Nemzeti Ujság, 1927. szeptember (9. évfolyam, 197-221. szám)

1927-09-16 / 209. szám

6 NEMZETI ÚJSÁG Péntek, 1927 szeptember 1I. Franzensbad legnagyobb szállodája lángokban áll­ Az Imperial megmentése reménytelen Franzensbad, szeptember 15. Az Imperial-száló, Franzensbad egyik legszebb és legnagyobb szállodája lángok­ban áll. A tűz este 8 óra tájban támadt és oly nagy gyorsasággal harapódzott el, hogy a tűzvész megfékezése és az épület megmentése reménytelennek látszik. A minden oldalról eltelelő tűzoltóság teher­tétlen a t­űzvésszel szem­ben. Szerencsére az épület teljesen elszigetelten áll, úgy hogy ki van zárva, hogy a lángok más épületekre is átcsapnak. (T.) A tüzet este háromnegyed 8-kor vették észre. Úgy látszik, hogy a padláson kelet­kezett a tűz. Félóra múlva az egész tető lángokban állott. További egynegyedév­ leforgása alatt már két emelet égett. A szálló minden szobája ki van adva, de a lakókat veszedelem nem fenyegeti. Az alsó emeletekből a berendezés és az ingó­ság egy részét sikerült megmenteni. A tatai szénvidéken épül a Talbot-centrálé Pártközi értekezleten és a községi polgári pártban ismer­tették ma a centrálé ügyét (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Her­r- Wonn Miksa kereskedelemügyi miniszter m­a délben a Talbot centrálé megbeszélé­sére hivatalos helyiségébe kérte a fővá­ros törvényhatósági pártjainak vezetőit. Az értekezleten a pártok vezetőin kivik­­rát átvett Ripka Ferenc főpolgármester, Sipőcz Jenő polgármester, Baráth János alpolgármester, Borvendég Ferenc ta­nácsnok, Deutsch Lajos az Elektromos Művek vezérigazgatója és Verebély László országos középítéss tanácsos, a műszaki bizottság előadója. Ismertetésé­ben röviden összefoglalta a miniszter az egész terv időrendi fejlődését, azután rá­mutatott annak három alapvető gondo­latára. Az első a vasút vilamosításának megkezdése, ami gazdaságilag előnyös­nek csak úgy képzelhető el, ha egy más célokat is szolgáló nagy villamosműbe kapcsolódhatik bele, a második a főváros­­villamosszol­gáltatás­ának gazdaságosa­bbá tétele és a harmadik a szállításra egyál­talában nem, vagy csak kevésbbé alkal­mas tüzelőanyag felhasználása. Mind­három feladat megoldására épen most kínálkozik kedvező alkalom, amikor a főváros villamosáramm­al való ellátásá­nak rendezése már nem halasztható to­vább. Ehhez járultak az angol ajánlat pénzügyi részének kedvező feltételei, a­mely körülmények találkozása érlelte meg az egész tervet. A miniszter ezután közölte, hogy az ajánlattevő angol céget egy végleges terv és ajánlat kidolgozására szólította fel, a vilamosmű helyét a tatai szénvidéken jelölve meg, mert a bizottság többségével egyetértve ezt a megoldást tartja a fent­­jelzett feladatok megoldására az adott körülmények között a legalkalmasabbnak. A főváros kívánságára azonban utóbb hozzájárult ahhoz, hogy egy esetleges budapesti megoldást is tanulmányozzák és az ajánlattevő céget ilyen irányú aján­lat kidolgozására is felszólította. Az ügy lebonyolítását úgy gondolja, hogy a vég­leges ajánlatok alapján kidolgoztatja megoldási tervezetét, amelyet azután a fővárosnak akár letárgyalás végett meg­ j/p, iBp Páratlan kedvezmény P||g| lapunk olvasóinak A világirodalom legremekebb könyve, amely valamennyi művelt W' nyelvre lefordítva óriási sikert aratott, a 200 rajzzal illusztrált „Quo vadis?. • • / Tessék Itt levágni és lapunk / tudójába borítékban beküldést, pompás, egész vászon disz- / kötésben két vastag kötet * külön tokban / Megrendelő-lap. 8 havi részletfizetésre / kapható.­­ Ezennel megrendelem kiadóhivatalukban a Mindenki megveheti, na­ / »Q«« vadja?. két illusztrált kötetés 16 gyobb anyagi áldozat * pengő vételárért. Fizetendő 2 pengő az átvétel alkat­nélkü­l, csekély havi / mával utánvéttel, mig a fenmaradó összeget 7 egy­­részletfizetésre Stén- / forma havi részletben külön csekklapon tartozom be­­tághirű regényét?' / köldeni- A portaköltség is az átvételkor fizetendő. Az mely az utolsó / eladó föntartja magának ezen rendelés elfogadását, vala­­három évtized / szint a szállított könyvek tulajdonjogát is, a vételár kifizetéséig, legszebb,leg- / Olvasható Írást kérünk! értékesebb / és legsz- / könyvet rendelő neve: ............................