Nemzeti Ujság, 1927. május (9. évfolyam, 98-122. szám)
1927-05-01 / 98. szám
full IMITMTITXf a*SH 300-65. Fiókkiadó- {gpSSHk n BaRT—imS&kJfZSiM JgSSSr ÍÍÍ®W^S »i®« feaS |%&& '■•■(' yWgfew BStgL JBjV ®0 Ilniéi, egyen vata.ok ! Vili. kér., «a '^SlkSr 1® 408» «EBll ««» B]®9 SHEM §efS9 JKBj» BHS lián éta lé fii gig rcrfu#iM 8 UJaAU sas * Telefoni JtUk^. 1JHVA. JHKMBW^HBHV ,<«gaai0k. JHk^pr «••» Méilat ♦♦ Felelős szerkesztő: TÓTH LÁSZLÓ dr. ♦ KERESZTÉNY POLITIKAI NEPILAP ♦ Főmunkatárs: TÚRI BÉLA IX. évfolyam 98. sszízn * Vasárnap *Q#V Budapest, 1927 május 1 .^Eggaija^w«h*{ypMMMMBBaK-iBffiJjt|MiwKjMMBKBB|EWMMBaBraHBM iiima ■»ijMimBgTnToin^^ 11litfffli^niniiTpiwii^ |IliHill iJllnfjVIBrMiMff,iMíIBTIIT^fflWIIBnHHffirPWGriir^ MAI CIKKEINK: Eltemették Darányi Ignácot Rosszak a tisztviselők lakásviszonyai Francia könyv Középeurópa „pokoli zűrzavaráról“ Magyar lapszerkesztők román bíróság előtt Mendemonda Szombat éjjeltől általános készültséget tart a rendőrség Tavasz A Nemzetközi vásár megnyitása A csekkhamisító banda egyik tagját Zágrábban letartóztatták A bajnokság élén haladó Ferencváros kemény ellenfelet kap vasárnap Pásztor József: Két gyászruha története (elbeszélés) Bálla Irma: Május (vers) Gergely István: Fák és virágok műtermében Kállay Miklós: Húsvéti vakáció Barabás Albert: Egy huszárfőhadnagy útja a bolgár trónig Olay Ferenc: Jugoszlávia elkeseredett küzdelme a magyar kulturfölény ellen A NEMZETI ÚJSÁG SZALONJA Endrődi Béla: A nagyságos asszony és a színésznő Szigethy E.: A házasságok és a házasságkötések története Madelaine: Hódítás és divat IRODALOM, KÖNYV, TUDOMÁNY Berzeviczy Albert válaszol Babits Mihály Nyugatbeli cikkére Giovanni Papini „2027“ — Pillantás a jövőbe Berend Miklósné: A játékbabák szerepe az emberiség történetében KÖZGAZDASÁG Múlt év áprilisában háromszor annyi fizetésképtelenség fordult elő mint az idén Hivatalból fölszámoltatják a kis részvénytársaságokat MEZŐGAZDASÁG A terményértékesítés organizálása A hűvös és esős idő hátráltatta a vetések fejlődését Téli gazdasági szakiskolákat létesít Mayer miniszter a falusi ifjúság részére AUTÓ, MOTOR, REPÜLÉS A magyar turaut lesz az automobilbajnokság első erőpróbája Néhány szó az 1927-iki Alpenfahrt-ról AZ IPAR Az iparosok nyugdíjintézményét egy éven belül megvalósítja a népjóléti minisztérium Ezer pengő az adómentes létminimum SZÖVETKEZETI ÉLET Horánszky Dezső dr., az OKH vezérigazgatója — a németországi hitelszövetkezetek életéről Új fejezetéhez érkezett el a magyar szövetkezeti mozgalom A vásárosok kirakták az árut, szépen elrendezték és várják a vevőt. Az ő munkájuknak vége. Ami rajtuk mulott, elvégezték becsülettel, legjobb tudásuk, tehetségük szerint. Olyan ez, mint a gazda szánkása, vetése, elvégzi derekasan és várja az aratást, amelybe már nemcsak az ő munkájának, hanem más, rajta kívül eső, nála hatalmasabb erőnek is beleszólása van. A szántást és a vetést a magyar ipar és a kereskedelem derekasan elvégezte, most várja az aratást. Lesz-e elég pénz a vásárlásra, elég erős-e a gazdasági élet ahhoz, hogy fölszívja, méltányolja mindazt, amit a magyar ipar és a kereskedelem a nemzetközi vásáron produkál, nehéz megjósolni. Az ipar és a kereskedelem bebizonyította, hogy