Nemzeti Ujság, 1928. március (10. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-17 / 63. szám

Szombat, 1928 március 17. NEMZETI ÚJSÁG A Magyar Háziasszonyok Országos Gazda­sági Egyesülete csütörtökön délután tartotta márciusi ünnepélyét Fellner Leóné elnöklete alatt. Közreműködtek Szilassy Gyula, a Ma­gyar Színház tagja, Sándor Böske énekesnő, Idrossy Ernő dr. zeneszerző, Bizsó Margit énekesnő és Bálint Árpád szavalóművész. A budapesti görögkatolikus magyar egy­házközség igaz bensőséggel ünnepelte meg március­ 15-ét. A Szegényház­ téri főtemplom­ban Melles Emil apátplébános mondott nagy­misét. A misén Miklóssy István hajdúszobosz­­lói görögkatolikus magyar püspököt oldal­­kanonokja, Mih­ailovich Sándor dr., a Nagy Szent Basil-rendet pedig Szemerszky Miron szerzetes képviselte. A „Jó Barátok", „Turul" és „Haladás“ asz­taltársaságokban tömörült külső zuglói pol­gárok Gaál Henrikné ügyes rendezésével ben­sőséges ünnepély keretében hódoltak az 1848. márciusi napok dicső emlékének. Drégely Dezső polg. isk. igazgató a newyorki Kossuth­­szobor leleplezésének jelentőségéről emléke­zett meg, míg Petrovácz Gyula országgyűlési képviselő párhuzamot vont Petőfi és Kossuth által a nemzeti trikolor jegyében kivivott ideális szabadság és a kenyérkényszerrel fél­revezetett munkásság szabadságának csúfolt vöröszászlós és kalapácsos szakszervezeti rab­sága között. Németh Juliska hazafias verse­ket szavalt. Németh István a „Jó Barátok, Burián Lajos a „Turul“ asztaltársaság nevé­ben mondott lelkes beszédei után Szalay Béla gyógyszerész köszönte meg Petrovácz Gyula országgyűlési képviselőnek megjelenését. Budapest valamennyi iskolája megünnepelte március 15-ét. A Fehérsas téri polgári fiúisko­lában a Hiszekegy és a Himnusz eléneklése után Réti János Vályi Nagy Géza „Magyar­­ország“ címü költeményét, Horváth Lajos pedig Petőfi „Márciusi ifjak“ című költemé­nyét szavalta el. Az ünnepi beszédet Bokros Béla tanár mondotta, utána Hochstrasser Jenő a „Talpra Magyar“-t, Molnár Lajos pedig „A­­Nemzethez“ címü költeményt szavalta el. Az ünnepséget Kőváry, Ernő tanár vezetésével az ifjúsági énekkar Szózata fejezte be. Az Iparművészeti Iskola ifjúsága zenével, dallal, szavalattal hódolt az első Március hal­hatatlanjainak. Az ünnepi beszédet Kovács János dr. tatár mondotta, aki a változott idők parancsolta új célokat mutatta meg nagy gon­­dol­atokban bővelkedő, hazafiságtól izzó hatá­sos beszédében. A Nyomdászipariskolában szerdán délután 5 órakor volt ünnepség, amelynek műsorát az ifjúsági énekkar nyitotta meg. Sternitzky Ist­ván igazgató üdvözlő beszéde után Kertész Árpád kormány­főtanácsos mondott ünnepi beszédet. Szabó Róbert szakoktató a márciusi napok nyomdászati vonatkozásait ismertette. A Typographia Dalkör karéneke egészítette ki a műsort, melyet az ifjúsági énekkar a Szózat eléneklésével zárt be. A Budapesti Állami Felsőkereskedelmi Iskola ünnepélyén Sagst Nagy Lajos tanár meggyőző érvekkel bizonyította, hogy a sza­badság, testvériség, egyenlőség szent eszméit ne a politikában, hanem a kultúra áldásaiban keressük. A kultúra közkincs, amely sem el nem nyomható, sem meg nem ölhető. Nagy hatással szerepelt: Szabó Kálmán, Sándor