Nemzeti Ujság, 1929. március (11. évfolyam, 50-73. szám)

1929-03-01 / 50. szám

3 látszik, hogy a tervet a jog szerint gon­dolkozó kanadai ember proponálja, kinek halvány fogalma sem lehet az új európai államok kormányainak módszeréről. De végtére is ez az út csak az első kísérlet lesz, ezzel nincs elvágva a Nemzetek Szövetségéhez vezető út sem, tehát Dan­­durand indítványa a petíció elintézését bizonyos feltételek mellett biztosítja. De ha visszaemlékezünk, hogy milyen visszautasításra talált annak idején Ap­­ponyi Albert gróf tapintatos fellépése a kisebbségi panaszok elintézésének dolgá­ban, akkor valami nagy reménységeket nem fűzhetünk ahhoz, hogy a márciusi ülés már meg is fogja találni az elinté­zés módját Minthogy nem akarja meg­találni, természetes, hogy a halogatás jól kipróbált taktikájához fog nyúlni és legjobb esetben valami bizottságot fog kiküldeni a kérdés tanulmányozására és megoldására. Sokan abban reményked­nek, hogy talán már most megalakul a Nemzetek Szövetségében az az állandó bizottság, melynek kizárólagos ügyköre a kisebbségi kérdés lesz, de még ez esetben is nagy kérdés, hogy mikor jut el ez a bizottság odáig, hogy rendes szabályzato­kat fogadtat el a kisebbségi kérdések, pa­naszok mikénti elintézéséről. Úgy látom, maguk az elsősorban érdekelt kisebbsé­gek se reménykednek vérmesen. Alig hi­szik, hogy ezúttal a bizottság Rubaonját már által is ugorja a kisebbségi kérdés. Mindazonáltal nem lehet a dolgok ha­ladását nem látni abban is, hogy a­­ ki­sebbségi kérdés idáig jutott, mikor so­kan a szerződéseket magukat sírgödrök­­nek szánták, melyekbe nemzettöredékeket temettek el Nem, ennyire nem vagyunk. És mindenesetre a legfőbb törekvés az legyen a magyar kormány részéről is, hogy megteremtessék valami gyakorlati mód, melyen a már létező szerződések betartása szorgalmazható, ellenőrizhető legyen, hogy legalább a már létező anyagi kisebbségi jog érvényesülhessen. Ma az állandó kisebbségi sérelmek orvoslása sokkal fontosabb, mint hogy a kisebbségi kérdés egész nemzetközi, jogi komple­xuma feleltessék és diszkusszió tárgyává tétessék. A teljes megoldására úgy sincs kilátás, hiszen még a panaszokban való eljárási mód megállapítására és a tény­leges jogsérelmek megszüntetésére is hal­vány a reménység. Ezért még egy bizott­ság (állandó vagy tanulmányozó bizott­ság) esetleges kiküldésénél is arra kell a súlyt fektetni, hogy a kisebbségi petí­ciókban az eljárást fixírozzák és elintézé­süket biztosítsák. Kiszélesítik a Nürnberg és Budapest közötti kapcsolatot Nürnberg, február 28. Az Operaház karszemélyzete délelőtt 11 óra 30 perckor visszautazott Budapestre. Ugyanezzel a vonattal utazott vissza Déry Béla, a Nemzeti Szalon igazgatója is, akit távirattal hívtak Budapestre. Az Operaház magánénekesei este hagyják el Nürnber­get. Este a Turandot előadása után a nürnbergi szólisták a magyar Operaház szólistáinak, a nürnbergi kar­személyzet pedig a magyar ka­rszemély­­zet tiszteletére vacsorát adott, amely a reggeli órákig tartott. Az előbb említett összejövetelen Rakovszky Iván volt mi­niszter és Kertész K. Róbert h. államtit­kár is résztvett. Délben Luppe Hermann dr. főpolgármester a kiküldött magyar személyiségeket ezüstkört ebéden látta vendégül.