Nemzeti Ujság, 1927. szeptember (9. évfolyam, 197-221. szám)

1927-09-04 / 200. szám

6 Bérl©tezés szempontjából tettem — mondja görcsösen mosolyogva. — Tanulmányozni akartam az emberi idegrendszert a legna­gyobb idegfeszültség állapotában . .. Kornis Ignác kihallgatása, amely körül­belül egy óra hosszáig tartott, egyelőre félbemaradt s különálló szobában helyez­ték el, hogy ne érintkezhessek a többi őri­zetbe v­ettekkel. Az Üzemi sejtrendszer Ezután a többiek kihallgatása követke­zett, akiket az éjszaka folyamán szállítot­tak be a főkapitányság politikai osztá­lyára. Már az eddigi vallomásokból is ki­derült, hogy a főkapitányság ezúttal olyan nagyszabású kommunista szervez­kedés nyomára jött, amely még a leg­utóbbi Szántó-féle szervezkedést is felül­múlta. Ez a nagyszabású és az eddigi kommunista rajtaütéseik között is párat­lanul álló fogás hosszas, hónapok óta tartó fárasztó munka eredménye. Hóna­pokon át dolgozott, nyomozott a buda­pesti rendőrség politikai osztálya Buda­pesten és a vidéken is, áruig elérkezett idáig. A nyomozás megállapította, hogy Moszkva az egész Magyarország területén egészen új rendszerű, tökéletes kommu­nista szervezetet épített újból ki. Ez a szervezkedés az úgynevezett „üzemi sejt­­rendszer” alapján épült fel. E­nnek a rend­szernek az a legfőbb jellemzője, hogy két embernél több nem ismeri egymást a szer­vezetben, annak ellenére, hogy az összes nagyobb üzemek és gyárak munkásait egybe lehet foglalni. Ilyenformán még az ugyanabban a gyárban dolgozó munkás sem tudja a másikról, tagja-e a szerve­zetnek, vagy sem. Az eddigi szervezkedéseknél nagy elő­nyére volt a rendőrségnek, hogy házkuta­tások alkalmával különböző iratokat, uta­­sításoka­t, parancsokat, taglistákat tudott megszerezni, melyek a nyomozást nagy­ban megkönnyítették. Az üzemi sejtrend­­s­zerr­ől azonban egy sort le nem írnak. Minden utasítás vagy parancs és jelentés élőszóval történik, úgy, hogy házkutatá­sok alkalmával soha semmiféle áruló írás nem kerülhet a rendőrség kezébe. A mostani nyomozást is rendkívül meg­nehezítette az üzemi sejtrendszer szóbeli­sége s a rendőrségnek nehéz akadályokat kellett leküzdenie, amíg a rajtaütést vég­rehajthatta. Hónapok óta folyt, már ez a rendszeres, fárasztó nyomozás, amely megállapította, hogy Budapesten és 57 vi­déki községben van már tökéletesen ki­építve az új sejtrendszer. Est® és­ eréig 72 kommunistát szállottak ki a főkapitányságra Késő délután beérkezett értesítés sze­rint a Szegeden, Sopronban, Pécsett, Ta­tabányán és Székesfehérvárott a főkapi­tányság utasítására őrizetbe vett kom­munistákat holnap reggelig beszállítják a budapesti főkapitányság intellektuális osztályára. Délután hat óráig 72 személy érkezett a rendőrségre akiknek kihallga­tását azonnal megkezdték. Szélhámos vagy őrült Kornis Ignác dr.-t a délután folyamán is kihallgatták a főkapitányságon. A ki­hallgatás során az a megállapítás ala­kult ki, hogy vagy nagystílű szélhámos, vagy elmebeteg. A rendőri nyomozás eddig befutott adatai szerint Kornis csak szertelen öt­letei révén került Bécsbe a Rote Faimé­hoz és tulajdonképpen ott sem akart egyebet, mint „lélektani megfigyelése­iket“ csinálni. Ehhez hozzátartozott, hogy kommunistának vallotta magát. Az esetből kifolyóan megtartott rend­őri razziák eredménye­­72 kommunista­­gyanús ember előállítása volt, akik