Nemzeti Ujság, 1929. november (11. évfolyam, 249-273. szám)

1929-11-01 / 249. szám

2 feladatának végrehajtására, a trianoni béke revíziójára, vagy ha úgy tetézik, a trianoni határok lerombolására,­­ a szociálpolitika az integritás szempontjá­ból parancsoló aktualitást jelent. Ha nem tudjuk az egész nemzetet, a nagy tömegeket a magyarság hatalmi eszméjé­nek megnyerni, ha nem rendelkezünk hatalmas helyzeti erők felett, amelyeket adott pillanatban elementáris iramban vezethetünk a végső cél felé, akkor soha­sem szerezhetjük vissza azt a területet, amely ezer esztendő óta színhelye a ma­gyar faj állami eszméjének. Azért, míg más nemzeteknél a szociális igazságos­ság, a szociálpolitika csak politikai böl­csességet, emberséges gondolkozást, ma­gasabb erkölcsi és gazdasági civilizációt jelent, addig nálunk sokkal többet, ná­lunk mindent jelent,­­ a revíziós törek­vések sikerének legfőbb kezességét és biztosítékát, Magyarország feltámadásá­nak legbiztosabb zálogát. S mivel politikai közéletünkben a szociá­lisabb, boldogabb, szebb, erőteljesebb, nem­zetibb és keresztényibb haladásnak Vass József a fáklyahordozója, — ezüstmiséje alkalmával vele s érte imádkozunk, há­lából, szeretesből és­­ hazafias önzésből. Mert ennek az országnak még nagy szüksége van reá. A TEMESVÁRI ROMÁNOK MEGSÉRTETTÉK A MAGYAR NYELVET Tüntető kivonulás a magyar beszéd alatt Temesvár, október 11. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Tegnap a kereskedelmi és iparkamara választmányi ülésén kínos incidens történt a magyar nyelv használata miatt. A választmányi ülésen Kabos Annia bankigazgató indítványt ter­jesztett elő és mert a román nyellvet gyengén beszéli, elnézést kért, hogy indítványát magyar nyelven terjeszthesse elő. Ezután belekezdett magyar nyelvű beszédébe, mire a jelenlevő választmányi tagok közül a Banca Nacionala temesvári igazgatója, a resicai Vasművek egyik aligazgatója és még egy román választ­mányi tag tüntetően kivonultak az ülésterem­ből. Kabos Ármin beszéde után Németh Kál­mán, a magyar párt temesvári tagozatának alelnöke emelkedett szólásra és kifejtette, hogy a történtek nem Kabos Ármint sértik szemé­lyében, hanem a magyar nyelvnek szólnak és ílg megsértése az egész magyar kisebbségnek. A legerélyesebb formában a legszigorúbb in­tézkedéseket kéri. Utána Kun Richárd, a ka­mara alelnöke indítványt terjesztett elő, amely szerint a kamara sürgősen forduljon a kor­mányhoz és kérje meg, intézkedjék, hogy a magyar nyelvet bármikor szabadon használ­hassák a román mellett és ebből kifolyólag a magyarság ne legyen kénytelen a mostaniak­hoz hasonló nagy sértést elszenvedni. Az in­dítványt sürgősen felterjesztik a kormányhoz. AZ ANGOL SZÉNBÁNYÁKAT ELVILEG NACIONALZÁLNI AKARJÁK A MacDonald-kormány szén­­törvényt terjeszt e parlament elé London, október 11. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A MacDonald-kormány első jelentősebb bel­politikai, illetve gazdasági törvényalko­tása a szénbányaiparra vonatkozó tör­vény lesz. A törvény nem foglalkozik sem a bérek, sem a kollektív­ szerződés,­t­em a nyugdíjak megállapításával, vi­szont a bányatulajdonosok és a bánya­munkások között fennálló egész sereg kérdést törvényhozási úton kíván szabá­lyozni. A legjelentősebb rendelkezés, h­ogy a kormány a széntulajdon jogát kárpótlás ellenében kisajátíthatja és a