Nemzeti Ujság, 1929. november (11. évfolyam, 249-273. szám)
1929-11-01 / 249. szám
2 feladatának végrehajtására, a trianoni béke revíziójára, vagy ha úgy tetézik, a trianoni határok lerombolására, a szociálpolitika az integritás szempontjából parancsoló aktualitást jelent. Ha nem tudjuk az egész nemzetet, a nagy tömegeket a magyarság hatalmi eszméjének megnyerni, ha nem rendelkezünk hatalmas helyzeti erők felett, amelyeket adott pillanatban elementáris iramban vezethetünk a végső cél felé, akkor sohasem szerezhetjük vissza azt a területet, amely ezer esztendő óta színhelye a magyar faj állami eszméjének. Azért, míg más nemzeteknél a szociális igazságosság, a szociálpolitika csak politikai bölcsességet, emberséges gondolkozást, magasabb erkölcsi és gazdasági civilizációt jelent, addig nálunk sokkal többet, nálunk mindent jelent, a revíziós törekvések sikerének legfőbb kezességét és biztosítékát, Magyarország feltámadásának legbiztosabb zálogát. S mivel politikai közéletünkben a szociálisabb, boldogabb, szebb, erőteljesebb, nemzetibb és keresztényibb haladásnak Vass József a fáklyahordozója, — ezüstmiséje alkalmával vele s érte imádkozunk, hálából, szeretesből és hazafias önzésből. Mert ennek az országnak még nagy szüksége van reá. A TEMESVÁRI ROMÁNOK MEGSÉRTETTÉK A MAGYAR NYELVET Tüntető kivonulás a magyar beszéd alatt Temesvár, október 11. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Tegnap a kereskedelmi és iparkamara választmányi ülésén kínos incidens történt a magyar nyelv használata miatt. A választmányi ülésen Kabos Annia bankigazgató indítványt terjesztett elő és mert a román nyellvet gyengén beszéli, elnézést kért, hogy indítványát magyar nyelven terjeszthesse elő. Ezután belekezdett magyar nyelvű beszédébe, mire a jelenlevő választmányi tagok közül a Banca Nacionala temesvári igazgatója, a resicai Vasművek egyik aligazgatója és még egy román választmányi tag tüntetően kivonultak az ülésteremből. Kabos Ármin beszéde után Németh Kálmán, a magyar párt temesvári tagozatának alelnöke emelkedett szólásra és kifejtette, hogy a történtek nem Kabos Ármint sértik személyében, hanem a magyar nyelvnek szólnak és ílg megsértése az egész magyar kisebbségnek. A legerélyesebb formában a legszigorúbb intézkedéseket kéri. Utána Kun Richárd, a kamara alelnöke indítványt terjesztett elő, amely szerint a kamara sürgősen forduljon a kormányhoz és kérje meg, intézkedjék, hogy a magyar nyelvet bármikor szabadon használhassák a román mellett és ebből kifolyólag a magyarság ne legyen kénytelen a mostaniakhoz hasonló nagy sértést elszenvedni. Az indítványt sürgősen felterjesztik a kormányhoz. AZ ANGOL SZÉNBÁNYÁKAT ELVILEG NACIONALZÁLNI AKARJÁK A MacDonald-kormány széntörvényt terjeszt e parlament elé London, október 11. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A MacDonald-kormány első jelentősebb belpolitikai, illetve gazdasági törvényalkotása a szénbányaiparra vonatkozó törvény lesz. A törvény nem foglalkozik sem a bérek, sem a kollektív szerződés,tem a nyugdíjak megállapításával, viszont a bányatulajdonosok és a bányamunkások között fennálló egész sereg kérdést törvényhozási úton kíván szabályozni. A legjelentősebb rendelkezés, hogy a kormány a széntulajdon jogát kárpótlás ellenében kisajátíthatja és a jövőre nézve magának