Nemzeti Ujság, 1925. május (7. évfolyam, 98-122. szám)
1925-05-01 / 98. szám
Péntek, 1925 május I. NEMZt .,.i .i Az ügyész halálbüntetést kér a szófiai merénylőkre Az agrárkommunista párt szerepe a merényletek előkészítésében . Románia hajlandó hozzájárulni a bolgár hadsereg létszámának növeléséhez Szófia, április 30. (A Nemzeti Újság külön tudósítójának telefonjelentése.) A katonai ügyészség tegnap benyújtotta vádiratát a székesegyház elleni merénylet ügyében a haditörvényszéknek. A vádlottak védői 24 órás határidőt kaptak kifogásaik előterjesztésére. Az ügy tárgyalása valószínűleg május deddén kezdődik. A vádirat megállapítja, hogy a székesegyházi merénylet, valamint a király elleni támadás, továbbá bizonyos banditáknak Godecsre és más vidékekre való betörése egy összeesküvő banda műve, amely a titkos kommunista bizottság kiküldötteiből és az „egységes front” című agrárszervezet tagjaiból áll. Ez a bizottság az egységes front intencióinak megfelelőleg tervezte ki a merényleteket és gondoskodott аяок keresztülviteléről. A székesegyházi robbanást egy Abadieff nevű technikus készített© elő. Az ügyészség a merénylet miatt Abadieff, Friedmann, Grancsároff, Petrini, Koszovszky, Koeff és Dimitrov kommunisták ellen emelt vádat, akik közül azonban csupán kettő van a hatóságok kezei között, a többieket vagy az elfogatásnál tanúsított ellenállás közben megölték, vagy szökésben vannak. A vádirat a tettesekre halálbüntetést kér. Daezkaroff és Kamburoff vádlottakra Abacieffnek és Friedmann sekrestyésnek elrejtéséért a vádirat nyolcévi börtönbüntetést kér. A per tárgyalásán mintegy ötven tanút fognak kihallgatni. A haditörvényszék holnapi tárgyalása mellett a bolgár közvéleményt most legélénkebben foglalkoztatja a hadsereg létszámemelése. Tudvalevő, hogy a nagyköveti tanács határozata ellen, amellyel a bolgár kormányt felhatalmazták, hogy a hadsereg létszámát 7000 fővel emeljék, Románia, Jugoszlávia és Görögország tiltakoztak. Anglia és Franciaország barátságos lépést tettek bukaresti, athéni és belgrádi képviselői útján oly irányban, hogy legyőzzék a szomszédos államok ellenállását. A román kormány jóindulattal fogadta a nagyhatalmak intervencióját, amely megegyezik eredeti álláspontjával. A görög és szerb kormány állásfoglalása még nem ismeretes, azonban jólértesült bolgár körökben valószínűnek tartják, hogy ezekaz államok sem fognak komoly nehézséget gördíteni a bolgár hadsereg létszámának emelése elé, mindössze arra fognak törekedni, hogy ez csak átmeneti jellegű lehessen. (T.) hi egítséges párt értekezlete Nyolc-tiz nappal esetleg elhalasztják a sárosi fiansztsi A szavazójegy csalásoft következménye — Itta Kel! fizetni a gusztsban a felnestéri haszonreszesedést — Korrigálják az igazságtalan házadó kivetéseket — A fioritátus párt , nonos Ufói mellei* (A Nemzeti Újság tudósítójától) A kormánypárt ma este Almássy László elnöklete alatt értekezletet tartott Az értekezleten résztvettek Bethlen István gróf miniszterelnök, Rascovszky Iván belügyminiszter, Pesthy Pál igazságügy miniszter, Bod János pénzügyminiszter, Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter. Mayer János földmivelésügyi miniszter. Vass József népjóléti miniszter. Ripka Ferenc dr. fővársi kormánybiztos és a pártnak igen számos tagja. Az értekezleten Szabó Sándor és Erődi- Harrach Tihamér napirend előtt a fővárosi szavazóigazolványokkal történt viszszaéléseket tették szóvá, amelyre Rakovszky belügyminiszter megnyugtató választ adott. A miniszter reméli, hogy az ajánlási ívek benyújtására szánt határidő leteltéig a szavazóigazolványok kijavítása megtörténhetik, ha azonban ezirányú törekvései eddig az időpontig nem vezetnének eredményre, akkor a szavazópolgárok alkotmányos jogainak biztosítása érdekében esetleg mérlegelés tárgyává kell tenni azt is, hogy az ajánlási ívek beadására szánt határidő egy héttel — esetleg10 nemnnal — meghosszabbíttassék, aminek természetszerű következménye volna azután az is, hogy a választások nalamilyen rövid