Nemzeti Ujság, 1927. december (9. évfolyam, 273-297. szám)

1927-12-01 / 273. szám

pja/ iss itiwrurwiD'Tt ¥Tfc;í^ B iJNUM^Üll IÍJmuéis Felelős szerkesztő: TÓTH LÁSZLÓ dr. + KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP ♦ Főmunkatársi TÚRI BÉLA -‘-fj f* * IX. évfolyam 273. sst&m ¥ » CsÖ/ÖI*/Cfc # Budapest, 1927 december 2 -mr -'Iff rrrTT~-r­rm-Tnmrrir-T--|—r'TTnrniTr-rrr­T iiunn« — mn i—. mi mii n sin i ■■■ n ihihiiiim un ■ Serédi Jusztinián dr. M­agyarország hercegprímása A Nemzeti Újság római tudósítójától szerdán este 9 órakor, a következő távirat érkezett: Róma, november 30. Az Osservatore Romano szerda esti kiadása hivatalosan közli, hogy XI. Pius pápa Őszentsége Serédi Jusztinián bencés szerzetest legkegyelmesebben esztergomi érsekké­ nevezte ki és bibornoki méltóságra emeli. "­­ A Nemzeti Újság szerkesztősége azonnal érdeklődött Cesare Orsenigo pápai nunciusnál, aki a hírt mindenben megerősítette. Holnap reggel megkondul, a magyar Siomon, a magyar katolikus Egyházat fenségesen reprezentáló bazilikáinak öreg harangja s hirdeti az egész ország­nak a hirt: az esztergomi főegyház­­megyének és a magyar primási szék­nek árvasága megszűnt. A népek fő­­pásztora, Krisztus földi helytartója a magyar prima sedes-re, a legelső fő­papi székre elküldte­­ Serédi Juszti­­niánt. Nyolcszázhuszonnyolc évvel ez­előtt, az üdvösség 999-ik évében, a ma­gyar koronát adományozó Szilveszter pápa Anastasius bencés szerzetest küldte első esztergomi érseknek, ma XI. Pius pápa, a meggyötört magyar­ság legjobb atyja, Anastasius hetven­­nyolcadik utódjának ismét egy bencés szerzetest küld, Justinianust. Az új bíboros hercegprímás Rómá­ból jön. Huszonhat évig lengték körül lelkét a világtörténelem leggrandiózu­­sabb emlékei. Az imperatorok, a már­tírok és a pápáik Rómája a leghatal­masabb lelket formáló környezet a föld kerekségén. Serédi Jusztiniánt azonban nemcsak az örök Város pá­ratlan történelmi levegője, egyedülálló műemlékei és lebírhatatlan művészete ihlették. Megadatott neki, hogy a világ legnagyobb tradícióval bíró, a művé­szet legmagasabb fokára emelkedett kormányzását, a világegyház pápai kor­mányzását a legközvetlenebb közelség­ből ismerhette meg. Munkatársa és bizalmasa lett Pietro Gasparrinak. Gasparri bíboros államtitkár az utolsó százötven esztendő legkimagaslóbb egy­házfejedelmei között foglal helyet. A történelem az egyházpolitikát biztos és hatalmas kézzel irányító államtitká­rok sorába helyezi majd őt, Consalvi és Rampolla mellé. Ha az új bíboros hercegprímásról mást nem is tudna a világ, mint azt, hogy Pietro Gasparri­nak, ennek a rendkívüli szellemnek,­­ korunk legnagyobb egyházjogászának és legtöbb sikerrel dicsekvő diplomatá­jának bizalmas barátja , és munka­társa, ez egymagában is olyan bizo­nyítvány volna, milyennel igen kevés halandó rendelkezik a világon. Serédi Jusztinián Rómában futotta meg egész karrierjét a szerény, isme­retlen bencés kispaptól — föl, egészen a bíbor szédítő magasságáig. Verseny­társai voltak a világegyház belátha­tatlan területéről az örök városba se­reglett legkiválóbb szellemek. Nem volt beállítva a karrierbe, nem volt hall­gatója az Academia dei nobili-nek, nem lendítette őt előre sem születés, sem összeköttetés, protektora kizáró­lag kivételes elméje, puritán jelleme, papi jámborsága és páratlan munka­bírása volt. Serédi, mint a római anyaszentegy­­ház bibornoka fogja elfoglalni a ma­gyar primási széket. E tényben őszent­sége Magyarország iránt minden­kor kifejezett jóindulatának és szere­­tetének kitüntető jelét kell látnunk. Be kell vallanunk, hogy lelkünk aggo­dalmai között ott sötét lett az is, lesz-e a csonka, az immár csak hatmillió kato­likust számláló Magyarországnak he­lye a bíbornokok szent testületében. Ezt a ki nem mondott, de lelkünk mé­lyén érzett kétséget, őszentsége tüntető szeretettel oszlatta el. Még soha meg nem történt, hogy az esztergomi érsek­nek kinevezése alkalmából azonnal adományozták volna a bíbort. A felejt­hetetlen Csempeh János közel másfél évig várt erre a nagy kitüntetésre. Az uj hercegprímást az ország azzal a hódolattal köszönti, mely a legelső magyar főpapnak és az ország első zászlódurának e honban kijár. Köszönti őt azzal a bizalommal, mellyel a római Pápa küldöttjét a katolikus lélek min­denha fogadta. Várja őt teli remény­séggel. Legelső elődje, A­nastasius, valami­kor a szent királlyal együtt megszer­vezte a megtért magyarok között a katolikus Egyházat. Adja meg a Min­denható, hogy