* Az Idegenforgalmi Szövetség és Buda­pest székesfőváros idegenforgalmi hiva­tala Nürnbergben a Magyar Hét alkal­mából tárgyalásokat folytatott abban az irányban, hogy a most megerősített kap­csolatok a jövőben sem lazuljanak meg és nagyobb arányú kölcsönös látogatásokban ..jussanak kifejezésre. A kölcsönös idegen­forgalom élénkítésének kérdésében ma délelőtt értekezlet volt, amelyen egyrészt Nürnberg és Budapest, de Bajorország és Magyarország nagyobb, esetleges csopor­tos idegen­forgalmának megszervezéséről volt szó. Ezen az értekezleten elhatároz­ták, hogy már húsvétcra, de legkésőbb pünkösdre Nürnbergből és Bajorország-­ból nagyobb csoport érdeklődő számára társaskirándulást rendeznek Budapestre és Magyarország érdekes pontjainak meg­tekintésére. Az ősszel Budapesten rende­zendő ,"Nürnbergi Hét"-re pedig a most nagyjában kidolgozott tervek szerint nemcsak a szereplők jönnének el, hanem nagyobb kiránduló csoport is. Eladó üzlet!­­A Belváros előkelő helyén, régi, rentábilis, nő által is vezethető üzlet árukészlettel, berendezéssel együtt betegség miatt eladó. Szükséges tőke P 8000. — Közvetlen reflekttusok k­ínat „Női luxuscikk” jeligére a földadóba. NEMZETI ÚJSÁG Péntek, 1929 március 1. Az Ottokár-templom a magyar katolicizmus nagy ügye ... « Megindul az országos adakozás Azt a nagy sze­retetet, amellyel Székesfehér­vár szívébe zárta Prohászka Ottokár emléke­zetét, semmi sem bizonyítja annyira, mint az a hir, amelyet a Nemzeti Újság közölt vasár­napi számában, hogy még ebben az évben megkezdik a Prohdszka-emléktemplom építé­sét. A­­Magasságok felé­ törő lángelmének s a „Diadalmas világnézet" költőjének valóban nem is lehet szebb emléket állítani, mint egy emléktemplomot, amelynek magasba szökő ívei, színes ablakai, aranyos oltárai között ott­ fog élni, időtlen időkig, a katolikus újjáéledés „zengő hárfájának“ emlékezete. Az egész ország katolikusai úgy érzik azon­ban, hogy az emléktemplom nem kizárólag Székesfehérvár ügye. Hogy a templomot s a vele kapcsolatos plébániát és Imh­urházat Szé­kesfehérvár a városnak mely részében kívánja elhelyezni, ez a Város ügye, de maga a tem­plom országos ügy, annyiban, hogy orszá­gos gyűjtésből, minden katolikus magyar fil­léreiből kell felépülnie. Így gondolja ezt az „Ottokár-emléktemplom“ építő bizottsága is, amely az eddig összegyűlt 125.000 pengő ado­mány birtokában kiírta a tervpályázatot, mert jól tudta, hogy a még hiányzó hatalmas ösz­szeg az országos adakozásból s a már kilá­tásba helyezett segélyekből összegyűl, tehát e tekintetben mitől sem kell félnie. Shvoy Lajos megyéspüspök szavai szerint, nem pénzből, hanem lélekből épül föl Prohászka Ottokár emléktemploma. Ez a szép mondás igaz kell, hogy legyen abban az értelemben, hogy min­den adomány egy-egy magyar lélek építő­­erejét képviseli majd a templom köveiben és díszeiben. Az adakozók áldozatkészsége, szere­tete, hálája építi fel a templomot annak a férfiúnak emlékére, aki a magyarság számára egy zseni pazar kezével mérhetetlen szellemi kincseket, kultúrát, hitet, reményt adott. Az Ottokár-templom