jövőre nézve magának tarthatja fenn a szén kiknázási jogát. Ez a szénbányák nacionalizálásának elvi elismerése volna. A szénkivitel céljaira széntermelési adót s ebből pénzalapot teremtenének. A bá­nyák termelését, eladási szabályait, a bányavidéken kint és szénfajok szerint egységesítenék. A szénfajok minimális árát is a bányavidékek határoznák meg. Minden bányakerületben öttagú taná­csot alakítanak. Ennek a tanácsnak egy bánytulajdonos, egy bányász és a fo­gyasztók két képviselője lesz a tagja egy pártatlan elnök vezetése alatt. A bányá­szok munkaidejét napi hét és fél órára csábítják le. NEMZETI ÚJSÁG Péntek, 1929 november 1. Mit végzett a KANSz tiz év alatt? A tanárokat és a tanítókat hozzájuttatta az automatikus elő­léptetéshez — A családi pótlékot a nyugdíjasok részére is ki­eszközölte — Eltöröltette a szolgálati dijat — Az özvegyek részére lakáspénzt eszközölt ki Nyolc sportegyesületük van a közalkalmazottaknak (A Nemzeti Újság tudósítójától.) La­punk vasárnapi számában vázoltuk a KANSz tíz éves tevékenységének társa­dalmi részét. Most a KANSz­ által elért egyéb eredmények ismertetésére térünk át, amelyek intézményes biztosítékaivá váltak a közszolgálati alkalmazottak jobb sorsának s elvi jelentőségüknél fogva csak fokozódik horderejük. A KANSz. tevékenysége kiterjed a tényleges és nyugdíjas közszolgálati alkalmazottak összes kategóriáira s általános meg­nyugvást kelt, hogy az egyetemes érde­kek védelmén és előmozdításán kivül egyes csoportok speciális sérelmeik or­voslására is mindenkor számot tarthat­nak, amint az a KANSz. eddigi működé­séből is többször kitűnt. Tevékenység a ténylegesen érdekében A KANSz. kitartó munkájának ered­ménye, hogy az 1920. évi XX. t.­Cikk biz­tosította a bírák és ügyészek részére a külön státuszt, későbbi rendelkezések pe­dig a tanítók és tanárok részére az auto­matikus előlépés rendszerét és a tanítók részére kieszközölte a KANSz. a VII. fizetési osztályba jutás lehetőségét is. A KANSz. közbenjárására a kezelők és dijnokok részére az előlépésben több fo­kozatot állapítottak meg, az altisztek ré­szére pedig négy csoportot rendszeresí­tettek és ezek keretében az altisztek, va­lamint a kisegítő szolgák részére is több előlépési lehetőséget biztosítottak. Több javaslatot tett a KANSz. a kormánynak a vármegyei tisztviselők és alkalmazot­tak érdekében , e javaslatoknak is részük volt abban, hogy az 1929. évi XXX.­t.­­cikk a közalkalmazottak a kategóriájá­nak kedvezőbb helyzetet biztosított. A KANSz. tevékenységének további számottevő eredményei még a követke­zők: 1923. óta a nyugdíjazásnál a dijnoki időt teljes egészében beszámítják, holott addig csak felét számították be. Ez kü­lönösen a segédhivatali tisztviselőknél fontos, ahol a dijnokoskodá­s hosszabb ideig eltarthat. A családi pótlékot a fele­ségre s az összes gyermekekre kiterjesz­tették s rendezték a családtagok, vala­mint az örökbefogadott gyermekek után táma­sztható igényt is. A lakáspénzt ille­tőleg egy ideig a közszolgálati alkalma­zottak lakásait a béremelés alól mentesí­tették, majd a kormány a lakáspénzeket oly százalékkal emelte, am­ely százalékkal a bérek emelését engedélyezte. Sajnos azonban, hogy ezzel szemben a lakáspén­zek alapösszegét a KANSz. tiltakozása el­lenére csökkentették és a háromnál kisebb családi pótlékot élvezők részére kisebb összegű