nemcsak a politikai következményeket kell viselnie, hanem viselnie kell a teljes büntetőjogi felelősséget is. Jogászi szakvélemény szerint ugyanis, ha igaz, amit a bécsi kommunisták állítanak, akkor a magyarországi szociáldemokrata párt a hűtlenség bűntettét követte el és az ügyészségnek eljárást kell indítania a párt felelős vezetői ellen A kommunisták ugyanis kétségen kívül az ország ellenségeinek tekinthetők és a velük való anyagi összeköttetés teljesen kimeríti a hűtlenség tényálladékát. A kommunistákkal való összeköttetést a magyar bíróság súlyosan büntette. Kétségtelen, hogy az összeköttetés leghatásosabb formája a pénz adása és elfogadása, amely a bécsi kommunisták szerint kétségtelenül megtörtént. A magyar közéletben páratlanul álló óriási botrányt likvidálni kell. A cáfolat elmaradt, haladéktalanul lépjen közbe az ügyészség. Ha bűncselekmény történt — márpedig a kommunisták pénzének pártcélokra való elfogadása tagadhatatlanul bűncselekmény — azt egyedül a magyar bíróság előtt lehet elintézni. Dadogó, leplezgető és oktalanul vádaskodó nyilatkozatokat elintézésnek nem fogadhat el a közvélemény. —Hinni wMin— ницч—■■■—ми Intézkedések az új elnök választására Berlin, február 28. Miután az alkotmány nem intézkedett helyettes alelnöki állásról, az elnöki tisztséget ideiglenesen Luther dr. birodalmi kancellár látja el. A kormány megfontolás tárgyává teszi, hogy törvényjavaslatot terjesszen be a tartósabb helyettesítésről, vagy azonnal kiírja, az elnökválasztást. A birodalmi gyűlés hétfőn összeül, de gyászának kifejezése után valószínűleg elnapolja magát. Az elnöki állás betöltésénél a birodalmi gyűlésnek semmi szerepe nincs, miután az népszavazás útján történik. A pártok körében rendkívül nagy az élénkség. A jobboldali pártok oly jelöltet akarnak fölállítani, aki az egész birodalom jobboldali pártállású szavazóit egyesíteni tudja. A bajorok állítólag Rupprecht bajor trónörökös jelöltsége érdekében agitálnak. A szocialisták és a baloldal többi pártjai valószínűleg Marx dr. porosz miniszterelnököt kandidálják. A választás az 1924. március 11-án hozott törvény szerint megy végbe. A választás Ebert német birodalmi elnök meghalt Berlin, február 28. A Wolff-Iroda jelenti: A birodalmi elnök ma délelőtt 10 óra 15 perckor csendesen elszenderült, anélkül hogy eszméletét visszanyerte volna. Mint iparoslegény indult neki az életnek és mint köztársasági elnök halt meg Ebert Frigyes. Kiváltságos talentum és ragyogó egyéni tulajdonságok nélkül futotta be ezt a pályát, amelynek végső állomására nem juthatott volna el, ha az a párt, amelyheztartozott, a háború vége felé alá nem ássa a német birodalom épületét és meg nem fúrja az állam hajóját, hogy a császárság helyébe a köztársaságot állíthassa. A történetírás van hivatva megállapítani, hogy a belső összeomlásból terheli-e egyéni felelősség is a szociáldemokrata párt egykori vezérét Nyitott koporsójánál érdeméül kell betudni, hogy a köztársaság elnöki tisztségében iparkodott pártatlan maradni és hogy élete egész folyamán egyszerű és becsületes ember volt. Váratlan halála erős visszahatással lehet Németország belpolitikai helyzetére, mert helyének betöltése körül kétségkívül heves küzdelem fog megindulni a jobb- és baloldali pártok között, Khartet a forradalmi nemzetgyűlés emelte azelnöki székbe, utódját általános szavazással kell megválasztani. A német nép