Nemzeti Ujság, 1926. szeptember (8. évfolyam, 197-221. szám)

1926-09-01 / 197. szám

2 tehetünk szemrehányást, hogy onnan kinyomtuk volna a más vallásunkat. Nem is tartottuk számon ezeket a pozí­ciókat ebből a szempontból. Nem is gondoltuk, hogy ez szokás, hogy ez másutt megtörténik. Részünkről nincs hiba. Ebben bizonyosan nincs. Bizonyí­tani ezt bőségesen, nyomatékosan le­hetne. De még erre nem gondoltunk eddig. Ha azonban Balthazárék felhív­ják erre a figyelmünket, ha a ráfogás ellen komoly védekezésre kényszeríte­nek bennünket, hogy bebizonyítsuk, mennyire nem vétünk protestáns test­véreink ellen s mennyire mese a mi ter­jeszkedésünk az ő rovásukra, megtehet­jük. Nem sietünk vele. Hiszen még egy esztendő múltán is csak a tiltakozásnál tartunk: ne tessék a felekezeti békét olyan állításokkal zavarni, amelyek az igazságtól legalább is olyan messze vannak, mint Makó Jeruzsálemtől. Ne zavarja az, aki értéket tulajdonít a fe­­lekezetközi békének. Ne kényszerítsen minket olyan szemüvegen nézni, amin nem szoktunk . . . Balthazar a „Regnum Marianum“ idegen eszméjét és az „Úrnapjának bálványos ünnepét“ udvarias békként teszi a felekezetközi béke asztalára, bi­zonyosan abban a tiszta meggyőződés­ben, hogy ezzel annak megerősítését hathatósan előmozdította. Mi már is­merjük azt a metódust, amellyel a szu­perintendens úr a neki „kedves“ eszmé­ket szolgálni szokta. Azért meg sem ütközünk ezen a kedveskedésen. Ahány k­ez — annyi szokás. A köszönések is különbözők, a szeretetnyilvánítások is. "A bevett európai szokás azonban mégis­csak az, hogy az ember nem szokta leszólni azt, akivel őszinte barátságban akar élni s akivel együtt a békét akar­ja ápolni. Egy szájból hideget és mele­get fújni eredményesen mégsem lehet. A Balthazár-féle kedveskedés és bóko­lás útjára éppen ezért rá nem lépünk, mert mi jobban tiszteljük a protestan­tizmust, mint a szuperintendens úr a katolicizmust. De gravament ebből sem csinálunk. Egy denunciálás van azonban Bál­iba­zár szuperintendens elnöki beszédé­ben, amellyel foglalkozni kell majd. És pedig a legnagyobb katolikus nyilvá­nosság előtt: a katolikus nagygyűlésen. A denunciáció úgy hangzik, hogy „val­lási kifogás alapján folyik szószékről az izgatás kormányzónk és miniszter­­elnökünk ellen, akiket pedig tiszta evan­­gélium­ kálvinista hitük tett képessé, erőssé s diadalmassá hazánk érdekében ennek megmentésére és megtartására indított munkára“. Szószékről folyik az izgatás. Tehát nem egy szószékről, egy­szer, hausem szószékről. A katolikus szószékről, a katolikus templomban. Súlyos vád. Tisztázni kell a nyilvános­ság előtt. A katolicizmus legfőbb erős­sége s az állam szempontjából legfőbb érdeme a tekintélytisztelet. A felsőbb­­ség ellen a katolicizmus nem szokott lazítani. Nem szokott izgatni. Nem kü­lönösen ma, amikor a stabil rend élet­érdeke az országnak és az országban élő minden institúciónak. Ezért min­den katolikus nagygyűlés üdvözlő táv­iratot küld az ország kormányzójának. Nem bizantinizmusból, hanem a tekin­­télytisztelet elvénél fogva, amelyet nem szoktunk sérteni s nem engedünk gyengíteni. Kálvinista, vagy katolikus legyen az a felsőbbség, eljárásunk vele szemben mindig egy és ugyanaz. Kü­lönbséget eddig nem tettünk és nem fogunk tenni Balthazar ujjmutatása da­cára sem. Ezt a denuncrációt tehát visszauta­sítjuk s mint konkolyhintést, mint a fe­lekezetközi béke felbontására irányí­tott tudatos merényletet visszauta­sítjuk. A felekezetközi békének azért semmi bántódása sem lett, mert Balthazár­­módra — hála Istennek — mégis csak nagyon kevesen védik . . . Minden vasárnap a NEMZETI ÚJSÁG autórovata a legérdekesebb 11. u.1. ' 1j NEMZETI ÚJSÁG Szerda, 1926 szeptember 1. Jugoszláviával a pénzügyi természetű kérdéseket is rendezzük A szerb sajtó a magyar-jugoszláv közeledésről - Tarifát is szerződés Csehországgal (A Nemzeti Újság tudósításától.) Jugo­szláviával tudvalévően hónapok óta tár­gyalások folytak különböző kereske­delmi, közlekedésügyi, jogi és egyéb kér­dések rendezésére, amely tárgyalások több egyezmény megkötésével végződtek. Hátra van még a pénzügyi természetű kérdések szabályozása és e célból szep­tember végén újabb tárgyalások fognak megindulni, hogy szintén szerződésileg szabályozzák