közül azonban csak hatan vallották magukat meggyőződésre kommun­istáknak és han­goztatták hogy moszkvai megbízatásuk értelmében jártak el a sejtrendszer kiépí­tésében. A többiek tagadják, hogy kom­munisták lennének. A rendőrség egyébként nemcsak Buda­pesten, hanem vidéken is az ország min­den részében tartott razziát kommunis­ták után, ennek során nagyon sokan ke­rültek rendőrkézre, közöttük olyanok is, akiket a rendőrség régóta köröz. Kornist különben még ismételten ki­hallgatják és minden valószínűség sze­rint az elmeállapotát is megvizsgálják. Pécsett összefo­vt­osságt a kerezati Testül­at Pécsről jelenti a Nemzeti Újság tudósí­tója. Az újabb kommunista összeesküvés­­s­el kapcsolatban a pécsi államrendőrség NEMZETI ÚJSÁG • Vasárnap, 1927 szeptember 1. igen nagyszabású razziát és házkutatást rendezett szombaton a délu­táni órákban. A razzián részt vett a pécsi államrendőr­­ség összes rendőrlegény­sége, valamint a detektívtestület, melynek tagjai részint Pécs- Bány­at­el­epre mentek, részint p pedig a külvárosok egyes utcáit kutatták vé­gig. A pécs-bányaterepi utón a rendőrség több házat megszállott, mialatt a detektí­vek a lakásokat látogatták sorra. Egyik helyről előállították Papp Ferenc cipész­­mestert, kit a rendőrségen nyomban val­­latóra is fogtak. A megtartott házkutatás alkalmával több kommunista röpiratot foglalak le nála. A lefoglalt iratok között volt egy esperantó nyelvű röpirat is, me­lyet külföldön állítottak elő és postán kapta Papp Ferenc. A lap kommunista propagandára szólítja fel a pécsi munká­sokat. Most abban az irányban folytatnak nyomozást, hogy az esperantó nyelvű röp­­iratból kik kaptak m­ég Pécsett. A város egyéb részeiben foganatosítottak házku­tatásokat, melyeknek során számos elő­állítás történt a rendőrségre, ahonnan azonban igazoltatás után jórészüket elbo­csátották. A nyomozás egyébként tovább folyik. A rendőrség Kornis zsaroló bűntársait keresi A Kornis-ügy­ben merültek fel okok olyan feltevésre, hogy bűntársai is vol­tak. Ezt látszik bizonyítani a Pozsonyból Somfára egyik Károlyi grófnőhöz kül­dött zsaroló levél dolga, amelynek n­­óját Pozsonyban elfogták egy odavaló őrmes­ter személyében. Most, hogy a Kornis­­ügy nyilvánosságra került, felhívták a rendőrség figyelmét arra, hogy a Károlyi grófnőhöz intézett zsaroló levélen Kornis aláírás volt. Azt megállapították­­azon­ban, hogy a levél küldése idején Kornis Budapesten tartózkodott, így csak az­­a feltevés állhat meg, hogy a levél­ írójá­nak valami kapcsolata lehetett Kornis­­hoz, máskülönben nem tudhatott volna a nevéről, de egyébként is az egész zsaro­ló éi kisér­let erősen beillik Kornis eddig ismert viselt dolgaiba. A gyanú mellett szól még az is, hogy a kihallgatása alkal­mával erről nem tette­k még neki emlí­tést , mégis ő maga beszélt arról, hogy Pozsonyban van egy barátja, akit Bécsbe menet meglátogatott. Ennek a homályos ügynek a felderítésére is széleskörű nyo­mozást indított a rendőrség. Chile egy lakatlan szigetre telepítette ki a kommunistáit, hogy ott próbálják ki a marxista társadalmi berendezkedést Egy szenzációs amerikai ötlet, amely teljes politikai sikert aratott Egész Délamerika a pór­ülj­árt kommunistákon kacag, akik már szívesen megtagadnák Lenint, csak hazaszállítanák őket Róma, augusztus. