Nemzeti Ujság, 1929. április (11. évfolyam, 74-97. szám)
1929-04-18 / 87. szám
Csütörtök, 1925 április 18. HÍREK is magyar Kék madár — Kodály Zoltán és a magyar ének — A legkülönbözőbb irodalmi és művészi körökben, sőt hivatalos fórumok előtt, miniszterelnökségen, külügyi és kultuszállamférfiak között, társadalmi egyesületek kebelében, a Nemzeti Szövetségnél évek óta tervezgetik, hogy valamiféle magyar kék madár-társulatot kellene szervezni, amely a magyar dal és magyar művészet szépségeivel járná a világot: ez volna a leghatásosabb propaganda a magyar lélek megismertetésére. Eddig hiába tervezgettek. Nincs anyag, nincs tradíció, nincs tákpénz, nincs rá ember, — azt mindenki érzi, hogy a gondolat gyönyörű, a hatása mérhetetlen volna. Európa felfedezné azt a rendkívüli külhírértéket, amelyet a magyar melós jelent, Európa felfedezné a magyar dalt, mint a negyvenes években az orosz irodalmat, — de a kivitelhez senki sem mert eddig hozzányúlni. Nos, aki vasárnap meghallgatta a Zeneakadémián Kodály Zoltán gyermekkórusait, az már többé neon aggódik azon, vájjon meg lehet-e csinálni a magyar Kék madár-társulatot. Nem mondom, hogy holnap, vagy jövő esztendőre, de bizonyos, hogy nem sok idő múlva magától életre kel és kiröpül a magyar Kék madár és pedig abból a fészekből, amelyet Kodály Zoltán és iskolája rakott össze az ősi magyar dalkincs foszlányaiból. Kodály Zoltánról nem lehet eleget beszélni. Nem tudok elképzelni embert, aki többet tett volna az igazi magyar lélek felfedezése körül, aki komolyabb, mélyebb, hatásosabb munkát végezne a magyar nacionalista törekvések terén. Forradalmár volt és ma vezére a győztes forradalomnak. Az ő érdeme, hogy megismerjük az ősi magyar nép dalolását. Egymaga megoldotta azt a kérdést, amit Liszt Ferenc felvetett, hogy van-e magyar zenei , a legnagyobb művészetpolitikus, az olasz művészet fasiszta risergimentójának vezéreinél is jelentékenyebb. Arról még nem tudni, hogy múló divat-e vagy sem. Kodály végérvényesen megalkotta az új magyar népi dal stílusát. Megvalósította, amiről államférfiak és publicisták még csak álmodoznak: a magyar föld, a vidék, az ősi talaj, a magyar erdők, mezők, vizek, pásztorgunyhók, a magyar csillagos éjszaka, a magyar tavasz atmoszféráját elhozta Pestre. Olyan széles kaput vágott a budapesti ember lelkén, hogy bőségesen és üdén és ellenállhatatlanul ömölhetik ide a falu költészete. És ömlik. Budapesti gyerekek éneklik a dalt és Budapest tombolva és ujjongva tapsolja. Nemsokára az egész világ szíve megdobban és idefigyel, hogy mit tudnak a magyarok olyant, amit eddig titokban tartottak. Biztos vagyok abban, hogy Kodály a gyermekkórusok után megszólaltatja azt a magyar dalt is, amelyet a legkulturáltabb kvartettek és kórusok, az előadóművészet legmagasabb virtuozitásával külföldre visznek. Képzeljük el azt a magyar kantátát, amelyet a doni kozákok kórusa interpretál. Magyar előadóművészekben nem volna hiány, karmesterekben sem. A partitúrát pedig megkomponálják Kodály és tanítványai. És a szöveg? Gondoljunk a Háry Jánosra, amely extázisba hozta Budapestet, s most,mint hallom, elragadta a Vértes-hegység tövében lakó csákvári parasztokat is, akik falusokbeli műkedvelők előadásában élvezték ezt a remekművet. Igen, az Operaház műsordarabját előadták a csákvári parasztlányok és parasztlegények. Hogyne! A magyar paraszt ehhez is ért, Justh Zsigmond a maga falujában, Pusztaszenttornyán Sophoklest, Shakespearet és Moliéret is előadatta s volt valami abban, ami a hallgatókat a költészet naiv hőskorára emlékeztette. Kodály nemcsak a falut hozta fel Pestre, de Budapestet is le tudta