lakáspénzt állapítottak meg. 1923. óta a dijnokok és kisegítő szolgák ré­szére is rendszeresítették a lakáspénzt. A hadviselt állami, államvasúti és vár­megyei tisztviselők részére nyugdíjba is beszámítható pótlékot engedélyeztek, a­mit később kiterjesztettek a kezelőkre és altisztekre is nyugdíjba be nem számít­ható hadipótlék alakjában. A kiküldetési és átkörözési illetményeket többször emelték és véglegesen elég kedvezően állapították meg. A szolgálati díjat el­törölték s kimondották az illetmények felvételéről kiállított nyugták bélyegmen­tességét, valamint a szolgálati ügyben benyújtott beadványok illetékmentessé­gét. A közszolgálati alkalmazottak közép­iskolai tanuló és egyetemi hallgató gyer­mekei részére évenként egy millió pengő tanulmányi ösztöndíjat engedélyeztek, díjasok kategóriáját. Az érdekelt nyug­díjasok a KANSz támogatásával szívó­san küzdenek ez ellen az igazságtalanság ellen s rendületlenül remélik, hogy a tör­vényekben és rendeletekben lefektetett alapelvnek végre is érvényesülni kell, aminthogy történt is már közeledés a tör­vény rendelkezéseinek érvényesüléséhez 1927-ben, amikor a régi nyugdíjasok já­randóságát 105%-al felemelték, a 65-ik élet­évüket betöltött régi nyugdíjasokat pedig az új nyugdíjasok közé sorozták. A KANSz munkájának eredménye volt, hogy az özvegyi ellátást és nevelési járu­lékot kedvezőbben rendezték, amikor az özvegyi nyugdíjat a férjet megillető fize­tés fele összegében állapították­ meg. Ezenkívül a szül­őt­len árvák nevelési járulékát is méltányosabban szabályoz­ták. 1920-ban a családi pótlékot a nyug­díjasok feleségére és gyermekeire is ki­terjesztették, az özvegyek részére lakás­pénzt engedélyeztek, a nyugdíjasok ré­szére pedig a jóval kisebb lakbén­yugdíj helyett lakáspénzt állapítottak meg, ami egyenlő a ténylegesek részére megállapí­tott kisebb lakáspénzekkel, a 15 évnél kevesebb szolgálati idővel rendelkező nyugdíjasokat kivéve, akiknek lakáspénze egyenlő az özvegyek részére megállapított lakáspénzzel. A menekült nyugdíjasok■ érdekében is többször eljárt a KANSz és előterjeszté­seinek jelentkezett is bizonyos kedvező hatása a nehéz kérdés rendezése körül, amiről tanúskodnak az 1919. évi minisz­tertanácsi határozatok, az 5100/924, 7000/925. M. E. sz. rendeletek vonatkozó szakaszai, továbbá az 1927:XXIV. t.­cikk, amely a menekültek nyugdíjigényét ren­dezi. A nyugdíjasok ügyének előmozdítása A nyugdíjasok, özvegyek és árvák mos­tohán kezelt ügyét szintén hathatósan előmozdította a KANSz. Szívós küzdel­mének eredményeképen törvénybe iktat­ták (1923:XXXII. t.-c. 17. §. és 6000/923. M. E. sz. rendelet) azt az igen fontos elvi jelentőségű szabályt, hogy a nyugdíjasok, özvegyek és árvák ellátási díját a tény­legesek mindenkori illetményei alapján kell megállapítani. Az 1924:IV. t.-cikk, az úgynevezett szanálási törvény és az ennek alapján kiadott 5100/924. M. E. sz. rendelet érintetlenül hagyta, sőt meg is erősítette ezt az elvi jelentőségű rendel­kezést s mindennek dacára 1925-ben, a státusrendezéskor eltértek ettől, amennyi­ben az 1925. július elseje előtt nyugalomba vonulóra, az úgynevezett régi nyugdíja­sokra az illetményrendezést nem terjesz­tették ki s igy megvetették alapját a nyugdíjasok­­ kategorizálásának, amit 1927-ben, az újabb illetményrendezéskor tovább folytattak és megteremtették a