Nemzeti Ujság, 1928. július (10. évfolyam, 147-172. szám)
1928-07-19 / 162. szám
Csütörtök, 1928 július 19. ként helyezte el. 1914-ben bevonult katonának és 1918-ig az orosz fronton teljesített szolgálatot. Hazakerülve, megtakarított vagyonából 1918 júliusában megvette a Rákosligeti Sport Clubtól a község központjában fekvő emeletes, kastélyszerű házát, amelyhez 2884 négyszögöl gyümölcsös tartozik. Thököl községben is volt házas telke, amelyet atyja 1908-ban vett. A rákosligeti házat 160.000 koronáért vásárolta és miként az OFB ítélete megállapítja, ez az összeg 80.000 aranykoronának felelt meg. Ifjabb Schmiedt Károly erre a házra az Esztersom vidéki Takarékpénztárnál150.000 korona kölcsönt vett fel. Az OFB 1926 február 24-én meghozott ítéletében az emeletes rákosligeti házat a hozzátartozó kerttel együtt megváltotta Rákosliget községnek játszótérhez való juttatása céljaira. Az indokolás az volt, hogy a közoktatási célokat szolgáló intézmények létesítését a földbirtokreform értelmében birtokpolitikai célnak kell tekinteni és minthogy ebben a házban 1920-tól 1925-ig mozgóképszínház volt, ennélfogva a ház lakóháznak nem tekinthető és így a törvény értelmében az OFB szerint arra megváltásnak van helye. Ez ellen a határozat ellen, amelyről ifjabb Schmiedt Károlyt sohasem értesítették, hanem csak véletlenül szerzett róla tudomást, felülvizsgálati kérelmet nyújtott be az OFB tanácsához. Az elnöki tanács az ítéletet jóváhagyta, de más indokolással. Kimondotta ugyanis, hogy itt mezőgazdasági területről és annak tartozékáról van szó, így lett a moziból mezőgazdasági terület. (Nagy derültség.) Hogyan kezelik az OFB- alapot? — Az elnöki tanácsnak ez az indokolása valószínűleg azon alapszik, hogy_az_emeletes kastélyhoz és a nagy gyümölcsös kerthez mintegy 100 négyszögöl olyan terület is tartozott, amelyen a házmester 20 sor kukoricát ültetett. Az ingatlan értékének bírói megállapítása során Schmiedt igazolta, hogy a szóbanforgó háznak és a hozzátartozó kertnek a megvásárlására békebeli megtakarított pénzéből 80.000 aranykoronát vett fel és hogy az ingatlanért egy dobozgyár 120.000 és egy szanatórium 128.000 pengőt kínált. Ezeket az ajánlatokat az OFB az érték megállapításánál teljesen figyelmen kívül hagyta és 58.000 pengőt állapított meg, majd az összeget leszállította 40.000 pengőre, de úgy, hogy a 40.000 pengőből 8000 az OFB-alapot illeti meg. Ennek az alapnak kezeléséről a közvéleménynek fogalma sincs. Schmiedt Károlyt teljesen tönkretette ez a megváltási eljárás, mert időközben az Esztergomvidéki Takarékpénztár az őt megillető 12.000 pengős követelést peresítette és a thököli házát árverés alá is vonta. A peresítéssel óriási költségek merültek fel, mivel az első befizetett részlete, amelyet a község kifizetett, jelentékeny részben a felmerült perköltségek felemésztik. Üzlete ma már Schmidt Károlynak nincs, élt egy darabig abból, hogy zongoráját és felesége képeit eladta. Ami kicsije maradt, az mind a zálogházban van. A zálogházba vándorolt tárgyakról itt vannak a zálogcédulák. Zálogcédulák a Ház asztalán 31 darab zálogcédulát mutat fel Hadik, János gróf. Zálogcédulákat brestákről, órákról, aranygombokról. Az egykor gazdag Schmidt Károly még a jegygyűrűjét is kénytelen volt a zálogházba tenni. — Ezt a 31 darab zálogcédulát leteszem a Ház asztalára azzal, hogy ez az a szociális politika, amelyet az OFB követ. Felhívom a kormány figyelmét arra, nézzen utána ennek