itt nagyszerű gazdasági élet van, hogy a magyar kitartás és alkotó erő meg tud birkózni a legnyomorúságosabb viszonyokkal is és bátran oda mer állani azok mellé az államok mellé, amelyeknek termelő erejét talán nem bénította annyi sorscsapás. Győzelmet hirdet a nemzetközi vásár, a magyar ipar és kereskedelem győzelmét és mi örömmel vagyunk ennek a győzelemnek a harsonásai. Hirdetjük, hogy a magyar termelés él és rohamosan erősödik és követeljük, hogy ezt a termelést minden eszközzel támogassák. Támogassák a hatóságok és támogassa az a vásárlóközönség, amelynek bizalmát szeretetét a magyar ipar és kereskedelem iránt a ma megnyílt nemzetközi vásár teljes mértékben helyreállította. Németország nem akar háborús ironodalmakat ______________ ______ ■■■■■■■♦■■■ft*»■ Az amerikai nagykövet a bremerhaveni ünnepségen Bremerhaven, április 30. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Bremerhaven centenáris ünnepsége alkalmából, amelyen Schurmann amerikai nagykövet is megjelent, Stresemann dr. külügyminiszter utalt arra, hogy azt a nagy veszteséget, amelyet a tragikus összeomlás után Bréma kereskedelmi flottája szenvedett, részben már pótolták. A német népnek a legfőbb érdeke fűződik ahhoz, hogy a békés újjáépítő munkájának kezdő lépéseit Európában és a nagyvilágban háborús bonyodalmak meg ne zavarják. A birodalom politikája a békéé. A birodalom szüntelenül azon fárad, hogy közreműködjék a versaillesi békeszerződés óta Európa népeit, sajnos, újból és újból kettéválasztó viszálykodások elsimításában. Stresemann dr. után Schurmann dr. amerikai nagykövet emelkedett szólásra, aki beszédében az amerikai nép nevében annak a reményének adott kifejezést, hogy a jövőben a vállalkozó szellem még jobban fel fog élénkülni a két állam egyre fejlődő virágzásában és az amerikai és a német nép jó egyetértésének megerősödésével. Ús özönvize az Újvilágban :Rémes pusztlást okoz a Mississippi híradása. Pogdarsi mellett felrobbantották a gátakat és 9000 mértföldnyi termőföldet borítottak víz alá, hogy Jety Orleanst megmentsék a pusztulástól . Drámai jelenetek a mentésnél - Félmillió ember lett Hajléktalan Newyork, április 30. (A Nemzeti Újság külön tudósítójának kábel jelentése.) Az Egyesült Államok déli tartományait mint egy újkori özönvíz borítják medt a medréből kilépett óriási folyam szennyes hullámai. A világ egyik leghatalmasabb birodalmát minden fogalmat meghaladó csapásként sújtja a fékevesztett elemek szörnyű tombolása és az Újvilág leghatalmasabb folyamának habjai mint egy új istenítélet hömpölyögnek végig beláthatatlan területeken, elseperve virágzó városokat és falvakat. A pusztulás leírhatatlan, az árvíz pedig állandóan hömpölyög tovább, anélkül, hogy az apadás legcsekélyebb jelére volna kilátás. . A Missisippi áradásának példátlan arányai felülmúlják a történelem összes eddigi árvízkatasztrófáinak méreteit. Nemcsak az óriási folyam, hanem annak öszszes nagyobb mellékfolyói is kiléptek medrükből úgy, hogy Arkansas, Kentucky és Louisiana államok területén ma már több mint másfélmillió hold föld áll víz alatt. A hullámhegyek ,házakat, kerítéseket, farmokat és gazdaságokat. A magukkal, eltemetnek virágzó gyártelepeket, a farmokat és