Ist­ván, Mauthner Károly, Pilitzer Gábor, Her­czeg Miklós, Cavalloni Sándor. A nagyszabású ünnepet a Stolpa Károly vezette zenekar Rá­kóczi indulója zárta be. A Kertész­ utcai II. Rákóczi Ferenc felső­kereskedelmi iskola március 15-i ünnepségének legszebb része Pongrátz Elemér „Az isaszegi csatatéren“ című álomképének az előadása volt, amelynek szereplői Kellner Ervin, Lich­tenstein László, Nagy Károly, Benedikt Tibor, Elboffen László, Hirsch András, Reichmann László, Weisz István és Fabriczky Andor ta­nulók voltak. Heredei­ Sándor és Kerner Jenő melodrámáját, „A magyar dal“-t Nagy Ká­roly szavalta el Zagajszky Iván tanár zon­­gorakísérete mellett. Bödecs Kálmán és Schmidt Mihály „A sztrecsnói piros virágok“ című Rákosi-novellát mondták el, Weisz Ist­ván és Lichtenstein íjászló szavaltak, Gonda Mihály, Zsoldos Ernő, Lehrer Emil Haydn „Mer­uetto“-jét adták elő hegedűn. Pongrátz Elemér tanár ünnepi beszédét Eckstein György mondta el. A Vakok József Nádor kir. Intézetének ün­nepélyén Fülöp Antal növendék mondott ün­nepi beszédet, Bárány Lajos zongorán játszott, Fórizs László és Kovács Ilona szavaltak, az ének- és zenekar hazafias dalokat adtak elő. Az ünnepség végén Herod­ek Károly igazgató a világtalan növendékek lelkére kötötte, hogy szeressék hazájukat és mindent kövessenek el, hogy a hazának becsületes és munkás polgárai legyenek. A Százados­ úti elemi és háztartási iskola ünnepélyén Urbányi C. József és Ferenszky Károly igazgató beszéde után a növendékek énekkara adott elő régi magyar dalokat. Dá­vid Mihály tanfelügyelő rövid beszédet mon­dott. A rendezésben Urbányi C. József igazga­tónak Cservenka Margit, Czárics Olga, Papp Dezsőné dr.-né, Bodnár Antonin és Komlósi Lajosné segédkeztek. A Czakó­ utcai községi elemi iskola is szép ünnepséggel ülte meg a nagy nemzeti ünne­pet. Starker Károly igazgató megnyitószavai után Boross László mondott ünnepi beszédet, az ünnepség végén pedig Ölveczky Pál szak­felügyelő és Haspel Ferencné intéztek beszé­det a tanuló ifjúsághoz. A hőgyészi polgári fiú- és leányiskola, a Le­vente Egyesület ifjúságának március 15-i ünnepén Hanel Béla igazgató mondott be­szédet. A gödöllői premontrei gimnáziumban Ba­logh Ányos dr. premontrei tanár mondta az ünnepi beszédet. Az ifjúság számai közül ki­emelkedtek Rónay György és Deréki János Szavalatai és Sztranyavszky Sándor hegedű­szólója- Március 15. a vidéken Miskolcon 1200 főnyi leventecsapat vonult fel szerdán este 7 órakor lampionos menetben a Kossuth-szoborhoz. Az ünnepi beszédet Vi­­dats János mondotta. Az ünnepély után a le­venték díszfelvonulást rendeztek Mikszáth Kálmán főispán előtt, Borbély-Maczky Emil, a város országgyűlési képviselője csütörtökön délelőtt ünnepi beszédet mondott a Kossuth­­szobornál összegyűlt többezer főnyi közönség előtt. Sopron vármegye és Sopron város a nagy ünnephez méltó külsőségek között hazafias lelkesedéssel ülte meg mindenfelé március 15-ét. A Frankenburg Irodalmi Kör ünnepi szónoka Papp Kálmán prépost volt. Utána Thurner Mihály polgármester a vármegye 18-as hősi halottainak emléktábláját koszo­­rúzta meg. A főiskola ifjúsága nevében Hladonik István beszélt. Salgótarján közönsége a nemzeti ünnepen elültette a