Nemzeti Ujság, 1927. május (9. évfolyam, 98-122. szám)

1927-05-28 / 120. szám

Szombat, 1927 május 28. _______ NEMZETI ÚJSÁG 9 * r ^ . »n rji'pr m^iihmnirr tnpirufTir~rTTT)inMW■! iwwmiiiiwisiisiniTTinssiii­­sniiM ■■ - ■ ------------------ -- - ------------------------— ­ (Osztrák iparosok Budapesten.) Csü­törtökön este Keller elnök vezetésével százötven osztrák iparos érkezett Buda­pestre. A tanulmányútra jött vendégeket a kereskedelemü­g­yi kormány részéről Fodor Jenő dr. államtitkár, a külügymi­nisztérium részéről Gerevich Zoltán dr. miniszteri tanácsos és a főváros képvise­letében Lobh­may­er Jenő tanácsnok és Zilahi Dezső, az idegenforgalmi hivatal igazgatója fogadták. A fogadáson meg­jelentek még: Calice báró osztrák követ, Bittner János, Tan­se Béla dr., Lajta Beásó, Palkovics Ede, Mészáros Győző, Dóczy Samu dr., Erb Nándor és mások. Pénteken délelőtt 10 órakor az osztrák és magyar iparosok nagygyűlést tartottak a régi képviselőházban, amelyen Bittner János elnökölt. A gyűlésen felszólaltak: Keller, Károly, Blpka Ferenc, Lajta Rezső, Mein,Kold, Weidner, Eilend, Jehly és mások. Ernst Stadler az osztrák ipa­rostörvényt, Fuchs Albert dr. pedig a magyar ipartörvényt ismertette, amely után az elnök az ülést berekesztette. Dél­után négy órakor az osztrák és magyar iparosok szakmai értekezletet tartottak.­­ (A­ vasárnapi Szt. Margitszigeti leányza­­rándoklás gyülekezési programja.) Az Orszá­gos Katolikus Szövetség május 29-én, azaz most vasárnap Árpádházi Boldog Margit erek­lyéivel Országos Leányzarándokost rendez a Szt Margitsziget kápolnájához. A leányzarán­­doklás résztvevőit négyes sorokban, zárt ala­kulatokban, zászlóik alatt és pedig. A pesti oldalon lévők a lipótvárosi Szent István ba­zilika előtt pontosan reggel fél kilenc órakor, a budaiak a Margit-híd budai hídfője előtt el­terülő parknak a Császárfürdő felé eső ré­szében pontosan kilenc órakor gyülekeznek.­­A VII. kerületi és közel lévő iskolák és leány­­egyesületek a Szent Domonkosrendi plébánia templomban pontosan 7 órakor gyülekeznek, honnan árpádházi Boldog Margit ereklyéit a Szent István bazilikához kisérik. A zarándok­lók menete a bazilikától pontosan kilenc órakor indul és azt Pataky Arnold dr. apát, egyetemi tanár vezeti, a Wekerle Sándor-utcán, a Sza­badság-téren, a Honvéd-utcán és a Lipót-kör­­uton át vonul a menet a Szt. Margitsziget ká­polnájához, ahol ünnepélyes szentmise és szentbeszéd lesz. Katolikus szülök, küldjétek el leányaitokat. — (Skandináv tanulmánykirándulás Pös­tyénbe.) Dán és svéd orvosok, kórházfelügye­lők és ápolónőkből álló 24 tagú társaság ér­kezett Pöstyén fürdőre, a berendezések és a fürdőhasználat megtekintésére. A tanulmá­nyozásra a kirándulóik több napott szánnak. Pöstyénben május 21-ig 6429 fürdővendég szállt meg a tavalyi 6090 személlyel szemben.­­ (A balatonfüredi orvoskongresszuson) egy kiváló orvostanár tette azt a megállapítást, hogy az emésztőszervek megbetegedése esetén legtöbbször minden külön gyógyszer nélkül si­került teljes gyógyulást elérni. Ezt az érdekes megállapítást a mai kor betegei nehezen fog­ják megérteni, amiként igen nehé­z megértetni a legtöbb emberrel azt is, hogy tisztán a táp­lálék alapos megrágása és ezzel az emésztés elősegítése önmagában milyen sok komoly bajnak veheti elejét. Azt ajánljuk e hitetle­neknek, használjanak