Nemzeti Ujság, 1926. december (8. évfolyam, 273-298. szám)

1926-12-02 / 274. szám

Csütörtök, 1926 december 2. NEMZETI ÚJSÁG HÍREK Harc a közönség lelkéért . Ne­m az a legnagyobb sérelme a szín­­háznak, hogy a közönség pénzét ragadja el tőle a mozi, a sokkal fontosabb ér­tékért dal végeredményében a verseny: a közönség lelkéért. Ma még nem tudunk magunknak számot adni arról a válto­zásról, amelyen a tömegek ízlése, érzé­kenysége és észjárása filmpergetés köz­ben átment,­­ legföljebb egy-egy érde­kesebb kaland avagy rendkívüli bűnözés stílusában ismerjük fel a mozi hatását, ellenben még nem igen tűnődtünk el a problémán, amelyet színháznak és mozi­nak egymásra való benyomásai kelte­nek. A filmművészet tudvalévően a színház­ból indult ki, amelynek irodalmát akár bohózatban, akár rémdrámában utánozta, persze az élő szó hatalma nélkül. Ki gon­dolta volna harminc esztendővel ezelőtt, hogy a mozgó fénykép feltalálása a tech­nikai fejlődés lehetőségén túl egy saját külön irodalmat fog életre kelteni, meg­felelően az új eszközök végtelenségének, hiszen még ma is, amikor már akkorát haladtunk, olyasmit érzünk, mintha „filmirodalmunk vaskorában“ élnénk. Alighanem igaza van Moissinak, aki, miután végignézte Chaplin: Aranyláz című­ tragikomédiáját, könnybe lábadt szemmel, majd nevetve felkiáltott: — Úgy érzem, mintha ebben a darab­ban lenne valami, ami az igazi filmiroda­lom felé utat mutat! A filmszínészek lángelméjében megcsillan a vágy a film­irodalom igazi szelleme után... A mozi tehát kezdi magát kivonni a színház ölelő karjaiból. Nem úgy a szín­ház, amely napról-napra mindinkább martaléka lesz a mozinak és pedig nem­csak, amint már mondom, anyagi tekin­tetben, de a mélyebb lélektani jelentőség szempontjából is. Közönség és színmitlió — ebből a két elemből áll voltaképen a színház, maga a színész csupán másod­­rangú tényező — valahogyan a mozi ellenállhatatlan bűvkörébe került. Talán méltóztatik emlékezni a mozi kezdetére. Moziba járni: „hecc” volt. Nem a vásznon lejátszódó cselekmény volt az igazi mulatság, hanem a bele­­beszélés. Olcsó és drága helyekről egy­aránt viccrakéták repültek a sötétségbe. A közönség élcelődve akarta mentegetni magát, amiért ilyen alacsonyrendű he­lyen megjelent. Az előrelátható trükkö­ket kegyetlenül leplezték le a halottnsok általános derültség mellett. Akkor még a mozi fölött állt a közön­ség. Most már a mozi kerekedett a kö­zönség fölé Övé jön a közönség lelke. Kíváncsian, érdeklődve, hittel követik a tömegek a legbadarabb cselekményt is leginkább azért, mert a filmirodalom a legkezdetlegesebb ösztöneinknek kedvez: részben az érzelgősségnek, részben a bor­zongásra való hajlandóságnak. Lélektani valószínűségről és magasabb világfelfo­gásról szívesen mondanak le a tömegek, pláne amikor változatos, érdekes és dús­gazdag kiállítás gyönyörködteti a sze­mét. Ezen a ponton alakította át a közön­ség lelkét a mozi, aminek nagy kárát vallja a színház. A mozi nézőjéből és a színház hallgató­jából egy ember jön, nagy kárára az igazi művészetnek. Nem is véletlenségből ker­ül olyan gyakran a színházi kritikus abba a hely­zetbe, hogy a közönség kedvéért mozi­darabnak kell jellemeznie egy-egy újdon­ságot. Mert ahogyan a mozi átitatta szel­lemével a közönséget, épen úgy formálta át a közönség igényeinek önkéntelen ki­szolgálóját, a színműírót is. A szerző mozilag gondolkodik és érez, mozilag ta­lál ki, mozilag formál. (Négy­szem­közt szólván: még színé­szeink is a filmművészet hatása alatt állnak. Mivelhogy a mozijáték némán perdül le, úgy vélik, hogy már nem is fontos az élőszó. Innét van, mondják a rosszmásnak, hogy színpadjainkról ki­pusztult az ép beszéd és a művészi beszédtechnika.