és az ehhez hasonló eseteknek. (Nagy taps és éljenzés.) Kénytelen vagyok fentartani azt az állításomat, hogy az OFB eljárása egyes esetekben birtokgyűlöletből ered és a birtokosság elnyomását célozza. Felkiáltások: ügy van! Úgy van! Hadik János gróf kénytelen fenntartani azt a véleményét is, hogy ez a javaslat a föld értékének devalválására vezet. Részletesen beszél ezután arról, hogy a kisbirtokosokat olcsó kölcsönhöz kell juttatni és ezt a célt szolgálja a Kisbirtokosok Földhitelintézete. Meg kell engedni, hogy a kisbirtokosság kiegészítse a birtokát és ezt a kiegészítést a törvényjavaslat megakadályozza. Semmiféle nemzeti szempont emlegetésének itt helye nincs. — Az elmondottak ellenére — jelenti ki Hadik János — elfogadom a javaslatot. — Indokolom ezt a következőképpen: Határozati javaslatomat magáévá tette a kormány, ami alapos reményt nyújt arra, hogy megszűnik az önkényes kezelési rendszer a törvény alkalmazásában. A határozati javaslatokban foglalt rendelhessek biztosítékot nyújtanak arra, hogy három éven túl ne lehessen megváltási eljárást indítani és az eljárást a rendes bíróság hatáskörébe utalják. A földmivelésügyi miniszter éppen csak az ügyek birtokpolitikai részét fogja intézni. Minden lényeges ügy az OFB hatásköréből a rendes bíróság elé kerül. Széchenyi István Stádiumából vett citátumokkal fejezte be Hadik János a beszédét, akit beszéde befejezésekor az egész felsőház megéljenez és nagy tapssal üdvözölt. Tóth János, az OFB elnöke szólalt fel ezután. Részletesen foglalkozott a földbirtokrendezés jelenlegi állapotával. Háromezerháromszázharminckét község közül háromezer községben befejezték az eljárást. A fennmaradt 332 községben póteljárás van folyamatban. Vagyonváltságföldek átvételére megváltás útján a bíróság igénybe vett 940.000 katasztrális holdat. Ebből a bíróság házhelyre 60.000 hold földet juttatott, összesen 260.000 házhely részére. Egyéni juttatásokra felhasznált a bíróság 700.000 katasztrális holdat, több mint 400 egyénnek juttatva földet. A többit közcélokra fordította a bíróság, így közös legelő létesítésére 85.000 holdat, egyházaknak, tanítóknak, katonáknak, csendőröknek, vitézeknek és mintagazdaságoknak szintén tekintélyes mennyiségű földet. Végeredményben az összes címeken 1.150.000 katasztrális holdat használt fel a bíróság földbirtokpolitikai célokra. Ebből földhöz jutott 660.000 ember, birtokba adatott ez időszerint 640.000 katasztrális hold. A földek árát 1900 esetben állapították meg, kétezer községre vonatkozólag a mérnöki és műszaki munkálatok is befejeztettek. Az OFB 335.000 ügyben hozott ítéletet. Ezek az adatok feltüntetik a földbirtokrendezők munkájának nagy arányát, amelyet a bíróság igen sokszor nehéz viszonyok között, de mindenkor lelkiismeretességgel, becsülettel végzett. Amikor ezrekre, sőt százezrekre menő értékekről és sokezer egyéni érdekről volt szó, egyetlen hang sem emelkedett az országban jogosan abban a tekintetben, hogy a bíróságot munkájában egyéni érdek, vagy politikai szempontok befolyásolták volna. Egyetlen ítéletet vagy határozatot sem tud senki felmutatni az országban, amelynek törvényes jogalapja ne lenne. Ezt a tisztes bírói szervezetet támadja meg Hadik János gróf, amikor úgy állítja az ország közvéleménye elé, mint amely kényekedve szerint cselekszik, önkényesen, egzári módon ítélkezik. Vita Hadik János gróffal Hadik János gróf: Úgy van. Tóth János: Hadik János gróf mai beszédében is azt