kegyelet-tölgyfát. Sztranyavszky Sándor ünnepi beszéde után százterítékes bankett volt. Este a nemzeti alapra helyez­kedett bányászság március 15-iki ünnepélyén vett részt az államtitkár. Győrben délelőtt a templomokban ünnepi istentiszteleteket, az összes iskolákban haza­fias ünn­eségeket tartottak. Az ünnepi be­szédet Späth Gyula városi tanácsos mondotta. A szegedi társadalmi egyesületek emlékün­nepsége a fogadalmi templomban tartott szentmisével kezdődött, amelyen az összes hatóságok és társadalmi előkelőségek is részt vettek, majd a Kossuth-szobor előtt folytató­dott, ahol az ünnepi beszédet Hunyadi János er. ügyvéd mondta. Egerben a főszékesegyházban Török Kálmán prépost-kanonok ünnepi szentmisét mondott, amelyen a főpapság, a honvédség és a hatósá­gok vezetői hivatalosan jelentek meg. Ugyan­akkor a többi vallásfelekezetek is ünnepi is­tentiszteleteket rendeztek templomaikban. Dél­után a Kossuth­ téren rendezett hazafias ünne­pélyen az egyesített Egri Dalkör és Egri Pol­gári Dalkör Huszthy Zoltán karnagy vezetése alatt hazafias dalokat adott elő majd Breznay Imre tanítóképzőintézeti igazgató mondotta el ünnepi beszédét. Este a Kaszinó termében ün­nepi vacsora volt, amelyen Erlach Sándor dr. beszélt. Debrecen város polgársága lelkesen ünne­pelte meg március 15-ét. Az iskolákban műso­ros hazafias ifjúsági ünnepélyeket rendeztek. Az egyetemi, bajtársi és társadalmi egyesüle­tek Kossuth és Petőfi szobránál tartottak ün­nepélyt, délután pedig az Egyetemi Kör a kol­légiumi Petőfi-szobornál tartott műsoros ün­nepélyt, melynek keretében megkoszorúzták Petőfi szobrát. Nagymaros közönsége sikerült hazafias ün­nepet rendezett. Az ünnepi beszédet Karafiáth Jenő országgyűlési képviselő tartotta. Az ün­nepséget, amelynek előkészítésében a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének helyi cso­portja vett részt, kétszáz terítékes bankett fe­jezte be. A külföldi magyarság kegyeletes megemlékezése Róm­a, március 16. _A Római Magyar Egyesület március 15-e alkalmából a Piazza Esedrán levő helyiségeiben ünnepséget rendezett A nap jelentőségét mádi Kovács Gyula mél­tatta. Szilágyi Erzsébet énekművésznő dalokat adott elő, Rózsavölgyi Andor sza­valt, Weil Ernő magyar népdalokat éne­kelt. Az ünnepségen megjelentek Umberto Nobile tábornok, a világhírű repülő, de Lucca és de Bogen alezredesek, Barbianni lovag és sok más olasz előkelőség, to­vábbá a kri­ináli és a vatikáni magyar követség és az egész római magyar ko­lónia. A párisi magyarság nagy ünnepséggel ülte meg március 15-ét. Délelőtt szentmise volt, majd a Párisi Magyar Egyesület rendezésében az Orsay-Hotel dísztermé­ben ünnepi ülést tartottak, amelyen Ko­rányi Frigyes báró magyar követ rövid beszédben méltatta március 15-ének je­lentőségét. Az ünnepélyt zeneszámok és szavalatok zárták be. Délután Korányi Frigyes báró a követség palotájában a magyar kolónia 150 tagjának tiszteletére teát adott. -Genf, március 16. A nemzeti ünnep alkalmából a Hungá­ria Magyar Egyesület megkoszorúzta a Klapka emléktábláját és az egyetem kert­jében lévő nagy reformáció-emlékművön Bocskay-szobrát. A szobor megkoszorúzá­sánál William Rappard, az egyetem rek­tora, beszédet mondott, amelyre Hevesy