Nemzeti Ujság, 1926. február (8. évfolyam, 26-48. szám)

1926-02-02 / 26. szám

tiMkiiiUiil it mm­­m————- _—. L^.------------------A _ '. *" . ________ mAdóhivatal, Bad«. VWi stam irttTTMa * **• wMt.v..ffonvod­a.to. KB m jSB' Mef fifijj ! «§­ m mm vi EBr ^ .. Tai.t 1*7-47,127-4««• fi «58B Je 8BBZL«BSE WMi A M­­­Ht - Saii !§ OBI­­vauk A aB* Bm A j.M. rtakki.debiv.. ■ JjfflPgteS sSBiwW Ham bbh — S3B i3B S He Hasi um «miak, vni., R»kór»i. Hj ■■■ H MBF fisB MBS agg V ege '-WMh mwm mm mtm v. **»*m»p won % *dl.TaJ«fo„ , j.134.04, JH CM« M * ffl offfj 3HB MSS mm 1 fiPa 3BF H g® ff «^1 in Wianban bilkSaaap Taids­kBrdl 42. Tál., B tiSS M W cSf&F Bg® |bK m V sBag vasárnap 2XM 111-41. Rokl.madAU­­S ’■S f y 8H| f jjw A VfríH« osztrák kar. — Hír-OBI 127-47, roc dljaxabáa ncarlat. Felelős szerkesztő: TÓTH LÁSZLÓ dr. # KERESZTÉNY A POLITIKAI NAPILAP ♦ Főmunkatárs: TÚRI BÉLA VUL évfolyam 26. szám Kedd 4 Budapest, 1926 február 2 i—niMiiWi'i I mi iiniWMi il|i||JLi|ii|l llljli.IJH.v! TmWlwBIfcibllHÜ*0fi'Vl,tllilHÍ11 i'IIP!ih'WBWBIBitlBiWgMngBwBBBBWBBWM - MAI CIKKEINK: Oldal Sauerwein a hibás francia politikát okolja a magyarok elkeseredéséért . Zadravetz püspököt fölmentették hi­vatali teendőinek ellátása alól . . 6 Peterovácz Gyula beszámolója . . . 7 A kaszinók közgyűlése ..... 7 Szerdán újra ülésezik a frank-bi­zottság ...»a.....­­ A Nemzeti Újság művészestje Új­pesten 8 A mai hali­est .... . . . 9 A színészkonzorcium­ megkezdte mű­ködését • • « . . . . .. . 11 Rádió műsor.....................................................12 Az amatőrök győztek a bajnok­jelölt csapat ellen ......................................13 Vágiékat szabadon bocsátja a bíróság 13 Javult az értéktőzsde ...... 14 Smith főbiztos XX. jelentése ... 11 A gazdák a telekkönyvi eljárás gyor­sítását kérik ...... .15 A cseh kormány visszavonta a búza­vámok felfüggesztését .... 15 A gazdatiszti kérdés és az agrárköz­igazgatás ...................... ..... 15 Megszilárdult az irányzat a gabona­piacon . . ................................ . . 16 A gellérthegyi magyar Lourdes . 18 Bélyeg rovat .......... 19 Henri Beraud: Mit láttam Moszkvá­ban? ........... 17 Col. Stephenson: Lady, mint trainer 17 Egy jónevű magyar szerkesztőre hivatkozik a­ cseh Lidove Novini, amely olyan, hazug nyilat­kozatot tulajdonított Apponyi Albert grófnak, hogy annak valószínűtlensége jóhiszemű ember előtt első pillanatban nyilvánvaló. Csak az ellenséges kisantant sajtó ugorhatott be ennek a vakmerő ha­zugságnak, amelyet csak, olyan ember juttathatott el hozzá, aki magyar gyűlöle­tében méltó párja. Ez az ember a Lidove 'Novini szerint egy jónevű magyar szer­kesztő. Itt bujkál közöttünk. Bűntársa ■mini jónevű­ magyar szerkesztőre hivat­­kozhatik. A nevét nem tudjuk. Nem is hisszük, hogy jelentkezzék, mert ezek az urak gyávák. Még akkor sem, vallanak, ha bűntársuk rájuk vall. Polgár címen szerepel most a terézvárosi demo­krata politika kizárólagos letéteményese, Vázsonyi Vilmos. A liberális sajtó ber­keiben, a demokrata körök szobáiban, a kerületi vacsorák törzsasztalánál ő ma az egyetlen, igazi, szabadalmazott polgár. Ez a legújabb jel­szó, amelyet a baloldali politika ajkára vett, ezt a fogalmat akarja most a maga számára kisajátí­tani. Eddig csak a demokrata jelzőt fog­lalták le és kompromittálták olyan mér­tékben, hogy ma már meg sem próbálja tőlük elvitatni senki. Maradjanak ők to­vábbra is demokraták, de a polgárságot hagyják békében. Polgárok vagyunk még néhány millió ebben az országban, akik a polgár szó terézvárosi értelmezéséből nem kérünk. Maradjanak ők demokraták és elégedjenek meg azzal, hogy ennek a szó­nak igazi nemes értelmét eljátszották a közvélemény előtt. Ne juttassák most a polgár fogalmát