­ Minderre kellett gondolnom, amikor olvastam a hírt, amely szerint a Szín­padi Szerzők Egyesülete arra kéri fel a lapokat, hogy a mozielőadásokról rendes és szakszerű bírálatokat közöljenek. A szerzők sok helyes érvéhez a magam ré­széről még egy új argumentummal is járulnék, azzal az argumentummal, amely előző fejtegetéseimből következik. A mozibírálat, amennyiben rendszeres­­re hozzáértő, a foreografikus és filmtech­nikai szemponton kívül feltétlenül film­­irodalmi szempontból is mondana véle­ményt, arra a területre szorítván a mo­zit, ahová természeténél fogva való. Ab­ban a pillanatban, amikor a film beszün­teti a határsértéseket a színmű országá­ban, fölszabadul a közönség lelke is a káros szuggesztió alól, színházban és spoziban egyaránt külön-külön a meg­felelő műfajt keresvén. Gergely István időjárás és vízállás A Meteorológiai Intézet jelenti: Az oroszországi depresszió elvonult és he­lyét az északi hideg nagy légnyomás fog­lalta el. Az Atlanti Óceán felől is köze­ledik egy nagynyomású terület, mely az elsekélyesedő nyugati depressziót a Föld­közi-tenger vidékére szorítja le és az iz­landi minimumot sem engedi előbbre­jutni. Hazánkban borús vagy ködös idő­­uralkodik. A hőmérséklet kissé emelke­dett. Időprognózis: Jobbára borús idő, le­csapódásokkal és lényegtelen hőváltozás­­sal. A földmivelésügyi minisztérium víz­rajzi osztálya, jelenti: A Duna Paksig apad, lejebb árad, Mohácsig alacsony, Mohács alatt közepes vizállásu. Mai víz­állások: Passau 153, Stein mínusz 81, Ko­márom 002, Budapest 156, Baja 194, Mo­hács 239. A Tisza, Tiszab­­csnél árad, má­sutt apad, alacsony vizállásu. Eljegyzés Adam­ik Jenő, a Nemzeti Hitelintézet debre­ceni fiókjának helyettes főnöke eljegyezte Jéna Judithot, Jó­na Gyula gyógyszerész és neje, Pelesky Emma leányát. Halálozás Répceszemerei Csupor Lajos ny. számvevő­ségi tanácsos életének 46. évében Kaszaházán elhunyt. . Szerdán helyezték örök nyugalomra Bak Rafaelt, a fővárosi javadalmi intézőség igaz­gatóját. A temetésen a főváros részéről Csupor és Némethy tanácsnokok, Sebő főszámvevő, Buzay Károly nyug­­tanácsnok, Muzsika fő­jegyző vettek részt. A pénzügyi ügyosztály ré­széről, amelynek tagjai teljes számban jelentek meg, Zielinski Tibor tanácsjegyző beszélt. Weindorfer János vendéglős és szállodás 60 éves korában Pécsett elhunyt. Özvegy Beke Lászlóné, született Orosz Erzsé­bet 64. évében Debrecenben elhunyt. Temetése november 30-án volt a Kossuth­ utcai temető családi sírboltjában. Corter Vilmos Henrik bankár, a Morgan­­csoport tagja elhunyt. Buck Antalnak, a fővárosi községi élelmi­szerüzem igazgatójának egyetlen unokája, Bauch Szilárd fővárosi tisztviselő fiacskája négy és féléves korában elhunyt. Temetése csütörtökön, december 2-án délután 4 órakor lesz a kerepesi­ úti temető halottasházából. Özvegy Mutschenbacher Béláné dr.-né, szüle­tett kisfalusi és gombosfalvi Gombos Anna de­cember 1-én délben hosszas szenvedés után Budapesten elhunyt. A megboldogultban Mut­schenbacher Emil dr., az OMGE igazgatója és Mutschenbacher Tivadar dr. egyetemi magán­tanár, a Vöröskereszt-kórh­áz igazgató főorvosa édesanyjukat gyászolják. A temetés a Kere­pesi temető halottasházából december 3-án, pénteken délután 3 órakor lesz.