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Nincs ma állam a világon, amelyet ne foglalkoztatna a bolsevizums ellen való védekezés. Az egyik párt kérlelhetetlen szigorúsággal, ha kell ki­végzésekkel és börtönnel, a másik erőteljes szociális politikával, a harmadik fas­szi­ussal, a negyedik demokráciával kívánja letörni a fehér kultúra fenyegető veszedelmét, most azonban egy délamerikai állam olyan eredeti védekezőmódszert vezetett be, ami párját rit­kítja a politikai harcok történetében. Ismeretes, hogy a bolsevista ügynökök Dél­­amerikát is „megdolgozták“, s propagandáik szálai a gyári munkásokon keresztül egész a félvad indián törzsekig elnyúltak. Leghevesebb volt a bolsevista izgatás Chilében, amelyről kevesen, tudják­, hogy az Es­se­kam­­erikai Unió után gazdasági és politikai tekintetben Ame­rika legjelentősebb állama. Chile hihetetlenül gazdag természeti kincsekben, de bányáin és erős agrikultúráján kívül olyan hatalmas ipara van, amellyel egy délamerikai állam sem versenyezhetik. Érthető, hogy ebben az erősen indusztrializált államban a nagy mun­­kástömegek között a bolsevista izgatás egyre erősödött, úgy, hogy a múlt évben már ko­moly komplikációktól tartottak. Szerencse, hogy a köztársaság új elnököt kapott, aki erős kézzel kapta kezébe az állam gyeplőjét, úgy hogy ma Chilében maguk a munkások vernét­ agyon a bolsevista agitátorokat. Az elnök rö­vid egy év alatt immunissá tette a köztársa­ságot a bolsevizmussal szemben. Hogyan? A chilei munkásság hirtelen frontváltozása feltűnt a külföldnek is és most, seregestül ér­keznek újságírók Chile tanulmányozására. A római Giornale di Italia kiküldött tudósítója meginterjúvolt az érdekes kérdésről a chilei köztársaság elnökét, aki a következőket mon­dotta: — A kommunista veszedelmet mi egy végte­len egyszerű és meggyőző módszerrel intéztük el. Amerikaiak vagyunk és szeretjük a gya­korlati megoldásokat. Amikor átvettem az uralmat, magamhoz hívtam a munkásság ve­zetőit, kik egy része már a kommunizmus eszmekörében mozgott, és körülbelül a követ­kezőket mondottam nekik: -- önök ugyebár azt hirdetik, hogy a mai termelési rend nem megfelelő s hogy a kom­munista termelési rend ideális állapotokat te­remtene? — Igen . . . igen! — Vállalkoznak-e arra, hogy állítáguk he­lyességéről engem, illetve a munkásságot, s az egész köztársaság népét meggyőzzék? — Adja a kezünkbe a hatalmat, majd meg­mutatjuk — volt a felelet. — Én a hatalmat nem adom át önöknek, mert először is nem önöktől nyertem­ el, más­részt pedig a köztársaság nem kísérleti nyúr, aminek bőrére önök experimentumot folytat­hatnának. Hanem teszek egy ajánlatot. A Csendes Óceánon 100 kilométerre a parttól van egy hatalmas lakatlan sziget, amely nagyon termékeny , kitűnő kó­mával rendelkezik. Em­ber eddig nem rendezkedett be rajta, mert ki­esik a halómratok útvonalából. Én önöknek két évre korlátlan tulajdonukba adom át ezt a szigetet, s ellátom mindazokkal a termelési eszközökkel, amelyeket önök előírnak. Rendes hajókat bocsájtok az önök rendelkezésére, hogy a világgal érintkezésben legyenek. Vigyék ma­gukkal családjaikat és rendezkedjenek be a szigeten a maguk kommunista metódusa sze­rint. Termeljenek és kereskedjenek, ahogy Marx előírja. Én pedig minden hónapban el­küldöm önökhöz a munkásság bizalmi fér­fiúit, valamint egy semleges és pártatlan bi­zottságot, amely meg fogja állapítani, hogy mennyire sikerült