Nemzeti Ujság, 1929. február (11. évfolyam, 27-49. szám)
1929-02-01 / 27. szám
o ■ban nem érzi a társadalom megértő szeretetét, pártoló szívét, nem részesül eléggé a gazdasági élet vezetőinek, az ipari és kereskedelmi munkaadóknak feléje hajló megértésében, úgyszólván semmi társadalmi szeretetben és megértésben nincsen része, egészségügye, élelmezési viszonyai, lakása, ruházkodása sokszor a legelemibb emberi követelményeknek sem felel meg. Emiatt ez a testileg elgyöngült, sokszor erején felül kihasznált, lelkileg elhagyott és elhanyagolt iparosifjúság nemcsak a testi betegségeknek, hanem a társadalomromboló lelki fertőzés veszélyeinek is fokozottabban ki van téve, mint a magyar ifjúság többi része, úgy hogy ennek a tanoncifjúságnak társadalmi felkarolása, a szociális védelmének minél teljesebb és hatásosabb kiépítése legsürgősebb feladataink közé tartozik és a legfontosabb társadalompolitikai tennivalók egyike. S mégis, ezek ellenére is hiába keressük azokat az átfogó, tervszerűen átgondolt törekvéseket a magyar társadalomban, amelyek szeretettel igyekeznének valamit enyhíteni a tanoncsíjuig messze kiható, sokszor elviselhetetlen szociális helyzetén. A fővárosi munkaközvetítés szervezetei évek óta panaszolják a fővárosi tanonchiányt és mégsem történik semmi, még a bajok okának kiderítésére sem. A vidéken felserdülő ifjúság a háború befejezése óta nem tud elhelyezkedni a főváros v iparosműhelyeiben, mert nem kap sehol ellátásos helyet, lakást, élelmezést, minthogy a munkaadók gazdasági helyzete nem engedi meg ilyen ellátást biztosító tanonchelyek felkínálását. Emiatt a vidékről a fővárosba vándorló munkásifjúság — ha egyáltalában el tud helyezkedni valamelyik szakmában — sokszor a legkétségbeejtőbb egészségügyi, erkölcsi és szociális helyzetben tölti tanoncidejét a fővárosban anélkül, hogy bárki is legcsekélyebb mértékben törődne sorsuk, szociális helyzetük alakulásával. Évente mintegy húszezer iparos- és kereskedőtanáa dolgozik a főváros ipari munkahelyein s ennek a nagy tömegnek alig egy százaléka az, amelyik kielégítő egészségügyi és morális miliőben nő fel azokban a tanoncotthonokban, amelyeket főleg katolikus egyházi szervezetek tartanak fenn, eléggé nem dicsérhető áldozatkészséggel és szociális érzékkel. Ilyen tanoncotthonokat kellene minél nagyobb számban létesíteni, elsősorban a fővárosban, amelyek nemcsak lakóhelyei, testi otthonai, hanem lelki művelődésük, valláserkölcsi nevelésük, nemes szórakozásuknak központjai is lennének a tanoncoknak. Tanoncvédelmünk, tanoncifjúságunk gondozása, testi-lelki ápolása az egyébként is hiányos törvényhozási intézkedések mellett sem kielégítő tehát. A törvények által kiépített tanoncoktatási, tanoncnevelési és tanoncvédelmi intézkedések és intézmények hatását társadalmi uton is tovább kell fejleszteni s erre a nagyjelentőségű társadalmi feladatra vállalkozik most az Alföldi Magyar Közművelődési Egyesület, amelynek elnöksége elhatározta, hogy elsőnek áll élére a magyar tanoncifjúság sorsát felkaroló országos tanoncnevelési mozgalomnak, amelynek legfőbb célja, hogy következetes és kitartó propagandával biztosítsa a legelemibb életszínvonalat s legalább némileg megnyugtató szociális helyzetet a most mindenfelől elhagyatott, védtelen magyar