régi és új nyugdíjasok mellé a legújabb nyug­ Az egészségügyi­­ hitel viszonyok rendezése A KANSz tízéves munkásságából ki kell emelnünk még a következőket. A súlyos megpróbáltatások és nélkülözések a közszolgálati alkalmazottak és hozzá­tartozóik egészségét nagyon aláásták. Különösen a tüdő­vésznek esett áldozatul sok legyengült szervezet. Ezért a KANSz már 1920-ban a budapesti Erzsébet tüdő­szanatóriumban 240 ágyhelyet, a buda­pesti szövetkezetek Erzsébet kórházában pedig néhány éven át több ágyhelyet biztosított a­­tényleges és nyugdíjas köz­­szolgálati alkalmazottaknak s azok hoz­zátartozóinak. Az 1921: XLVI. c.­cikkben kapott felhatalmazás alapján Országos Tisztviselői Betegsegélyezési Alapot léte­sített rá népjóléti miniszter. A törvény végrehajtási utasítása a KANSz közre­működését is­­ biztosította az ügyek egy részének intézésénél. Ennek az alapnak a létesítése egyébként helyes elgondolásból indult ki, de később az állami hozzájáru­lási összeget annyira lecsökkentették, hogy az alap már évek óta nem tud meg­felelni a rendeltetésének. A mindenükből kikopott s értékesebb ingóságaikat a legnehezebb időkben el­kótyavetyélni kényszerült tisztviselők fokozott mértékben rászorultak a hitelre. Ezért a KANSz a hitelviszonyok rende­zéséh­e s­­ ennek eredményeképpen kiadta a korm­ány a tisztviselői kölcsönökről 1918-ban hozott törvény végrehajtási uta­sítását, melynek alapján a Pénzintézeti Központ kölcsönöket folyósít a tényleges és nyugdíjas közalkalmazottaknak, de nem kielégítő mértékben. A hitel megfe­lelő emelését a KANSz többizben szor­galmazta már s munkája remélhetőleg eredményre fog vezetni. A létszámcsök­kentés kíméletesebb végrehajtása érdeké­ből is közbenjárt a KANSz s javasla­tára átképző tanfolyamokat s elhelyező irodát állított fel a kormá­ny, a kereske­delmi miniszter pedig a ipartörvényben előírt szakképzettség megszerzése és iga­zolása tekintetében könnyítéseket enge­délyezett. A középiskola négy osztályának elvég­zéséhez kötött állásban működő vasúti segédtiszteknek a hivatalnoki státuszba való átléphetésre irányuló évtizedes küz­delmét a KANSz. közreműködése juttatta végre is eredményhez és eredménnyel lé­pett közbe a KANSz. az üzemi alkalma­zottak üzemi jutaléka ügyében is. A képviselővé választott közszolgálati al­kalmazottak illetményeire nézve kedvező intézkedést sikerült kieszközölnie s a földbirtokrendezés alkalmával közbenjá­rására a közszolgálati alkalmazottakat is felvették a házhelyhez és földhöz jut­tathatók sorába. A közszolgálati alkalma­­zottak jogviszonyainak rendezése érde­kében gyökeresen átdolgozta a szolgá­lati pragmatika régebbi tervezetét s pro­gramjába vette annak megvalósítását. Bevásárlási lappal ha vásárol, ingyen ad­­ színházjegyet, vasúti jegyet és siófoki flIJPJL SbC nyaralást DIVA iroda, IV.Városháza u. 14 NŐI KALAP Fű­z la minőség, utolsó divat-----------P 8.