is erre a szomorú sorsra. M­árcius 15-én lesz előreláthatólag a frankü­gy főtárgyalása —* H——... i­ A főügyész nem vár különösebb eredményt a pótnyomozástól Schultze tudna érdemleges választ adni a függőben levő kérdésekre Sztrache nyilatkozata a külföldi újságírók előtt A hétfői nap egyik eseménye vol­t, hogy Stetrache főügyész délután hat órakor fo­gadta az ügyészségen a francia és más világ­lapok Budapesten időző tudósítóit­, akik előtt a frankh­amisítási ügy jelenlegi állására vo­natkozó fontos nyilatkozatot tett. Arra a kérdésre, hogy a frankügy­i főtár­­gya­lása előreláthatóan mikor lesz, a­­fő­ügyész, értesülésünk szerint, a követkkezőket felelte: " A főtárgyalás előreláthatóan már­cius tizenötödikén fog kezdődni, előbb nem, mert minden jel arra mutat, hogy a vádlottak legnagyobb része a vádirat ellen kifogásokat fog védője útján emel­ni és ez technikailag természetesen sok­­időt vesz igénybe. A külföldi hírlapi raknák arra a kérdésére, milyen eredmény várható a pótnyomozástól, a főügyész így válaszolt: " A vádlottak eddigi magatartása, ne­vezetesen az, hogy több, a franciák által lényegesnek, minősített pontra nézve már az eddigi kihallgatások folyamán is ko­nok hallgatásban maradtak, továbbá, hogy ami az értelmi szerzőket illeti, arra vonatkozóan — ha szabad magamat így kifejezni — „gentlemanlike“ megtagad­ták a válaszadást, nem nyújt sok valószí­nűséget arra, hogy az új pótnyomozás különösebb eredményeket tudjon produ­kálni. Ellenben, ha a franciáknak sike­rülne Schultze kilétét kinyomozni, ab­ban az esetben nézetem szerint tőle meg­kaphatnák a választ a bűnügynek azok­nak a részleteire nézve, amelyekre a franciák a pótnyomozás során leginkább kívánnának világosságot deríteni. _ Szmrecsányi Anna úr A vádtanács elnöke felkészbesítette a franküay vádiratát a terhelteknek Ift sssemély esere is fciterrel a rendőri pótnyomássál ----- n­­mmmmmmmmmmwmnmmmmmm­­m" és franciáit a bankjegy-nyomógépeket, a­z állí­tólag elrejtett framis pénzt és a németországi kapcsolatokat akarják felderíteni Zaáravecse püspököt felfüggessztet­ték állásától Hogyan rekonstruálja a vádirat a frankhami­­sítási bűncselekményt A rendőrség felkészülten várta az ügyészség pótnyomozást elrendelő utasí­tását. Hétfőn reggel 9 óra­kor kézbesítet­­ték a főkapitányságot Marinovich Jenő dr. főkapitánynak, Szt­rache Gusztáv ügyészségi elnök megkeresését, amelyben elrendeli a frankfeamissitás ügyének pót­nyomozását. A főkapitány közvetlenül a négy és féloldal terjedelmű gépírásos át­irat elolvasása után magához hivatta Katona Rezső rendőrfőtanácsost, a­ bűn­ügyi osztály vezetőjét és Laky Lajos rendőrfőtanácsos detektívfőnököt, hogy megbeszélje velük a teendő intézkedése­ket. Még a délelőtti óráikban tervezetet dolgoztak ki arra vonatkozólag, hogy miként bonyolítsák le a nyomozás mun­káját. A frankhamisítási ügy referense, Miksa Sándor dr. rendőrtanácsos meg­betegedett, éppen ezért szükségessé vált, hogy a kihallgatásokat más rendőrtiszt­­viselő végezze. A pótnyomozást is Bauer Ernő dr. rendőrtanácsos irányítja, a ki­hallgatásokat azonban nem ő, hanem négy rendőrtisztviselő végzi. A főkapi­tány utasítására Lakatos Sándor és Smolina Miklós rendőrkapitányok, Barta József és Szeleczky Szilárd­­eszközlik a kihallgatásokat. A négy rendőrtisztviselő az egyes gyanúsítottaik vallomásáról tá­jékoztatni fogja a nyomozás irányítóját, Bauer Ernő dr.