Nemzeti Ujság, 1927. január (9. évfolyam, 1-24. szám)
1927-01-11 / 7. szám
_^^d-i!?!■J■an-n.r.■-l■1,■■ -■-■ NEMZETI ÚJSÁG ___________ ^ ^ wegnail Houston Stuard Chamberlain Az ária fajelmése filfozófusa Bayreuth, január 10. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Noszsaas betegség után meghalt Houston Stuard Chamberlain, az angol születésű német filozófus, akinek munkássága kétségtelenül mély nyomokat hagyott a német közszellem kialakulásán. A fajelmélet egyik legpregnánsabb képviselője volt, de természetesen nem a szónak budapesti, napi politikától átfűtött értelmében. Mégis el kell ismerni, hogy az a német publicisztika, amely különösen az árja-szamíta probléma megvitatásában szívesen ékesítette magát Chamberlain gondolatainak s elvi megállapításainak idézésével, közel jár az igazsághoz, amikor Chamberlain munkásságában látja ennek a problémának egyik legnagyobb mozgató energiáját. Houston Stuard Chamberlain változatos és hányatott élete úgy kezdődik, mint egy angol regény s úgy fejeződik be, mint egy német realisztikus dráma. A nagy tudós 1855 szeptember 9-én született Angliában, Southsea- ban, Portsmouth mellett. Atyja William Charles Chamberlain angol tengerészkapitány volt, anyja skót családból származott Chamberlain már gyermekkorában nagyanyjának házába került és pedig Versaillesbe, mert nagyanyjában francia vér folyt s érdekes, hogy ezen az ágon szoros rokoni kötelékek fűzték skandináv családokhoz is, jeléül annak, hogy Chamberlain származása meglehetősen nemzetközi volt. Tizenegy éves koráig nevelődött francia légkörben s a Versailles Lycée Imperialban tanult. Atyja ekkor haza vitte Angliába s Portsmouthban taníttatta, majd a Cheltenham-collegeben, ahol megbetegedvén, egyik rokonának, miss Harrietnek kíséretében az emsi fürdőre küldötték. Azután utazás következett Svájcban. Montreauxben, ahol miss Harriot megtelepedett, egy fiatal német katolikus teológus vállalta Houston Chamberlain nevelésének munkáját, aki elkísérte a két bolygó angolt a cannesi hosszabb tartózkodásra is. Itt kezdődött Chamberlain tudományos munkássága, ismereteinek behatóbb gyűjtése. A botanikára adta magát 1878-ban eljegyezte a boroszlói bíróság egyik előkelőségének, Horstnak leányát A hamarosan megkötött házasság után Houston Stuard Chamberlain atyja meghalt s most a fiatal tudós mint jelentékeny vagyon örököse telepedett meg fientben, ahol az egyetemi előadásokat látogatta. Életének fordulópontja volt 1882-ben az az operaelőadás amikor legelőször hallotta a Bayreuthban a Parsifalt. Nagy híve lett Wagnernek s az előadás után Németországban óhajtott megtelepedni. Ez a vágya nemsokára be is teljesedett: Drezdába költözött, ahol 1889-ig tartózkodott. Megismerkedett Wagner Cosima asszonnyal. A botanika azonban nagyobb vonzerőt gyakorolt rá, mint a zene, átköltözött. Bécsbe, ahol növénytani, fiziológiai és filozófiai tanulmányokat folytatott, de érdeklődésének központjában megmaradt Warner személye, akiről egész sorozat előadást tartott a bécsi Wagner-egyesületben. 