vinni Csákvár falujába. Budapest és Csákvár megértették egymást, — ez is Kodály dicsősége. Ő fogja megteremteni a magyar Kék madár művészi programját is, amellyel kimegyünk külföldre és meghódítjuk vele a világot. Jurányi Miklós NEMZETI ÚJSÁG A kormány tudatában van annak, hogy a nyugdíjkérdés nem maradhat megoldatlanul Dass miniszter megnyugtató nyilatkozatot tett a Máv nyugdíjasok ügyében (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Róbert Emil kincstári főtanácsos, a VÚGE országos elnöke két küldöttséget vezetett Vass József népjóléti és munkaügyi miniszterhez. Az első küldöttségnek az volt a feladata, hogy a minisztert a VOGE székházépítési akciójának védőjéül felkérje. A VOGE ugyanis elhatározta, hogy székházat épít, amely nemcsak az egyesületi hivatalos helyiségeket, a jóléti és kulturális célokat szolgáló termeket foglalja magában, hanem a vasutasok számára vendégszobákat, továbbá bérlakásokat is magába ölel. A második küldöttségnek az volt a hivatása, hogy Vass miniszter figyelmét felhívja a vasúti nyugdíjasok és nyugbéresek nehéz helyzetére. Róbert Emil a küldöttségek vezetője először a székházépítési akció védőségének elvállalására kérte fel a népjóléti minisztert, aki a beszédre válaszolva, kijelentette, hogy a neki felajánlott védői tisztet a legnagyobb örömmel elvállalja. A küldöttség lelkes éljenzéssel fogadta a miniszter szavait, majd ezután Róbert Emil országos elnök a VOGE másik küldöttségét vezette a miniszter elé. A második küldöttség nevében Litter József ny. Máv. főfelügyelő vázolta a népjóléti miniszter előtt a nyugdíjas vasutasok helyzetét és kérelmeit, aki a nyugdíjas vasutasok megbízásából memorandumot nyújtott át Vass miniszternek. Ezután Fajnor Imre ny. Már. esztergályos állt a küldöttség élére, aki a nyugbéresek nevében külön memorandumot terjesztett a miniszter elé. Vass miniszter válasza Vass József népjóléti miniszter látható megértéssel hallgatta a két szónok szavait és a küldöttségnek nyomban válaszolt. A kormány tudatában van annak — mondotta —, hogy a tisztviselői és a nyugdíjas kérdés nem maradhat megoldatlanul. Nem részletezheti a tervet, de közli, hogy van egy gondolat, amely a népjóléti minisztériumból került ki és amely — Vass miniszter nézete szerint — alkalmas arra, hogy ha a megvalósulás stádiumába jut, nyugvópontra juttassa a tényleges alkalmazottak, a nyugdíjasok, özvegyek, árvák és hadirokkantak ügyét. — A kérdéses javaslatnak — folytatta szavait a miniszter — több retortán, szakemberek hozzáértő munkáján kell még keresztülmennie, de önök is bízzanak benne, amint én bízom, hogy rövid időn belül kedvező változás állhat be a sokat szenvedett, hazafias, megbízható, tényleges és nyugdíjas vasutasság sorsában is. A küldöttség megnyugvással vette tudomásul a miniszter válaszát és bizakodó hangulatban távoztak a minisztérium épületéből. Időjárás, ás vízállás A Meteorológiai Intézet jelenti április 17-én délben 12 órakor. Az északi nagy légnyomás Középeurópa felé nyomult és Franciaországon át Spanyolországig terjedő zárt anticiklonba tömörült. Előnyomulásával a déleurópai depressziót a Balkánra szorította, ahol elég bő esőzések vannak. Középeurópában az idő derült és szárazabb lett, az éjjeli fagy pedig általánossá vált. Hazánkban tegnap a Dunántúl délnyugati felében és az Alföld déli megyéiben egész napon át esett az eső, sőt a déli részeken éjjel is volt csapadék. Itt a csapadék mennyisége a 30 millimétert is meghaladta, így Mohács 38, Hőgyész 31, Izsák 30, Paks 20 millimétert jelentett. Egyébként a Dunántúl délnyugati felében mindenütt 20 milliméternél nagyobb eső esett. Pécsett