Nemzeti Ujság, 1929. október (11. évfolyam, 222-248. szám)

1929-10-01 / 222. szám

Kedd, 19. október 1. NEMZETI ÚJSÁG A miniszterelnök részletesen nyilatkozott az aktuális politikai kérdésekről Megszégyenítőnek tartom az országra, hogy meg­szólaltatnak egyes külföldi embereket az ország közállapotáról — Ezt illetéktelen beavatkozásnak tartom a magyar belpolitikába — A demokratikus reformokat fokozatosan kell keresztülvinni (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Beth­­­len István gróf Inkén hosszabb nyilat­kozatot tett a sajtónak az aktuális politi­kai kérdésekről. Először a parlament őszi munkaprogramjáról nyilatkozott. — Ezt — úgymond — a miniszterta­nács­­van hivatva megállapítani. A nyári szünet alatt a törvényjavaslatoknak egész sorozatát dolgozták ki a kormány tagjai, amelyek a kormány programjá­nak és tett ígéreteinek megfelelnek. Amíg a minisztertanács a program vég­leges megállapítása tekintetében állást nem foglal, addig erről nem nyilatkoz­­hatom. Ezután a Baltazár-féle programról be­szélt: — Informálva vagyok arról az akció­ról, amelyet Baltazár püspök úr politi­kai téren indított és amelynek folyomá­nyaképpen ő egy programot állított ösz­­sze 12 pontból, amelyet kézhez kaptam. Azt a kérést intézte hozzám, hogy sze­mélyesen tájékoztassam felfogásomról. Ez a napokban meg fog történni és ter­mészetesen nem tartom hivatottnak ma­gamat arra, hogy addig, amíg a tájékoz­tatás az ő személyéhez adresszálva meg nem történt, a nyilvánosság előtt nyi­latkozzam. — Ami magát az akciót illeti, az, né­zetem szerint, egy láncszem abban az akcióban, amely arra irányul, hogy a kormány demokratikus törvényjavasla­tok benyújtására és politikájának­ de­mokratikusabb irányba való vezetésére akarja serkenteni. De ez a törekvés csak látszólagos. Hiszen azoknak, akik a kor­mánynak szemrehányást tesznek amiatt, hogy nem halad eléggé demokratikus irányban, nem az a céljuk, hogy a kor­mány ezt megtegye, hanem az, hogy a kormányt ilyen jelszavak segítségével a nyeregből kiemeljék. Aki nyílt szemmel nézi az eseményeket és egyesek mozgo­lódását az országban, az tisztába lehet azzal, hogy a cél nem az első, hanem a második. „Nemcsak elfogadhatatlan de egyenesen megszégyenítő..." — Magának a kérdésnek a lényegére vonatkozóan több ízben nyilatoztam már. Én megszégyenítőnek tartom az országra nézve, hogy megszólaltatnak egyes kül­földi embereket az ország közállapotáról, akik azokat alig ismerve, de helybeli politikusok által félrevezetve ítélik meg a helyzetet. Ezáltal nyilatkoznak leki­csinylő módon az országról olyan formá­ban,­ amely talán kultúrában hátramara­dott, önálló politikai irányzattal nem bíró országokban elfogadható, de egy ezeréves történelmi múlttal, politikai és parlamentáris tradíciókkal bíró ország­ban, mint Magyarország, nemcsak elfo­gadhatatlan, de egyenesen megszégye­nítő, ha azoknak súlyt, befolyást és érté­ket tulajdonítanak. — Mi magunk vagyunk hivatva köz­állapotainkat megítélni és nem a kül­föld szemüvegén keresztül szabad az or­szág közállapotait megítélnünk. A leg­utolsó fogásnak tartom a politik­ában azt, ha külföldieknek helytelen informá­ció alapján, őáltaluk tett nyilatkoza­tokra hivatkozva és nem reális argu­mentumok révén akar valaki a magyar politikában sikerhez jutni. Harcoljuk ki magunknak a magunk céljait egymás