tanoncifjaságnak s ezáltal is minél műveltebb, megelégedettebb iparosókat és kereskedőket neveljen a magyar gazdasági életnek. Az Alföldi Magyar Közművelődési Egyesület ebben a nemes törekvésű társadalmi akciójában számít az iparos- és kereskedőtársadalom megnyerésére, az ipari és kereskedelmi érdekképviseletek, testületek, kamarák, a vállalatok, az állam, a törvényhatóságok, községek és városok erkölcsi pártolására és támogatására és bízik abban, hogy akciója a magyar társadalom legszélesebb rétegeiben is megértésre talál NEMZETI ÚJSÁG Péntek, 1925) február 1 A Képviselőház ülése Mmmmmmmmam+mmmmmmmmmmrn n Versenyképes borokat kell termelnünk A borkereskedők használtan ki a magyar bor kedvező Konjunkulláját — Miniszteri biztos a Tokajvidék megmentésére Megint házszabályvitát rendeztek a szocialisták .A Nemzeti Újság tudósítójától. A képviselőház csütörtöki ülését Puky Endre háromnegyed tizenegy órakor nyitotta meg. A jegyzőkönyv hitelesítése után Györki Imre a jegyzőkönyvhitelesítéshez s a házszabályokhoz kért szót. Puky Endre elnök a jegyzőkönyv hitelesítéshez megadta a szólás jogát. Györki Imre azt vitatta, hogy a szerdai ülés berekesztése puccsszerűen történt. Elnök: Visszautasítom ezt a kijelentést, mert ez sértő és megalázó. (ügy van! Úgy van! a jobboldalon.) Györki Imre: Hárman is jelentkeztünk szólásra de elütöttek bennünket. A szociáldemokraták csak úgy járulhatnak hozzá a jegyzetkönyvhitelesítéshez, ha pótolják a hiányokat. Jánossy Gábor: Az ülésen végig jelen voltam s állítom, hogy a jegyzőkönyv mindenben megfelel a valóságnak és hűen adja vissza az eseményeket. Egy hang a szocialistáknál: Ami megtörtént, az nincs benne, ami nem történt meg, az benne van. Jánossy Gábor: Azt nem lehet bevenni a jegyzőkönyvbe, hogy egy képviselő mikor tüsszentette el magát. Jánossy Gábornak erre a kijelentésére a jobboldalon élénk derültség keletkezett, a szocialisták pedig óriási lármába törtek ki. Elnök: Megállapítom, hogy mindaz benne van a jegyzőkönyvben, amit a házszabályok előírnak. Az ülés berekesztése házszabályszerűen történt. A Ház nagy többsége hitelesítette a jegyzőkönyvet, majd a Ház áttért a bortörvényjavaslat tárgyalására. Szabó Iván a szőlőtermelésre alkalmas kecskeméti és ceglédi területek szőlővel való beültetését kérte. A javaslatot elfogadta. Erődy-Harrach Tihamér sürgette a szőlőbirtokosok hite,problémájának a megoldását. A borexport körül súlyos hibák vannak. Hollandiában például romlott tokaji bort adtak el. A borkivitelt a földmivelésügyi miniszternek kell irányítania. Nagyon helyes, hogy közraktárakat létesítenek szőlősgazdák számára. A javaslatot elfogadta. Udvardy János a homoki bor kérdéséről beszélt. A sör fogyasztásának terjeszkedését meg kell akadályozni azáltal, hogy a boradót csökkentjük. A javaslatot elfogadta. Patacsy Dénes: A borfogyasztási adó súlyos terhe ellen kell küzdeni. Kiss István köszönetet mondott a miniszternek az borértékesítés körüli fáradozásáért. A javaslatot elfogadta. Puky Endre elnök napirendi javaslatot tett, amely szerint a Ház pénteken tartsa ülését s napirendjére a bortörvény folytatólagos tárgyalását, a statisztikai szolgálatról szóló törvényjavaslatot s a mentelmi ügyeket tűzték ki. A Ház a napirendet egyhangúlag elfogadta. A szocialistái