tarthatja fenn a szén kiknázási jogát. Ez a szénbányák nacionalizálásának elvi elismerése volna. A szénkivitel céljaira széntermelési adót s ebből pénzalapot teremtenének. A bányák termelését, eladási szabályait, a bányavidéken kint és szénfajok szerint egységesítenék. A szénfajok minimális árát is a bányavidékek határoznák meg. Minden bányakerületben öttagú tanácsot alakítanak. Ennek a tanácsnak egy bánytulajdonos, egy bányász és a fogyasztók két képviselője lesz a tagja egy pártatlan elnök vezetése alatt. A bányászok munkaidejét napi hét és fél órára csábítják le. NEMZETI ÚJSÁG Péntek, 1929 november 1. Mit végzett a KANSz tiz év alatt? A tanárokat és a tanítókat hozzájuttatta az automatikus előléptetéshez — A családi pótlékot a nyugdíjasok részére is kieszközölte — Eltöröltette a szolgálati dijat — Az özvegyek részére lakáspénzt eszközölt ki Nyolc sportegyesületük van a közalkalmazottaknak (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Lapunk vasárnapi számában vázoltuk a KANSz tíz éves tevékenységének társadalmi részét. Most a KANSz által elért egyéb eredmények ismertetésére térünk át, amelyek intézményes biztosítékaivá váltak a közszolgálati alkalmazottak jobb sorsának s elvi jelentőségüknél fogva csak fokozódik horderejük. A KANSz. tevékenysége kiterjed a tényleges és nyugdíjas közszolgálati alkalmazottak összes kategóriáira s általános megnyugvást kelt, hogy az egyetemes érdekek védelmén és előmozdításán kivül egyes csoportok speciális sérelmeik orvoslására is mindenkor számot tarthatnak, amint az a KANSz. eddigi működéséből is többször kitűnt. Tevékenység a ténylegesen érdekében A KANSz. kitartó munkájának eredménye, hogy az 1920. évi XX. t.Cikk biztosította a bírák és ügyészek részére a külön státuszt, későbbi rendelkezések pedig a tanítók és tanárok részére az automatikus előlépés rendszerét és a tanítók részére kieszközölte a KANSz. a VII. fizetési osztályba jutás lehetőségét is. A KANSz. közbenjárására a kezelők és dijnokok részére az előlépésben több fokozatot állapítottak meg, az altisztek részére pedig négy csoportot rendszeresítettek és ezek keretében az altisztek, valamint a kisegítő szolgák részére is több előlépési lehetőséget biztosítottak. Több javaslatot tett a KANSz. a kormánynak a vármegyei tisztviselők és alkalmazottak érdekében , e javaslatoknak is részük volt abban, hogy az 1929. évi XXX.t.cikk a közalkalmazottak a kategóriájának kedvezőbb helyzetet biztosított. A KANSz. tevékenységének további számottevő eredményei még a következők: 1923. óta a nyugdíjazásnál a dijnoki időt teljes egészében beszámítják, holott addig csak felét számították be. Ez különösen a segédhivatali tisztviselőknél fontos, ahol a dijnokoskodás hosszabb ideig eltarthat. A családi pótlékot a feleségre s az összes gyermekekre kiterjesztették s rendezték a családtagok, valamint az örökbefogadott gyermekek után támasztható igényt is. A lakáspénzt illetőleg egy ideig a közszolgálati alkalmazottak lakásait a béremelés alól mentesítették, majd a kormány a lakáspénzeket oly százalékkal emelte, amely százalékkal a bérek emelését engedélyezte. Sajnos azonban, hogy ezzel szemben a lakáspénzek alapösszegét a KANSz. tiltakozása ellenére csökkentették és a háromnál kisebb családi pótlékot élvezők részére kisebb összegű lakáspénzt állapítottak