között, de ne avassunk bele külföldieket belpolitikai harcainkba. Ezt követeli a magyar szuverenitás elsősorban és az az önérzet, amelyet minden politikus kell, hogy nemzeti szempontból érezzen ak­kor, amikor közdolgokhoz hozzá­szól. Illetéktelen beavatkozás a magyar belpolitikába . Nem kívánok ezekkel a nyilatkoza­tokkal polémiába, bocsátkozni, amennyi­ben külföldiektől származnak, mert, hogy ilyenek történnek, azt illetéktelen be­avatkozásnak tartom a magyar belpoli­­tikába és ennek folytán az ezekkel való polémiát is kerülnöm kell. Szívesen harcba szállok azonban mindazokkal az argumentumokkal, amelyeket a belföldi té­nyezők a maguk céljai alátámasztására felhoznak és amelyekre vonatkozóan már több ízben nyilatkoztam is.­­ Ami már most a demokratikus fej­lődés lényegét illeti, több ízben hangoz­tattam magam is, hogy fokozatosan és rendre a közszabadságok terén, sőt a vá­lasztójog terén is ebben az irányban kell fejlődnünk. Köztem és azok között tehát, akik siettetnek, nem a lényegben van dif­ferencia­, hanem a tempó kérdésében.­­ Számtalanszor hangsúlyoztam, hogy a mai nehéz helyzetben, amikor nemzeti létünk helyreállítása a fő probléma, ami­kor súlyos gazdasági és szociális bajok­kal kell megküzdenünk, a legrosszabban megválasztott időpont arra, hogy a kü­lönben is mindig megrázkódtatásokkal járó reformok egyik napról a másikra és meggondolatlanul vizessenek keresz­tül.­­ A fő kérdés ma az, hogy az ország külpolitikai helyzetét javítsuk. Nekünk nemzeti egységünket kell visszanyer­nünk, hogy gazdasági bajainkat leküzd­­jük. Az a fő kérdés, hogy a háború és forradalmak által lutott szociális bajokat és ellentéteket megszüntessük, hogy a nemzetnek a lelki nyugalmát megtartsuk és gyarapítsuk. A rosszhiszeműek, akik revízió címén követel­nek demokráciát . Hogy titkos választójog lesz-e, az nem kétséges. De ezt fokozatosan kell ke­resztül vinni és akkor, amikor ez nem járhat többet katasztrofális visszahatás­sal parlamenti életünkre és ezen keresz­tül a nemzet életére. Minden reformmun­kában nemcsak az a lényeges, hogy he­lyes-e az, amit tervezünk, hanem az is, hogyha helyes, mikor és hogyan visszük keresztül. Én csodálkozom, hogy olyan emberek, mint Nagy Emil, aki Széchenyi István tanításait ismeri, aki az ő iskolá­jában nevelkedett, ezt az alaptételét a po­litikának nem akarja felismerni és nem látja azokat a bajokat, amelyek bekövet­kezhetnek, hogyha Európában a Csonka­ Magyarország nehéz helyzetében egyik napról a másikra akar olyan reformokat keresztül vinni, amelyek igen nagy meg­rázkódtatásokat idézhetnek elő. De ez az okfejtésem csak a jóhiszeműeknek szól. Vannak rosszhiszeműek és ezek közé azokat sorolom, akik revízió címen köve­telnek demokráciát, de akiknek nem a revízió a fő cél, hanem az, hogy a demo­krácia címén és jelszavával politikai fel­fordulást idézzenek elő és a zavarosban halászhassanak Németország és a demokrácia . Nem kell őket megneveznem, ezeket ismerjük azokból az időkből, amikor a demokráciával akarták az illetők 1918-ban megmenteni az országot. Hogy ez hogy sikerült és hogy hova vezetett, még túl közel áll hozzánk, semhogy a józan köz­vélemény —, amely nincs politikai jelsza­vakba beleszeretve, hanem az ország nyu­galmáért aggódik — ne tudná teljes he­lyességgel megítélni és értékelni. Azt mondják, hogy Németország sikereket