okvetetlenkedése Puky Endre elnök már fel akarta függeszteni az ülést, mikor Györki Imre a házszabályokhoz kért szót. Azt fejtegette, hogy az elnök rosszul interpretálta a házszabályokat, amikor szerdán éjjel 13 órakor berekesztette az ülést s nem adott módot arra, hogy az interpellációkat elmondhassák. Felkiáltások a jobboldalon: Senki se ütötte el önöket az interpelláció jogától! Mit okoskodik? Maguk vannak ellene a túlórázásnak! (Derültség.) Esztergályos János: Bejegyeztünk néhány interpellációt. (Viharos derültség) Felkiáltások a jobboldalon: Jónéhányat. Esztergályos János: Az elnök lehetetlenné tette, hogy interpellációinkat elmondhassuk. Az elnökség megsértette a házszabályokat. A jobboldal ezekre a szavakra harsány éljenzésben tört ki és lelkesen megtapsolja az elnökit. Farkas István szintén az elnökség eljárását kifogásolta a szerdai ülés berekesztése miatt. Puky Endre alelnök: A házszabályok világosan kimondják, hogy szerda és szombat az interpellációs nap, logikus tehát, hogy csütörtökön nem lehet interpellálni. Senki nálam jobban nem tiszteli a szólásszabadságot s megállapíthatom, hogy tegnap 26 interpelláció hangzott el s csaknem ugyanennyire a miniszteri válasz. Minden képviselővel szemben a házszabályok szerint és lelkiismeretem szavára hallgatva érvényesítem elnöki jogomat és kötelességemet. A jobboldal nagy tetszéssel és tapssal fogadta az elnök enunerációját, mire az elnök háromnegyed három órakor az ülést berekesztette. Tavaly óta megnégyszereződött a borexport A vita bezárása után Mayer János földmívelésügyi miniszter válaszol az elhangzott beszédekre. " A mai nehéz értékesítési viszonyok mellett gondolni kell arra, vajjon megengedjék-e a szokványminőség telepítését, vagy pedig csak a versenyképes fajták telepítését engedjék-e meg. Mayer János ezután részletesen válaszolt a felszólalásokra és kijelentette, hogy a nemrégiben hozott bortörvények eredményezték azt, hogyZS-ben a tavalyi évhez képest megnégyszereződött az export és remélhető, hogy ennek a javaslatnak hatására még borkivitelünk emelkedni fog. A borfogyasztási adó eltörlése súlyos pénzügyi probléma. A megoldás egyik módja az volna, ha a kormány export céljaira a minisztérium rendelkezésére bocsátana bizonyos összegeket és így az adójövedelem közvetlen visszakerülne a termelőkhöz. Többen szóvátették, hogy a tokaji bort hamisítják. A külföldiek a valódi tokaji bort „i“-betűvel, a hamisítottat ipszilonnal jelzik. Most ekörül folyik a vita. S remélhető, hogy a visszásságokat meg lehet szüntetni. A gyógyborokkal kapcsolatban a népjóléti minisztériumnak az volt a kívánsága, hogy azokat csak gyógyszertárakban lehessen árusítani. A tokaji bort azonban ezentúl is a rendes forgalom keretén belül lehet piacra hozni, mert nem minden tokaji bor gyógybor. A szövetkezeti pincék létesítéséről felvetett gondolatot örömmel fogadta és ígéretet tett arra, hogy az ország több pontján létesít ilyen pincéket. A külföldi borházak — folytatta beszédét a miniszter — egy csapásra megnyerték a külföldi piacokat a magyar bor számára és a borkereskedelem feladata, hogy a kedvező helyzetet kiaknázza. Tokajhegyalja megmentése Mayer János ezután a tokaji bor és a tokaji hegyvidék védelmének kérdésével foglalkozott. Tokaj Hegyalja megmentésére