— Nyúlszőr_________________P 12— Selyem Solell—______________P 16— Eddig: c-jfí « -7-"? Mosti *FL­ASS Ok­oál v * Mégoipotti V1L, Csányi-utca 12. A nehéz idők alatt is sikerült a KANSz-­­nak némi vagyont gyűjteni, amit Szegfű­­utca 5. sz. alatti kétemeletes házának megvételébe fektetett, azonkívül­ a legsú­lyosabb időkben ruha-, vászon- és cipő­akciókat bonyolított le s la.ből­ csecse­mlő­­kelengyét osztott szét. Éveken át jogvédő irodát is, tartott fenn, állásközvetítő iro­dája pedig most is működik. A kiosztott segélyek és tanulmányi ösztöndíjak ösz­­szege, 102.000 pengőt tesz ki. A csekély tagsági díj­ ellenében — amely tagdíj -tisztviselőknél és ilyen nyugdíjasoknál évi 4 pengő, a többi alkalmazottaknál és az összes özvegyeknél évi 2 pengő­s ha­­vonkint lapot nyújt tagjai kezébe, amely­ben­ a szövetség működéséről és a köz­­alkalmazottakat érdeklő kormányintézke­désekről, rendeletekről s az igénybevehető kedvezményekről számol be. A KANSz. zenekara éveken át nyilvá­nos hangversenyeivel nagy elismerést vi­vett ki és a KANSz­ kezdeményezésére a közszolgálati alkalmazottakból alakult nyolc sportegyesület is nagyon eredmé­nyes tevékenységet fejt ki. Az atlétika, Vivő, futball, box és tennisz szakosztály szépen működnek s évente több versenyt rendeznek. Meg kell még emlékeznünk ar­ról az eredményes, nagy munkáról is, a­melyet a KANSz. azáltal végez, hogy a Szövetséghez forduló tényleges és nyug­díjas­­ közszolgálati alkalmazottaknak úgy írásban, mint élőszóval nemcsak szo­rosan vett hivatalos ügyekben, de egyéb ügyes-bajos dolgaikban is szeretettel nyújt kimerítő felvilágosítást és szaka­vatott­ tanácsot, valamint becsületes tá­mogatást H. K. ÉRCPÉNZT VERET A VATIKÁN A pápai állam nem ál­lít fel Nemzeti Bankot CSAK ÉRCPÉNZT HOZ FORGALOMBA Citta del Vaticano, október hó. (A Nemzeti Újság alkalmi levelezőjétől ) Közvetlenül a Lateráni Egyezmény ratifikálása után felvetődött a gondolat, hogy a Citta del Vaticano önálló Nemzeti Bankot állítson fel. A tervek szerint arról volt szó, hogy a vati­káni bank palotáját vagy a pápai állam terü­letén, vagy a Rusticucci-téren helyezzék el, időközben azonban, tekintettel a bankpoliti­kai és pénzügyi problémákra, a terv gyakor­lati megoldását egyelőre elejtették. A vatikáni pénzintézet megszervezésének gondolatával kapcsolatban ismét előtérbe nyo­mult a vatikáni pénz forgalombahozatalának eszméje. Commendatore Serafini, a Citta del Vaticano kormányzója, tudvalévően komolyan foglalkozik a gondolattal, hogy új pápai érc­pénzt hozzon forgalomba. Egyelőre csak arról van szó, hogy ércpénzt veressen a Szent Szék és pedig arany-, ezüst- és rézpénzeket, ame­lyek egyik oldalán XI. Pius pápa arcvonásait, másik oldalán pedig a különböző római szé­kesegyházak képe volna látható. A rézpénze­ket a pápa címere díszítené. Az önálló váltópénz verése a pápai állam­nak emberemlékezet óta felségjoga volt. VI. Pius pápa idején a XVIII. század végén a Vatikánnak nem kevesebb, mint huszonegy pénzverdéje működött. 1870 után a Szent Szék beérte azzal, hogy egyes jubiláris alkalmak­kor emlékérmeket veressen, amelyek rendsze­rint fontos történelmi és egyházpolitikai ese­mények emlékét őrizték meg. Bizonyosra vehető, hogy a pápai állam for­galomba kerülő váltópénze számára nem al­kotnak új pénzegységet, épp úgy, mint ahogy a régi Scudo és bajono helyett a bélyegeken is a Ura és a centes­­mo értékek megjelölése szerepel. & gSBwo \ \ 4» fcolinformíló vjuvertignli« 4« k NT ij/ valamint elhívott lítiak NSMf ésaaa formaszépségét Majorítj», kínnyS raHr\ Jár­ét kölcsönös. Hesssoritó «I­Mrós ellen és egyél­­etfészség-figyi feil­finleg­esséfir kaphatófry Ari árt ár* rá WE9XEY ISTVÁN ÉS TÁRSA­­ UTÓDA­i orvos-, műszer- és kéz- Em 5ftS&­C. Biorgyár, Budapest. JV„ Apponyi­­** ** díjmentesen.

Next