éjjel kevés havazás is volt. Az északi szelek megélénkültek, helyenként viharosakká is váltak. A hőmérséklet jóval alacsonyabb lett, nappal sehol sem emelkedett a 10 fok Celsius fölé, éjjel pedig többhelyütt a fagypont alá szállott, így Egerben, Kecskeméten és Sopronban mínusz 1 fok Celsiust mutatott a minimumhőmérő. Budapesten 17-én délben a hőmérséklet 8 fok Celsius. Prognózis: Derült és csendesebb idő várható éjjeli faggyal. Nappal erős felmelegedés. A Meteorológiai Intézet jelenti április 17-én este 10 órakor. A Közép-Európát borító nagy légnyomás egyre jobban terjeszkedik Délkelet- Európa felé, maximuma jelenleg Lengyelország felett van. Északnyugat- Európa felett depressziók vannak, míg a Jeges-tengeren megint nagy a légnyomás. Az idő a kontinensen túlnyomóan derült, Nyugaton enyhe. Keleten igen hűvös, a Balkánon és Dél-Oroszországban még viharos, csapadékos és szintén igen hűvös. Hazánkban az ég túlnyomóan derült, a szelek gyengülőfélben vannak, az idő az évszakhoz képest hűvös. Prognózis: Erős éjjeli lehűlés, helyenként dér és gyenge fagy, nappal túlnyomóan derült szép idő, jelentékeny felmelegedéssel. Eljegyzés Juhász Mária tanítónő és Jancsó Gábor közgazda jegyesek. (Minden külön értesítés helyett.) — Brunhaber ndv. fényképész művészi lapjai, képei, festményei a legkiválóbbak. Jutányos árak. Baross-utca 61. Telefon: 1. 341—78 Halálozás A gyász és részvét impozáns megnyilatkozásával helyezték szerdán délután örök nyugalomra a farkasréti temető halottasházából ferjentsiki Fertsek Gyula dr. budapesti királyi ítélőtáblás bárót, egyházközségi alelnököt, a székesfőváros törvényhatósági bizottságának volt tagját. A gyászszertartáson megjelentek az elhunyt bírótársai, barátai és tisztelői nagy számmal, az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület, melynek az elhunyt főtitkára volt, Wolff Károly elnök vezetésével testületileg jelent meg. Megjelentek továbbá a Budapesti Királyi Ítélőtábla bírái Degré Miklós dr. táblai elnök vezetésével, megjelent Juhász Andor, a m. kir. Kúria elnöke, Peteócz Gyula, a budapesti kir. polgári törvényszék elnöke, Benedek Sándor, a közigazgatási biróság másodelnöke, Kozma, Jenő dr. országgyűlési képviselő, stb. Az egyházi szertartás után Mészáros Lajos táblai bíró az Országos Bíró és Ügyészi Egyesület nevében mondott meleg istenbozzádot az elhunytnak. Méltatta őt mint a magyar bírói kar egyik legpuritánabb, legkitűnőbb tagját. A budapesti kir. ítélőtábla nevében Gönczy Gyula táblai tanácselnök búcsúzott, az elhunyttól. Revisnyei Reviczky Rozika április 15-én 22 éves korában Szegeden meghalt. Kenyeres Lajos veszprémi székesegyházi mesterkanonok április 15-én 69 éves korában elhunyt. Temetése szerdán délután ment végbe a veszprém-felsővárosi temetőben általános részvét mellett. Magyary Imre, a híres debreceni cigányprímás, Tisza István gróf egykori legkedveltebb cigányprímása, aki a debreceni Arany Bikában negyvenhét évig játszott, hatvanötéves korában Budapesten elhunyt. 1914-ben I. Ferenc József az arany érdemkereszttel, 1926-ban a kormányzó is legfelsőbb elismeréssel, a signum laudis-szal tüntette ki. Temetése pénteken délután négy órakor lesz a kerepesi úti temető halottasházából. Halálát fiai: Magyary Imre és Béla, ismert nevű cigányprímások, széleskörű rokonság, a Radics- és Kőere-családok gyászolják. Apatini Fernbach Jánosné, született Lelbach Mária április 16-án 44 éves korában meghalt. A megboldogultat Apatinba szállítják, ahol a családi sírboltban helyezik örök nyugalomra. Bóna Lajos balatonlellei igazgatótanító a Balatonvidék egyik legkiválóbb tanítója hatvanhétéves korában