mondotta, hogy a bíróságot a gazdákkal szemben gyűlölet vezeti, hogy vérig kínozzák a gazdákat. Hadik János gróf: Nem mind, csak egyesek. Tóth János: Ez nem tárgyilagos bírálat, hanem teljesen szubjektív gondolkodás. A biróság nevében kénytelen vagyok ez ellen az igazságtalan beállítás ellen tiltakozni, mert a bíróság méltán elvárhatja mindenkitől, hogy a haza érdekében kifejtett munkája a közvélemény és a történelem itélőszéke előtt igazságosan biráltassék meg. Hadik János gróf: Ezt sok ítéletével eljátszotta. Tóth János: Sok százezer ítélet közül öt kis háborús szerzeményű birtokra vonatkozó ítélkezést hozott fel Hadik János gróf. Hadik János: Hozzak egy mázsával? Tóth János: Méltóztassék elismerni, hogy egyes kiragadott ítéletekből vagy tényekből a biróság nagy munkáját nem igazságos megítélni. Méltóztatott egy Asztalos Kálmán nevű orvosra hivatkozni, azzal, hogy ennek a földjét elvette a biróság. Hát kérem, nem vette el. Az elnöki tanács visszaadta neki és a tanácsi ítéletet megváltoztattam. Hadik János gróf: Mikor? Csak tegnap lehetett, tegnapelőtt nem. Tóth János:Ennek, azt hiszem, legalább három hónapja. Ott van azután annak a cukrásznak az esete. Az is visszakapta azt a nyolcezer pengőt elnöki tanácsi ítélettel. Hadik János gróf: Ez már erős dolog, ha a biróság elnöke a hatás kedvéért ilyent mond. Tegnap még nem kapta vissza az a cukrász. Tönkretették, itt vannak a zálogcédulái. Tóth János: Azt méltóztatott mondani, hogy nyolcezer pengőt az alapba fizetett be. Az elnöki tanács visszaadta neki. Bocsánatot kérek, de azt kell mondanom, hogy excellenciád a hatás kedvéért hozta ide ezeket a kis haszontalan dolgokat. Nem rokonszenves munkásság a földbirtokrendezés Magyarországon. A megváltást szenvedő panaszkodik azért, hogy a bíróság miért vette el tőle a földet, a földhözjuttatott panaszkodik, hogy miért kapott keveset. A bírói munkát azonban semmiféle panaszkodás nem befolyásolhatja, mert bennünket egy magasabb eszme vezet, az, hogy az országnak akarunk szolgálatokat tenni. Be kell fejezni a földbirtokrendezést " Tóth János ezután hangsúlyozta, hogy a földbirtokrendezés végleges befejezéséig még sok a teendő. Szerinte ezt a munkát legjobban az a bírói szervezet tudja intézni, amely már hét év óta teljesíti kötelességét. A földbirtokrendezés mielőbbi befejezését az ország érdeke kívánja s ezért örömmel fogadja a javaslatnak erre vonatkozó rendelkezéseit. Helyesli azt az intézkedést, amely a földbirtokpolitikai munkát elválasztja a szorosan vett bírói jogi munkától. Helyesli azokat a rendelkezéseket is, amelyek szerint a megváltás lehetősége minél szűkebb körre szoríttatik. Mindezzel meg fog szűnni az a bizonyos jogbizonytalanság, amely a tulajdonjog korlátozása miatt éveken keresztül fennállott. Ez a jogbizonytalanság szerinte csak igen korlátolt, mert Magyarország földjének aránytalanul nagy többsége a törvény szerint nem is volt megváltva. A megváltható földek megtarthatóságát az alaptörvény ötesztendei határidőhöz kötötte. Ennek a határidőnek leteltével és a mezőgazdasági hiteltörvény meghozatala előtt az OFB teljes ülésében elvi döntést hozott, amelyben kimondotta, hogy új megváltási eljárás és új folytatólagos eljárás megindítása többé nem lehetséges. Helyesli azt az intézkedést, hogy a megváltott földek megváltási árának alapjául a kataszteri tiszta jövedelmet állapítja meg a javaslat. Eddig a bíróságnak minden megváltott földnél kutatnia, mérlegelnie