­­ (A Kassa-Oderbergi Vasút új igazgatója.) A Kassa-Oderbergi Vasút igazgatósága novem­ber 25-iki ülésén Szigethy János vasúti igaz­gatót, volt országgyűlési képviselőt, fővárosi bizottsági tagot, a Kassa-Oderbergi Vasút vezérigazgatójává nevezte ki.­­ (Egyházművészet és kinematográfia.) Ró­maiból jelentik: A hivatalos lap kedd esti száma rendeletet közöl, melynek értelmében Olaszországban a vallásos nevelést és az egy­házra lövészetet propagáló kinematográfiai in­tézetet állítanak fel. Az intézet célja úgy a belföldi, mint a külföldi mozgóképszínházak­­­nak megfelelő vallásos anyaggal való ellátása. Kovács Ferenc­né­ Muzeum-ktírat 21., I. emeleten készen kaphatók Télikabátosl 19 prémmel, legváltozatosabb divatfazonokbal és színekben Finom anyagból, crep de chin, egeorget­­ és szövetruhák, I; a legegyszerűbbtől a legpompásabb színházi és estélyi­­ I ruhákig Megjegyezni kívánóit), minden egyes darab első­­­­rendű rendelésszer,i munka fraim a legjutványosabbak ! Tisztelt vevőimnek ti­pánságukra készpénzárban fizetési engedményeset nyújtok . (A miniszterelnök látogatása a Tisza István Tudományegyetemen.) Beth­len István gróf miniszterelnök vasárnap látogatást tett a debreceni Tisza István Tudományegyetemen, ahol páratlanul bensőséges fogadtatásban volt része az egyetemi tanács és a tanári kar részéről. Az egyetem teljes számban összegyűlt tanári kara fogadta a miniszterelnököt és Illyefalvy Vitéz Géza, az egyetem rek­tora üdvözölte. „Negyedfélszá­zados múlt, a nemzeti és lelkiismereti szabadság küz­delmes, de dicsőséges múltja tekint le e falakról — mondotta többek között — annak a Bethlen-családnak fejedelmi lelkű ivadékára, amelyik ennek, a dicső múltnak legkiválóbb harcosa s a nemzet rom­olhatatlan sziklavárának, a magyar tudománynak volt legjobb oltalma és víd fegyvere.” A rektor beszéde után Márffy Ede dr., a jog- és államtudományi kar dékánja kérte a miniszterelnököt, hogy adja hozzájárulását ahhoz, hogy az egyetem díszdoktorává avathassa. A mi­niszterelnök megköszönvén a rektor üd­vözlő­­ szavait, arra kérte a tanári kart, nevelje az ifjúságot továbbra is abban a hazafias nemzeti szellemben, amelyet Tisza István neve és egyénisége jelent. A rektor ezután végigvezette a miniszter­­elnököt a Kollégiumban időlegesen el­helyezett három fakultás tantermein, szemináriumain és hivatalos helyiségein, am­ely alkalommal a tanári karnak mód­jában állott a miniszterelnököt a hely­színen is meggyőzni azokról a tarthatat­lan állapotokról, amelyek a szabatiforgó három fakultás mai nyomorúságos elhe­lyezése tekintetében uralkodnak. Ez al­kalommal a miniszterelnök ismételten, kijelentette, hogy a helyzet orvoslásáról rövidesen gondoskodni­ fog a központi egyetemi épület felépítésének lehetővé té­tele által. Igen nagy érdeklődéssel tekin­tette meg a miniszterelnök Baltazár Dezső dr. vezetése mellett a kollégium hírneves könyvtárét és régiségeit és ne­vét beírta a kollégium vendégkönyvébe. A miniszterelnök ezután a tanári kar és a kollégium udvarán egybegyült ifjúság lelkes ovációja között elhagyta a kollé­giumot és a nagyerdei klinikai telep megtekintése után sinautón Pallagra utazott.