jóideig rendszeresen Baeder Overall fogkrémet és szájvizet és ma­guk fognak megyőződni arról, hogy az ételek alapos megrágása révén, amit viszont fogaik erősítése teszi lehetővé, mennyivel könnyebb lesz részükre az emésztés és kevesebb a gyo­morba utalom. _ (Londoni tudósítások.) Kaptuk a követ­kező levelet: Tisztelt Szerkesztő Úr! Sokunk­nak szemet szúr, hogy egyes polgári újságok, amelyek nyilvánvalóan a kapitalizmussal van­­nak a legszorosabb össze­köttetés­ben,­­az angol orosz kérdést különös tudósítások formájában ismertetik. A londoni alsóház csütörtöki vitá­járól közzétett egyik tudósítói jelentés pél­dául oly módon közli az orosz Szovjetet védő munkáspártiak és a bukása miatt még mindig toporzékoló Lloyd George felszólalásait, mint­­ha egyetértene velük és felfogásukat a magyar közönségbe is átplántálni szeretné. Ez a kísér­letezés hiábavaló ugyan a magyar polgári társadalomnál, amely már Anglia állásfogla­lása előtt leszámolt Moszkvával és liberális tá­mogatóival, de egészen napirendre még­sem lehet térni fölötte. Ha kapitalista érdekek kép­viselői népszerűsítik londoni tudósítójuk hibá­jából a szovjet pártfogóit, az talán veszedel­mesebb, mint a szocialisták falazása és a r­é­­giók nyílt agitációja. Nem tudom, kitől ered­nek azok a londoni külön kiküldött tudósítá­sok, de a küldőjük alighanem bejáratos volt az Árkos-házba. Ott pedig az angol hadügy­minisztériumból ellopott okmányokon kívü­l egyebeket is tartottak a páncélszekrényekben és Wertheim-kasszákban. Jó lesz tehát, ha a polgári liberális lapok egy kicsit a körmére néznek az olyan külföldi tudósítóknak, akik az angol Fehér könyv bizonyítékait keveslik, a házkutató belügyminisztert „leleplezik“, kon­zervatív tapsokat hallanak Lloyd George be­széde alatt s csak azt nem veszik észre, hogy a Ház 367 szavazattal döntött 111 ellen a kor­mány mellett, hogy tehát az egész polgári többség volt mellette s a munkáspárt kevesebb szavazatot kapott, mint ahány tagja van! Szerkesztő úr tisztelő hive: Egy árgus-szemű magyar. — (Patkányok és egerek) irtására legjobban ajánlható a „Katinol“ irtóanyag, mely egy fer­­tőzőbetegséget plántál az illető állatfaj közé és gyökeresen kiirtja. Más állatra vagy em­berre nem ártalmas. Ugyanezen cégnél besze­rezhetők sváb-, ruszin-, csótányirtószereik is. Postaszétküldési hely: Retinol Laboratorium, Ifcudapest, yn._, Murányi­ utca 36. RÍSTHEI I'a minőség, Hős faji H 1111! lllii olcsón, garanciával m­á­lism részletre - készpénzárban CORVIN Bútorcsarnok, Úldortány­ utca 39. Foederatio Emericana A corporatio Alba Regia a búcsújával kap­csolatos közös szentáldozáshoz május 29-én, vasárnap reggel 8 órakor járul az országúti szentferencrendi plébániatemplomban (II., Margit-körút 23. szám). Gyülekezés háromne­gyed 8 órakor a templom előtt. A corporatio vezetősége ezúton is kéri a dominusokat, nagy­asszonyokat és kisass­zonyokat, hogy a szent­áldozáson minél nagyobb számban vegyenek részt.