pártokra oszlása kétségessé fogja tenni a küzdelmet, ha minden valószínűség szerint az új elnök nem a jobb- sem a baloldal, hanem a centrum köréből kerül Ebert örökébe. Az elhunyt elnök életrajza Ebert Frigyes 1871 február 4-én született Heidelbergben, ahol atyja szabómester volt. Az elemi és ipariskolát végezte és azután szíjgyártó mesterséget tanult. Nagybátyjának a befolyása alatt, aki Mannheimben volt szociáldemokrata városi tanácsos, korán bekapcsolódott a szociáldemokrata pártmozgalmakba és a szakszervezeti életbe. Bevándorolta az egész országot, mint legény és minden városban kivette részét a szociáldemokrata mozgalmakból. 1893-ig tartott ez a vándorélete, amikor is Brémában az egyik szociáldemokrata lapnak a munkatársa, majd a szerkesztője lett. Hamarosan nevet szerzett magának a párt szélesebb rétegeiben és az 1905-iki pártnagygyűlés beválasztotta a pártvezetőségbe. Egyidejűleg a pártelnökségnek a titkára is lett. Már előzőleg megkezdette a nyilvános politikai szereplést is azzal, hogy beválasztották Bréma szabad város kis parlamentjébe. 1912-ben azután a birodalmi gyűlésbe is bekerült, ahová az Elberfeld-Bannen kerület küldötte be. Egy évvel később, Bebel halálával a német szociáldemokrata párt őt választotta meg elnökévé. A parlamenti és politikai élétban nagy nyugalmával és tárgyilagosságával politikai ellenfelei megbecsülését is kivívta s ennek volt következménye, hogy már a háború alatt a birodalmi gyűlés főbizottságának az elnökévé választották, az összeomlás kritikus napjaiban pedig őt szemelték ki a birodalmi kancellárságra. Scheidemannal együtt Miksa badani herceg lemondása után megalakította a népbiztosok tanácsának kormányát,. 1919 február 11-én nagy többséggel választották meg a birodalom első elnökévé és mandátumát 1922 október 24-én, a leadott 391 szavazat közül 314-et 1925 június 30-ig hosszabbították meg. Hatéves elnöki működésie alatt Ebertnek a jobboldali sajtó részéről több része volt gúnyolódásban , mint támadásokban. Csak a múlt évben emelték ellene a vádat, hogy a háború utolsó esztendejében sztrájkra, izgatta a lőszergyárak munkásait, e vád alól azonban a perben, amelyet egy magdeburgi újság ellen indított,, tisztázta meg. A szélsőjobboldal orgánumai a januárban kipattant Barmat-botrányba is belekeverték nevét, a közvélemény azonban meg volt győződve, hogy Ebert keze nem szennyeződött be. Utolsó órái Berlin, február 28. Tegnap este az orvosok még javulást reméltek, az éj folyamán azonban a beteg állapota rosszabbra fordult s a hajnali órákban megejtett vizsgálat megállapította, hogy a hashártyagyulladás rohamosan, tovább fejlődött. Azonnal értesítették Ebert családját és Meißner államtitkárt, akik sietve megjelentek a szamatóriumban. Bier tanár a láthatólag nagyon szenvedő betegnek csillapító szereket adott be, mire elaludt. Reggel 9 órakor azt a jelentést adták ki a kezelő orvosok, hogy az elnök állapota reménytelen. A halál 10 óra 15 perckor következett be, anélkül, hogy a beteg magához tért volna Ágyánál feleségén, leányán, fián és vején, dr. Jenitekén kívül Meiszner államtitkár volt jelen A hír gyorsan elterjedt a városban s megdöbbenést keltett, mert a ma reggeli lapok közlései után senki nem gondolt a katasztrófa hirtelen bekövetkezésére. A gyász Berlin, február 28. A birodalmi gyűlés épületére a halálhír vétele után félárbócra engedték a lobogókat és