gazdaságokat. A nagyobb városok utcáin méter magasságban zúgnak tova a tomboló árvíz habjai és azokon a vidékeken, ahová mégnem jutott el az ár, valóságos népvándorlás indult meg a földönfutóvá tett lakosság körében. A pánik leírhatatlan az árvíz által veszélyeztetett területek lakosai között. Szivettépő jelenet játszódott le, amikor egész városrészeket kell kiüríteni a hatóságok által elrendelt óvintézkedések értelmében. A lakosság kétségbeesetten ragaszkodik jószágához. A menekülők szarvasmarhacsordákat terelnek a kevésbbé veszélyeztetett vidékre, ingóságaikat pedig a hátukon cipelik magukkal. Megrendítő az árvíz által elborított országrészek városaiban rekedt szerencsétlenek ■"helyzete. Ezeket, a boldogtalanokat motdcaknakon és kompokon szállítják el a pusztulás színhelyéről, de a minden vagyonából megfosztott, koldusbotra juttatott lakosságot teljesen demoralizálta a szörnyű csapás. Sokan vakon ellenszegülnek a segítségükre kivezényelt katonaságnak, a farmerek pedig, akik az utolsó pillanatig fenyegető magatartást tanúsítottak a kormány intézkedéseivel szemben, távol tartják magukat az általános mentési akcióban való részvételtől. A Mississippi gátjait péntek délután a washingtoni kormány által kirendelt műszaki csapatok Poydari mellett, felrobbantották. A robbantás pillanata megrázóan drámai jelenet volt A katonaság úgyszólván az utolsó percekben, pénteken délelőtt karhatalommal volt kénytelen eltávolítani több mint ötezer farmert, akik az árterületen tartózkodtak és semmi áron sem voltak hajlandóak távozni. A gátak megnyitása csak ezután kezdődhetett meg és rendkívül súlyos feladatnak bizonyult. Az utászkatonák és műszaki csapatok több mint hét óráig tartó verejtékes munka után nyitottak rést a hatalmas védőműveken és ezt a munkát csak öt tonna dinamit felrobbantása után tudták végrehajtani. Az árvíz most zúgva rohant végig a termőföldeken és úgyszólván percek alatt teljesen elborította a farmerek tulajdonát képező vidékeket. A gátakon ezalatt nem szűnt meg a munka. Az utászkatonák csákányokkal szélesítették tovább a rést, mert a Mississippi árszíntje a robbantás ellenére is csak lassan apadt és a mérnökök attól tartanak, hogy a gáton vágott rés nem elégséges az árvíz levezetésére és hogy a víztömegek New Orleans fölött is át fogják szakítani a töltést. A péntekről szombatra virradó éjszakán több mint tízezer ember dolgozott Poldars vidékén az árvíz levezetésére, mert másodpercenként nem kevesebb, mint százötvenezer köbméter vizet kell levezetni, ha meg akarják menteni New Orleans városát a biztos pusztulástól. New Orleans, Louisiana állam fővárosa ugyanis egymillió négyszázezer lakosú kikötőváros a mexikói öböl partján, amelynek pusztulása az Egyesült Államok kereskedelmi forgalmát teljesen megbénítaná a déli tengeren. A péntek délutáni robbantás után négyszáz méternyire sikerült kiszélesíteni a rést a gátakon és az árvíz levezetése következtében kilencezer négyzetmértföldnyi terület került víz alá a Missisippi mentén, ami körülbelül egyötöde egész Anglia területének. Folytatása a második oldalon Lapunk mai száma 32 fillér Mérleg A magyar könyv mérlege Írta: Surányi Miklós Az utóbbi időben sok szó esik az irodalom