kellett a föld fekvését, talajviszonyait, várható hozadékát. És ezeknek a tényezőknek összevetéséből kellett a teljes értéket megállapítani. Ennek helyébe lép most az egységes, egyöntetű alap, a kataszteri tiszta jövedelem. Ez az értékmegállapítás szerinte Magyarország gazdasági életének teljesen megfelel. A gazdatársadalom részéről a javaslattal szemben felhozott legerősebb érv," hogy nincs biztosítva a földbirtok szabad forgalma, úgy látja, hogy az ingatlanforgalom mai hatósági megkötöttsége mellett is igen nagy az országban. Sokan kerültek abba a kényszerhelyzetbe, hogy kénytelenek voltak földjüket eladni. Az ingó tőke ezt a kényszerhelyzetet kihasználja s az utolsó tizenöt esztendőben Magyarországon a föld valósággal üzérkedés tárgya lett. (Helyeslés.) A konjunkturális haszon kihasználásából szerzett birtokokból a biróság száznegyvenháromezer katasztrális holdat elvett, megosztott. (Helyeslés.) Miért kell a forgalom korlátozása ? A bíróság igen sűrűn jutott abba a helyzetbe, hogy az adásvételi ügyletektől kénytelen volt megtagadni a jóváhagyást, mert a szerző fél nem volt olyan, aki a törvény szerint földhöz juttatható lett volna. Márpedig közgazdaságunknak eminens érdeke, hogy Magyarországon a föld olyanok kezében legyen, akiknek főfoglalkozása a mezőgazdaság és akik nemzeti szempontból teljesen megbízhatók. (Helyeslés a baloldalon.) Meggyőződése, hogy ha a földet szabaddá teszi a törvényhozás, akkor hiába volt Magyarországon minden földbirtokrendezés, mert akkor a magyar földnek tekintélyes része más utón, más csatornákon keresztül mezőgazdasággal nem foglalkozó hivatlan elemek kezébe fog kerülni rövid időn belül, ez pedig az ország mezőgazdaságának és közgazdaságának kárára, a szociális béke további megbontására és előbb-utóbb új földbirtokrendezésre fog vezetni. Ha Magyarországon szabaddá teszszük a föld forgalmát, akkor ide tervszerűen be fog özönleni az utódállamok ingótőkéje, amely elhelyezkedik a magyar földben azzal a tervészerűséggel, hogy a magyar állam erejét ekként is csökkentse. Cseh ügynökök veszedelmes jelzáloghitele — Ennek szomorú jeleit láttuk a múlt évtizedekben, amikor Erdélyben az oláh bankok tervszerűen vették meg a magyar birtokokat, jelzáloghitelükkel az egész Alföldet behálózták. (Helyeslés.) A cseh bankok ma is ügynököket tartanak az ország területén és kínálják az olcsó jelzáloghitelt. Ezek az okok arra a meggondolásra késztetik, hogy a magyar ingatlan forgalmának hatósági ellenőrzését a magyar föld védelme szempontjából fenn kell tartani. (Helyeslés.) Tóth János beszéde végén rámutatott annak fontosságára, hogy a földreform pénzügyi megoldása milyen örvendetes eseménye a magyar közgazdasági életnek. A kormány ezzel a magyar földbirtokrendezésre a koronát teszi fel, mert ezzel a tényével a tulajdonjog szentségébe vetett hitet a vélt jogbizonytalanságból a jognak és az igazságnak államot fentartó erős talapzatára helyezi vissza. A törvényjavaslatot elfogadja. Az OFB elnöke a bíróság munkájáról NEMZETI ÚJSÁG Somssich László gróf: Az áldozatkészségnek is van határa Somssich László gróf, a következő szónok beszéde elején utalt arra, hogy az 1920. évi földreformtörvény azzal a határozott utasítással hozatott, hogy a földbirtokreformot öt év alatt be kell fejezni. Ma 1928-ban a földreform még mindig nincs befejezve, mert az alaptörvény nem gondoskodott a pénzügyi megoldásról. Ez a mostani törvényjavaslat első paragrafusában