tehát országos kato­likus ügy. A katolicizmus ügye, hogy álljon a templom, hogy a templom stílusában, szépsé­gében a magyar katolicizmushoz s Ottokár püspök emlékezetéhez méltó legyen. Nagy nemzeti tragédiánk következménye­­képen viselnünk kell a szegénység terhét, de ha szegények vagyunk is, hálában, szeretet­­ben, szolidaritásban, jóságban gazdagoknak kell lennünk. Legalább annyira gazdagoknak kell lennünk, hogy a nagy célokat szolgálni tudjuk s hogy a jelen szenvedéseiben vigasz­taló tényekkel tudjunk feloldozást adni ön­magunknak. Ilyen vigasztaló tény lesz az Ottokár-emléktemplom sikeres gyűjtőakciója a magyar katolicizmus életében. Ez a tudat indította arra a Központi Sajtó­vállalatot is, hogy felajánlja két lapjának, a Nemzeti Újságnak és az Új Nemzedéknek közreműködését a gyűjtés érdekében. A beér­kezett adományokat azonnal továbbítjuk Szé­kesfehérvárra a templomépítő bizottsághoz. Az Ottokár-templom állni fog, emlékezetéül a nagy embernek, jelképéül a magyar hálának és szeretetnek s lélekkel a falak minden körében. Ötven százaléval emelkedett a fővárosi árvaszék ügyforgalma az utolsó békeév óta A tisztviselői létszám csökkentése miatt katasztrófá­is helyzetbe került az árvaszék , 122.586 aktát forgalmazott tavaly a hivatal és hét és félmilliós árvavagyont kezelt­ ­A Nemzeti Újság tudósítójától.) Ágos­ton Géza dr. árvaszéki elnök ma adta ki jelentését a székesfővárosi árvaszék 1928. évi működéséről A jelentés az árvaszék ügyforgalmának rendkívüli megnöveke­déséről számol be, amely­­ olyan nagy­arányú, hogy a redukált tisztviselői lét­szám mellett szinte katasztrofális hely­zetet teremtett a hivatal életében. A m­­últ esztendőben a székesfővárosi árvaszék 3247 vagyonos, 6150 vagyontalan, 1130 va­gyontalan kiskorút, 1138 vagyonos és 5187 vagyontalan gondnokoltat, 14.712 gyám­ság alatt álló vagyonos kiskorút és 33.091 gyámság alatt álló vagyontalan kiskorút tartott nyilván. A beérkezett ügydarabok száma 1928-ban 122.556 volt, ami az előző évhez viszonyítva, amikor 113.457 ügy volt, óriási emelkedést jelent Ez az ügy­forgalom 1020 óta állandó jellegű, úgy, hogy a hivatal munkatérbe több mint a felével haladja meg azt az ügyforgalmat, melyet az árvaszéknek a normális béke­időben, 1914 előtt kellett ellátnia. Az árva­széki elnök jelentése hangsúlyozza, hogy adminisztratív uton az ügyforgalom csökkentésére és az eljárás egyszerűsíté­­sére újabb lehetőség nincs, éppen ezért az állandóan munkával túlterhelt sze­mélyzet a rendkívüli módon megnöveke­dett feladatokat megfelelően elvégezni nem tudja. Az árvaszék vezetője azért most is megismétli azt az óhaját, hogy az árvaszéki előadók létszámát a törvény­hatósági bizottság emelje. Már évekkel ezelőtt kérte az árvaszék akkori elnöke a gyámhatósági gyermekvédelem kifejlesz­tése érdekében a létszámemelést, amely, ha annak idején megtörtént volna, nem következett volna be az a szinte katasz­­trófális helyzet, amelybe az árvaszék a létszámcsökkentésről szóló törvény és az ügyforgalom rendkívüli emelkedése foly­tán került Az árvaszék elnöke felelőssége tudatában ezúttal is nyomatékosan hang­súlyozza, hogy a tisztviselőszem­élyzet­ ki­egészítésére az á­rvaszék munkaképességé­nek biztosítása érdekében immár halaszt­hatatlan szükség van. A gyámpénztárban kezelt vagyon 1928. évben készpénzben 3.151.257 pengő, érték­papírban és ékszerben 4.284119 pengő. összesen 7.436.106 pengő, amely összeg­ az 1927. évi eredménnyel összevetve 29,8% növekedést mutat. A készpénzvagyonból jelzálogkölcsönökben 1.486.810 pengő, ér­tékpapírokban 6173 pengő és takarék­pénztári betétekben 1.523.740 peng­ő volt elhelyezve. A gyámpénztár, a gyámoltak és gondnokoltak készpénzvagyona után a múlt esztendő első felében 5.4, a második felében pedig 5.8% kamatot fizetett A gyermekvédelmi osztály ügyfor­galma a múlt évben 33.108 darab volt hatezerrel több, mint az előző évben. Hi­vatásos gyám gyámsága alatt álló gyer­mek 1918 december 31-én 3160 volt. A há­zasságon kívül szülő anyák legnagyobb része háztartási alkalmazott és helyét gyakran változtatja, ezért az ilyen gyer­mekek személyi felügyeletét igen sok esetben nem lehetett ellenőrizni. Sok gyermekkel az anya vidékre költözik és sajnos, a gyermekek egy része el is hal. Ez az oka annak, hogy a hivatalosan nyilvántartott 3160 gyámolt közül az év végén tényleg már csak 673 tartózkodott Budapesten. A 6­3 körül meghalt 93. ör­vendetes jelenség, hogy az itt lakó anyák nagyrészt saját gondozásukban tartják gyermeküket. A múlt esztendőben 323 gyermek örök­­befogadása ügyében indult meg az eljá­rás. Utólagos házasság útján törvényesí­tettek 54-et Az árvaszék nagy gondot fordított az erkölcsi romlásnak kitett és züllésnek indult kiskorúak védelmére is. A múlt évben 265 erkölcsi romlásnak ki­tett, vagy züllésnek kitett gyermek ügyében intézkedett, részben gyermek­­r­enhelyen, részben nevelőintézetben he­lyezte el őket | Legfőbb barát és­­| tanácsadó minden I keresztény házban p g| NEMZETI ÚJSÁG ■ Éji és az IS Hi­ffeil aa­ dgk p Görögország és Jugoszlávia megköti­ a barátsági szerződést Athén, február 28. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A kormány tegnap hivatalos közleményben tudatta, hogy a szalonikai kérdésben a megegyezés létrejött és a jegyzőkönyvet, amelyet a jugoszláv és görög megbízot­tak közösen szerkesztettek, holnap ter­jesztik aláírás céljából a jugoszláv kor­mány elé. A barátsági szerződés végleges szövege szintén elkészült, aláírása már­cius közepén történik. Andrássy Sándor gróf párttá győzött a K­MAC közgyűlésén — ♦a——— Az ellenzéki próbálkozás teljesen megsemmisült (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Csütörtökön délután 5 órakor tartották meg a Hungária- szálló fehértermében a Királyi Magyar Auto­mobil Club XXVIli. rendes közgyűlését. Mint ismeretes, a közgyűlést megelőzően a Club né­hány tagja ellenzéki mozgalmat indítot az el­nökség ellen, amely ellenzéki mozgalom később, sajnos, úgyszólván személyes élű harccá vált. Ezek az előzmények vonták maguk után azt, hogy a csütörtöki közgyűlés szokatlanul nagy számban gyűjtötte össze a KMAC legszámot­tevőbb és legtekintélyesebb tagjait Közel öt­százan jelentek meg az elnökség híveiként, szolidaritást vállalva a támadásokkal szemben. Andrássy Sándor gróf v. b. t. t, a KMAG elnöke nyitotta meg a