1895-ben kiadta „Richard Wagner” című könyvét, amelyet nemsokára első filozófiai műve: „A 19-ik évszázad alapjai” követett. Ez az utóbbi könyve olyan mély benyomást tett II. Vilmos császárra, hogy az íróval megismerkedni óhajtott s nemsokára igen szoros személyes összeköttetésbe is lépett a fiatal tudóssal, aki viszont a császárnak barátja és híve lett. Egymásután jelentek meg ezután Európa szerte feltűnést keltett és számtalan vitára alkalmat adó művei. Felesége meghalt és másodszor is megházasodott. Wagner Richard legifjabb leányát, Évát vette el s azóta Beyreuthban lakott. Művei: „Parsifalmesék” (1901), „Krisztus szavai( (1902), „Három színpadi költemény" (1905) után egyik főlműve, az „Arja világnézeti’ következett, amellyel fajelméletének alapjait megvetette. Ezután írta meg Kantról, Göthéről szóló műveit s a háború alatt a háborús feladatokról, a politikai ideálokról szóló könyveit, amelyekért a császártól a vaskeresztet kapta kitüntetésül. A háború alkonyán írta a „Faj és nemzet című fajvédelmi könyvét, az összeomlás után „Ember és Isten“ről, a gondolkodás útjairól szóló filozófiai értekezését s végül „Sturkebein úr koponyája” című vitairatát. Chamberlain, aki született angol volt, a táborit alatt testestől lelkestől németté ■ált. Már korábban is németnek vallotta magát, de hogy e személye körül felkavargó vitát eldöntse. 1916-ban német állampolgársági kötelékbe vétette fel magát. Az angol kormány megtorlással élt: tekintélyes angliai vagyonát lefoglalták, amiért a békekötés után pert is indított az angol államkincstár ellen, de a pert elvesztette. Mint a száműzött császárnak személyes híve, a köztársasági állapookba nem tudott belenyugodni, fajelmzetének egész erejével fordult a forradalmárok ellen s éles harca volt a radikális frankfurter Zeitunggal is, de ezt, a hazat, a forradalmi hangulatban, elvesztette és súlyos pénzbüntetést kapott. Az utóbbi években visszavonultan élt beyeuthi magányában, ahol idegei felmontották a szolgálatot. Halála a tudománynak, a kultúrának nagy vesztesége. diaAitáv 5#»8 SBlIDáK» részére összevont tankönyvek, kivonatok, segédkönyvek Isolfios raplaeulpoál LSASHi Tűz a zugligeti Disznófőben ■^—i♦—— A híres vendéglő melléképületei leégtek (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A főváros egyik nevezetessége, a zugligeti hires Disznófő-vendéglő ma este majdnem egészen a tűz martaléka lett. Este 8—9 óra között a csendes és most elhagyott Zugligetben hatalmas fénycsóváik és magasra törő lángnyelvek világították a zord éjszakát. A környék villatulajdonosai rémülten szemlélték a hatalmas fáklyát és csak percek múlva jöttek rá, hogy a Disznófő ég! Sürgősen értesítették a tűzoltókat. A második kerületi őrség nagy készültséggel kivonult és nyomban oltáshoz látott. Ekkor derült csak ki, hogy csak a Disznófő több méter hosszú gazdasági melléképülete ég. Félő volt azonban, hogy a tűz a késő esti órákban kerekedett erős szél következtében átterjed a főépületre is. A tűzoltók ennek megakadályozására segítséget kértek és a segítség megérkezése után négy oldalról fogták meg a tüzet, amelyet többórai megfeszített munka után el is oltottak. A tűz okát, valamint a kár nagyságát nem sikerült még pontosan megállapítani. A hevenyészetten megtartott tűzvizsgálat szerint a tűz a kályhából kipattanó szikrától keletkezett. A valódi okot a tüzetes vizsgálat lesz hivatva megállapítani. Újabb megrendítő részletek Hanzély főhadnagy tragikus haláláról Félórás halálküzdelem a beszakadt jégtáblák között Szívszélhüdés ölte meg az önfeláldozó életmentőt . A hősöknek kijáró katonai pompával temetik el a tragikus véget ért főhadnagyot Szolnok, január 10. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A Nemzeti Újság vasárnapi számában megemlékezett, arról a megrendítő szerencsétlenségről, amely szombaton délután történt Szolnokon s amelynek Hanzély Pál 22 éves honvédfőhadnagy esett áldozatául. A hős főhadnagy egyjegyespárt akart kimenteni az egyik kubikgödörből, amelynek a jege korcsolyázás közben beszakadt és mentés közben közel félóráig tartó borzalmas küzdelem után a mély kubikgödörbe veszett A tragikus szerencsétlenségről, amely szombat óta egész Szolnok városát izgalomban tartja, a következő újabb részleteket jelentik : „Mentsük meg őket? A hidegebb idők beálltával a múlt héten Szolnokon is megkezdődött a korcsolyázás. A városban nincs rendes jégpálya és így a szolnoki fiatalság a honvéd- és csendőrlaktanyák között lévő kubikgödrök befagyott jegén szokott télen át sportolni. A jégpálya már évek óta két részre van osztva, az egyik rész csekély vizű, a másik rész azonban mély és így gyenge fagy alkalmával veszélyes. Ezen a részem történt a szerencsétlenség. Szombaton délután öt óra körül egy négytagú társaság korcsolyázott a mély kubikgödrök jegén: Oreskó Sári, Oreskó Dezső, szolnoki ipariskolai tanár leánya és HerbstJenő, Oreskó Sári vőlegénye, azonkívül két másik fiatalember. A jegyespár vidám beszélgetés közben nem vette észre, hogy veszélyes helyre tévedt és a vékony jégkéreg beszakadt alattuk. A következő pillanatban mind a ketten elmerültek és hangos sikoltozással kiáltottak segítségért. Herbst Jenő felbukkanva a vízből, megragadta menyasszonyának a karját, felsegítette a jégtáblára, az azonban, ahogy belekapaszkodtak, újra meg újra beszakadt. A hangos segélykiáltozásra többen odasiettek, a jégtáblák között vergődő jegyespárt azonban senki sem merte megközelíteni. A közelben korcsolyázott Hanzély Pál főhadnagy is, Lamberkovits Antal főhadnaggyal. A két tiszt meghallva a segélykiáltás okait, szintén a kubukhoz rohant. Hanzély Pál főhadnagy látva, hogy a szerencsétlen jegyespár fuldokolva küzd a jégtáblákkal, pillanatig habozott, azután odaszólt Lamberkovits főhadnagynak: — Gyere mentsük meg őket! — kiáltott s a következő pillanatban a lékhez korcsolyázott s a vizbe vetette magát. Herbst Jenő ekkor már magával tehetetlen volt, beszorult két nagyobb jégtábla közé, Oreskó Sári pedig elmerült a szennyes vízben. Hanzély főhadnagy elsősorban Oreskó Sári megmentésére sietett. Megragadta a fuldokló leányt és fellökte a jégtáblára. A vékony jégkéreg azonban abban a pillanatban beszakadt a leány alatt. A fiatal főhadnagy nem vesztette el lélekjelenlétét, újra magához emelte a leányt s odakiáltott a partomáslóknak, hogy fussanak, hozzanak rudakat és kötelet, mert a gyenge jég nem bírja el őket. Ekkorra már közel száz ember futott össze a parton és kétségbeesve és tehetetlenül nézték a három fuldokló ember irtózatos küzdelmét. Minden hiába Valaki rudat és kötelet kerített elő, az összerepedezett jégen azonban senki sem merte megközelíteni a fuldoklókat. Herbst Jenő és Oreskó Sári már aléltak voltak, a főhadnagy utolsó erőfeszítésével küzdött az elmerülés ellen. Mosolyogva, vidáman biztatta és bátorította a partonállókat, közben hol az alámerülő leányt, hol meg a fuldokló vőlegényt emelte a víz fölé. A partonállók megdermedve nézték a halálküzdelmet, néhányan sírógörcsöt kaptak, mások jajveszékelve futkároztak és kiabáltak segítségért. A bátrabbak rudakkal és kötelékkel próbálták megközelíteni a szerencsétleneket, ezek a segítő eszközök azonban nem bizonyultak alkalmasaknak. Hanzély főhadnagy látva, hogy a partonállók szörnyű tehetetlenségükben kezeiket tördelve fuiftároznak, ismét, odakiáltott: — Ne féltsetek, bírom én akármeddig, különb dolgokon is átestem! Tisza megragadta a most