­­ (A diákság lampionos felvonulása a kor­mányzó névünnepének előestéjén.) Magyaror­szág kormányzója, vitéz nagybányai Horthy Miklós névünnepe előestéjét, az egész ország magyar ifjúsága illően megünnepli. Budapest diáksága, hogy kifejezze hódolatát és ragasz­kodását Magyarország kormányzója iránt, de­cember 5-én, vasárnap este lampionos tisztelgő felvonulást rendez. A „Turul” Szövetség, mely iránt való szerető érdeklődésének a kormányzó a szövetség legutóbbi követtáborán való sze­mélyes megjelenésével bizonyságát adta, ez­úton is felszólítja a budapesti összes keresztény magyar ifjúsági egyesületeket a csatlakozásra s egyben kéri az egyesületek vezetőit, hogy je­lenjenek meg a „Turul” fővezérségén a rende­zés megbeszélésére. Gyülekezés: délután 4 óra­kor az Egyetem-téren, ifjúsági egyesületek szerint. Lampionokat lehetőleg mindenki hozzon. _ — (Mi történt tulajdonképpen a mino­riták kolozsvári templomával?) Egyes napilapokban a tényeknek meg nem fe­lelő beállításban híradás jelent meg a minoriták kolozsvári templomáról, ame­lyet — mint e híradások tudni vélik — a pápa elvett a magyar minoritáktól és odaajándékozott a román görögkatoliku­­soknak. Ez a híradás neves tudósokat is megnyilatkozásra késztet, akik azt vitat­ják, hogy Rómának, illetve a pápának ehhez az f­elvételhez és ajándékozáshoz nem volt joga. A Magyar Kurír a legil­letékesebb helyre fordult felvilágosí­tásért, ahonnan azt a választ nyerte, hogy a lapoknak e hire csak részben igaz. A római Szentszék nem vette el a mino­ritáktól kolozsvári templomukat, hanem a minoriták, akik nem tudták e templo­mukat fenntartani és kolozsvári rendhá­­zukat egyesíteni akarták a marosvárer­­helyivel, felajánlották a templomot, al­kalmas vevő hiányában é£ mert az érté­­­kesítésnek más módja nem kínálkozott, a római Szentszéknek ajándékként. A ró­mai Szentszék viszont a görögkatoliku­­soknak juttatta a templomot, amely cse­lekedetében nem magyarellenes tenden­cia vezette, hanem az a törekvés, hogy a keleti skizmával szemben a Rómával unióban élő görögkatolikusokat erősítse. Nem lehet tehát ezt az esetet nemzeti sé­relemként elkönyvelni és a magyarok iránt mindenkor jószándékkal és megér­téssel viseltető apostoli Szentszéket a magyarellenesség vádj­ával illetni. .. (Sipőcz Jenő polgármester ünnep­lése a Terézvárosi Keresztény Kaszinó­ban.) Meleg- és családias ünneplésben ré­szesítette Kipecz Jenő dir. polgármestert a Terézvárosi Keresztény Kaszinó novem­ber 30-án, kedden este. Az ünneplésre ösz­­szegyűl­t tisztelői színültig megtöltötték a Ka­szinó tágas dísztermét. A terembe lévő polgármestert dsörgő tapssal, éljenzéssel fogadta a közönség. Az ünneplésen meg­jelentek: Némethy Béla dr., Vajna Erde és Salty Lajos tanács­nok­ok, Csilléry András dr. volt ügy. képviselő, Sebő Béla főszámvevő, Demkó Béla dr. tiszti főorvos-helyettes, Spannberger Alajos dr. h. iker. elöljáró, Pápai Ferenc prépost, Mih­álovits Zsigmond, Sármánn Ferenc plébánosok, Szabó Imre ref. lelkész, Lá­zár Ferenc­­dr. közjegyző, Sebő Gusztáv VII. ker. h. elöljáró, Domonkos Gyula rendőrfőtanácsos, Rybár Ferenc dr. egy. tanár, Strósz István főszám tanácsos, több tvh. biz. tag és számos közéleti elő­kelőség. Kopeczek György kormányfőta­­­nácsos- elnök lelkes szavakkal üdvözölte a megjelent vendégeket, közöttük első­sorban Sipőcz Jenő dr. polgármestert, aki az üdvözlésre magasszárnyalású beszéd­del válaszolt. Nagy vonásokban vázolta maga elé tűzött politikáját, amely min­denkor a főváros fejlesztésére és a keresz­tény eszme megerősítésére irányul. Majd Pápai Ferenc prépost emelkedett szó­lásra. Egész beszédjén végig vonult a sze­retet és megértés hangja. Utána Szabó Imre fasori ref. lelkész köszöntötte a pol­gármestert. Beszéltek még Walter Károly dr. és Ambrus Gyula dr. Az ünneplés vé­gén az elnök Csiléry András dr.