ezeket a kérdéseket. A tár­gyalásokat valószínű­leg Budapesten tart­ják. A szerb lapok részletes tudósításokban számolnak be Magyarország kormányzó­járnak a mohácsi ünnepségen mondott be­szédéről és bár egyelőre bővebb kommen­tálásba nem bocsátkozna­k, a tudósítá­soknak adott elvekben kiemelik a ma­­gyar-jugoszláv közeledés tényét. A Pravda a kormányzó képét is közli. A magyar és a cseh kormány meg­bízottai az ideiglenes megállapodás után megkezdték a tarifális kereskedelmi szer­ződésre vonatkozó tárgyalásokat. A ma­gyar delegáció e hét végén újabb utasí­tások végett Budapestre utazik és szep­tember második felében tér vissza Prá­gába. Spanyolország nem állja alját Németország felvételinek a Népszövetségbe­ni—ii ■—lit i f im i mii !■■■■!! Svájc és Svédország a lengyel és spanyol állandó tagság ellen — a tangeri kérdést hít­án kell tárgyalni Genf, augusztus 31. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Ám­bár e pillanatban még bizonytalan, hogy Spanyolország­ részt vesz-e a tanács ülé­sén és a népszövetségi közgyűlésen, mégis általános a meggyőződés, hogy Németország fölvétele akadálytalanul megtörténik. Jól informált körük értesü­lése szerint Spanyolország akkor sem fogja vétójogát gyakorolni Németország ellen, ha tényleg kilépne a Népszövet­ségből. A tanács átszervezésére kiküldött bi­zottságban a spanyol és lengyel követe­lést illetően a vélemények megoszlanak. Állítólag többen állást foglaltak Spa­nyolország állandó tanácstagisága mel­lett. A Svéd kormány és Svájc , ellenben változatlanul ellenzik a spanyolok és a lengyelek követelését. A svéd népszövet­ségi delegáció vezetője, Löfgren külügy­miniszter, a tanácsban Unden volt kül­ügyminiszter, jelenleg uppsalai jogtanár képviseli Svédországot. A tanulmányi bizottság szeptember 2-án rekeszti be ta­­lárolkozás­ait. A tangeri kérdéssel a Népszövetség ez­úttal nem fog hivatalosan foglalkozni. A római, londoni és párisi kabinetek ál­lásfoglalása után Spanyolország való­színűleg belenyugszik, hogy tangeri igé­nyét máskor vegyék tárgyalás alá. Olaszország a tangen kérdésben támogatja Spanyolországot Róma, augusztus 31. Mussolini a minisztertanácsom kijelen­tette, hogy az olasz-spanyol barátsági és semlegess­égi szerződést nagy jelentőségű béketényezőnek tekinti, amely a tangeri probléma megoldásánál éreztetni fogja hatását. Olaszország és Spanyolország mint földközi tengeri hatalmak és mint az algecirai l­akta aláírói joggal igénylik álláspontjuk érvényesítését a tangeri kérdésben. Ez a probléma a népszövet­ségi tanácstagság ügyével nincsen össze­függésben. Mussolini ezután kijelentette, hogy Olaszország népszövetségi delegátusai­nak minden meghatalmazásuk megvan arra az esetre, ha előre nem látott ese­mények merülnének fel. A Messagero kommentárokat fűz Mus­solini miniszterelnöknek tegnap a mi­nisztertanácsban tartott beszédéhez és azt írja, hogy a Tamger-k­érdés és a nép­­szövetségi állandó tanácstagság egyidejű elintézésének elutasítása nem jelenti azt, mi­ntha Olaszország nem helyezkednék barátságos álláspontra a spanyol követe­lésekkel szervben. Az olasz kormány Lon­doninal ás Parissal egyetértésben a két spanyol követelést külön-külön megfelelő időben és megfelelő helyen óhajtja tár­gyaltatni. Németország a katonai ellenőrző bizottság visszahívását kívánja Berlin, augusztus 31. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Ille­tékes helyen el vannak szánva, hogy a nagyköveti értekezlet legutóbbi leszere­lési jegyzékében foglalt kívánságokat a Központi Sajtóvállalat R.-T. Biztosítási Osztálya mint a Gazdák Biztosító Szövetkezete Népbizto­­sítási Osztályának Országos Főképviselete Budapest IV., Fővám­ tér 2. félemelet 2. A legkedvezőbb díjszabás és fizetési feltételek mellett közvetít: a tűzkár-, betöréses lopás-, szavatossági-, harang-, gépjármű-, biteset-, élet- és egyéb biztosítási ágazatokban Rendkívüli kedvezmények a Nemzeti Újság, Új Nemzedék és Képes Krónika előfizetőinek Népbiztosítási ágazatában: leánykiházasítási-, tanulmányi-, önállósítás­- és temetkezési segélybiztosítás. Lapjaink előfizetőinek előnyes kombinált díjfizetési módozatok. Negyedévi és havi díjfizetési kedvezmény Az osztály célja: A magyarság gazdasági védelme és megerősítése, a