meg. 1923. óta a dijnokok és kisegítő szolgák részére is rendszeresítették a lakáspénzt. A hadviselt állami, államvasúti és vármegyei tisztviselők részére nyugdíjba is beszámítható pótlékot engedélyeztek, amit később kiterjesztettek a kezelőkre és altisztekre is nyugdíjba be nem számítható hadipótlék alakjában. A kiküldetési és átkörözési illetményeket többször emelték és véglegesen elég kedvezően állapították meg. A szolgálati díjat eltörölték s kimondották az illetmények felvételéről kiállított nyugták bélyegmentességét, valamint a szolgálati ügyben benyújtott beadványok illetékmentességét. A közszolgálati alkalmazottak középiskolai tanuló és egyetemi hallgató gyermekei részére évenként egy millió pengő tanulmányi ösztöndíjat engedélyeztek, díjasok kategóriáját. Az érdekelt nyugdíjasok a KANSz támogatásával szívósan küzdenek ez ellen az igazságtalanság ellen s rendületlenül remélik, hogy a törvényekben és rendeletekben lefektetett alapelvnek végre is érvényesülni kell, aminthogy történt is már közeledés a törvény rendelkezéseinek érvényesüléséhez 1927-ben, amikor a régi nyugdíjasok járandóságát 105%-al felemelték, a 65-ik életévüket betöltött régi nyugdíjasokat pedig az új nyugdíjasok közé sorozták. A KANSz munkájának eredménye volt, hogy az özvegyi ellátást és nevelési járulékot kedvezőbben rendezték, amikor az özvegyi nyugdíjat a férjet megillető fizetés fele összegében állapították meg. Ezenkívül a szülőtlen árvák nevelési járulékát is méltányosabban szabályozták. 1920-ban a családi pótlékot a nyugdíjasok feleségére és gyermekeire is kiterjesztették, az özvegyek részére lakáspénzt engedélyeztek, a nyugdíjasok részére pedig a jóval kisebb lakbényugdíj helyett lakáspénzt állapítottak meg, ami egyenlő a ténylegesek részére megállapított kisebb lakáspénzekkel, a 15 évnél kevesebb szolgálati idővel rendelkező nyugdíjasokat kivéve, akiknek lakáspénze egyenlő az özvegyek részére megállapított lakáspénzzel. A menekült nyugdíjasok■ érdekében is többször eljárt a KANSz és előterjesztéseinek jelentkezett is bizonyos kedvező hatása a nehéz kérdés rendezése körül, amiről tanúskodnak az 1919. évi minisztertanácsi határozatok, az 5100/924, 7000/925. M. E. sz. rendeletek vonatkozó szakaszai, továbbá az 1927:XXIV. t.cikk, amely a menekültek nyugdíjigényét rendezi. A nyugdíjasok ügyének előmozdítása A nyugdíjasok, özvegyek és árvák mostohán kezelt ügyét szintén hathatósan előmozdította a KANSz. Szívós küzdelmének eredményeképen törvénybe iktatták (1923:XXXII. t.-c. 17. §. és 6000/923. M. E. sz. rendelet) azt az igen fontos elvi jelentőségű szabályt, hogy a nyugdíjasok, özvegyek és árvák ellátási díját a ténylegesek mindenkori illetményei alapján kell megállapítani. Az 1924:IV. t.-cikk, az úgynevezett szanálási törvény és az ennek alapján kiadott 5100/924. M. E. sz. rendelet érintetlenül hagyta, sőt meg is erősítette ezt az elvi jelentőségű rendelkezést s mindennek dacára 1925-ben, a státusrendezéskor eltértek ettől, amennyiben az 1925. július elseje előtt nyugalomba vonulóra, az úgynevezett régi nyugdíjasokra az illetményrendezést nem terjesztették ki s igy megvetették alapját a nyugdíjasok kategorizálásának, amit 1927-ben, az újabb illetményrendezéskor tovább folytattak és megteremtették a régi és új nyugdíjasok mellé a legújabb nyug