-t üdvö­zölte névnapja alkalmából. Csilléry dr. az elvhűségre ürítette poharát. Az ünnep­lés csak a késő éjjeli órákban ért véget. Az estélyen nagy hatással mutatkozott be a Kaszinó újonnan alakult dalárdája.­­ (Változás a budapesti diplomáciai karban) Lurtz Edét, az osztrák követség köve­tségi ta­nácsosát beosztották a belgrádi osztrák kö­vetséghez. Lurtz már el is utazott új állo­máshelyeire. Utódja Adamovic-Waagstetten lesz, aki idáig a belgrádi osztrák követségen működött követség­ tanácsosi minőségben.­­ (A Katolikus Lányok Országos Szövetsé­gének karácsonyi vására.) A Zsófia főherceg­nő díszelnöksége alatt működő Katolikus Leá­nyok Országos Szövetsége december 3—6. nap­­jain rendezi hagyományos kiálllásos kará­csonyi vásárát, amelynek Auguszta és Anna főhercegasszonyok, valamint Csernoch János dr. bíboros-hercegprímás a fővédnöke. A Fe­­renciek­ tere 7. sz. bérház II. lépcső, I. emele­tén levő helyiségben rendezett kiállításnak, amely bővelkedik érdekességekben, december 3-án, pénteken délután 5 órakor lesz az ünne­pélyes megnyitása, amikor a megnyitó­ beszé­det Imre Ilma, a KLOSz központi tagja mondja. A kiálllásos vásár naponta délelőtt 16—2 és délután 4—8 óra között 5000 korona belépőjegy mellett tekinthető meg. A vásár iránt már­is igen nagy érdeklődés mutatkozik.­­ (Három budai villamost vezetnek végig a nagykörúton.) A BSzKRT igazgatósága be­advánnyal fordul­ a fővároshoz, amelyben engedélyt kért arra, hogy a 7-es és 73-as vi­szonylatokat, amelyek most Óbudáról, illető­leg a Bécsi­ útról a Nyugati pályaudvarig köz­lekednek, a Nagykörúton végig a Borá­ros-térig járathassa olyképen, hogy megfelelő módon ritkítja a 6-os kocsi forgalmát. A 6-os kocsi ma reggeltől estig legalább 3 percenként köz­lekedik, de van a napnak olyan időszaka is, ammikor ezeket a kocsikat 2, sőt 1 és félpercen­ként indítják a Nyugati pályaudvarról. A vil­­lamosvasutak igazgatósága az új járatokat már dec.­i-vel életbe akarta léptetni, ehhez azonban a közlekedési ügyosztály nem adta meg az engedélyt. Az ügyosztály azon az állás­ponton van, hogy a 7-es, illetőleg 73-as villa­mosjáratnak a kibővítése oly mélyen nyúl bele a főváros közlekedési­ politikájába, hogy annak engedélyezése a közlekedési bizottság elé tartozik. Mivel azonban az országgyűlési választások miatt a bizottságok munkássága a választások utáni időkre tolódott el, december 15-e előtt Folkusházy helyettes polgármester nem kívánja a közlekedési bizottságot egybe­hívni. Ugyanez alkalommal fog dönteni a köz­lekedési bizottság az új Erzsébet-h­íd budai hídfőjénél levő csatlakozó vágány szolgálatba­­álításáról is, amelynek segítségével a Kossuth Lajos-utcán és Erzsébet-hídon át jövő kocsik a Ferenc József-híd és Kelenföld irányában is közlekedhetnek.­­ (A Vági-párt emberei megzavartak egy szocialista gyűlést.) Kedden este 7 órára a szociáldemokraták gyűlést hirdettek a régi képviselőházban. Alig kezdett beszélni a gyű­lés első szónoka, az ülést a Vági-párt emberei megzavarták. Amikor már csaknem vereke­désre került a sor, detektívek léptek közbe, akik a dulakodókat szétválasztották. Rövide­sen újabb tumultus keletkezett úgy, hogy az ügyeletes rendőrtisztviselő felfüggesztette az ülést. A rendzavarokat előállították a főkapi­tányságra. Három férfit és két nőt, akik a Vági-párt tagjai, őrizetbe vettek.­­ (Értesítés.) A Kossuth Lajos­ utca 6 szám alatt levő rendelő helyiségeimben a mai tűz alkalmával semmiféle baj nem történt, rende­léseimet zavartalanul folytatom. Antal János dr. fogorvos. 7

Next