ért el, mert demokratikus ország. Erre a feleletem csak az, hogy az antant a világ­háború alatt érezte a német nemzetnek óriási erejét, rátermettségét és hatalmát. Dacára annak, hogy a háborús pszichózis még él, túl józanok a nyugati államok politikusai, semhogy ne tudnák, hogy ezt a nemzetet állandóan víz alá nyomni nem lehet. A német nemzet a maga igazát nem azért látja fokozatosan érvénye­sülni, mert demokratikus állam, hanem azért, mert egy hatalmas nemzet. Sokkal nehezebb a mi helyzetünk. Mi kis nép vagyunk, amelynek első feladata min­denekelőtt az, hogy rendet tartson a maga portáján. * — Hiába fogja Magyarország a tan­könyvekben tanított legdemokratikusabb intézményeket behozni, ha ezeknek érvé­nyesülése mellett nem bír majd rendet tartani a maga portáján. Ez nem az el­vek, ez a gyakorlati politika megítélésé­nek kérdése. Az elvekben és célokbam — ismétlem — egyet­értünk, de vindikálom magamnak azt a jogot, sőt többet mon­dok, kötelességem, hogy a gyakorlati po­litika szemszögén keresztüllátva, azt a tempót tartsam be az elvek érvényesítése terén, amelyek mellett az ország közálla­potainak békéjét és nyugalmát fenntar­tani nem lehet. Nem kívánom és az or­szágra nézve a legnagyobb veszély volna, hogyha újból olyan parlament, vagy an­nál sokkal rosszabb parlament ülne ösz­­sze, mint amilyen 1919-ben, az összeomlás és forradalmak után az általános titkos választójog­­ alapján összeült. Az ellensé­gemnek sem kívánom, hogy az én helye­men legyen köteles akkor az országban rendet tartani.­­ A revízió lassú és nehéz munkát fel­tételező célkitűzés. Ehhez azonban első­sorban egységre van szükség idebent, rendre, politikai fegyelmezettségére a nemzetnek, türelemre és arra, hogy min­denki a pozitív alkotó munkából vegye ki a maga részét és ne higyje azt, hogy most már megérett az idő arra, hogy egy­mással hajba kapjunk belpolitikai kérdé­sek felett és itt ebben az országban újból feje tetejére állítsunk mindent. A „feudális és oligarcha" kormány — Szeretném tudni és erre még soha felvilágosítást nem adott senki, hogy mennyiben feudális és oligarchikus jel­legű a mai kormányzat. Én kezdettől fogva, igenis a kisgazdákkal együtt kí­vántam haladni és akarok haladni a jövő­ben is. Azt hiszem, nem tesznek és nem tehetnek szemrehányást nekem, hogy nem igyekeztem minden olyan kérdésben, amelyben hozzám fordultak, méltányosan és érdekeiket szem előtt tartva, eljárni. Nem hiszem, hogy ugyanezt a bizonyít­ványt rólam Magyarország nagy­­birtokosai is kiállítanák. Hiszen a föld­reform keresztülvitele igen gyakran ellen­tétbe állított azokkal a kívánságokkal és követelésekkel, amelyek erről az oldalról elhangzottak. A hitbizományi reformot én jelentettem be­­a parlamentben. Erre senki sem kényszerített, senki sem köve­telte, senki sem szorított rá. Tehettem volna-e ezt, ha feudális és oligarcha ér­dekek szószólója lennék? Hol nyilvánult meg a magyar közéletben a feudalizmus legkisebb befolyása is? Erre a válasszal adósok, maradnak. Azok az urak, akik ilyen jelszavakat dobnak a magyar köz­életbe, jobban tennék, hogy ahelyett, hogy ezeket a jelszavakat értelem nélkül, szajkó módjára ismételgetnék, megtennék a maguk kötelességét abban az irányban, hogy rámutassanak arra, hogy ezek tu­datosan kitalált hazugságok. Az, hogy a magyar földbirtokosok földjét nem egy­szerű