kettészakadásáról. Illetékesek és illetéktelenek békét, kiegyezést, vagy fegyverszünetet kínálnak egymásnak és kompromisszumokat, bűnbocsánatot és összefogást emlegetnek. Érdekes tünet. Természetesen ebből semmi haszon nem fog háramlani magára az irodalomra, mert az igazi nagy irodalom és igazi nagy művészet összeférhetetlen a szervezkedés gondolatával; azt nem lehet csinálni, az magától terem; azt nem lehet társaságokba vagy pártokba csődíteni, mert az magányos éjszakákon, gyötrelmes pillanatokban, az íróasztalon születik, bába, orvos és klinikai asszisztencia nélkül; — de érdekes tünet, mert azt mutatja, hogy ezen a téren is bábom folyt le s az ellenfelek belefáradtak a viaskodásba. De kik az ellenfelek? Az irók? Nem. Sohasem az írók csinálják az irodalompolitikát. Dante, Shakespeare, Goethe, Arany János sohasem csináltak irodalompolitikát, a minthogy Michelangelo vagy Rembrandt, sőt Cezanne és Gauguin sem csináltak programot a művészetükből. Tudtommal Wagner nagy zeneköltőnek tartotta Beethovent és az olasz futuristáik meghajolnak Petrarca vagy Boccaccio előtt. Irodalom és művészet körül mindig az olvasók csinálnak háborút, beleértve az olvasók közé azokat is, akiknek csak olvasni van joguk, de arra nem, hogy telefirkálják az újságok és könyvek hasábjait, vagyis a dilettáns írókat, az epigonokat, a tehetség bele ne két. Ady Endre például nem csinált irodalompolitikát, csak Ady-verseket irt. Herczeg Ferenc azt mondja, hogy az irás magánügy, és ebben igaza van. Azirás magánügy, az olvasás közügy. És közügy a kritika, az irodalompártolás, a könyvterjesztés, az irodalom szerepe a társadalomban, a kultúrában, a politikában, a nemzet életében. Az alkotás magánügy, a megértés és a műélvezés közügy; az, hogy Raphael hogyan festett meg egy Madonnát, ez Raphael magánügye volt; hogy Ady Endre milyen verseket irt, ez Ady Endre legbensőbb, legintimebb ügye; de hogy a pápák hogy kezelték Raphaelt és a magyarság hogyan reagált Ady verseire, ez már közügy, egy nemzet, egy társadalom, egy korszak, vagy a történelem és az egész emberiség ügye. Most sokat vitatkoznak a Nyugat, az Ady Endre körül csoportosult írók irodalma és a tradicionális magyar irodalom elsősége fölött. Meddő vitatkozás. A Nyugat is közölt jó és rossz irodalmat s a Petőfi- és Kisfaludy Társaság kiadványai között is vannak remekművek és vannak szánalmas erőlködések. A Nyugat vezére joggal mutat arra, hogy ez a folyóirat néhány igazán nagy tehetségnek nyitotta meg a kaput akkor, amikor a konzervatív körök mindenáron régi és megromlott irodalmi konzervekkel akarják táplálni az olvasókat, de a magyar kritika azt is meg fogja állapítani, hogy a budapesti irodalom a háború előtt közvetlenül nagyrészt helyiérdekű zsargon-irodalom volt, epigonja a nemzetközi ponyvának és nemzetközi pornographiának. Az irodalmi élet kialakulásában nem is az írók játsszák a főszerepet, hanem azok, akik azokat olvassák. Az író, szegény, ír, ahogy tud. Nem ad mást, mint ami lényege. A lángész zseniális dolgokat produkál, a tehetségtelen pedig silányság fohát. És magában hordja dicsőségét és büntetését is. ötven év múlva minden íróról kiderül, hogy mennyit irt és mennyi jogon irt. Az író ir, a többi az olvasó dolga.