­­ (Alapítványi életbiztosítások) köthetők az Emericana, vagy az Adalbertinum menzája ja­vára a Foederatio Emericana Biztosítási Iro­dája útján. Cím: IX., Üllői­ út­i félemelet. Telefon: József 99—56, 99-57, 99—58. Az ame­­ricanisták és általában mindazok, akik az új nemzedék sorsát szívükön viselik, mindenne­mű biztosításukat (u. m. élet-, tűz-, betörés-, jég-, baleset-, szavatossági-, autó- stb. biz­tosítást) kizárólag az Emericana Biztosítási Irodájának közreműködése mellett helyezik el, mert ez­által praktikus módon és anyagi ál­dozat nélkül is hathatósan támogathatják az Emericana magasztos céljait. Egyesületi és társadalmi hírek A Magyar Vöröskereszt Egyesület áldozó­csütörtökön közegészségügyi előadást rendezett Vácott. A budapesti központ részéről megje­lent Argay János igazgató, Szentkereszty báró­né és Magyary-Kossa Aladárné. Az előadást Herl Péter dr. főorvos nyitotta meg, majd Maksay Ferenc dr. budapesti orvos tartott elő­adást a tuberkulózisról. Jászszen faruk­ás község közönség© most ün­nepéit© Bobák András községi főbírót, akit a kormányzó most tüntetett ki a polgári érdem­­kereszttel. A „Zrínyi“ B. E. most megtartott naggyűlé­­sén a következő vezérséget választották meg. Vezér: Iiansz Ágoston. Alvezér: Csákány Kál­mán. Nádor: Láng Antal. Főkincstáros: Vay Zoltán. Főlövész,mester: Kligl István. A pécsi keresztényszocialista szakszervezet csütörtökön jól sikerült munkásgyűlést tartott. A gyűlésen a szakszervezeti központ képvisele­tében. Tobler János és Lillin József vettek rés­zt. Horváth-Bors Gyula famunkás üdvö­zölte a vendégeket, akik ezután megtartották előadásaikat. A gyűlés előtt Tobler János és Lilin József, Vizer Lajos kerületi titkár kísé­­retében megtekintették a pécsi dohánygyárat A szentgotthárdi járás járási értekezletet tar­tott Kiss Elemér dr. főszolgabíró­ elnökletével. Az értekezleten az összes járási község elha­tározta, hogy belép a Faluszövetségbe. A Magyar Filozófiai Társaság május 31-én kedden délután 5 órakor a Magyar Tudomá­nyos Akadémia heti üléstermében tartja 1927. évi közgyűlését. A Magyar Jogászegylet május 28-án, szom­baton délután 6 órakor a budapesti Ügyvédi Kamara helyiségében (V., Szemere­ utca 10.) ülést tart, amelynek tárgya Munkácsy Ernő dr. ügyvéd előadása: „Ipari és kereskedelmi bérletek, mint a kereskedelmi tulajdon tárgyai, különös tekintettel a francia törvényi szabá­lyozásra". A Szepesi Szövetség május 29-én, vasárnap délután 6 órakor a VIII., Vas­ utcai „Gróf Széchenyi István“ felső kereskedelmi iskola tanácskozótermében tartja meg VI. rendes közgyűlését. Az Erzsébet Népakadémia legközelebbi ta­nulmányi kirándulása: május 29. Aquincumi séták. III. Vízvezeték, fürdő és amphiteatrum. Találkozás az aquincumi bejárata előtt pont 10 órakor. Megközelíthető az újpesti hídon át, vagy a Pálffy­ téri helyiérdekű villamossal. Ve­­zető: Oroszlán Zoltán dr., a Szépművészeti Mú­zeum őre. — A június 4., 5., 6.-án rendezendő kirándulásra (Vértes) jelentkezéseket mér el­fogad az Erzsébet Népakdémia főtitkári hiva­tala (VIII., Német­ utca 40.) Jelentkezési határ, idő június 2. este 8 óra. Talállkozó A budapesti piarista gimnáziumban 1887. év­ben végzettek a most esedékes 40 éves találkozó előkészítése végett címüket tudassák Tasnádi Endre árvaszéki ülnökkel (Budapest, IV., Vár­megyeház I. e. 137. ajtó). A negyvenéves érett­ségi évforduló érdekes találkozóra ad alkalmat, mivel ebben az évben került ki a piarista­­gimnáziumból Korányi Frigyes báró, Károlyi Gyula gróf, Harkányi Béla báró és még több közéleti és társadalmi kiválóság. Felkérem mindazon kartársakat, akik a vasúti tisztképző tanfolyamot 1901—1902. tan­évben végezték el, hogy június 11-én a Keleti­­pályaudvar