Nemzeti Ujság, 1928. december (10. évfolyam, 281-295. szám)
1928-12-12 / 281. szám
i ÉÉI^TfTlf'Ifj^n fíiKf/1 ps is»-«*. Fiókkiadó* lUk B I Mm wi Hm féM I » Hat a— ' *011110». • * y • • hivataloki vili. kar., H SSXt SHHwH [UH HES Bg§j§ 9 §£3 ^$aSS8iS&frw nvSWi SBI a * * m <»• it mu Felelős szerkesztő: TÓTH LÁSZLÓ dr. ♦ KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP ♦ FőmnnM^tyst TÚRI BÉLA Wl JMIHM WIMkWWIimil IHi'lÉllMlilIIIIIIIIiIHH i kiimiWliIII1 >m 1 hé mii 1 I main MSI ■IIIIIII isiim 1 - - - - ................................... min Timmur—W X. évfolyam 281. szám # SzCrÚGL if Budapest, 1928 déc0hjber 12. i ■ iniiiii mm mi inni ni i i i mi iiiiiiii ii hí isiiig—»■—i——■ ni——■—m • MAI CIKKEINK: Tass József miniszterelnökhelyettes fogadta a pilisvörösvári sztrájkoló bányászok küldöttségét Válságosra fordult az angol király állapota .Sajtó nélkül elpusztul a parlament az ismeretlenség homályában“ Tizenöt hónapra ítélték a csehek Arady Zsoltot A magyar faj hazaszeretete és katonai szelleme győzött Limanovánál Szerdán választ Románia A Külügyi Társaság ünnepelte Apponyi Albert grófot és Berzeviczy Albertet A demokraták bizalmatlansági indítványt tesznek a tanács ellen Popovics Sándor a konjunktúra-kutatás jelentőségéről Ahol megalapozzák a magyar búza jövőjét Szász Elek védője felmentő Ítéletet kért Röntgennel meg lehet vizsgálni még a repülőgép biztonságát is Előadás Budapest fürdővárosról Jurányi Miklós: A házbér-talány Pilisvörösvárról hétezer bányamunkás indult el Budapestre, hogy a kormány védelmét kérje bérharca ügyében. Nem forradalmat, nem lázadást akartak, hanem védelmet és kenyeret. Mellékes, hogy a szociáldemokrata képviselő urak ott teremtek az előrehömpölygő menet élén, mert ezeket a munkásokat, akik a választáson a szociáldemokrata jelölt ellen szavaztak, a bizalom vezette Vass miniszter elé. A népjólétügyi miniszter ezúttal is pontosan eltalálta azt a hangot és helyes álláspontot, amelyet a kormány iránt egyaránt hatalommal viseltető munka és tőke harcában elfoglalnia kell. A munkát fel kell venni, a tőkének méltányosságot kell tanúsítani, viszont nem szabad többet követelni a tőkétől, mint ameny Snyit teljesíteni lehet. A föld méhében elrejtett szén nem egyenlő értékű, nem egyenlően hasznosítható, tehát nem lehet egyenlő a különböző bányavállalkozások terhe, kötelezettsége sem. Emberileg mélységesen szomorú a bányászok nélkülözése, de ép olyan szomorú, hogy a tőke is nélkülözni kénytelen s annál inkább érzi ezt a nélkülözést, minél tovább tart a sztrájk, minél nehezebb a verseny. Pilisvörösvár hegyeiben rejtőző szén nem versenyezhet a kiváló fekete szenekkel, tehát ugyanolyan terheket viselni is képtelen. A megoldás a középúton van: a tőke, a szén viseljen annyi terhet, amenynyit viselhet, mert mégis a fő az ember, a munkás engedjen követeléséből amenynyit engedhet, mert a fő mégis a munka, amely egyedül adhat az embernek kenyeret. Hatvanmilliós vers szinte hihetetlenül hangzik, hogy ilyen is lehet. Pedig csaknem annyit, 4700 pengőt adtak egy akción egyetlen költeményért. Igaz, hogy ezt a költeményt Petőfi Sándor irta. A nagy költő saját kezeírása volt s egy olyan költeménye volt a halhatatlan magyar lírikusnak, a világirodalom egyik elismert nagyságának, amelyet nem ismert eddig a világ. Kincset jelent nekünk és az egész művelt emberiségnek ez az ismeretlen Petőfi-vers. Legalább egyetlen, gyémánt abból a mérhetetlen bányából, amely az élete tavaszán eltűnt költő lelkében kiaknázatlan maradt. Ajándék, megbecsülhetetlen érték az egész magyarság számára attól a költőtől, akitől még annyit kellett volna kapnunk s akitől most boldogan kapjuk ezt a késett virágot. Olyan költőnél, akinek egy hosszú élet áldása lehetővé tette, hogy csaknem minden versét megírja, talán nem jelentene olyan sokat egy ismeretlen vers felfedezése, mint annál a poétánknál, aki rövid pályáján csak nagyon kevés versét hagyja ránk örökségül. Mennyire értékelte ezt az ismeretlen Petőfi-verset a magyar gyűjtő szenvedély, az is bizonyítja, hogy az aukción a mai súlyos viszonyok közt is 4700 pengőig verték fel az árát. Ez nem annyit jelent, hogy a vers ennyit ér. Pénzben ki sem fejezhető az értéke. De ■jellemző, hogy milyen pénzáldozatot hoztak ennek a kéziratnak a megszerzéséért. Verseny