már ájult Oreskó Sárit és ereje utolsó megfeszítésével feltolta a jégtáblára: „Isten segíts“ ! A parton ekkor már katonák, tűzoltók és több száz főre rugó tömeg dulakodott a szörnyű izgalomban. Biankó Antal őrvezető végső kétségbeesésében kötelet kötött derekára és beugrott a jeges vízbe, hogy kimentse a fuldoklókat- A bátor katona azonban azonnal görcsöket kapott és pillanat alatt elmerült. Ebben a percben érkezett meg a szolnoki rendőrség egy osztaga egy tiszai ladikkal, öt rendőr a ladikba vetette magát és utat törtek a lékig. Ekkor már mind a négy fuldokló a víz alatt volt. Izgalmas pillanatok kezdődtek. Először az ájult Oreskó Sárit, utána az őrvezetőt, azután Herbst Jenő mérnököt emelték ki a vízből. Az egyik rendőr csáklyával nyúlt, a víz alá, hogy a ladikhoz rántsa a főhadnagyot, azt, azonban már nem találta. Örökkévalóságnak tűnő néhány másodperc telt el, a partonállók félőrülten ordítoztak, többen a vízbe akarták vetni magukat, amikor a ladiktól mintegy három lépésre felbukkant a hős főhadnagy. — Isten, segíts! — kiáltott mosolyogva, kitárt, karokkal és a csáklya után kapott. A keze azonban nem érte el a mentőeszközt és a szerencsétlen ember felmerült. A rendőrök sietve eveztek a fuldoklóhoz, feltörték kőröskörül a jégtáblát, Hanzély főhadnagyot azonban most már csak órák múlva találták meg holtan. A víz a jégtábla alá sodorta és ott lelte halálát. Szívszélhüdés ölte meg a hős főhadnagyot A három félig megfagyott embert közben beszállították a kórházba, ahol rögtön ápolás alá vették őket. Hanzély főhadnagy holttestét a honvédlaktanyába vitték, ahol az orvosok megállapították, hogy a fiatal főhadnagyot, álét még a halálban is mosolygott, a több, mint félórás küzdelem után szívszélhüdés ölte meg. A holttestet a laktanya termében ravatalozták fel, hiszegyenruh olyan és a szíve fölé két fehér rózsaszálat tettek. Vasárnap reggel Szolnokra érkezett Debrecenből Tinódy Vargha Sándor tábornok, a tragikus sorsú fiatal főhadnagy nagybátyja, aki intézkedett, hogy a holttestet szállítsák Budapestre. A szerencsétlen véget ért Hanzély Pál főhadnagy édesanyja, özvegy Hanzély Lászlóné dr.né Budapesten az Akadémiautca 5. számú palotában lakik. Az özvegyet, aki évek óta búskomorságban szenved, mert tragikus körülmények között vesztette el férjét és idősebb fiát is, orvosi felügyelet mellett értesítették a borzalmas csapásról. Férje Dobsina város tiszti ügyésze volt, akit a bevonult csehek túszként letartóztattak, a börtönben a szerencsétlen ember tüdőgyulladást kapott és meghalt. Az özvegynek két fia és egy leánya maradt. A két fiú katonai pályára lépett és a Ludovika Akadémia növendéke lett. Az idősebb fiú ezelőtt hat évvel végezte el az Akadémiát, éppen kinevezés előtt állott, amikor a katonai gyakorlótéren megsérült, tetorusz-injekciót kapott és néhány napra rá, borzalmas kínok között, kiszenvedett. A sorscsapásoktól sújtott özvegy és anya, amikor kisebbik fia halála hírét közölték vele, önkívületi állapotba esett és most hozzátartozói és az orvosok őrködnek fölötte. A mélyen megrendítő szerencsétlenség általános részvétet váltott ki Szolnokon és a gyászból részt kér magának az egész város. A tragikus végű főhadnagyot Budapesten, szerdán, január 12-én délután 3 órakor temetik a farkasréti temető halottasházából a római katolikus egyház szertartása szerint. Az elhunyt lelkiüdvéért az engesztelő szenteiseáldozatot január 13-án délelőtt 10 órakor mutatják be a lipótvárosi Bazilikában. Az