külön éttermében este 8 órakor a 25­ éves találkozón megjelenni szíveskedjenek. A részvételt kérem június 8-ig Szarvas János,­­intézőnek Budapest, VI., Andrássy­ út 75. II. 54. bejelenteni. Fölkérem azokat az iskolatársaimat, akikkel 1897-ben a szegedi, kegyesrendi főgimnázium­ban együtt érettségiztünk, hogy az idei talál­kozás megbeszélése végett közöljék velem cí­müket. Molnár Jenő dr. szerkesztő: Szenvedő nőknél a természetes „Ferenc Jó­zsef“ keserűviz könnyű, erőlködés nélkül való bélkiürülést idéz elő és ezáltal sok esetben rendkívül jótékony hatással van a beteg szer­vekre. A női betegségekre vonatkozó tudomá­nyos irodalom több alapvető megalkotója írja, hogy a Ferenc József víz kitűnő hatásáról a saját kíséret­ei alapján is alkalma volt meg­győződést szerezni. Kapható gyógyszertárai­ban, drogériákban és fűszerüzletekben. SZÍNHÁZ, művészet A Mirabel a Városi Színházban Csütörtökön este díszes közönsége előtt az igazi teatre páré ünnepi külsőségei közt mutatta be Bernhardt Budapesten is Karl Vormöller német költő misztérum­­némajátékát, amely évekkel ezelőtt nagy sikert aratott a salzburgi Festspieleken s amely m­ár azóta csaknem az egész vilá­got bejárta. A Mirakol, az ismert közép­kori Beatriy-legenda s a szintén közép­kori flamand misztériumok összeolvasz­tásából keletkezett. Vollmöller igen hatá­sosan vitte színpadra a legendában meg­nyilatkozó örök költészetet, a megrendítő csodát, amely csak a középkori hit mély­séges áhítatából fakadhatott, hogy az ör­dögi csábítás áldozatává lett apáca he­­lyett magára vegye az árván hagyott fátyolt s beálljon a bűnös soror Beatrix helyébe, aki végigjárja a világi élet min­den tövises útját s végre meggyötörve, testileg-lelkileg öszeroskadva,­­ de bűnbá­­nattal szivében visszatér a kolostorba, ahol meggyőződik a szeretet nagy csodá­járól, amelyet a Szűz érte művelt s az égi szerelemnek ez a tisztító harmata le­mossa róla a bűnös földi szerelemnek minden szennyét s bűnbánatában meg­­igazulva h­al meg, míg a kolostort a mi­­rakulumnak ujjongó elragadtatása tölti be. Vollmeier ebbe a szép és áhítatos ke­retbe illesztette be korfestő és hatásos kö­zjátékait, melyek az apáca világi ván­dorút­ját mutatják be nem mindig a leg­szerencsésebb ötletekkel, eleinte kissé vontatottan, de néha igen kiélezett hatás­vadászattal. Az bizonyos, hogy Reinhardt rendezési elgondolásában inkább költő, mint a scenárium-készítő, akinek miszté­riuma, bár ez nem a rendelkezésére álló legenda-anyagon múlott, messze elmarad költői mélység tek­­intet­ében Hofmannsthal Jedermannja mögött. Hogy szándékait nem sikerült mindig megvalósítania, an­nak fő oka az, hogy a mai színház tulaj­donképpen nem alkalmas a nagy tömege­ket mozgató misztérium előadására. Reinhardt az egész nézőteret hozzástili­,­zárta a színpadhoz. A színpad a szentély, a­ nézőtér pedig a templomhajót jelképezi. Hogy az illúzió teljesebb legyen, az egész nézőtér sötét, csak a páholyok peremén égnek pislákoló mécsek s a színpadról tömjéniirat árad, ami trükknek talán ha­tásos, de végeredményében mégis profa­­nizálja a játékot, mely sokkal tisztábban, sokkal finomabban hatna, ha a közönség­től teljesen elkülönítve menne végbe. Reinhardt­nak azért van szüksége a néző­térre is, hogy a nagy tömegeket könnyeb­ben és m­onumen­tálisabban tudja moz­gatni. Ezt a célját