önöknek termelési és poli­tikai elveiket a gyakorlatban megvalósítani. A bizalmi férfiak és a vizsgálóbizottság véle­ménye számára a sajtó legteljesebb nyilvános­ságát fogom biztosítani. Azt hiszem, ez nyílt és becsületes ajánlat. Ha önöknek azon a szi­gete­t sikerül egy új paradicsomot megterem­teni, akkor engem itt elcsapnak, s a köztársa­ság népe önöket diadalmenetben fogja vissza­hozni, s ebben az esetben a­ hatalom is az önök kezébe kerül. Ha nem, akkor, akkor, de hiszen erről az esetről nem is lehet szó, mert önök ugyebár feltétlenül hisznek csalh­atatlan esz­méikben? . . . — így beszéltem hozzájuk, — folytatta nyi­latkozatát a chilei köztársaság elnöke — s ha a vezérek húzódoztak is a megoldástól, a tömeg azonnal megtapsolta az ötletemet. Az amerikainak tetszik az ilyesmi, s így a szi­get rendbehozása és a termelési eszközök, ál­latok, gépek stb. elszállítása után a kommu­nista karavánnak armonyostul, gyerekestől, el kellett hajóznia az ígéret földjére, ahol mit volt mit tenniök, berendezkedtek s mint már első nap megtáviratozták, megkezdték a mun­kát Marx és Lenin tanítása szerint. Monda­taim sem kell, hogy rövid ideig tartott a nagy dicsőség; egy félév múlva már kö­nyörgő leveleket küldöttek hozzám, hogy nem kérnek már semmit, nem hisznek már sem­mit, csak szállítsam őket haza és ők hűséges polgárai lesznek a köztársaságnak. Természe­tes, hogy az egész Chile közönsége a felsült és levitézlett apostolokon kacagott, úgy hogy­ ma már józan embernek itt nem jut eszébe kommunizmusról beszélni. Ezt a problémát ezzel a gyakorlati próbatétellel s a vezetők csúfos bukásával egyszers mindenkorra elin­téztük. Ezt mondta a chilei köztársaság elnöke, a legagyafúrtabb amerikai jenkit is megszé­gyenítő ötletéről, amellyel országa nyugalmát és boldogságát teremtette meg. (K. L.) Rádióengedélyért úgy az első, mint a többi hónapokban is csak 2 , 40 fillért kell fizetni! — A rádióért járó díjakat a posta az engedélyes lakásán szedi be. — Ha a rádióengedélyes a lakásból elköltözik, ne felejtse el azt az érde­kelt postahivatalnál bejelenteni. — A rádióját nyaralásra is magával viheti, de az engedélyokiratot is tartsa magá­nál. — Ne használjon engedély nél­küli rádiót, mert ez büntetendő cselek­mény. — Rádiókészülékét csak meg­bízható helyen szerezze be, így sok bosszúságtól kíméli meg magát. ­Mikre is Mail lesz pén­an! Szőrmebundák! Téli és átmeneti Hassátok! Estélyi és délutáni ruhák! Cégem korrektsége és a törékenysége­ annyira közismert, hogy nem is tartanám szükségesnek külön hangsúlyozni, ha a mai viszonyok között a kereskedő korrektsége és előzékenysége a­z első­­rangú fontosságú rém volna. Havas Erzsébet Budapest, IV., Kecskeméti­ utca 7. szám A magyar gyártmányú autóbuszok A szent margitszigeti u­toriatoni le­onyolitfista A kiválóan bevált autóbusz mű­szaki ismertetése (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A magyar kir. állami vas-, acél- és gépgyár és a Ganz-Danubius gyár által újabban Budapest részére készített 32 üléses autó­buszok, amelyeket a margitszigeti utas­­forgalom előnyös és gyorsabb lebonyolítá­sára üzembe helyeztek, nemcsak az utas­forgalom lebonyolításában, de a magyarr autógyártás szolgálatában is kitűnően beváltak. Az oly régen húzódó autóbuszmegren­­delések, melyek annyi gondot okoztak már az illetékeseknek, reméljük, hogy ezúttal