meghalt. Negyvennégy éven át tanított és huszonhat éven át nagy agilitással dolgozott Balatonlelle fejlődéséért. Temetése 16-án délután volt az egész község és a vidéki tanítóságnak részvétele mellett. A temetési szertartást Kéri Nándor székesfehérvári plébános végezte. Kocsán Károly országgyűlési képviselő érdemeit méltató beszédben búcsúztatta a halottat. A sírnál a boglári iparosdalárda énekelt gyászdalokat Az elhunytban Bóna Tudor dr. székesfehérvári őrnagyfőorvos édesatyját gyászolja. Radics Ferenc, Frigyes főherceg jószágfelügyelője 47 éves korában Izabellaföldpusztán elhunyt. Az elhunytat, aki kedvelt tisztviselőm volt a főherczegnek, szerdán délelőtt temették el Sátorhelypusztán. (Az angol király autókiránduláson volt.) Londoni távirat szerint a király és a királyné tegnap zárt automobilon kirándulást tett Bognár környékén. (József Ferenc főherceg és Anna főhercegasszony a dombóvári cserkészavatáson.) József Ferenc főherceg és Anna főhercegasszony Dombóvárott részt vett a Dobó Katica női cserkészcsapat újoncainak felavatásán. Az avatóbeszédet Lindenmayer Antónia országos elnök mondotta. (Tiverton lord a Rothermere-akcióról.) Tiverton lord, a konzervatív párt egyik vezető tagja, a párt egyik londoni gyűlésén előadást tartott a politikáról és a sajtóról. Ezzel kapcsolatban Rothermere lord revíziós akciójára is kitért. A kérdés megbírálása magában véve rendkívül nehéz, — mondotta — s nehezen állapítható meg, igaza van-e Rothermere lordnak vagy sem. Ha azonban Rothermere lord meg van győződve arról, hogy a magyarországi helyzet tarthatatlan, úgy akciója minden tekintetben igazolva van. Egészen bizonyosra vehető, hogy ezt a hatalmas férfit akciójában kizárólag messzemenő és nagylelkű motívumok vezetik. (Kinevezések.) Az államrendőrség budapesti főkapitánya Nemes Márk II. osztályú altisztet I. osztályú altisztté nevezte ki. A székesfehérvári kerületi rendőrfőkapitány Szabó Ferenc II. osztályú altisztet T. osztályú altisztté nevezte ki. 9 Akiknek a szívműködése rendetlen, erőlködés nélkül úgy érhetnek el könnyű székelést ha naponta reggel éhgyomorra megisznak egy kis pohár természetes „Ferenc József“ keserűvizet. Szívszakorvosok megállapították, hogy a Ferenc József víz Súlyos billentyűhibáknál is enyhén, biztosan és mindig kellemesen hat kapható gyógyszertárakban, drogériákban és fűszerüzletekben. (A miniszterelnök válasza a Hírlapírók Nyugdíjintézetének üdvözlésére.) A Magyar Hírlapírók Országos Nyugdíjintézete vasárnapi közgyűléséről táviratilag üdvözölte Bethlen István grófot miniszterelnöksége nyolcadik évfordulója alkalmából. Az üdvözlésre a következő sürgöny válasz érkezett: Nagyméltóságit Vass József népjóléti és munkaügyi miniszter urnak. Budapest. Fogadja és kérem tolmácsolja Nagyméltóságod, a Magyar Hírlapírók Országos Nyugdijintézetének közgyűlése nevében miniszterelnökségem nyolcadik évfordulója alkalmával hozzám intézett megtisztelő távirati üdvözlésért, őszinte köszönetemet. Bethlen István gróf miniszterelnök. (Kivonat a hivatalos lapból.) A hivatalos lap szerdai száma közli a kereskedelmi miniszter 14.025/929. számú rendeletét az összes magyar távbeszélő központok bevonása a Fiuméval, Trieszttel és Abbáziával való távbeszélő forgalomba és a magyar-olasz távbeszélő forgalom díjváltozása tárgyában, a debreceni tudományegyetem rektorának pályázati hirdetményét irodasegédtiszti állásra és a belügyminiszter 240.966/929. számú hirdetményét a kisérleti nyomda tervbe vett megszüntetésével kapcsolatban a nyomdával szemben esetleg fennálló követelések bejelentése iránt. (A harmadik református nagygyűlés.) A magyar