intézkedés történt, hogy ma és holnap, valamint a temetés napján minden nyilvános előadás (beleértve a színházakat és mozikat), továbbá zene és nyilvános szórakozás elmaradjon. A délelőtt folyamán a középületekre is félárbócsra bocsátott zászlókat tűztek ki. A tőzsde mai üzletnapja itt és Hamburgban, valamint Frankfurtban elmaradt Vasárnap, 1925 március 1. közvetlen és titkos. A választás napját a Mtrodalmi gyűlés szabja meg, de olymódom, hogy vasárnap vagy pedig hivatalos munkaszünet napja legyen. Megválasztott elnök az, aki a szavazatoknak több mint felét kapja; ha azonban az első szavazás nem hozott abszolút többséget, a második szavazásiban a relatív többség dönt. Választható az alkotmány 41-ik cikkelye értelmében bármely német alattvaló, aki betöltötte 35-ik életresztendeiji Ebert, német birodalmi elnök utolsó arcképe Luther birodalmi kancellár az elhunyt elnökről Berlin, február 28. A minisztertanács ma dlelőtti üléséta Luther dr. birodalmi kancellár megindult hangon emlékezett meg a birodalmi elnök haláláról és egyebek közt ezeket mondta: Megrendülten állunk az államfő ravatalánál, akinek emberi tulajdonságai oly, gyakran segítettek nehéz tárgyi kérdéseket a német nép javára megoldani. Sokunknak azok közül, akiket a birodalom kormányába szólítottak, barátjává is lett. " A külföld részvéte Berlin február 28. (Saját tudósítónk telefonjelentése) Az első részvétnyilatkozatok közt volt Hainisch dr. osztrák elnök és Ramek szövetségi kancellár meleghangú távirata. Részvéttáviratok érkeztek Luther dr. kancellárhoz az összes európai államfőktől és kormányoktól, köztük a francia köztársaság elnökétől és Herriot miniszterelnöktől. Kölnben az angol delegátus hivatalos épületén a gyász, jeléül a brit zászlót félárbócra eresztette. Valószínűen Marx lesz Ebert utóda Berlin, február 28. (A Nemzeti Újság külön tudósítójának, telefonjelentése.) A német politikai világot neon érte váratlanul az elmékváltozás, hiszen az alkotmány értelmében Ebert mandátuma június harmincadikán lejárt volna az 1922. évi meghossabbítás után. Májusban a pártoknak már meg kellett volna egyezniük az elnökjelöltek mélyében és a kulisszáik mögött már régóta folytak az előkészületek. Ebert újból való megválasztatásáról semmi esetre sem volt szó, főképpen azért, mert a most elhunyt elnök ezt határozottan ellenezte. Megfelelő kandidátusokban azonban igen nagy hiány volt. Természetesen csak komprommsszumok alapján lehetett volna valamelyik irányzatnak, szóval a bal- vagy a jobboldalnak a mga eroberet győzelemre juttatni és ezeknek a kompromszumoknak az alapja az a különös helyzet, amely most a birodalmi és a porosz belpolitikában előállott. Mind a két helyen a döntő tényező a centrum, amely a birodalomban kissé balfelé, a porosz tartománygyűlésben pedig kissé jobbfelé orientálódik. A jobboldali irányzatoknak érdekük, hogy a centrum politikáját magukfelé hajlítsák és érdekes, hogy Stegerwald, a keresztény szakszervezeti mozgalom vezére ée a centrumnak ma talán legtekintélyesebb embere, szintén ezen a véleményen van. A néppárt vetette fel először a gondolatot, hogy а centrum jobboldali halandóságát azzal кеl megnyernie, hogy Marxot kandidálják a birodalmi elnök állására. Mint beavatott politikai körökből értesülök, ez a gondolat általános tetszésre talált és Marx tekinthető a legkomolyabb jelöltnek a német birodalmi elnöki állásra. (Т)