Nemzeti Ujság, 1927. január (9. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-11 / 7. szám

_^^d-i!?!■J■an-n.r.■-l■1,■■­­ -■-■ NEMZETI ÚJSÁG ___________ ^ ^ wegnail Houston Stuard Chamberlain Az ária fajelm­ése f­ilfozófusa Bayreuth, január 10. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) N­osz­­saas betegség után meghalt Houston Stuard Chamberlain, az angol születésű német filozófus, akinek munkássága két­ségtelenül mély nyomokat hagyott a német közszellem kialakulásán. A faj­elmélet egyik legpregnánsabb képviselője volt, de természetesen nem a szónak budapesti, napi politikától átfűtött értel­mében. Mégis el kell ismerni, hogy az a német publicisztika, amely különösen az árja-szamíta probléma megvitatásában szívesen ékesítette magát Chamberlain gondolatainak s elvi megállapításainak idézésével, közel jár az igazsághoz, ami­kor Chamberlain munkásságában lát­ja ennek a problémának egyik legnagyobb mozgató energiáját. Houston Stuard Chamberlain változa­tos és hányatott élete úgy kezdődik, mint egy angol regény s úgy fejeződik be, mint egy német realisztikus dráma. A nagy tudós 1855 szeptember 9-én született Angliában, Southsea- ban, Portsmouth mellett. Atyja William Charles Chamber­lain angol tengerészkapitány volt, anyja skót családból származott Chamberlain már gyermekkorában nagyanyjának há­zába került és pedig Versaillesbe, mert nagyanyjában francia vér folyt s érde­kes, hogy­ ezen az ágon szoros rokoni kö­telékek fűzték skandináv családokhoz is, jeléül annak, hogy Chamberlain szárma­zása meglehetősen nemzetközi volt. Tizenegy éves koráig nevelődött francia légkörben s a Versailles­ Lycée Imperial­­ban tanult. Atyja ekkor haza vitte An­gliába s Portsmouthban taníttatta­, majd a Cheltenham-collegeben, ahol megbete­gedvén, egyik rokonának, miss Harriet­­nek kíséretében az emsi fürdőre küldöt­ték. Azután utazás következett Svájcban. Montreauxben, ahol miss Harriot meg­telepedett, egy fiatal német katolikus teológus vállalta Houston Chamberlain nevelésének munkáját, aki elkísérte a két bolygó angolt a cannesi hosszabb tartóz­kodásra is. Itt kezdődött Chamberlain tudományos munkássága, ismereteinek behatóbb gyűj­tése. A botanikára adta magát 1878-ban eljegyezte a boroszlói bíróság egyik elő­kelőségének, Horstnak leányát A hama­rosan megkötött házasság után Houston Stuard Chamberlain atyja megha­lt s most a fiatal tudós mint jelentékeny va­gyon örököse telepedett meg fientben, ahol az egyetemi előadásokat látogatta. Életének fordulópontja­­ volt 1882-ben az az operaelőadás amikor legelőször hallotta a Bayreuthban a Parsifalt. Nagy híve lett­ Wagnernek s az előadás után Németországban óhajtott megtelepedni. Ez a vágya nemsokára be is teljesedett: Drezdába költözött, ahol 1889-ig tartózko­dott. Megismerkedett Wagner Cosima asszonnyal. A botanika azonban nagyobb vonzerőt gyakorolt rá, mint a zene, át­költözött. Bécsbe, ahol növénytani, fizio­lógiai és filozófiai tanulmányokat folyta­tott, de érdeklődésének központjában megmaradt Warner személye, akiről egé­sz sorozat előadást tartott a bécsi Wagn­er-egyesül­etben. 