terminussal kitolatnának. Lányismerősök Zivatarverten, naptól szivottan Látom még őket, ha visszanézek. De jómagam már nem vagyok ottan. Megyek előre, lassan elyészek. Lám, a csalódást rég elfeledtem. — Iláriám merészen feledést penget. — Mondhatom bátran: sose szerettem. Semmim se fáj már, semmi a vágyam. Mindaz zizeg csak, mielőbb zengett . . . Nincs, mitől ajkamat véresre rágjam. Rejtett, nagy sebem nem fáj már többé. Csak forradása van meg egészben. Arcom redőin ott lesz örökké. A szemem sarkán, a szájam izében. Marschalho Teofíl ЧЧИ1 11» « I» —s Bors vitéz jötte Irta: Fáy Ilona A fergetegdulta mezőkön folyóként ömlött a hójé. Recsegtek a szélrázta lombtalan gallyak s a nehéz fekete felhők nagy cseppekbe olvadtak. A vihar zajába lódobogás, ostorcsattogás, hangos biztatás, káromkodás vegyült: a természet zúgásába az ember erőlködése. Egyszerre vörös villámláng szelte ketté az éjszakát. Ezüstös versetű csillogó vértek, aranyos szárnyas fövegek, cifra puzdráik csillantak fel, hosszú sor vitéz, utána még hoszszabb kocsisor, megrakva kinccsel, drágasággal s mindennél drágább Don vidéki aranyezdű búzával, hófehér cipóval, puha kaláccsal. Magas, kemény arcú vitéz a vezetőjük, éles szeme fürkészi a sötétet. Őt nem vakítja a villám, belenéz bátran, villanása elég, hogy meglássa előttük a partot s a faházsort. — Szerencse — dörmögi maga elé. Ha a folyó kilép medréből s elönti a tájat, társzekereik ottragadnak s az öreg isten sem rántja ki többé a szennyes morotvából a kenyér veszendőbe, amit hoztak. Bors vitéz megrázta bozontos fejét e neki vágott a koptatónak. — Előre, Ernőd, egyenesen a partnak, itt nem vesztegelünk. S megindult ismét apillanatra megállt csapat. Igavonó marhák, lovak, neki-neki feküdtek hámnak, járomnak, csikorgott a kerék, csörömpölt a szerszámereszték, vihogtak a lovak, nyögtek a barmok nehéz terhük alatt, a hóolvadás áztatta, feneketlen Tisza-parton. A lovasok hátra-hátra fordultak biztatni, bátorítani, hangjuk átharsogott a szélbömbölésen, esőzugáson. S a menet ment-ment felfelé. Bors vitéz jó pejlova rázta a fejét és kényesen lépkedve indult a partoson, amint a lankást elhagyták. S fent a dombon, a faházakban reszketve, félve, — de reménykedve vártak. Bors vitézt Árpád vezér nem harccal küldte ellenük. Hirlátói rég jelentették, hogy a faházakban és a földviskókban a Tiszától északra és nyugatra, egy rém csattogtatja szárnyait, mely ott mindig felüti a fejét, ha a hó soká tart és nagyon is későn jön meg a nyár. Ezt a rémet akarta innen elűzni, nem azt a jámbor, félénk, szegény népet, mely ajándékkal, alázattal fogadta s hogy rettegéséből fölocsudott, boldogan hódolt neki. Ide nem karddal, kenyérrel jött hódítani. S a faházakban szállást leltek Bors vitéz és harcosai, hírnökeik és asszonyaik, szekereseik és karmaik. S mig a vitézek nagy tüzek mellett szárították átázott ruhájukat, főzték a bográcsost s már el is feledték a vihart, mely után érte őket, a házakban maradtak sok szóval, felhangon imádkoztak Oddinhez és a hegy szelleméhez és ahhoz az uj Istenhez, kit a távoli Morvaországban Methodius hirdet, Rómában nagy templomokat építenek számára s a nép hiven-hive tolul eléje, de kinek igéje még nem ért el hozzájuk. Papjai közül néha útközben megállt ugyan köztük megpihenni egy-egy s ilyenkor szeretetet, türelmet és békességet hirdetett. S ők békések is. Most is készséggel szolgálnak az idegen jövevényeknek. Csak asszonyaik bújtak meg, nehogy bántódásuk essék. De látva, hogy a vitézek ügyet se vetve rájuk, nem keresik őket, sajnálni kezdték s nefelejtsék szemük vágyya tapadt a mulatozókra s hangos vigságuk már nem ijesztette többé. Szinte tartóztatták, mikor a szürke esésen, ködön, sápadtan tört át a hajnal derengése. De Bors vitéz felpattant jó per lovára s vitézei utána. Hiába nyújtották feléjük fehér kezüket a fehérarcu, szőke leányok, meg volt mindeniküknek a barna babája ott, a vezér sátortáborában, azoké volt a gondolatuk, — meg a csókjuk is. Azok is itt lesznek egy hét múlva, vagy még