rablás útján vettük el, az még nem jogosít fel arra, hogy valaki is azt mondja, hogy itt feudális felfogások uralkodnak. Életbevágó érdekeink dőlnek el Párisban ! A miniszterelnök ezután a keleti jóvá­tételi konferencia jelentőségéről nyilat­kozott. , —n Eltérve a belpolitikai kérdések meze­jéről — folytatta a miniszterelnök —, a magyar közéletet élénkebben foglalkoz­tathatná és kell, hogy majd foglalkoztassa az a tárgyalás, amely Párisban a keleti államok reparációs kérdésének végleges rendezése tárgyában hivatott össze és amelyen Magyarország is Korányi báró révén van képviselve. — Életbevágó érdekeink dőlnek el itt. Nem csekélyebbről van szó, minthogy­ a reparációs kérdés­­t- amennyiben minket illet - végleg rendeztessék és hogy Magyarország pénzügyi szuverenitását ezen rendezés révén visszanyerhesse. Mert hiszen, amíg összes állami vagyo­nunk és jövedelmünk reparációs követe­lésre vannak elzálogosítva, addig komoly pénzügyi szuverenitásról és hitelképes­ségről nem lehet szó.­­ Amikor a magyar állam államköl­­csönt csakis külföldi tényezők, a repará­ciós komissziók előzetes hozzájárulása mellett vehető fel, ez egy olyan kerék­kötője egyfelől az állam pénzügyi szuve­renitásának, de másfelől közgazdaságunk meggyógyulásának, amelynek rendezése nélkül komoly és a mai bajokat szanálni alkalmas közgazdasági politikát nagyon nehéz folytatni. Én bízom benne és remé­lem, hogy sikerülni fog ezt a kérdést ki­elégítő módon rendezni.­­ Természetes, hogy a magyar állam a következő években államkölcsön fel­vételére lesz utalva és hogy ez nemcsak ennek a kérdésnek a rendezésétől, hanem a világ pénzpiaci helyzetének meggye­.­100/400 Hasag-lámpa P 60 200 300 Polár-lámpa P 70 300/400 Polár-lámpa P 90 ■ ] 600/800 Polár-lámpa P 120 ab raktár Budapest.­­ A csomagolás önköltség! áron. Meteor Világítási és Olajkeresk. Rt. Budapest, Rákóczi­ út 73. szám. Telefon : József 8­4—81. gyulásától és javulásától is­ függ. De mindenesetre a reparációs kérdés rende­zése egy olyan feltétele annak, hogy jobb beruházási politikát folytathassunk, hogy a magyar közgazdasági élet rendelkezé­sére álljon a magyar kormány olyan mértékben, minthogy azt a közgazdasági élet megkívánja, hogy ennek végleges el­intézéséhez legnagyobb érdekeink fűződ­nek. Fokozni kell a beruházást . A népszövetségi kölcsön felhaszná­lása óta a magyar közgazdasági élet nél­külözi azokat a tőkéket, amelyek egy jól átgondolt és megfelelő programhoz al­kalmazkodó beruházási politikának a keresztülviteléhez szükségesek. Egyik főtö­­rekvése pénzügyi politikánknak az kell, hogy legyen — eltekintve a takarékos­ságtól, amelyet magam is nyomatékosan hangsúlyozok a pénzügyminiszter úrral együtt —, hogy az utolsó évben már csak kismértékben keresztülvitt beruházási te­vékenység újból fellendülhessen és ezál­tal keresztül segítse közgazdasági éle­tünket azon a nyomasztó helyzeten, amelyben most van , amely a politikai életre is­ természeti ....visszahatással bir. Az uj osztrák kormány Bethlen István gróf ezután az uj oszt­'­rák kormányról nyilatkozott. — Ugyan időelőtti volna az uj oszt­rák kormánynak a kilátásairól most már nyilatkozni, de az bizonyos, hogy az a törekvés, hogy Ausztriában egy erős­­kezű­ kormány vegye át az uralmat, to­vábbá az a törekvés, hogy a polgári ele­mek összefogásával az a veszedelmes ra­dikalizmus, amely