-t, aki szükség esetén uta­sításokat ad újabb kihallgatásokra, eset­leg előállításokra. A vizsgálatot vezető rendőrtanácsos tervezetet dolgozott ki arra vonatkozólag, hogy a® egyes refe­rens tisztviselők kiket kérdezzenek ki s a gyanúsítottakhoz milyen kérdéseiket intézzenek. Az ügyészségi átirat közli a főkapitánysággal, hogy milyen kérdé­sekre és milyen részletekre kell még ki­terjeszteni a nyomozást. A négy rendőr­kapitány külön-külön megka­pta az ut­a­sítást, hogy milyen fő- és milyen részlet­­kérdéseket adjon fel a kihallgatandó vád­lottaknak és tanuknak. A kihallgatáso­kat a rendőrtisztviselők a Markó­ utcai fogházban végzik és ezeken a kihallgatá­sokon megjelennek a francia kiküldöttek is. Joguk van a párisi rendőrtisztviselők­nek és a Francia Bank megbizottainak kérdéseket feltenni. Valamennyi kihall­gatásnál Benárd Vilmos dr. rendőrtaná­­csos mint tolmács szerepel. Aráig az k (Folytatása a második oldalon Lapunk mai száma 3000 korona ­agyarok a díszhelyen A magyar katolikus egyesületek, tár­sadalmi intézmények és valamennyi katolikus mozgalom egységes közép­pontban, az Országos Katolikus Szö­vetségben jegecesedtek össze. Ez lett a magyar katolikus élet gyújtópontja, megmozdulások kiindulópontja és a nagy katolikus mozgalmak eredménye. A nyilvánosság előtti megjelenésében mindenkor nagyszabású, megnyilvánu­lásaiban, mindenkor komoly volt, mint ahogy az egész magyar katolicizmus képviseletéhez illik. Ha mozgalmat in­dított, azt az egész katolikus közvéle­mény akarta s amit akart, azt minden­kor végre is hajtotta energiával a mód­ban, mérséklettel a tényekben, megér­téssel a kor kívánalmai iránt és szá­mot­t­etve a helyzet adta lehetőségek­kel. Ez avatta a magyar katolikus élet középpontjává az Országos Katolikus Szövetséget, amely minden katolikus együttérzésből fakadt mozgalmat sike­ressé tett: az első hadiárvaházat alapí­totta és Sopronban, Vácon és Budapes­ten ma is fentartja azokat, rendezi az országos és hivatalos ünnepségeket, a püspöki kar megbízásából rendezi min­den évben a magyar katolikus közélet legnagyobb külső megnyilatkozását, az Országos Katolikus Nagygyűlést, mely viszont irányítja és vezeti a magyar katolikusok életét. A magyar püspöki kar bízta a Szövetségre már a VII. Ka­tolikus Nagygyűlésen a Magyarország­­ból induló valamennyi zarándoklat rendezését s e megbízás folyománya­­ként azóta é­vről-évre nagyszabású za­rándoklatokat vezet Rómába, Lour­­desba, Máriapellbe és a Szentföldre. Amikor, pedig XI. Pius pápa kihirdette a Szentévet, a magyar püspöki kar a jubileum méltó megünneplésének elő­készítésére ismételten az Országos Ka­tolikus Szövetséget kérte fel, hogy a maga tapasztalataival és szervezettsé­gével bonyolítsa le a Magyarországról induló zarándoklásokat. A magyar püspöki kar csak nagy­­fontosságú ügyekben szokta a maga egységes akaratát irányitóelvkén­t ki­mondani s a magyar katolikusok szá­mára kiadni. Az Országos Katolikus Szövetséget viszont mindenkor olyan mozgalmak irányításával és vezetésé­vel bízta meg, amelyekben az egész mag­yar püspöki kar akarata nyert ki­fejezést. És most, a Szentév befejezése után a püspöki kar a bíboros Herceg­prímás útján éppen olyan egységesen fejezi ki a maga közvetlen tapasz­talatai alapján szerzett véleményét az Országos Katolikus Szövetség munká­járól. S hogy ennek a legnagyobb súlyt és értéket adja: az ország egyházfeje­delme által juttatta kifejezésre egysé­gesen meghozott határozatát, melyet Csernoch János bíboros hercegprímás az alábbi átiratban hozott az Országos Katolikus Szövetség tudomására: Magyarország Hercegprímása 281S/926. szám. Az Országos Katolikus Szövetségnek Budapest. Az 1925. Szentév végén a nagymél­­tóságos magyar püspöki kar nevében hálá­s köszönetet mondok az Országos Katolikus Szövetségnek, amely a Szentév folyamán­­ csoportban mint­egy 13.000 magyar zarándokot vezetett Rómába. Őszinte megelégedéssel ta­pasztalta a magyar püspöki kar, hogy az Országos Katolikus Szövetség nem­csak valóra váltotta azokat a reménye­ket, amelyeket a püspöki kar táplált.­­

Next