elébb is és innen néznek le a messzeségbe vesző sik völgybe, mint ezelőtt a vezér maga, Zerencsnek — Szerencsnek nevezve ezt a helyet, honnan lefelé indult a két folyam közé. Bors vitéz nem arra indult. Megfordította csapatát és felfelé tartott a hegyek felé. Vihar nem tartóztatta, es ő meg nem állította. S ment utána a hosszú kocsisor, a hegyeikről lemosott kövek úttá sorakoztak előttük s vigan döcögtek a társzekerek, versenyt nyikorogva a széllel. S amerre haladtak, sápadt asszonyok és lesoványodott gyerekek nyújtották feléjük karjaikat s Bors vitéz bilincs helyett fehér kenyeret tett rájuk. S a völgyekön már csak a vihar sirt, s az emberek nevetnek. És a tornyos farvárakból eléjük jöttek az emberek és sót, kenyeret és zöld mohát hoztak eléjük. Bors vitéz fekete kenyerüket fehérre cserélte és rájuk köszöntette habzó serlegét. Volt olyan, hol harmadnapig elmulatott. A kobzosok verték dalaikat, котЬе járt a méhsörös kupa és a boros kancsó. Vitézi táncot járt a fiatalabbja, hangosan csörtette hozzá kardját az öregebbje. S a házigazda, meg a háza népe csupa öröm, csupa sziveslátás. Zúgott a vihar, a havat leolvasztó, végig a völgyeken , a megdagadt patak hangos szóval vitte a hírét Bors vitéz jöttének és fehér kenyerének. S mire ő maga felért a hágókig, róla hangzott a szó, a halk, szűkszavú ének. Róla álmodtak a fehéráron leányok, vágyó álmodással, örökös várossal, a kemény, éles szeméről, nyakas tartásáról, méltóságos járásáról, parancsoló szaváról s a vitézekről, akik kísérték. Ha közülük egy-egy pár nélküli ottfeledezett egyik szőke leánynál s szive, szeme megakadt a nefelejtskék szemén, felé hajló vállán s a száján, mely csókot kínált, ha megszólalt a küirt, nem volt maradása, vitéz vezérét egy világért el nem hagyta volna. — Jer utánam, rózsám! S a leány ment utána, nem volt maradása. Erőd vitéz, Bors vitéz kantárosa már ott állt ura lova mellett, mikor a halkszavu virágszál, ki a vállán bujt meg estie, ha a vihar nagyon is megrázta a faház magas tetejét, még a két kezét nyújtotta feléje és kérőn, szerelmesen suttogva a nevét, m árasztotta. — Keni lehet, rázta fejét a vitéz. S megindult a csapat fel a hegyekbe, amerre a vihar ment, a viharral versenyt. S most is, hóolvadáskor, ha a tavaszi orkán dúlva ront végig a hegyeken, szálfákat sodorva le az ormokról, a folyóvá vált völgyekbe, a barokk kastélyokban és az apró faházokban összebújnak, kinyúlnak a szemek és várnak, és látni vélik Bors vitézt, amint jön jó pollován és bizakodást, reményt és megújhodást hoz számukra. A felszólaló képviselők és a párt megnyugvással vették tudomásul a belügyminiszter válaszát. Erődi-Narrach Béla azt indítványozta, hogy küldjön ki a párt egy szociálpolitikai bizottságot, mely a kormánynak szociális irányú munkájában állandóan segítségére lenne. Bethlen miniszterelnök ehhez hozzájárult, majd egy felvetett kérdésre kijelentette, hogy a kormány sohasem tett olyan nyilatkozatot, hogy a kincstári haszonrészesedésnek augusztusban fizetendő részett eltörlik, csak azt mondta, hogy ezt az adónemet igazságtalannak tartja és módot keres arra, hogy ezt a kérdést a méltányosság követelményeinek megfelelően rendezhesse. A pénzügyminiszter foglalkozik ezzel a kérdéssel, rövidesen a pártértekezlet elé terjeszti az erre vonatkozó tervezetét. A párt a miniszterelnök válaszát tudomásul veszi s Barthos Andor elnöklete alatt szociális bizottságot küld ki. Szabó Sándor a földmunkáskérdést teszi szóvá felhívja a párt figyelmét arra, hogy különböző politikai irányzatok a falunak pártpolitikai célokra való szervezésével foglalkoznak. Felhívja a párt figyelmét a falu gazdasági megszervezésének , a falu jóléti intézményeinek kérdésére is s megvilágítja ezeknek a felvetett kérdéseknek a politikai oldalát is. Bethlen István gróf miniszterelnök kijelenti, hogy a kormány a felvetett kérdésekkel behatóan foglalkozik. A tárgyalások már annyira előrehaladottak, hogy a földművelésügyi miniszter által kidolgozott tervezet rövidesen a párt elé kerül, amikor