1895-ben kiadta „Richard Wagner” című könyvét, ame­lyet nemsokára első filozófiai mű­ve: „A 19-ik év­század­ alapjai” követett. Ez az utóbbi könyve olyan mély benyomást tett II. Vilmos császárra, hogy az íróval megismerkedni óhajtott s nemsokára igen szoros személyes összeköttetésbe is lé­pett a fiatal tudóssal, aki viszont a csá­szárnak barátja és híve lett. Egymásután jelentek meg ezután Európa szerte fel­tűnést keltett és számtalan vitára alkal­mat adó művei. Felesége meghalt és má­sodszor is megházasodott. Wagner Ri­chard legifjabb leányát, Évát vette el s azóta Beyreuthban lakott. Művei: „Par­sifalmesék” (1901), „Krisztus szavai( (1902), „Háro­m színpadi költemény" (1905) után egyik főlműve, az „Arja világnézeti’ következett, amellyel fajelméletének alapjait megvetette. Ezután írta meg Kantról, Göthéről szóló műveit s a há­ború alatt a háborús feladatokról, a poli­tikai ideálokról szóló könyveit, ame­lyekért a császártól a vaskeresztet kapta kitüntetésül. A háború alkonyán írta a „Faj és nemzet című fajvédelmi köny­vét, az összeomlás után „Ember és Isten“­­ről, a gondolkodás útjairól szóló filozófiai értekezését s végül „Sturkebein úr kopo­nyája” című­ vitairatát. Chamberlain, aki született angol volt, a táborit alatt testestől lelkestől németté ■ált. Már korábban is németnek vallotta magát, de hogy e személye körül fel­kavargó vitát eldöntse. 1916-ban német állampolgársági kötelékbe vétette fel ma­gát. Az angol kormány megtorlással élt: tekintélyes angliai vagyonát lefoglalták, amiért a békekötés után pert is indított az angol államkincstár ellen, de a pert elvesztette. Mint a száműzött császárnak személyes híve, a köztársasági állapo­­okba nem­ tudott belenyugodni, fajelmz­­etének egész erejével fordult a forradal­­márok ellen s éles harca volt a radikális frankfurter Zeitunggal is, de ezt, a haz­at, a forradalmi hangulatban, elvesztette és­­ súlyos pénzbüntetést kapott. Az utóbbi években visszavonultan élt bey­­euthi magányában, ahol idegei felmon­­tották a szolgálatot. Halála a tudomány­nak, a kultúrának nagy vesztesége. diaAitáv 5#»8 SBlIDáK» részére összevont tankönyvek, kivonatok, segédkönyvek Isolfios raplaeu­lpoál LSASHi Tűz a zugligeti Disznófőben ■^—i♦—— A híres vendéglő melléképületei leégtek (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A fővá­ros egyik nevezetessége, a zugligeti hires Disznófő-vendégl­ő ma este majdnem egészen a tűz martaléka lett. Este 8—9 óra között a csendes és most elhagyott Zugligetben hatal­mas fénycsóváik és magasra törő lángnyelvek világították a zord éjszakát. A környék villa­­tulajdonosai rémülten szemlélték a hatalmas fáklyát és csak percek múlva jöttek rá, hogy a Disznófő ég! Sürgősen értesítették a tűzoltókat. A máso­dik kerületi őrség nagy készültséggel kivonult és nyomban oltáshoz látott. Ekkor derült csak ki, hogy csak a D­isznófő több méter hosszú gazdasági melléképülete ég. Félő volt azonban, hogy a tűz a késő esti órákban kerekedett erős szél következtében átterjed a főépületre is. A tűzoltók ennek megakadályozására segít­séget kértek és a segítség megérkezése után négy oldalról fogták meg a tüzet, amelyet többórai megfeszített munka után el is ol­tottak. A tűz okát, valamint a kár nagyságát nem sikerült még pontosan megállapítani. A heve­nyészetten megtartott tűzvizsgálat szerint a tűz a kályhából kipattanó szikrától keletkezett. A valódi okot a tüzetes vizsgálat lesz hivatva megállapítani. Újabb megrendítő részletek Hanzély főhadnagy tragikus haláláról Félórás halálküzdelem a beszakadt jégtáblák között Szívszélhüdés ölte meg az önfeláldozó életmentőt . A hősöknek kijáró katonai pompával temetik el a tragikus véget ért főhadnagyot Szolnok, január 10. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A Nemzeti Újság vasárnapi számában megemlékezett, ar­ról a megrendítő szerencsétlenségről, amely szombaton délután történt Szolnokon s amely­nek Hanzély Pál 22 éves honvédfőhadnagy esett áldozatául. A hős főhadnagy egy­­jegyes­párt akart kimenteni az egyik kubikgödörből, amelynek a jege korcsolyázás közben besza­kadt és mentés közben közel félóráig tartó borzalmas küzdelem után a mély kubikgödörbe veszett­ A tragikus szerencsétlenségről, amely szombat óta egész Szolnok városát izgalom­ba­n tartja, a következő újabb részleteket je­lentik : „Mentsük meg őket? A hidegebb idők beálltával a múlt héten Szolnokon is megkezdődött a korcsolyázás. A városban nincs rendes jégpálya és így a szol­noki fiatalság a honvéd- és csendőrlaktanyák között lévő kubikgödrök befagyott jegén szo­kott télen át sportolni. A jégpálya már évek óta két részre van osztva, az egyik rész cse­kély vizű, a másik rész azonban mél­y és így gyenge fagy alkalmával veszélyes. Ezen a ré­szem történt a szerencsétlenség. Szombaton délután öt óra körül egy négytagú társaság korcsolyázott a mély kubikgödrök jegén: Oreskó Sári, Oreskó Dezső, szolnoki iparisko­lai tanár leánya és Herbst­­Jenő, Oreskó Sári vőlegénye, azonkívül két másik fiatalember. A jegyespár vidám beszélgetés közben n­em vette észre, hogy veszélyes helyre tévedt és a vé­kony jégkéreg beszakadt alattuk. A következő pillanatban mind a ketten elmerültek és han­gos sikoltozással kiáltottak segítségért. Herbst Jenő felbukkanva a vízből, megragadta meny­asszonyának a karját, felsegítette a jégtáb­lára, az azonban, ahogy belekapaszkodtak, újra meg újra beszakadt. A hangos segély­­kiáltozásra többen odasiettek, a jégtáblák kö­zött vergődő jegyespárt azonban senki sem merte megközelíteni. A közelben korcsolyázott Hanzély Pál főhadnagy is, Lamberkovits An­tal főhadnaggyal. A két tiszt meghallva a se­­gélykiáltás okait, szintén a kubu­khoz rohant. Hanzély Pál főhadnagy látva, hogy a szeren­csétlen jegyespár fuldokolva küzd a jégtáblák­kal, pillanatig habozott, azután odaszólt Lam­­berk­ovi­ts főhadnagynak: — Gyere mentsük meg őket! — kiáltott s a következő pillanatban a lékhez korcsolyázott s a vizbe vetette magát. Herbst Jenő ekkor már magával tehetetlen volt, beszorult két nagyobb jégtábla közé, Oreskó Sári pedig elmerült a szennyes vízben. Hanzély főhadnagy elsősorban Oresk­ó Sári megmentésére sietett. Megragadta a fuldokló leányt és fellökte a jégtáblára. A vékony jég­­kéreg azonban abban a pillanatban beszakadt a leány alatt. A fiatal főhadnagy nem vesztette el lélekjelenlétét, újra magához emelte a leányt s od­aki­ált­ott a partomáslóknak, hogy fussanak, hozzanak rudakat és kötelet, mert a gyenge jég nem bírja el őket. Ekkorra már közel száz ember futott össze a parton és kétségbeesve és tehetetlenül néz­ték a három fuldokló ember irtózatos küzdel­mét. Minden hiába Valaki rudat és kötelet kerített elő, az össze­repedezett jégen azonban senki sem merte meg­közelíteni a fuldoklókat. Herbst Jenő és Oreskó Sári már aléltak voltak, a főhadnagy utolsó erőfeszítésével küzdött az elmerü­lés ellen. Mosolyogva, vidáman biztatta és bátorí­totta a partonállókat, közben hol az alámerülő leányt, hol meg a fuldokló vőlegényt emelte a víz fölé. A partonállók megdermedve nézték a halálküzdelmet, néhányan sírógörcsöt kaptak, mások jajveszékelve futkároztak és kiabáltak segítségért. A bátrabbak rudakkal és kötelék­kel próbálták megközelíteni a szerencsétlene­ket, ezek a segítő eszközök azonban nem bizo­nyultak alkalmasaknak. Hanzély főhadnagy látva, hogy a partonállók szörnyű tehetetlen­ségükben kezeiket tördelve fuiftároznak, ismét, odakiáltott: — Ne féltsetek, bírom én akármeddig, külön­b dolgokon is átestem! Tisza megragadta a