miniszteri biztost rendelt fel. A miniszteri biztosság adminisztrációját a tarcali vincellériskola végzi. Versenyképes borokat kell termelnie Magyarországnak, hogy a külföldi piacot megnyerje. Puky Endre elnök figyelmeztette a minisztert, hogy a tanácskozásra szánt idő lejárt s ezért fejezze be beszédét. Mayer János röviden megjegyezte ezután, hogy a javaslat könnyítéseket tartagat a bortermelők részére és kéri ennek elfogadását (Taps a jobboldalon és a középen.) Részleteiben is elfogadták a bizottságon a fürdőügyi javaslatot A képviselőház egyesített bizottságai ma délután tartott ülésükön folytatták a gyógyfürdő-törvényjavaslat részletes vitáját. Wolff Károly indítványára a bizottság új szakaszt vett fel a javaslatba (új 40. szakaszt), amely a gyógyfürdőt bérlők és a bérbeadók között rendezi a jogviszonyt arra az esetre, ha hatósági rendelkezés következtében nagyobb jelentőségű beruházások történtek a fürdőben. Ilyen esetben ugyanis — amennyiben a szerződés másképp nem rendelkezik — a bíróság dönti el, hogy a beruházások következtében az egyik fél a méltányosság ellenére jelentékeny kárt szenved, a másik pedig jelentékeny anyagi előnyhöz jut, vájjon a beruházások értéke méltányosan megosztassék-e a két fél között, vagy pedig az egyik fél a kár kiegyenlítése mellett a szerződéstől visszaléphet-e. Az új 4. szakasznál a bizottság elfogadta Wolff Károly indítványát, mely szerint Budapest székesfőváros részéről az Országos Társadalombiztosító Intézet és a Magánalkalmazottak Biztosító Intézete, valamint az Országos Közegészségi Tanács kijelölése alapján több tag is kinevezhető legyen az országos forrás- és fürdőügyi bizottságba. Az idevonatkozó miniszteri rendelet e tekintetben rendelkezést fog tartalmazni. A 43. szakasz a javaslat rendelkezésével szemben a 15 évre tervezett adómentességi kedvezményt 70 évben állapítja meg azokra a vállalatokra vonatkozólag, amelyek a jelen törvény hatálybalépése után jelentékeny beruházásokat létesítenek. Az uj 11. szál,asz parancsolólag mondja ki, hogy a gyógy- és üdülőhelyeken távbeszélőállomást kell felszerelni. Az új 46. szakaszban a népjóléti minisztérium Herczegh Béla indítványára felhatalmazást kap, hogy a városokat és községeket a szükséghez képest népfürdők létesítésére és fentartására kötelezhesse. Az új 54. szakaszban a kihágásra vonatkozó rendelkezéseknél az előadó javaslatára a bizottság a sajtó védelme érdekében módosítást fogadott el, amely szerint a sajtótörvénynek az eljárásra és a fokozatos felelősségre vonatkozó rendelkezései ezekben az ügyekben nem nyernek alkalmazást. Ezzel a bizottság a javaslatot részleteiben is elfogadta. •• Az ügyvédi kamara választása hat napig fog tartani A kamarai vezetőség cáfol, az ellenzéki csoport bizakodik Az Ügyvédi Kamara tisztújító közgyűlését — mint ismeretes — február 2-án délelőtt 18 órakor tartja meg. A szavazás február 2-től február 7-ig tart, naponként délelőtt fél 10 órától délután fél 2 óráig lehet szavazni Február 7-én, csütörtökön délután fél 2 órakor lezárják a szavazást és nyomban megkezdik a szavazatok összeszámlálását. A választási agitáció természetesen változatlan hevességgel folyik. Az egyesült ellenzék többségre számít, mert a súlyos gazdasági helyzetet már a kar legszélesebb rétegei