családi otthon erőteljes alátámasztása, az új generáció sorsának és boldogulásának biztosítása. Minden biztosítási ügyben díjtalan felvilágosítás és szakszerű tanács. lehetőség határáig teljesíteni fogjá­k, hogy a katonai ellenőrző bizottságtól me­gazaiba dúljanak. Ha a Népszövetségbe való belépés megtörtént, a német kor­mány a háborús ko­rszak eme ma­rad­v­ár­nyának végérvényes megszüntetését fogja követelnl Spanyolország hajlandó a tangeri protektorátusért lemon­dani a tanácstagságról Genf, augusztus 31. (A Nemzeti Újság külön tudósítójának telefonjelentése.) A Nemzetek Szövetsége tanácsának átszervezésére kiküldött ta­nulmányi bizottság albizottsága délelőtt a nyilvánosság teljes kizárása mellett tartotta első ülését. Az ülésről mindössze annyi került nyilvánosságra, hogy a spa­nyol kormány megbízottja bejelentette, hogy Spanyolország készséggel lemond az állandó tanácstagságra támasztott igé­nyéről, ha ennek ellenében a tangeri zóna spanyol protektorátus alá kerül. Ez a nyilatkozat rendkívül kínosan hatott, annál is inkább, mivel a tanács tagjai már a spanyol kormányt mindenképpen kielégítő megoldást készítettek elő. Dél­után 5 órakor az albizottság újból egybe­­ült és három óra hosszat tartó nem nyil­vános ülésén folytatta tanácskozásait. Hír szerint a bírálóbizottság által kidol­gozott javaslatok tekintetében nagyjából megegyezés jött létre. Az albizottság olyan megoldást fog javasolni, amely sze­rint a nem állandó tanácstagoknak szep­temberben bekövetkező választásán a köz­gyűlés kivételesen azonnal megállapít­hatja az újraválaszthatóságot, míg a ké­sőbbi választásoknál ezt csak a mandá­tum letelte után állapítják meg. Függő­ben van még az a kérdés, hogy az 1927­-28-i választásoknál a nem állandó tanács­tagok kiválása a francia módosító javas­lat értelmében sorsolás útján történjék, vagy pedig oly módon, hogy a választás­nál a közgyűlés a nem állandó tanács­tagokat egy-, kettő- és hároméves ciklu­sokra választja. (T.) Baldwin és Plan nem mennek Genfbe Genf, augusztus 31. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Chamber­lain külügyminiszter Genfbe érkezése előtt lá­togatást tesz az Aix les Bains fürdőben időző Baldwin miniszterelnöknél, hogy vele a Nép­­szövetséggel kapcsolatos kérdéseket megvi­tassa. Baldwin miniszterelnök Genfben való személyes megjelenésével ily körülményeik között az angol delegáció körében nem szá­molnak. Abban a® esetben, ha Baldwin nem jön Genfbe, Marx német kancellár sem fog Genfben megjelenni. Interparlamentáris­ het Genfben Genf, augusztus 31. (A Nemzeti Újság tudósítójától). Az Interparlamentáris Unió ebben az évben konferenciát nem tartott, helyette inter­parlamentáris hetet , rendeztek, amelyen a magyar delegátusok: Berzeviczy Albert és Lukács György, továbbá Radisics Ele­mér élénk tevékenységet fejtettek ki. Az unió ez alkalommal jutott annak a kér­désnek megvizsgálására, mi okozza a parlamentarizmus világszerte észlelhető krízisét. Az Unió szakbizottsága a krí­zis okainak megvizsgálására elhatározta, hogy nemzetközi jogászokból, pártatlan tudósokból álló bizottságot kér fel. Lukács György rámutatott arra, hogy a kisebbségi kérdést a politikai világ nagy közvéleménye elismerte. Többek felszólalása után Lukács György előter­jesztette a magyar javaslatot, amely elv­ben elfogadja a kisebbségi védelemnek mai rendszerét, de annak fejlesztését óhajtja. A magyar javaslat szerint a kisebbségek védője továbbra is a Nép­­szövetség tanácsa és az állandó nemzet­közi bíróság maradna, ellenben a felek­nek jogukban állana tetszésük szerint akár az egyikhez, akár a másikhoz for­dulni. Lukács György egyben bejelen­tette a magyar kormány készségét arra, hogy amennyiben más állam hasonló készséget mutat, megvalósítja a paritásos bizottságokat. A bizottság úgy döntött, hogy a javaslatot kinyomatja, megvizs­gálására albizottságot alakít, amely a végleges véleményt a következő konfe­rencia elé terjeszti. A lefegyverzési bizottságban Berzeviczy Albert szólalt fel. Rámutatott arra a nagy méltánytalanságra, amely a lefegy­verzéssel kapcsolatban a legyőzött nem­zeteket érte. Felhívta a figyelmet­ arra, hogy a lefegyverzés terén feltétlenül zsákutcába jutunk, ha továbbra is az ed­digi utat követjük.

Next