reformátusok július 8-án és 9-én rendezik meg a székesfővárosban harmadik nagygyűlésüket. A különböző szervezetek és az ifjúság összejövetelei után, vasárnap délelőtt 11 órakor tartják meg a díszgyűlést. (Eckhardt Tibor dr. előadása a Pátria Klubban.) Április 20-án, szombaton este kilenc órakor társas vacsorát rendez a Pátria Klub, amelyre az igazgatóság ezúton hívja meg a klub összes tagjait. A vacsora után Eckhardt Tibor dr., a Pátria Klub társelnöke előadást tart, amelynek címe: „Pacifizmus és revízió“. Olyan aktuális téma ez, amely iránt igen nagy az érdeklődés, éppen azért mindazok, akik a vacsorán részt akarnak venni, pénteken este 8 óráig szíveskedjenek ezt a szándékukat a klub irodájában bejelenteni (J. 383—27.) ’ — (Glattfelder püspök és P. Bangha beszélnek a Katolikus Diákszövetség miszsziós diszgyűlésén.) Az Országos Magyar Katolikus Főiskolai Diákszövetség a missziós gondolat terjesztésére és a kínai magyar missziók támogatására április 21-én, vasárnap délután hat órakor a Katolikus Körben (IV., Molnár utca 11. sz.) missziós diszgyűlést tart, melyen az elnöki megnyitót Glattfelder Gyula dr. Csanádi püspök mondja. Szabó Vendel dregyetemi tanár „A katolikus missziók Keleten. P. Bangha Béla S. J. házfőnök „A missziók és a magyar értelmiség“ és Lotz Antal dr. szövetségi elnök „Az ifjúság és a missziós mozgalom“ címen tartanak előadást. Belépődíj nincs, ruhatári jegy ára 1 pengő. (A kereszténypárt a főváros lobogójának megváltoztatását javasolja.) Ilovszky János törvényhatósági bizottsági tag a következőindítványt jegyezte, be a főváros közgyűlésén: I. Lipót magyar király és osztrák császár királyi kiváltságlevéllel 1703-ban Pest és Buda városoknak címert adományozott. Ez adománylevelekkel nyert címerek alapján 1703-tól 1873-ig Buda városa piros-fehér-zöld, Pest városa piros-sárga-kék lobogókat tűzött ki. Miután 1873-ban, az 1872. évi XXXV. t.-c. alapján Pest, Buda városok és Óbuda mezőváros egyesítése megtörtént, a szükséges szervezési előmunkálatok előkészítésére 34 tagú bizottság küldetett ki, melynek munkálata felett a három város közös közgyűlése volt hivatva határozni. Ide tartozott a címer és a lobogó megállapítása is. A közös közgyűlés 1873 május29-én tartott ülésében a 34-es bizottság előmunkálatai alapján megállapította a címerek és zászlók színeit, amelyeket az uralkodó annak idején törvényadta jogánál fogva megerősített. Azóta leng Budapest felett a piros-sárgakék lobogó. A főváros címerének, illetve zászlószíneinek megállapítása 1896 óta állandó kifogás tárgya. Ez a kifogás heraldikai és egyéb szempontokból mind gyakrabban hangzott és hangzik el. Ezért indítványozom: 1. A polgármester úr elnöklete alatt a 1. tanács útján küldessék ki egy 5 tagból álló szakértői bizottság: Aldossy Antal egyetemi tanár, a Magyar Heraldikai Társaság elnöke, Csánky Dezső államtitkár, az Országos Levéltár főigazgatója, Hóman Bálint egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, székesfővárosi bizottsági tag, Varjú Elemér, a Magyar Nemzeti Múzeum osztályigazgatója. Az előadói tisztségre pedig a tekintetes tanács a heraldikát teljes mértékben ismerő Gárdonyi Albert dr. főlevéltáros urat kérte fel. A kiküldött bizottság tegye bírálat tárgyává, hogy a címer, illetve zászlósán módosítása a fenforgó körülmények figyelembevételével megtörténhetik-e és ha igen, javaslatát elfogadás, illetve további intézkedések megtétele végett sürgősen, de legkésőbb 90 nap alatt a közgyűlésnek tegye meg. Az indítványt Ilovszky János ma a közgyűlés berekesztése miatt nem terjeszthette elő és ezért a legközelebbi közgyűlések egyikén fogja előadni.