kimondja a végleges befejezsét, de a többi paragrafusokban lerombolja mindazt, amit az első paragrafus ígért. Az ország földbirtokossága, amely felett intézkedne, bízott abban, hogy a törvény által kilátásba helyezett teljes forgalmi áron fogják megváltani a kisajátított földeket és hogy a törvényesen elűírt időpontban meg fog szabadulni attól a Damo- Jeles-kardtól, amely állandóan fenyegeti vagyonát. Az ország földbirtokossága ezzel módot akart nyújtani a szociális béke helyreállítására, megértette a változott viszonyokat. Kétkedés nélkül állítja, hogy Magyarország talpraállítására és a közállapotok konszolidációjára a magyar földbirtokosság meghozta a legnagyobb mértékű hazafias áldozatot. (Helyeslés.) Ennek az áldozatkészségnek azonban megvan a határa. Nem ellenzéki velleitásból, sem kormánybuktató szándékból szálltak szembe a törvényjavaslat rendelkezéseivel, hanem azért, mert annak szelleme ellenkezik legjobb meggyőződésükkel, a földbirtok értékét devalválja, hitelképességét rontja és nem fejezi be a földbirtokrendezést. A maga részéről támogatja a kormányt az ország közállapotainak megerősítését, a szociális viszonyok javítását célzó munkájában, de ez a bizalma nem terjed odáig, hogy fejet hajtson olyan intézkedések előtt. 7 BN VAU részletre N 1 H I 8 | §y? 12—20 hónapra készpénzárbap lyi ~ H megbízható minőségben Royal _________ bútorcsarnok Baross utca S CZJf— Közalkalmazottak állandó szállítója. amelyek legjobb meggyőződése szerint közgazdaságilag károkat okoznak és amelyek a magyar földnek hozamát csökkentik. Helyi bajokat kell orvosolni Somssich László eről ezután azt fejtegette, hogy a földreform nem hozta meg azt az áldást, amelyet annak idején alkotói vártak tőle. Az ország még nem emésztette meg a birtokreformot, tehát szerinte az volna a helyes, ha az eddigi törvények kinövéseit lefaragnák és a földhözjuttatottakat olyan vagyoni helyzetbe hoznák, hogy képesek legyenek a termelés érdekeit a nekik átadott földön előmozdítani. A további birtokpolitika az kellene, hogy legyen, hogy a még mutatkozó földszükségletet magánparcellázással elégítsék ki vidékenként és nem általános igénylések által. Helyi bajokat kell orvosolni, nem pedig generális intézkedéseket statuálni. A magyar földnek — szerinte — vissza kell adni teljes szabadságát és tiszteletben kell tartani a tulajdon szentségét. Mindenekelőtt a termelés biztonságát és fokozását kell előmozdítani. Azokban a külföldi államokban, amelyek ma a kisbirtok hazájának tekinthetők, ez az evolúció igen lassan és fokozatosan fejlődött és állandóan lépést tartott, az egyes kisbirtokosok szellemi és anyagi tőkéjével. Magyarországon ettől a helyzettől még nagyon messze vagyunk. A magyar kisgazdatársadalom, amelyet ő is az ország államfenntartó elemének tart és amelynek megerősödése szerinte is feltétlenül szükséges, ma még nincs abban a helyzetben, hogy megtakarított tőkéjéből újabb földet tudjon szerezni, tehát csak meglevő adósságainak felduzzasztása által jutna abba a helyzetbe, hogy földet szerezzen. Természetesen ebben a helyzetben az adóssági kamatok súlya alatt feltétlenül összeroppanna. Hogy pedig teljesen vagyontalannak juttasson földet az állam, ez nem lehet szándéka a kormánynak, amint azt több nyilatkozatból megnyugvással tudomásul vették. A továbbiakban azt hangoztatta, hogy miért bizalmatlan a földbirtokosság a tárgyalás alatt levő törvényjavaslattal szemben. A földbirtokreform-törvény