folyt érte. Sokan meg akarták szerezni. Mi csak örülünk annak, hogy nem került magántulajdonba. Az Akadémia szerezte meg s így ez a nagy nemzeti kincs örökre a nemzet közkincse marad. Luganoban a külügyminiszterek zárt ajtók mögött tárgyalják a fontos kérdéseket Mussolini bizalmasa megbeszéléseket folytat Upland Arisztiddel Lugano, december 11. (A Nemzeti Újság tudósítójának jelentése.) Hiába hirdetik a Kursalon előcsarnokában elhelyezett statisztikai kimutatások, hogy egész Svájcban Luganonak van a legenyhébb éghajlata és hogy itt élvezik évente a legtöbb napsütést, az időjárás rácáfol a statisztikára. Amióta a múlt hét végén megérkeztek a külföldi delegátusok, állandóan rossz az idő. Az égboltot felhők takarják és a várost környező hegyeken az éjjel ismét havazott. Lugano aligha számíthat arra, hogy még egyszer falai között láthassa a népszövetségi tanácsot. A sokadalom valószínűleg nem tart a hét végénél tovább, mert a tanács napirendjén levő kérdések — a lengyel-litván ügyet kivéve — csak mérsékelten érdeklik úgy a delegátusokat, mint a külföldi nagyközönségét?Nincs is iilm... .■ belépőjegyekért a tanács üléseire. A laptudósítók figyelmét azok a bizalmas megbeszélések kötik le, amelyeket a nagyhatalmak külügyminiszterei egymással folytatnak, amelyekről azonban pozitív értesülést szerezni majdnem lehetetlenség. Kétségtelen, hogy Briánidnak és Chamberlainnek Stresemann dr.-ral folytatott tanácskozásai a német jóvátételre és a Rajna-vidék kiürítésére vonatkoznak; az is valószínű, hogy a német külügyminiszter valami pozitív eredménnyel fog visszatérni Luganoból Berlinbe, különben nem képviselhetné kellő eréllyel a locarnoi politikát a birodalmi gyűlésben, de hogy miben fog engedni vagy könnyítést nyújtani Franciaország, azt senki nem tudhatja-Sok találgatásra szolgáltat okot, hogy ezúttal eljött a tanácsi összejövetelre Mussolini bizalmasa, Dino Grandi külügyi államtitkár, aki annak idején résztvett a locarnoi konferencián. Briand-nal folytatott megbeszélései után hire terjedt, hogy létre fog jönni a francia-olasz barátsági szerződés. Arról is beszélnek, hogy Mussolini esetleg még a tanácsülés tartamaalatt ellátogat Luganoba, ez azonban egyáltalán nem valószínű. ■ Általánosságban jó hatást keltett Chamberlainnek az angol hírlapírók előtt hétfőn tett az kijelentése, hogy semmiféle ok nincs pesszimizmusra , hogy a szeptemberben megállapított tervet föltétlenül végre fogják hajtani. Ez az ígéret a szakértő bizottság egybehívására vonatkozik, amely aj jóvátétel kérdésében fog jelentést tenni -a kormányoknak. A tanács zárt ülésen foglalkozott a délamerikai konfliktussal Lugano, december 11. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A tanács ma délelőtt nyilvános és utána zárt ülést tartott. Az utóbbin Bolívia és Paraguay viszályát tárgyalták néhány más üggyel együtt, s minthogy ebédidőig nem tudták a tanácskozást befejezni, délután fél 4-kor folytatták a zárt ülést. Ennek befejezte után a titkárság kiadta a közleményt a tanács részéről Bolíviába és Paraguayba menesztett táviratról. A nyilvános ülésen Quinones de Leon spanyol delegátus az egészségügyi bizottság munkálatairól, Durand kanadai megbízott az ópiumfogyasztással összefüggő kérdésekről tett jelentést. Briand a szellemi együttműködés nemzetközi bizottsága nevében a szellemi tulajdon védelméről terjesztett elő jelentést. A napirend utolsó pontja a népszövetségi rádióállomás ügye volt; az errevonatkozó előadói jelentést Zaleski lengyel delegátus terjesztette elő. A legközelebbi ülést a tanács holnap délelőtt egynegyed 11 órakor tartja. A nyilvános ülést követő zárt ülésen a tanács különböző népszövetségi költségvetési és adminisztrációs ügyeket intézett el Forughy perzsa delegátus előadása alapján, majd kinevezéseket és előléptetéseket határozott el a népszövetségi titkárság személyzetének státusában. Stresemann Grandival a jóvátételi probléma revíziójáról tárgyalt Lugano, december 11. Stresemann német külügyminiszter ma este egyórás tanácskozást folytatott Grandi helyettes slasz külügyi államtitkárral. A tanácskozások tárgya, hír szerint, az a kérdés volt, milyen magatartást tanúsít Olaszomzág a jóvátételi probléma revíziója ügyében. Különböző gazdaságpolitikai kérdések is szóba kerültek. Stresemann a mai nap