„«mw * / Foglalkozása: ................................................................ ................ / • / kakasa (pontos mm); uiuiiwHHMuiúiuiainiiiuimiéuiimtttiüilina küldeni. Egyben kérte a pártok támoga­tását terveinek megvalósításában, ame­lyekben azt hiszi, hogy a székesfőváros érdekeit össze tudja egyeztetni az orszá­gos­ szempontokkal is. A miniszter előadása után eszmecsere indult meg, melyben főleg Wolff Károly, Baracs Marcell és Payer Károly vettek részt. Herrmann Miksa kereskedelemügyi mi­niszter rövid felvilágosításai után Wolff Károly kifejezte abteli készségét, hogy az üggyel a legnagyobb objektivitással és szeretettel óhajt foglalkozni annál is inkább, mert nyilvánvaló, hogy a mi­niszter teljesen alkotmányos módon kí­vánja, a kérdést a fővárossal főtárgyaz­­ta tni. Az Egységes Községi Polgári Pártban ma este előadások keretében ismertették a Talbot-ügyet. Az előadáson a párt tag­jain kívül igen sokan jöttek el a politi­kai élet, a főváros vezetői és a szakkörök reprezentánsai. A kormányt Herrmann Miksa kereskedelmi miniszter képviselte, ott volt Ripka Ferenc főpolgármester, Borvendég Ferenc tanácsnok, Gömöry Albert főjegyző, Szabó Imre tiszti fő­ügyész, Deutsch Lajos kormányfőtaná­­rnos, az Elektomos művek vezérigazga­tója, Gallina Frigyes főjegyző, az elnöki ügyosztály vezetője, Zbóray János mű­szaki főtanácsos, Tuboly János, az Elek­tromos Műveik igazgatója, Farkas Rezső főmérnök is mások. A közmunkatanácsot Czabalay Kálmán h. elnök képviselte. Hét órakor nyitotta meg Kozma Jenő el­nö­k az ülést, mire Schimanek Emil pro­fesszor megtartotta előadását. Annak a hangoztatásával kezdte meg az előadást, hogy a kérdés elbírálásába nem szabad politikumot, keverni. Az országos ener­gia­gazdálkodás célját ismertette utána. Az olcsó árammal való ellátás a gazda­sági élet minden ágazatára kihat. Mező­­gazdasági vonatkozásban a munka me­­chanizálásával elősegíti a többtermelést; a hazai energiaforrások kellő k­ihasznál­á­­s­­ával csökkenti a külföldi szénbehozatalt.­­ A nemzetgazdasági haszon tehát kétféle: közvetlen, mert megjavítja a kereske­delmi mérleget, közvetett, mert olcsóbbá­­»ll«N­MW———WW————■ teszi a termelést. Ez végeredményben a közjólét fokozására vezet. Magyarországon a legnagyobb elektro­mos­ energia fogyasztó a főváros, így te­hát természetes, hogy az országos ener­giagazdálkodás keretébe a fővárost be kell vonni. Csakis így lehet ezeket a rend­kívül fontos országos érdekeket kielégí­teni. A fővárosnak még akkor sem sza­bad elzárkóznia az elől, hogy áramszük­­ségletének egy részét az országos energia­­gazdálkodás keretében létesítendő telep­ből vegye, ha­laszol áldozatot hozna de a szóban levő dunántúli centrálé esetében áldozatról szó sem lehet. Ezután azt vi­tatta ,hogy melyik volna gazdaságosabb megoldás, ha a Duna mellett, Budapest környékén, vagy pedig a bánhidai bánya­vidéken építenék fel a centrálét. Megál­­lapította, hogy a Duna melletti megol­dásnak kétségtelenül vannak bizonyos elő­nyei, végeredmény­ben azonba­n a szén­szál­lí­tási és egyéb költségeket tekintve bebizonyosodik, hogy a bánhidai megol­dás sokszoros előnyt jelent. Előadását azzal fejedte le, hogy a fő­város ellen semmiféle merénylet nem ké­szül. Sem az autonómiát, sem a polgárok egyéb érdekeit semmiféle támadás ellett védeni nem kell. Csak arról van szó, hogy a főváros két alternatíva közül azt vá­lassza, amely nemcsak neki, hanem az egész országnak javára válik. Ezután Hoór Tempis Mór egyetemi professzor rendkívül érdekes statisztikai adatokkal ismertette a hazai és a külföldi energiagazdálkodás fontosabb fejlődési fokozatait