is ezeket a kérdéseket a szociális bizottság bevonásával a pártban is le fogják tárgyalni. Marschall Ferenc a mezőgazdasági hitel kérdését teszi szóvá. Rámutat arra, hogy a hitel hiánya mily válságos helyzetbe sodorta a magyar mezőgazdaságot, amihez hozzájárul az a hallatlan kamatpolitika is, melyet egyes intézetek folytatnak. Felhívja a pénzügyi kormányzat figyelmét arra, hogy a kamatpolitika ilyen elfajulása ellen a legerélyesebben lépjen fel. Sürgős segítséget kér a hiteligények kielégítésére. Bod János pénzügyminiszter kijelenti, hogy a Pénzintézeti Központ a legerélyesebben fog eljárni azon intézeteknél, ahol a kantát politikának ilyen elfajulást tapasztalja. A Pénzintézeti Központnak módjában áll a hitel folyósítását beszüntetni vagy lényegesen megszorítani. A mezőgazdasági hitel tekintetében bejelenti, hogy a legközelebbi időben konkrét javaslatokkal fog előállani. Ma azonban nincs abban a helyzetben, hogy a részletekre vonatkozóan nyilatkozhasson. A párt a miniszter válaszát tudomásul vette. Hoyos Miksa gróf a római interparlamentáris konferenciával kapcsolatban szóváteszi azokat a hallatlan támadásokat, amelyek becsületét súlyosan érintik. Miután hazafias kötelességét teljesítette a kongresszuson, arra kéri a pártot, hogy becsületeitek védelmében támogassa. Végül aztán beszámolt a konferenciának a lefolyásáról. Bethlen István gróf miniszterelnök szólalt fel ezután. Hogy a trianoni békeszerződésről Magyarországon mi az álláspont, azt hiszi, hogy e tekintetben már gyár emberek között különbség nincsen. Ebben a vonatkozásban egyik magyar állampolgár sem lehet különb, vagy hazafiasabb a másiknál. A külföldön azonban csak akkor fogunk magunknak barátokat szerezni, ha azokat a kérdéseket, melyek bennünket oly fájdalmasan érintenek, megfelelő módon, megfelelő helyen és megfelelő tapintattal fogjuk előadni. Ezt tette Hoyos Miksa gróf is felszólalásában s legyen meggyőződve arról, hogy a párt egyértelműen helyesli magatartását. A pártértekezlet a miniszterelnök felszólalásét helyesléssel tudomásul vette. Őrffy Imre felhívja a pártértekezleti figyelmét azokra a visszáságokra, melyek a házadó kivetése körül észlelhetők. Bod János pénzügyminiszter bejelenti, hogy a legrövidebb idő alatt rendeletet fog kiadni, amelyben az árverések megtartását augusztus közepéig felfüggeszti. Vargha Imre államtitkár elismeri, hogy a házadó kivetésénél a rendeleteket tényleg nem abban az értelemben foganatosították, amint azokat a minisztérium kiadta. A kivetés körül tényleg vannak nagyobb aránytalanságok. Ezen aránytalanságok kiküszöbölése céljából az összes adatokat már bekérte s pár nap midva ebben a tekintetben is részletes utasítást fog a pénzügyminisztérium kiadni, melynek alapján ezek az aránytalanságok meg fognak szűnni. Almássy László elnök bejelenti, hogy a szófiai katasztrófával kapcsolatosan a párt vezetősége a bolgár követnél részvétét fejezte ki. Javasolja, hogy a párt azon tagjainak, akik a választójogi bizottságban résztvettek, munkásságukért a párt köszönetét fejezze ki. A párt az elnök javaslatát egyhangúlag tudomásul veszi. Az értekezlet ezzel véget ért. Utána vacsora volt, amelyen Perlesky György Ripka Ferenc kormánybiztost köszöntötte fel, a választási küzdelem előestélye alkalmából. Ripka Ferenc dr. kormánybiztos megköszönve az üdvözlést, kijelentette, hogy azt a nehéz kötelességet, amely a miniszterelnök bizalmából hárult reá, a budai polgárok becsületes hűségével kívánja teljesíteni. Több felszólalás nem történt. " wwpw1 i рряил i' 'ii . mii A Keresztény Községi Párt agitációs slagja A Keresztény Községi Párt a most következő vasárnap nagy agitációs napot rendez. A főváros huszonkét választókerületének mindegyikében nagygyűlést rendeznek,sőt a nagyobb kerületekben két gyűlés is lesz. A huszár,hat gyűlésen összesen százhúsz keresztény párti szónok mond beszédet. Wolff Károly, a községi párt elnöke egymaga huszonkét kerület gyűlésén fog megjelenni és lehetőség szerint mindegyiken fel is szólal. A gyűlés