a nagyszerűen bevált hazai gyárt­mányú autóbuszok után többé nem fognak gondot okozni már annál inkább sem, mert a magyar gyártmányú autóbuszok nemcsak vetekednek motor- és karosszéria­­tökéletességben a külföldi gyártmá­nyunkkal, hanem felülmúlják be. A kül­földi autógyárak túlzott reklámjára vezet­hető vissza, hogy a magyar gyártmányú autók eddig nem tudtak még nagy tért hódítani a közlekedésben, pedig a magyar, autógyártás magas színvonalát kiváló külföldi szakemberek is elismerték. A hazai gyártmányú autóbusz- és autóren­­deléssel módot kell nyújtani kiváló ipa­runk intenzív fejlődésének. Az autóipart érdeklő közönséget rövi­desg tájékoztatjuk az új autóbusz kon­­struktiójáról. A magyar kfr. állami gép­gyár 203 typu­sú, 32 üléses autóbuszának alvása­, nagy szilárdságú sajtolt acélle­mezből készült, mely fél­elliptikus rugó­kon nyugszik. A hossztartók a közepén, ahol a legnagyobb igénybevétel lép fel,­ lényegesen meg vannak erősítve. A kerekek szerkezete az elülső kerekek nagy­ szög­ben való elfordulását teszik lehetővé, úgy­hogy az autóbusz igen kis, balfele cca 7500 mm. középg­örbületű sugara kanya­rulatokat is könnyen járhat meg. Ezen körülményt még elősegíti a mellső ten­gely hátrahelyezése folytán elért 4300 mm-es keréktáv is. Az alváz a modern követelményeknek megfelelően sülyesz­­tett kivitelben készült. Motor: az autóbusz üzembiztonságának egyik főtényezője a motor bőségés von­­tatóképességében van. Ezt a tulajdonsá­got az alvázra felszerelt motor aránylag kis fordulatszám mellett valósítja meg. Az 5 és fél­ 6 tonnás alváz egy nagy­­elaszticitása 900 percenkénti fordulatszám mellett kb. 65 lóerőt kifejtő motorral van felszerelve. A karosszéria, a szekrény 3 'térre osz­lik: a vezetőfülkére, a tulajd­onképeni belső szekrényre és a kocsi hátulján levő feljáró perronra. A szekrény kőrisfából készült, az egész karosszériát kényes íz­léssel a Ganz és Trs. Danubius gyár ké­szítette, belülről praktikus ülésmegol­­dás­sal. Végül egy igen égető szükségű közleke­dési problémának a megoldását­­ kell szóvá tennünk, melyet a villamos- és az autóbuszforgalom között kellene eszkö­zölni, ami abban rejtene, hogy a városi villamos vezetősége a villamosról az autóbuszra, illetve az autóbuszról a vil­lamosra átszállójegyet bocsátana ki, mellyel lehetővé tennék, hogy a közön­ség a célul kitűzött útirányt, mely leg­többször a villamos és az autóbusz vonal keresztezésével kapcsolatos, egy átszálló­­jeggyel elérhesse. Egy ilyen kombinált jegynek a kiadása már annál is inkább szükséges volna, mert az autóbusz vona­lai még mai napig sem kötik össze a vá­rosrészeket azok egyes főbb útvonalait s igy az autóbusz még igen szűk körzetek­ben bonyolítja le az utasforgalmat. Az újabban tervbe vett autóbuszok üzembe helyezésével már az esetleges utaseltor­­lódási lehetőség sem fenyegetné a for­galmat. A közönség úgyis csak az eset­ben venne autóbuszra átszálló jegyet, ha a célul kitűzött útirányát a villamost közvetlen keresztező autóbusszal gyor­sabban elérhetné. Mint ahogy a Besekárt legutóbb a villa­mosról a földalattira az átszállójegyet érvényesítette, vagy amint a helyiérdekű vasutak, a városi vasutak villamos je­gyeit érvényesítik, meg lehetne oldani a­zt a közlekedési problémát, mellyel egyút­tal Budapest praktikus közlekedési szín­vonalát is nagyban emelnék. P. Gy.

Next