elt is éri egy első pro­­cesszió impozáns bevonulásánál. De a kapus testvér gyakori és hisztériás körül­­szaladozása a nézőtéren fölösleges és egé­szen fölösleges az apácák körmenetének nézőtéri v­égig vo­nulta­t­ás­a a közjátékok között. A színpadra való kivonulásuk hangulatos és magyarázatot is talál ab­ban, hogy mögöttük történik a szí­npad elmaradhatatlan, de egészen egyszerű dekorálása. Reinhard a közjáték hat ké­pét ugyanazon a színen oldja meg, talán technikai okokból a világítási effektusok igen hatásos hangulati illúziót keltő ki­használásával, talán szándékosan, mert úgy fogja föl az egészet, mint a csodatevő Mária-szobor lábánál imába álétt Soror Megildis vízióját. Reinhardt mindenesetre ott a legerősebb, ahol­ tömegeket kell mozgatnia és szinte term­észetfölöttivé kell fokozni az extázist. Ahogy a béna csodálatos meggyógyulását a színpad eszközeivel a legs­zuggesztí­vebben érzé­kelteti, az megrázó hatású. Döbbenetes és középkori stílusában igen festői az egyik közjáték halál tánca is. Nem­­a legelső­­rendű a színészanyag sem, amellyel Rein­­bacht dolgozik és így a játékuk sem min­dig egyenletes. De a Máriát megszemé­lyesítő Diana Manners tiszta szépség és mozdulataiban a középkori fafaragvá­­nyok primitív nemességű vonalai éled­nek meg. Nagyszerű panto­nimikus tehet­ség a Megil­dist játszó Rosamund Pun­­chot. Míg Mátrai­ Ernő a misztérium sátán figurájának groteszk bakugrásait formálja fantasztikus­­ tánccá. Humper­dinck érdekes zenéje régi, liturgikus mo­tívumok, ó­ germán tánczene- és magyar népdal-elemek felhasználásával­ készült de kifejező ereje nem minden részletében egyenlő. Az előadásnak nagy sikere volt. A kö­zönség sokszor lámpák elé hívta Rein­hard­tot és főszereplőit. Kállay Miklós Szinnyei József jubileuma A Nyelvtudományi Társaság dísz­­gyűlésen ünnepelte elnökét A Magyar Nyelvtudományi Társaság ünnepi közgyűlésén emlékezett meg elnökének, Szin­nyei József egyetemi tanárnak, az Akadémia igazgató és rendes tagjának, valamint a felső­ház tagjának születése hetvenedik évforduló­járól. Vasárnap délelőtt a Magyar Tudomá­nyos Akadémia üléstermét zsúfolásig töltötte meg az előkelő közönség. A díszközgyűlést Melich János dr., a Magyar Nyelvtudományi Társaság alelnöke, nyitotta meg. Meleg sza­vakkal köszöntötte Szinnyei Józsefet hetvene­dik születésnapja alkalmából. Ismertette Szinnyeinek a magyar nyelvtudomány terén­ elért kutatásainak eredményét, üdvözölte őt, mint a nyelvtudományok nesztorát. Az elnök üdvözlete után, a kultuszminiszter képviseletében Gerő Mihály dr. államtitkár­­tol­mácsolta a miniszter üdvözletét, valamint a kormányzó elismerését és átnyújtotta az ün­­nepeltnek a másodosztálya magyar érdem.A keresztet Balogh Jenő, az Akadémia főtitkára, a Ma­­gyar Tudományos Akadémia és elnöke, Berza­­viczy Albert nevében fejezte ki jókívánságait, majd Domanovszky Sándor dr., a Pázmány Pé­ter Tudományegyetem bölcsészeti karának dé­kánja, mint a legnagyobb magyar kultur­­diplomatának adta át az egyetem tanári kará­nak legmelegebb üdvözletét. A szegedi egye­tem nevében Harger Antal dr., a debreceni egyetem tanácsa nevében Pápán József dr., a pécsi egyetem nevében Zsolnay Gyula professzor fejezték ki jókívánságaikat a jubi­lánsnak. Üdvözölték még a tudós professzort a Magyar Természettudományi Társaság, a Műegyetem nevében