folyamán sem tudta viszonozni Brrind és Chamberlain látogatását, minthogy a francia és angol külügyminisztert teljesen lefoglalták a népszövetségi tanács bizalmas tárgyalásai. Grandi látogatása szintén megakadályozta Stresemannt a látogatások viszonzásában. Tíz angol-francia flottaegyezmény is szóba kerül Lugano, december 1. Azzal a körülménnyel kapcsolatban, hogy a luganoi angol és francia delegáció tagjai között feltűnően sok katonai szakértő van, oly verziók kerültek forgalomba, hogy az angol és francia megbízottak a luganoi tanácskozások alkalmából az angol—francia flottaegyezmény ügyében átnyújtott legutóbbi Kellogyjegyzékre is válaszolni fognak. A válasz megszövegezéséhez természetesen katonai szakértőkre is szükség van. Az amerikai kormánynak küldendő jegyzék, bír szerint, meg fogja ismételni némileg módosított formában a régebbi kompromiszszumos javaslatokat. Lapunk mai száma 16 fillér rr. ...................... rift...........- -A párt és a párbérváltságról Írta: Rusztek Károly, kir. tanfelügyelő A római katolikus egyházat, a írtakét és az érdekelt javadalmasokat egyaránt súlyos helyzet elé állította egy a párbérre és deputátumra vonatkozóan a közelmúltban kiadott belügyminiszteri rendelet, amellett hogy újból előtérbe tolta ezt a régen megoldásra váró, de ideiglenesen és a legtöbb helyen egyelőre legalább már nyugvópontra jutott nehéz kérdést. A szó alatti rendelkezés ugyanis megállapításával annak, hogy a párbér és egyházi deputátum mint a híveknek az egyházzal szemben fennálló kötelezettségei a politikai község költségvetéseinek keretein kívül állanak, annak kivetése és beszedése az egyház feladata: a róm. kat. lelkészeknek és tanítóknak párbér- és deputátum-váltság címén a község költségvetésében a megkötött szerződések alapján felvett illetményeit töröltette és az 1928. január 1-e óta e címen már felvett összegek visszafizetését rendelte el Nem akadémikus vitát akarok provokálni és nem vitatni kívánom azt a tradicionális jogot, mely szerint párbér- és deputátum-ügyben az intézkedés az egyházak főkegyurát illeti, aki ebben való jogát és főfelügyeletét a kifejtett gyakorlat szerint a vallás- és közoktatásügyi miniszter útján gyakorolja, hanem bizonyításával annak, hogy vannak esetek és körülmények, amelyekben és amikor a párbér és deputátum a politikai községek költségvetésében jogszerűen foglal helyet, különösképenszóvá akarom tenni azt a lehetetlen és tarthatatlan állapotot, amelyet a fenti intézkedés az országban mindenütt ott teremtett, ahol a párbér és deputátum a javadalmak kisebb-nagyobb részét képezik. Mindenekelőtt utalok arra, hogy elvi döntések szerint a községi költségvetés kapcsán vegyes felügyeleti szempontból párbér- és deputátum-ügyben az intézkedés a belügyminisztériumot csak akkor illetheti meg, ha a község az egyházzal szemben egy új, olyan kötelezettséget és terhet vállal, amely jogilag nem kötelezi. És bár ilyen esetben a belügyminisztérium töröltetheti a községi költségvetésből az abba minden jogkötelezettség nélkül beállított párbért és deputátumot, a vallás- és közoktatásügyi minisztérium 1907-ben mégis szükségesnek látta megjegyezni, hogy „a belügyminisztérium elvi szempontból nem szokott kifogást emelni, ha például a község saját vagyonfelügyeleti hatóságának jóváhagyása mellett párbérmegváltás tárgyában saját megterhelésével határoz“. Tehát az eddigi jogszokás és gyakorlat szerint még az ilyeímeken önként vállalt megterhelés esetében sem emeltetett kifogás. Most pedig még akkor is, amikor nem önként vállalt megterhelésről, hanem jogilag fennálló községi kötelezettségről van szó, töröltetni rendeltetnek az ily címeken felvett illetmények. Köztudomás szerint párbér- és deputátumváltság fizetésére kötelezheti a községet a canonica visitatio, az azóta szabályszerűen kötött szerződés, avagy mind a kettő. A canonica visitatiok úgy az egyházi, mint a világi hatóságok részéről jóváhagyott szerződés jellegével bíró okmányok, amelyek mint kétoldalú szerződések egyoldalúlag az egyik fél által sem bonthatók fel, de nem különösen a másik fél hátrányára. A canonica visitation kivált de a törvényes formák mellett a község és javadalmasok között létrejött szerződések kötelező erejének bizonyítása igazán felesleges. Felesleges annál is inkább, mivel