elhunytat, akinek haláláról édesanyja, özv. nemes dr. Hanzély Lászlóné született tinód! Vargha Gizella és nővére, nemes Hanzély Gizella adtak ki gyászjelentést a tinód! Vargha-, lovas! Balogh-, nemes Csilléry- és Palmercsaládok gyászolják. --------------HIM III» ...................................... A cserkészet jellemes és gerinces magyarokat nevel Közel 677 milliárdot fizet rá a főváros a közoktatásügyre A közoktatásügyi bizottság ma délután Purébl Győző dr. tanácsnok elnöklete alatt ülést tartott. A meglehetősen hosszú tárgysorozatnak úgyszólván valamennyi pontja személyi ügy volt, csak a legutolsó pont volt a főváros közoktatásügyi költségvetése. A személyi ügyekkel a bizottság vita nélkül végzett A segélyek kérdésénél Szepesi Albert (szoc.dem.) bizottsági tag fejtette ki, hogy pártja a cserkészeknek segélyt nem szavaz meg, mert a legutóbbi nyári táborozásnál a zsidó cserkészeket külön csoportban helyezték el. Raffay Sándor püspök erre kijelentette, hogy ő cserkészszövetség nagytanácsának tagja. Nem lát veszedelmet abban, ha a cserkészeket felekezet szerint külön csoportosítják. Hiszen a vallási szertartásaik minden felekezetnek különbözők. Ez a vallásonként való csoportosítás talán éppen az ő kívánságukra történt, mert a vallásos szertartásokban való részvétel szintén hozzátartozik ahhoz az erkölcsi neveléshez, amelyet a cserkészet szolgál. A cserkészet megérdemli a támogatást, mert nagy nemzetnevelő hatása van és léha, puha, gerinctelen egyének helyett derék, jellemes, gerinces magyarokat akar nevelni. Raffay Sándor és Valnicsek Réka felszólalása után az elnök hangsúlyozta, hogy a Cserkészszövetség felekezeti és politikai irányt nem követ. Ahol ilyen szellem fogja felütni fejét, ott azt eliminálni fogják. Ezek után a cserkészek segélyét megszavazzák. Következett az 1927-es költségvetés tárgyalása. Az előirányzat szerint a bevételek 3,550.798 pengőt (44,384.975.000 koronát) tesznek ki. A kiadások 57,710.525 pengőt (721.30,562.500 koronát) tesznek ki, a deficit tehát koronákban kifejezve 676,996,587000, a tavalyihoz képest 158,592.038.500 koronával nagyobb. A költségvetést általánosságban megszavazták. Ezután a költségvetést fejezetenként tárgyalják. A kisdedóvodák fejezeténél Raffay Sándor püspök kevesli az óvodákat. A kultúra az óvodánál kezdődik, azokat kell ápolni. Az elemi isklák tételénél Bresztovszky Ede tanítói könyvtárakat sürget, a polgári iskolák tételénél Bánóczy László azt kívánja, hogy a tandíjmentesek beiratási díjat se fizessenek. Az iparostanonciskoláknál Révész Mihály dr. önálló tanonciskolák felállítását kívánja. Élénkebb vita csak a testnevelési alaphoz való hozzájárulás és a Magyarországi Taránszövetség sajtótanfolyamának tételénél volt. A szociáldemokraták ennek a két tételnek a törlését kívánták. Az elnök a kérdést szavazásra tette fel és a bizottság 8 szóval, hat ellenében a két tételt megszavazta és ezzel a költségvetést letárgyalta. Debrecenben Kiraboltak Két volt cári balerinál fűszereket vittek el lakásukból Debrecen,, január 10. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Az orosz cári balett két volt tagja Sophie Saltanova és Alexander Nikiti, jelenleg a debreceni Csokonai Színházhoz van szerződtetve. A napokban egy fiatalember hatolt be lakásukba, ahonnan több értékes ékszert elvitt. A nyomozás során a rendőrség őrizetbe vett egy fiatalembert, akire a személyleírás ráillik. Kifli® szemináriuma I Budapest, IX., Ráday utca 41. sz. Telefon: 1. 101-90.