megérzik, ami ellenzéki hangulatot teremt és mert" sokan az ellenzék teljes győzelmétől várják azt, hogy az ügyvéd-képviselők támogatásával sikerülni fog rövid időn belül lényegesen megjavítani a kar gazdasági helyzetét és elérni a jóléti intézmények hathatós támogatását. A választási korteskedéssel kapcsolatban «■’, ügyvédi kamara a következő sorok közlését kéri: KA választási mozgalmak során egyess tudósítások szerint felhozták, hogy kérvény adatott be az igazságügyminiszterhez aziránt, hogy ügyvédek a „Társadalombiztosítóval és a gyufaággyal“ kapcsolatos munkálatok körül elhelyezést nyerjenek, hogy a kérvényt a kamarához véleményezés végett leküllötték és hogy az ügyvédi kamara akadályozta meg, hogy egy nagy sereg ügyvéd kenyérhez jusson. Minthogy ez az Állítás a kiadott cáfolat ellenére is felmerült, az ügyvédi kamara elnöke hivatalos értesítést kért a m. kir. igazságügyminisztériumtól a szóban lévő beadványra nézve. Az Igazságügyminisztérium válaszamost érkezett le 1811—1929. L M. VIEL száki alatt a kamara elnökéhez és ez a leirat igy hangzik: .JBlatner Mór dr. budapesti ügyvédnek az ügyvédek foglalkoztatása tárgyában állítólag előterjesztett kérelmére nézve értesítem Méltóságodat, hogy ilyen beadvány az igazság,ügy-minisztériumban vezetett kezelési könyvek szerint ide nem érkezett és így a budapesti ügyvédi kamarához véleményezés végett nem is volt r-küldhető. Budapest, 1929. évi január hó 81. napján. A miniszter, helyett: Séthy a 1. államtitkár.“ Óriási úttevéspanama Cyprus szigetén Az okmányhamisító banda százszámra gyártotta a hamis angol útleveleket London, Január 8. A cypruszi angol hatóságok óriási arányú útlevélpanamát lepleztek le. Cyprus szigetén tegnap letartóztattak három embert, akiket a legrövidebb útán bíróság elé állítanak. Angol útleveleket hamisítottak, amelyeket Egyiptomban adtak el harminctól ötszáz fontsterlingig terjedő összegek ellenében. Az útlevélhamisítási panama háttere a következő: Egyiptomban igen sok török és görög él, akik ugyan nem egyiptomi állampolgárok, de már évtizedek óta Egyiptomban bírnak illetőséggel, amiért is az egyiptomi kormány egyik legutóbbi kiradott rendeletében kimondotta, hogy a tíz évnél hosszabb idő óta Egyiptomban élő török és görög állampolgárok szintén kötelesek katonai szolgálatot teljesíteni az egyiptomi hadseregben. A törökök és görögök erre oly módon próbáltak kibújni a katonai szolgálat alól, hogy angol állampolgároknak vallották magukat, minthogy azonban legtöbbjük nem tudott angolul, Cyprust nevezték meg szülőhazájuknak. Cyprus néhány évtized óta angol terület és ezen az alapon a szóbanforgó katonaköteles férfiak arra a gondolatra jutottak, hogy angol útlevelet szereznek maguknak Cyprusban. Legitim után ez természetesen nem ment, akadt azonban Cyprus fővárosában, Licessiában egy többtagú okmányhamisító banda, amely vállalta a hamis útlevelek megszerzését Az egyiptomi hatóságok el is ismerték a hamis útleveleket és a botrány talán sohasem pattant volna ki, ha nem vesztek volna össze az útlevélhemisító banda tagjai a hamis útleveleket vásárló törökökkel és görögökkel Az összevesző következménye bizalmas feljelentés lett, amely azután lerántotta a leplet a panamáról. Egyiptomban számos letartóztatást várnak. BÚTOR HITEL -CORW!H.39