meghozatala előtt felszólították a birtokosságot, hogy saját jószántából ajánljon fel földeket és házhelyeket. Sok esetben ajándékárban kerültek ezek a házhelyek a kisbirtokosok tulajdonába s ezzel szemben azt az ígéretet kapták, hogy majd azt be fogják tudni a földreformtörvénybe, sőt a régebbi felaprózások is az illető javára fognak szolgálni. Ebből semmi sem lett. Hadik János gróf. Megbüntették azokat, akikben volt szociális érzés. A nagybirtok és a kisbirtok terméshozama Somssich László gróf. Felszólítottak bennünket, hogy vitézi telmek céljaira ajánljunk fel földet és az akkori pénzügyminiszter kilátásba helyezte, hogy ezeket be fogják tudni a vagyonváltságba. Ezen a téren semmi sem történt. Ugyanez a pénzügyminiszter úr ezt tagadásba vette és azt mondotta, hogy az nem áll módjában. Azt hiszem, hogy ezek után nem lehet csodálkozni azon, ha a magyar földbirtokosság minden kérdésben, amely a földet érinti, bizonyos idegességet és bizalmatlanságot mutat. Nem akarom itt a magyar nagybirtok apoteózisát elzengeni, de azt hiszem, hogy annak létjogosultságát mi sem bizonyítja jobban, mint ha a szántóföldek holdankénti átlagos terméshozamát tekintjük. Statisztika mutatja, hogy mitjelent a száz holdon aluli és a száz holdon felüli birtokon a termésátlag és ez kereskedelmi mérlegünk sarkpontja. De egy másik szempont is van és ez az, hogy a közterhek viselésében éppen a nagybirtok az, amely a progresszivitás révén azoknak nagyrészét, viseli. Mi nem állunk útjában semmiféle szociális evolúciónak, nem szükséges folyton az orrunk alá dörzsölni, hogy feudális diktatúrát gyakorlunk. Ez humbug, teljesen hamis beállítás. Bennünk is van szociális érzék, de nagyon szimpatikus ezt a szociális érzést kiforgatva ellenünk fordítani. A mi vagyonunk éppen olyan szent és sérthetetlen, mint a legkisebb emberé, mert ezt kívánja a teljes jogegyenlőség. (Helyeslés.) A birtokreform kérdését most már csak úgy szabad befejezni, hogy az mindenkit megnyugtasson, itt nem szabad győzőnek és nem szabad legyőzöttnek lenni. Az érték megállapítása — Ami a föld árának a kataszteri tiszta jövedelem alapján való megállapítását illeti, szerinte nem helyes, mert szemben áll azzal a ténnyel, amely az alaptörvényben a birtok értékét illetőleg biztosíttatott és messze áll a teljes forgalmi értéktől. A megváltandó földek kifizetési módja sem helyes, az ugyanis, hogy kétharmadrészben készpénzben és egyharmadrészben értékpapírban történik a kifizetés, de ez is három részletben. Az a harmadik harmad, amely 4 százalékos kötvényben fog kifizettetni, a kifizetés szempontjából meglehetős kétes értékű lesz. Az illetőnek joga van a törvény szerint ezt igénybe venni, vagy nem, de aki nem veszi igénybe, annál a megváltás pénzügyi lebonyolítása jóformán a levegőben lóg. Meg kellett volna legalább is kérdezni az érdekelteket, hogy mit szólnak ehhez a megoldáshoz, mert akkor meg lett volna az a megnyugvásuk, hogy az ő hozzájárulásukkal történt a rendezésnek ez a módja. A bérbeadások kérdésére vonatkozólag az az álláspontja, hogy ezen a téren a gazdasági életnek vissza kell nyernie teljes szabadságát. Az ország érdeke, hogy minden vagyontárgy, így a földbirtok is a le rrniaagtuarniiawinni«iwm»iu«iiww»iMim mismmaatmaasumuiummmmuummmmam^mnmmmmmi—i—maa»—-____. gyzeia asszony, szép lesz "BT APthus* kézimunka* Cérna, csipkea lakása, ha függönyét nálam vásárolja. Budapest, Király-Utca 15. és Lipót körút 25. szám 1 7