gyakran az osztrák közéletben megnyilvánult, visszaszorít­­tassék, előttem csak szimpatikus lehet. Egyúttal azt a reményt is kelti bennem ez a törekvés, hogy amennyiben siker koronázza azt a jó viszonyt, amely Ma­gyarország és Ausztria között már ed­dig is fennállott, fokozottabb mértékben leszünk képesek megépíteni és kimélyí­­teni. Mert megengedem, hogy nemzetközi viszonylatokban a belpolitikai különbsé­gek nagy jelentőséggel nem bírnak. Az az állapot azonban, hogy Magyarország ellen gyakran éppen Bécsből fújták meg a harci trombitát azok a körök, amelyek gyakran a magyar emigráció által vol­­t­ak befolyásolva, nemcsak hogy kellemes nem volt de visszahatással is bírt bizo­nyos fokig a két állam viszonyára. Ne­künk nagy érdekünk az, hogy Ausztriá­ban tartós és erős kormányzat legyen, mert bizunk, hogy ebben az esetben ba­rátságára is fokozottabb mértékben szá­míthatunk. Bethlen István gróf kedden már Buda­pesten lesz és átveszi hivatalát. 3 PETROLEUHGAZ a legolcsóbb és legtökéletesebb világítás S B KRONOS f , ASZTALI LÁMPA Kapható a Kronos-égő külön is, felszerel­ y mjBL hotó minden meglevő 11, 15, 20 és 30*as ff lámpára. A legegyszerűbb kezelés, üzembiztos és kevés petroleumfogyasztás. Kronos asztali lámpa teljesen fel­szerelve ................... P 25.— Kronos-égő izzóval és üveggel P 16.— Tartalékizzó ..............................P 1• Tartaléküveg ... ....................... P­la­ll, 20, 30 kisebbítő vagy nagyobbító csavar ..................... P 2.80 Nagytfémjű gázlómnál« POLAR vihar- és szélállók HASAG -f Üzletek, vendéglők,­mű­­helyek, gazd.­épületek, irodák, utak, stb. s i Iá AlLLtaMljML gitására. Petroleumfogyasztásgg/j®5B8»j 12 óra alatt 1 liter. 200/300 llasag-lámpa V 45 Gaal Gaszton erőteljes bírálata a gazdasági helyzetről A különböző politikai nyilatkozatok során figyelmet érdemel Gaal Gaszton megnyilatkozása. A képviselőház volt el­nöke, aki hosszabb betegsége után már felépült, pesszimista és komor hangon szólalt meg, amikor most vasárnap a magángazdaság válságáról és a közélet tisztaságáról beszélt. Nyilatkozata min­denesetre érdekes abból a szempontból, hogy miként látja Gaál Gaszton az or­szág állapotait de érdekes azért is, hogy ezt a nyilatkozatot, amely ellenzéki is, komoly is a baloldali sajtó egyáltalában nem méltatja figyelmére. A radikális és liberális körök Gaal Gaszton vélemé­nyére nem kíváncsiak, azzal nem foglal­koznak, mert komoly problémákat tárnak föl ugyan, de azért Gaal Gaszton nem hajlandó odaállani a radikális bajkeve­rők közé, akik a gazdasági válságot ösz­­szekeverik a revízióval, az ország jö­vendő sorsát pedig a demokráciával. Gaal Gaszton állásfoglalásáról ezért hallgat­nak, mutatván, hogy nekik nem is ellen­zéki kritika kell, hanem csak azt hajlan­dók meghallgatni, ami az ő politikai mal­maikra hajtja a vizet. Gaal Gaszton nyilatkozatának fonto­sabb részei a következők: | - FLORIDA D’HIVER §11 TEL. 546 - 43 TEL. 546-43­1 MA MEGNYÍLIK .* Gaal Gaszton: Vissza kell állí­tani a törvények uralmát — Kétségbeejtőnek látom a helyzetet — feleli kérdésünkre és ha hangjában van is apathia, szemében lelkesedést gyújt az aggo­dalom. — A legnagyobb nyomor, pénztelenség és elkeseredés mutatkozik az egész vonalon. S ha már most itt tartunk, mi lesz vágjon az év többi részében, mi lesz a következő aratásig?»«

Next