most már ájult Oreskó Sárit és ereje utolsó megfeszítésével feltolta a jégtáblára: „Isten segíts“ ! A parton ekkor már katonák, tűzoltók és több száz főre rugó tömeg dulakodott a szörnyű izgalomban. Biankó Antal őrvezető végső két­ségbeesésében kötelet kötött derekára és be­ugrott a jeges vízbe, hogy kimentse a fuldok­lókat- A bátor katona azonban azonnal görcsö­ket kapott és pillanat alatt elmerült. Ebben a percben érkezett meg a szolnoki rendőrség egy osztaga egy tiszai ladikkal, öt rendőr a ladikba vetette ma­gát és utat törtek a lékig. Ekkor már mind a négy fuldokló a víz alatt volt. Izgalmas pillanatok kezdődtek. Először az á­jult Oreskó Sárit, utána az őrvezetőt, azután Herbst Jenő mérnököt emelték ki a vízből. Az egyik rendőr csáklyával nyúlt, a víz alá, hogy a ladikhoz rántsa a főhadnagyot, azt, azonban már nem találta. Örökkévalóságnak tűnő né­hány másodperc telt el, a partonállók fél­őrülten ordítoztak, többen a vízbe akarták vetni magukat, amikor a ladiktól mintegy három lépésre felbukkant a hős főhadnagy. — Isten, segíts! — kiáltott mosolyogva, ki­tárt, karokkal és a csáklya után kapott. A keze azonban nem érte el a mentőeszközt és a szerencsétlen ember f­elmerült. A rendőrök sietve eveztek a fuldoklóhoz, feltörték kőrös­­körül a jégtáblát, Hanzély főhadnagyot azon­ban most már csak órák múlva találták meg­­ holtan. A víz a jégtábla alá sodorta és ott lelte halálát. Szívszélhüdés ölte meg a hős főhadnagyot A három félig megfagyott embert közben beszállították a kórházba, ahol rögtön ápolás alá vették őket. Hanzély főhadnagy holttestét a honvédlaktanyá­ba vitték, ahol az orvosok megállapították, hogy a fiatal főhadnagyot, álét még a halálban is mosolygott, a több, mint félórás küzdelem után szívszélhüdés ölte meg. A holttestet a laktanya termében ravatalozták fel, hiszegyen­ruh olyan és a szíve fölé két fehér rózsaszálat tettek. Vasárnap reggel Szolnokra érkezett Debre­cenből Tinódy Vargha Sándor tábornok, a tragikus sorsú fiatal főhadnagy nagybátyja, aki intézkedett, hogy a holttestet szállítsák Budapestre. A szerencsétlen véget ért Hanzély Pál főhadnagy édesanyja, özvegy Hanzély Lászlóné dr.­né Budapesten az Akadémia­­utca 5. számú palotában lakik. Az özvegyet, aki évek óta búskomorságban szenved, mert tragikus körülmények között vesztette el fér­jét és idősebb fiát is, orvosi felügyelet mellett értesítették a borzalmas csapásról. Férje Dobsina város tiszti ügyésze volt, akit a bevo­nult csehek túszként letartóztattak, a börtön­ben a szerencsétlen ember tüdőgyulladást ka­pott és meghalt. Az özvegynek két fia és egy leánya maradt. A két fiú katonai pályára lé­pett és a Ludovika Akadémia növendéke lett. Az idősebb fiú ezelőtt hat évvel végezte el az Akadémiát, éppen kinevezés előtt állott, ami­kor a katonai gyakorlótéren megsérült, te­­torusz-injekciót kapott és néhány napra rá, borzalmas kínok között, kiszenvedett. A sors­csapásoktól sújtott özvegy és anya, amikor ki­sebbik fia halála hírét közölték vele, önkívü­leti állapotba esett és most hozzátartozói és az orvosok őrködnek fölötte. A mélyen megrendítő szerencsétlenség álta­lános részvétet váltott ki Szolnokon és a gyászból részt kér magának az egész város. A tragikus végű főhadnagyot Budapesten, szerdán, január 1­2-én délután 3 órakor teme­tik a farkasréti temető halottasházából a ró­mai katolikus egyház szertartása szerint. Az elhunyt lelkiüdvéért az engesztelő szent­eise­­áldozatot január 13-án délelőtt 10 órakor mu­tatják be a lipótvárosi Bazilikában. Az el­hunytat, akinek