Justinianus viszontlát­hassa Anastasius egész Egyházát és azt újból szervezhesse meg a szent ki­rálytól lerakott alapokon. Bölcsője az uj prímásnak a pozsonym­egyei Deáki­ban ringott s ezért lelkében ott ég a hánjavesztett magyarnak minden bá­nata, minden fájdalma. Száműzött magyar ő isi De tekintélye, összeköttetései és be­folyása felbecsülhetetlen. Az Ur küldi őt, hisszük, rendíthetet­len hittel hisszük, hogy Szent István egyházának megerősítésében, Szent Ist­ván országának feltámasztásában, Szent István koronája fényének fel­­ragyogtatásában a reá váró történelmi küldetést híven, bölcsen, dicsően és diadalmasan fogja elvégezni. Áldott, ki az Úr nevében jó! Fehér Ipoly főapát a római Anselm ben­cés egyetemre küldötte teológiai tanul­mányok folytatására. Itt vetette meg merészívelésű pályájá­nak alapját. Nemcsak tudása, szorgalma, nyelvtehetsége (hét nyelvet beszél), szor­galma tették őt megbecsültté, hanem sze­retetreméltó egyénisége is. Mindig derűs és jókedvű, a világ minden részéről itt tanuló bencéseknek valósággal kedvence volt. Itt ismerkedett meg P. Bastien Péter belga bencéssel, akinek nagy sze­repe volt Serédi életének irányításában. A római Szent Anselm-egy­etemnek az a kívánsága, hogyha valaki összes teo­lógiai vizsgálatait kitüntetéssel teszi le, tanulmányainak befejeztével jutalmul megkapja minden szigorlat nélkül a „doktori“ címét. Serédi is így kapta meg a doktori címet, amelyet később a bu­dapesti egyetemen is nosztrifikáltatott. Az egyházjog kodifikátora Tanulmányainak befejeztével hazajött Pannonhalmára, ahol Kohl Medárd püs­pök 1908 július 14-én áldozópappá szen­telte. P. Bastien Péter, aki már tagja volt az egyházjogot kodifikáló pápai bi­zottságnak, Serédit Fehér Ipoly főapát­tól elkérte a bizottság számára, úgy hogy 1908 őszén ismét Rómába megy és a pápa hamarosan kinevezi őt is ennek a bizott­ságnak a consultorává. Ettől az időtől kezdve összes munkabírását az egyház­­jog kodifikálásának szenteli. Hamarosan ő lesz a lelke ennek a bizottságnak és mint ilyet, megszereti őt Gasparri bíbo­ros, aki gyakran kereste fel őt az Aven­­tinuson lévő szerény cellájában. Ugyan­ekkor a Szent Anselm-egyetemen is tart néhány órát az egyházjogból. E nagyarányú, munka közben tört ki a világháború, mely Serédit Rómában ta­lálta. Az ő szíve is nagyot dobbant, neki jó hazája a magyar haza. — neki is éltek öreg szülei, neki is voltak hadbavonult családos testvérei. De Serédi Jusztinán az a férfiú, aki le tudja győzni egyéni fájdalmát, ha szent hivatása paran­csolja. Égett a világ, a tudós csendesen tovább dolgozott. Mikor azonban az olasz is az ellenségek közé sorakozott, Serécíi már csak a Vatikán területén folytat­hatta munkáját. Az a szeretet és becsü­lés, mellyel a biho­ros­ áll­am­titkár visel­tetett a fiatal magyar tudós Iránt, ekkor mélyült ki valósággal benső barátsággá Gasparri atyai jóbarátként két éven át Az új hercegprímás élete Serédi György Jusztinián él. 1884 áp­rilis 24-én született a pozsonymegyei színm­­agyar Deáki községben. Édesapja cserepes mester volt, akinek nyolc gyer­­meke közül György volt a legfiatalabb. Deáki község az egyik legerősebb ben­­cés plébánia volt, amely keletkezését Szent Istvánig viszi fel és melynek temploma jövő évben ünnepli épülésé­nek 700. évfordulóját­. Az eddigi meg­állapítások szerint a Halotti beszéd en­nek a községnek a számára készült. Serédi gyermekkorában Deákiban Gu­lyás Elek volt a plébános, aki felismerte a gyermekben szunnyadó tehetségét és rábírta édesapját, hogy­ taníttassa. Ek­kor már egyik testvére, Serédi Marcell a bencésrendnek tagja volt; jeles fizikus, aki egy jelentős távolságmérő készüléket is talált fel, de fiatalon hunyt el. Közép­iskolai tanulmányait a pozsonyi királyi katolikus gimnáziumban végezte. A VI. osztály elvégzése után a pannonhalmi Szent Benedek-rendbe kérte felvételét. 1901 augusztus 6-án öltötte magára a Steemt Benedek-rend ruháját és ekkor kapta a Jusztinián rendi nevet is, mely­nek viselője előtte Hollósy Jusztinián celldömölki apát, akadémikus, neves csillagász volt. A noviciátusi év le­telte után tovább folytatta középisko­lai tanulmányait. Pannonhalmán és a győri gimnáziumban szerzett je­les érettségi bizonyítványt. Már kö­zépiskolai tanulóévei alatt többször szerepelt a Zászlónk című ifjúsági lap díjnyertesei között. Egy alkalommal XIII. Leó pápa egyik szép költeményé­nek lefordításával nyerte meg az első díjat. Az érettségi letétele után néhai Lapunk mai száma 16 fillér

Next