Pál miniszterrezidens válaszolt. Krakó, március 16. A magyar nemzeti ünnep alkalmából a krakói Anna-templomban ünnepi isten­­tisztelet volt, amelyen Marchwicki ma­gyar konzul, Schacht, a magyar konzulá­tus titkára, a hatóságok vezetői, Papec, a lengyel-magyar egyesület elnöke és az itteni magyar kolónia tagjai megjelen­tek. Március idusa alkalmából a szófiai magyar kolónia a Magyar Klubban lako­mát rendezett. A lakomán mondott be­szédében Nemeskéri Kiss Sándor szófiai magyar ügyvivő rámutatott arra, hogy Magyarország külpolitikai helyzete meg­javult. Prága, március 16. A prágai magyar kolónia március idu­sának 80. évfordulóját ma műsoros est­tel ünnepelte meg, amelyen megjelentek Masirevich Szilárd követ vezetésével a­­ magyar követség személyzete, a Prágá­ban időző magyar képviselők és szenáto­rok, a diákság képviselői és még mások. Páris, március 16. Szófia, március 16. Az angol flotta földközi-tengeri hajóraján súlyos konfliktus tört ki a tengernagy és egy hajó tisztjei között Londonban a flotta lázadásáról terjedtek el hírek - Az ellen­tengernagy és a hajóparancsnok harca - Interpelláció az angol alsóházban - Haditörvényszék elé állítják a tengerésztiszteket London, március 16. (A Nemzeti Újság tudósítójától). Ang­liában régóta nem volt akkora izgalom, mint amekkora most tört ki néhány új­­ságjelentés és egy parlamenti interpellá­ció kapcsán. Hétfő óta bujkált az angol közvéleményben az a hír, hogy a föld­közi-tengeri hajórajon lázadás tört volna ki, a legénység megtagadta az engedel­mességet és hogy a flotta fegyelme fel­bomlott. A hír mindjobban szétterjedt a közvéleményben, de pozitív értesüléseket senki sem tudott, míg az első komoly jelentések meg nem érkeztek, amelyek­ből kiderült, hogy lázadásról egyáltalán nincsen szó, ellenben a haditengerészet magasabb tisztjei között olyan konflik­tus tört ki, amely párját ritkítja az an­gol flotta történetében. Az alsóház ülése is ez izgalmas hírek hatása alatt állott, mígnem későbbi je­lentések, majd pedig az admiralitás in­formációi felvilágosították úgy a házat, mint pedig a közvéleményt arról, hogy a flotta fegyelmét semmiféle veszedelem nem fenyegeti, ellenben olyan ellentétek keletkeztek magasabb rangú tisztek között, amelyek az ügy teljes kivizsgálását sür­getik meg. Az admiralitás intézkedett is, hogy azokat a tiszteket, akik egymás­sal szemközt állanak, s emiatt a föld­közi-tengeri flotta műveleteiben zavart okoztak, hadbíróság elé állítsák. Az alsóházban az éjszakai ülésen nagy várakozás között Bellais konzervatív kép­viselő tette szóvá a kérdést, azért a kor­mánypártnak egyik tagja, mert a kínos ügybe az ellenzék sem akart politikai momentumokat bele­vinni. Bellais azt kérdezte, hogy igazak-e azok a hírek, hogy a földközi-tengeri hajórajban el­lentétek történtek, hogy tisztek megta­gadták az engedelmességet és hogy en­nek folytán a hajóraj egységében súlyos zavarok mutatkoznak. Az interpelláció után általános figyelem között az admi­ralitás parlamenti titkára állott fel szó­lásra, aki kijelentette, hogy zendülésről szó sincs, ellenben a Royal-Oak csataha­jón a tengernagy és egyes tisztek között ellentétek merültek fel, amelyek miatt az admiralitás már megtette