haláláról édesanyja, özv. ne­mes dr. Hanzély Lászlóné született tinód! Vargha Gizella és nővére, nemes Hanzély Gi­zella adtak ki gyászjelentést a tinód! Vargha-, lovas! Balogh-, nemes Csilléry- és Palmer­­családok gyászolják. --------------HIM III» ...................................... A cserkészet jellemes és gerinces magyaro­kat nevel Közel 677 milliárdot fizet rá a fő­­város a közoktatásügyre A közoktatásügyi bizottság ma délután Purébl Győző dr. tanácsnok elnöklete alatt ülést tartott. A meglehetősen hosszú tárgysorozatnak úgyszólván valamennyi pontja személyi ügy volt, csak a leg­utolsó pont volt a főváros közoktatás­­ügyi költségvetése. A személyi ügyekkel a bizottság vita nélkül végzett­ A segé­lyek kérdésénél Szepesi Albert (szoc.­­dem.) bizottsági tag fejtette ki, hogy pártja a cserkészeknek segélyt nem sza­vaz meg, mert a legutóbbi nyári táboro­zásnál a zsidó cserkészeket külön csoport­ban helyezték el. Raffay Sándor püspök erre kijelentette, hogy ő cserkészszövet­ség nagytanácsának tagja. Nem­ lát ve­szedelmet abban, ha a cserkészeket fele­kezet szerint külön csoportosítják. Hi­szen a vallási szertartásaik minden fele­kezetn­ek különbözők. Ez a vallásonként való csoportosítás talán éppen az ő kí­vánságukra történt, mert a vallásos szer­tartásokban való részvétel szintén hozzá­tartozik ahhoz az erkölcsi neveléshez, amelyet a cserkészet szolgál. A cserkészet megérdemli a támogatást, mert nagy nemzetnevelő hatása van és léha, puha, gerinctelen egyének helyett derék, jelle­mes, gerinces magyarokat akar nevelni. Raffay Sándor és Valnicsek­ Réka­ fel­szólalása után az elnök hangsúlyozta, hogy a Cserkészszövetség felekezeti és politikai irányt nem követ. Ahol ilyen szellem fogja felütni fejét, ott azt elimi­­nálni fogják. Ezek után a cserkészek se­gélyét megszavazzák. Következett az 1927-es költségvetés tárgyalása. Az elő­irányzat szerint a bevételek 3,550.798 pen­gőt (44,384.975.000 koronát) tesznek ki. A kiadások 57,710.525 pengőt (721.30,562.500 koronát) tesznek ki, a deficit tehát koro­nákban kifejezve 676,996,587000, a tava­lyihoz képest 158,592.038.500 koronával na­gyobb. A költségvetést általánosságban megszavazták. Ezután a költségvetést fe­jezetenként tárgyalják. A kisdedóvodák fejezeténél Raffay Sándor püspök kevesli az óvodákat. A kultúra az óvodánál kez­dődik, azokat kell ápolni. Az elemi isk­­­­lák tételénél Bresztovszky Ede tanítói könyvtárakat sürget, a polgári iskolák tételénél Bánóczy László azt kívánja, hogy a tandíjmentesek beiratási díjat se fizessenek. Az iparostanonciskoláknál Ré­­vész Mihály dr. önálló tanonciskolák fel­állítását kívánja. Élénkebb vita csak a testnevelési alaphoz való hozzájárulás és a Magyarországi Taránszövetség sajtó­­tanfolyamának tételénél volt. A szociál­demokraták ennek a két tételnek a törlé­sét kívánták. Az elnök a kérdést szava­zásra­ tette fel és a bizottság 8 szóval, hat ellenében a két tételt megszavazta és ez­zel a költségvetést letárgyalta. Debrecenben Kiraboltak Két volt cári balerinál fűszereket vittek el lakásukból Debrecen,, január 10. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Az orosz cári balett két volt tagja Sophie Saltanova és Alexander Nikiti, jelenleg a debreceni Cso­konai Színházhoz van szerződtetve. A napok­ban egy fiatalember hatolt be lakásukba, ahonnan több értékes ékszert elvitt. A nyo­­mozás során a rendőrség őrizetbe vett egy fiatalembert, akire a s­zemélyleírás ráillik. Kifli® szemináriuma I Budapest, IX., Ráday­ utca 41. sz. Telefon: 1. 101-90.

Next