közgyűlést. Az ellenzék részéről Szilágyi Lajos országgyűlési képvi­selő kompromisszumot ajánlott, azonban a köz­gyűlés elvetette indítványát és Hoyos Miksa gróf indítványára a szavazás mellett foglalt­ állást. Ennek az indítványnak a leszavazásá­nál négyszázan felül volt azoknak a száma, akik kárfelemeléssel demonstrálták az elnök­ség pártjának hatalmas többségét, míg a ki­sebbség ennek láttára csak nyolc szavazatot produkált. A közgyűlés szokványos napirendjét, a múlt évi jelentést, a zárszámadást, a felm­öntvényt ezután közfelkiáltással szavazta meg a köz­gyűlés, majd a szavazatszedő bizottsághoz já­rultak a jelenlevők. A szavazást megelőző említett napirend fo­lyamán több ízben lelkes ovációban részesítet­ték a jelenlévők Andrássy Sándor grófot és Csáthy Ottó Titusz dr.-t, a KMAC alelnökét, akinek a klubban kifejtett munkásságáért há­lálól az elnökség emlékplakettet nyújtott át. Tíz órára járt már az idő, amidőn Schimanek Emil műegyetemi tanár, választási elnök el­készült a többi szavazóbizottsági elnökök köz­reműködése mellett a szavazatok összeszámlá­­lásával. A választás eredménye a következő volt: Összesenn megjelent 482 ember, akik közül 419-en szavaztak. Az eredményből kitűnik, hogy az ellenzék körülbelül hatvan szavazatot jelentett, szemben a hivatalos vezetőség négy­százon felüli szavazatával. A legtöbb szavaza­tot ifj. Horthy István kapta, miután ő mind­két listán jelölve volt. A teljes, megválasztott választmányi lista a következő: Elnök: Andrássy Sándor gróf (411), másod­elnök: Belitska Sándor (410), alelnökük: Bláthy Ottó Titusz dr. (408), Pallavicini György őrgróf (408), Schimanek Emil (411). Választmányi tagok: Balázs Béla Hugó (396), Bárány Ervin (407), id. Csonka János (411), Cziráky József gróf (409), Báni Nándor (409), Delmár Tivadar (409), Delmár Walter (410), Dessewffy Aurél gróf (410), Dunckel Károly (409)­, Fabinyi Tihamér dr. (409), Frey Ede (398), Gschwindt Ernő (408), Hetecs Sándor (403), Horovitz György dr. (408), ifj. Horthy István (419), Horvátovich Ferenc (408), Jakab Tivadar (409), Jalsoviczky Sándor (410), Káldi Jenő (409), Károlyi Viktor gróf (411), Kienasse Ferenc (410), Kirsehner Béla (408), id. Krisz­­tinkovich Béla (411), Köpesdy Elemér (409), Landauer Edward dr. (393), La­uber Dersl (409), Lencz Albin (409), Lingel János (408), Neuhold Kornél (408), Píréz Bihari Jenő báró (411), Quittner Ervin (408), Beiman Gyula (395), Böck Béla (405), Böck István (402), Scheuer Róbert (407), Sissovics József (409), Schmalz József (439), Schmidt Gyula dr. (407), Stéger György dr. (411), Szabó Lajos min. tanácsos (410), Szilárd Béla (402), Teleky Já­nos gróf (411), Törs Tibor (409), Vay László gróf (411), Vay Miklós báró (410), Vermes® Gyula dr. (410), Vida Jenő (400), Weiss Alfonz báró (409), Wolfner András báró (411), Wolf­­ner László (410). Választmányi póttagok: vitéz Antal János, Bosnyák Iván, Cukor Kál­mán, Mocskonyi Ervin, Szmik Viktor, vitéz Térffy Gyula dr. Számvizsgáló bizottsági ta­gok: Leitner Jenő, Reiman Andor dr., Szigeti Andor. Számvizsgáló bizottsági póttag: Jakabfy Sándor. A nevek melletti számok a szavazatok meg­oszlását jelzik.

Next