az intézkedé­ 7 seket, a további információkat pedig ké­sőbb fogják a parlament számára meg­adni. Ez a jelentés némileg megnyugtatta a parlamentet, aminthogy később az újsá­gokhoz érkezett információk is közölték már az ügy állását. A földközi-tengeri hajóhad első csata­hajójának Máltából vasárnap reggel Gibraltárba kellett volna indulni. Col­­lard ellentengernagy az indulás előtt pa­rancsban közölte Dewar sorhajókapi­tánnyal, a Royal-Oak csatahajó parancs­nokával, hogy admirális­ lobogóját a ha­jóra vonatja fel és hogy ezt a hajót vá­lasztja parancsnoki székhelyéül, Dewar kapitány ekkor kijelentette, hogy Col­­lard parancsnoksága alatt nem óhajt ha­jóra szállni és a zászlót is levonatta a Royal-Oak árbocáról, ami akkor szokott megtörténni, ha valamely hajó parancs­noka leköszön a parancsnokságról. Col­­lard ellentengernagy ekkor Dániel őr­nagyot, a hajó másodkapitányát bízta meg a parancsnoksággal, aki azonban megtagadta a parancsnokság átvételét. Ilyenformán a hajóraj vasárnap reggel nem is hagyhatta el Máltát, hanem csak hétfőn délelőtt szedte fel a horgonyt, amikor is azonban a Royal-Oak kapitá­nyi zászló nélkül indult ki a kikötőbő. Hogy az incidensnek mi volt az oka és mik voltak az előzményei, azt eddig még nem tudják. Annyi tény, hogy az esetről sürgős táviratváltások történtek a londoni admiralitás­sal és ennek pa­rancsára indultak el csak a hajók hét­főn reggel Gibraltár felé. Ekkor azonban már Collard ellentengernagy parancs­nokságát is megszüntették és helyette az egész hajóraj Osborn kapitánynak, a­z Edmund csatahajó parancsnokának veze­tésével indult el a földközi-tengeri vi­­­zekre Gibraltár felé. Az admiralitás intézkedésére Dewar kapitányt és Dániel őrnagyot most már mint utasokat, Gibraltárba vitték, ahon­­nét Londonba fognak utazni. Collard el-­­lentengernagy egyelőre Máltában ma­rad, intézkedés történt azonban, hogy rövidesen ő is Londonba utazzék. Az ad­miralitás mindhárom tisztet egyelőre felfüggesztette állásától és hadbíróság elé fogják őket állítani. Dewar és Daniel tegnap már meg is érkeztek Londonba és rögtön jelentkeztek az admiralitás épületében. A vizsgálat befejezéséig fel­függesztették őket. A konfliktus oka, hír szerint, az angol hajóhad szervezeti kérdéseivel van ösz­­szefüggésben. A Royal-Oak tisztjeinek állítólag az volt a véleményük, hogy régi építkezésű hajójuk technikai fo­gyatkozása miatt nem vállalhatják a felelősséget azért, hogy a tervezett flotta­gyakorlatnál a Royal-Oakot, mint vezér­hajót használják fel. Ilyenformán az eset nem látszik csupán egyes tisztek kon­fliktusának, hanem nyilvánvalóan az egész angol haditengerészetre mélyre­ható kérdéseket rejt magában. Mexikóban újra legyilkoltak öt katolikus hitvallót Mexikó, március 16. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) St. Louis Petosiban politikai működése miatt haditörvényszék elé állították Donacen­­tino katolikus lelkészt öt más katolikus vezérrel együtt. A „haditörvényszék“ ha­lálos ítéletet mondott ki, mire az áldoza­tokat a temetőbe hurcolták és ott agyon­lőtték. HALLER ISTVÁN HARC NUMERUS CLAUSUS KORUL A könyvpiac szenzációja ARA 12 PENGŐ adható minden könyvkereskedői­ben és a kiadóhivatalban

Next