Ilosvay Lajos dr., a ma­gyar múzeumok és a Néprajzi Társaság nevé­ben Hómann Bálint dr. főigazgató, végül a budapesti egyetemi ifjúság nevében Lőcsei Antal egyetemi hallgató. Külföldről is számo­san üdvözölték Szinnyeit, többek között a finn, észt, dán irodalmi társaságok. Táviratilag üd­vözölte a jubilánst Rómából Berzeviczy Al­bert, Tálasics Gyula báró, a felsőház elnöke és még számosan a közélet nagyságai közül. Az üdvözlések után a jubiláló Szinnyei pro­fesszor meghatott szavakkal tett ígéretet, hogy továbbra is a magyar nyelv kultuszának fog szolgálni. A díszközgyűlés Szinnyei József el­nök ünneplésével ért véget.­­ Szenes Béla meghalt. Csütörtökön délelőtt szinte pillanatok alatt terjedt el az egész városban és mindenütt a legnagyobb megdöbbenést és részvétet keltette az a hír, hogy Szenes Béla, a te­hetséges fiatal író meghalt. Azért volt oly döbbenetes a hire, mert legtöbben, akik a lesújtó esetről értesültek, előző nap vagy néhány nappal azelőtt még lát­ták Szenes Bélát, sőt beszéltek vele, mo­solyogva hallgatták kedves ötleteit s ezeknek szinte hihetetlen volt, hogy aki­nek eleven szelleme tegnap még mosolyt csalt az arcukra, az ma szomorús, merev, hideg halott. Szenes Bélát váratlanul, álmában érte a halál. Egy gyermekkori betegségéből visszamaradt szervi szív­baja volt, amelyet minden évben szénsa­vas fürdőkkel gyógyított, és Balatonfü­­red vizének gyógyító ereje mégis hosz­­szabbította életét — de azért meggyógyí­tani nem lehet a szervi bajt. Ő tudta sú­lyos állapotát, de senki más nem gon­dolta, hogy ez a betegség, amelynek külső tünetei nem voltak, amely fájdalmakkal nem járt, ilyen hamar és ilyen hirtelen végez vele. Szenes Béla szerdán este lát­szólag még a legjobb egészségben feküdt le. Lefekvés előtt jókedvűen elbeszélge­tett úgy, hogy igazán senki sem gondolt hozzátartozói közül a katasztrófára Ál­mában érte a halál. Reggel hat óra táj­ban hörögni kezdett álmában. Hozzátar­tozói szólítg­attak. De Szenes Béla mak­ nem tudott felelni. Nem is ébredt fel, hanem néhány perc alatt átszenderült az örök álomba. A halott és családja iránt általános a részvét, mert Szenes Bélát mindenki becsülte, úgyis mint embert, úgyis, mint írót. Mint ember rendkívül egyszerű, közvetlen minden irányban. Jóindulatú, igen szerény és rokonszenves egyéniség volt Szenes Béla. Mint író, ment volt minden pretenziótól. Igaz, hogy kezdetben az egészen könnyű fajsúlyú s a pesti atmoszférából táplálkozó iro­dalomban voltak sikerei s ezek közé szá­mítható még a Buta ember és a Gazdag lány is, de látása és légköre mindinkább tisztult s utolsó darabjaiban, az Alvó férjben és a Nem nősülök-ben már a könnyed, de tiszta vígjátéki stílusig emelkedett. Erkölcsi felfogása emelke­dett, szempontjai mindig becsületesek voltak s azt a célját, hogy mulattasson és derült pillanatokat szerezzen, soha nem kereste alantas eszközökkel. Nagy önkritikával rendelkezett, jól ismerte a saját tehetségét és a közönséget. Magá­ból mindig a legjobbat igyekezett adni s a közönség jobb ösztöneinek kedvét ke­reste. Igen termékeny író volt és igen korán kezdett írni, ez magyarázza meg, hogy bár egész fiatalon érte a halál —­ mindössze harminckét éves volt — egész tekintélyes számú munkát hagyott maga után. Hét, egész estét betöltő darabját mutatták be. Csibi címen sikerült ifj?.

Next