Ismertette az angol, svájci, svéd, észak amerikai és különösen a ka­nadai mintaszerű erőgazd­álkod­ás fonto­sabb adatait és rámutat­ott az erőátviteli művek gyors létesítésének nagy szüksé­gességére Magyarországon. A magyar­ ipari termelés, a közlekedés és á­ltalába­n az egész közgazdasági fejlődés érdekében a vilam­oserő- átviteli művek mielőbbi fel­áll­ítását hangoztatja. A tanulságos előadásokat az Egységes Községi Polgári Párt ki fogja nyomatni, hogy az érdeklődő nagyközönség részére hozzáférhetővé tegyék. A földrengés és szökőár rémes pusztítása Japánban és Mexikóban A japán kormány kisebbíteni igyekszik a katasztrófát (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A Kintahiu szigeten pusztító szökőár és tájf­unkataszt­ró­fáról újólag is borzalmas híradások érkeztek. Egy Londonba érke­zett jelentés szerint kétszázon felül van a halottak száma s a sebesülteké is jóval fölülmúlja a kétezret. Közel négyezer ház dőlt romba e háromezer víz alatt áll. Ez­zel szemben a japán kormány minden­­képen cáfolni igyekszik az elterjedt híre­ket s a hivatalos jelentésben csupán négyszáz halottról és kétezer sebesültről emlékezik meg. Ötszáz halászhajót vetett partra a tenger a vihar után Tokió, szeptember 15. A szökőár katasztrófa utáni helyzeá Hi­lda­­ munkálatokban s az áldozatok fel­kutatásában Kinshiu szigetén kétezer katona vesz részt. Eddig négyszáz holt­testet találtak. Nagassa­ki magasságában ötszáz halászhajót vetett partra a tenger, miközben huszonöt halász a tengerbe ful­ladt. Kavaohiten az ár tizenkét szállodát teljesen elpusztított. Hajók pusz­ulása a mexikói kikötőben Newyert, szeptember 15. (A Nemzeti Újság tudósítójának­ táv­irata.) Mexikó nyugati partvidékén pusz­tító szökőár sokkal nagyobb pusztulást vitt végbe, mint eleinte hitték. Mat­api­au kikötője teljesen tönkrement, a rakparto­kat elsodorta a víz, a városban pedig egyetlen ház sem maradt épen. A kikötő­­parancsnokság épülete is romokban he­ver. A halottak száma Metaplanban több mint 100, a sebesültek száma pedig ren­geteg. Sal­ina Cruz kikötőjében 70 halász­­bárka sülyedt el és a hajók legénysége a tengerbe veszett. Óriási földrengés volt a Fekete-tenger partján és a Krím-félszigeten Moszkva, szeptember 15. (A Nemzeti Újság tudósítójának táv­irati jelentése.) A hétfőről keddre virradó éjszaka a Fekete tenger partvidékén és a Krím félszigeten heves földrengés volt. A földrengés központja az orosz Riviéra és Sebastopol hadi kikötője volt, az egyes földlökéseket azonban Odesszában is érezték. Rengeteg ház beomlott. A la­kosságon pánik vett erőt és az emberek az éjszakát a szabadban töltötték. Cherzon romjai, a görög uralom év­ezredes maradványai teljesen elpusztul­tak. A földlökések kedd délután megis­métlődtek. A hatóságok és az állami hi­vatalok szintén a szabadba költöztek. Bukaresti jelentés szerint a krími föld­rengés Besszarábiában­ is érezhető volt. Besszarábia fővárosában, Kisenevben kedd reggel öt órakor érezték az első földlökést, amely 28 másodpercig tartott. A földrengés oly erős volt, h­gy a tem­plomok harangjai is megkondultak. A­ lakosság körében pánik keletkezett és az emberek az utcákon gyü­lekeztek. Na­gyobb szerencsétlenség nem történt. A gyengébben épített házak falai megre­pedtek és a háztetőkről rengeteg tégla és cseréptörmelék hatott az utcára. Az északi városrészben több házból ki kellett lakoltatni az embereket. Rádióengedélyért így az első, mint a többi hónapokban is csak 2 , 40 fillért kell fizetni! — A rádióért járó díjakat a posta az engedélyes lakásán szedi be. — Ha a rádióengedélyes a lakásból elköltözik, ne felejtse el azt az érde­kelt postahivatalnál bejelenteni. — A rádióját nyaralásra is magával viheti, de az engedélyokiratot is tartsa magá­nál. — Ne használjon engedély nél­küli rádiót mert ez büntetendő cselek­mény.­­ rádlókészülékét csak meg­bízható helyen szerezze be, így sok bosszúságtól kíméli meg magát.

Next