Az egészségügyi hitel viszonyok rendezése A KANSz tízéves munkásságából ki kell emelnünk még a következőket. A súlyos megpróbáltatások és nélkülözések a közszolgálati alkalmazottak és hozzátartozóik egészségét nagyon aláásták. Különösen a tüdővésznek esett áldozatul sok legyengült szervezet. Ezért a KANSz már 1920-ban a budapesti Erzsébet tüdőszanatóriumban 240 ágyhelyet, a budapesti szövetkezetek Erzsébet kórházában pedig néhány éven át több ágyhelyet biztosított atényleges és nyugdíjas közszolgálati alkalmazottaknak s azok hozzátartozóinak. Az 1921: XLVI. c.cikkben kapott felhatalmazás alapján Országos Tisztviselői Betegsegélyezési Alapot létesített rá népjóléti miniszter. A törvény végrehajtási utasítása a KANSz közreműködését is biztosította az ügyek egy részének intézésénél. Ennek az alapnak a létesítése egyébként helyes elgondolásból indult ki, de később az állami hozzájárulási összeget annyira lecsökkentették, hogy az alap már évek óta nem tud megfelelni a rendeltetésének. A mindenükből kikopott s értékesebb ingóságaikat a legnehezebb időkben elkótyavetyélni kényszerült tisztviselők fokozott mértékben rászorultak a hitelre. Ezért a KANSz a hitelviszonyok rendezéséhe s ennek eredményeképpen kiadta a kormány a tisztviselői kölcsönökről 1918-ban hozott törvény végrehajtási utasítását, melynek alapján a Pénzintézeti Központ kölcsönöket folyósít a tényleges és nyugdíjas közalkalmazottaknak, de nem kielégítő mértékben. A hitel megfelelő emelését a KANSz többizben szorgalmazta már s munkája remélhetőleg eredményre fog vezetni. A létszámcsökkentés kíméletesebb végrehajtása érdekéből is közbenjárt a KANSz s javaslatára átképző tanfolyamokat s elhelyező irodát állított fel a kormány, a kereskedelmi miniszter pedig a ipartörvényben előírt szakképzettség megszerzése és igazolása tekintetében könnyítéseket engedélyezett. A középiskola négy osztályának elvégzéséhez kötött állásban működő vasúti segédtiszteknek a hivatalnoki státuszba való átléphetésre irányuló évtizedes küzdelmét a KANSz. közreműködése juttatta végre is eredményhez és eredménnyel lépett közbe a KANSz. az üzemi alkalmazottak üzemi jutaléka ügyében is. A képviselővé választott közszolgálati alkalmazottak illetményeire nézve kedvező intézkedést sikerült kieszközölnie s a földbirtokrendezés alkalmával közbenjárására a közszolgálati alkalmazottakat is felvették a házhelyhez és földhöz juttathatók sorába. A közszolgálati alkalmazottak jogviszonyainak rendezése érdekében gyökeresen átdolgozta a szolgálati pragmatika régebbi tervezetét s programjába vette annak megvalósítását. Bevásárlási lappal ha vásárol, ingyen ad színházjegyet, vasúti jegyet és siófoki flIJPJL SbC nyaralást DIVA iroda, IV.Városháza u. 14 NŐI KALAP Fűz la minőség, utolsó divat-----------P 8.— Nyúlszőr_________________P 12— Selyem Solell—______________P 16— Eddig: c-jfí « -7-"? Mosti *FLASS Okoál v * Mégoipotti V1L, Csányi-utca 12. A nehéz idők alatt is sikerült a KANSz-nak némi vagyont gyűjteni, amit Szegfűutca 5. sz. alatti kétemeletes házának megvételébe fektetett, azonkívül a legsúlyosabb időkben ruha-, vászon- és cipőakciókat bonyolított le s la.ből csecsemlőkelengyét osztott szét. Éveken át jogvédő irodát is, tartott fenn, állásközvetítő irodája pedig most is működik. A kiosztott segélyek és tanulmányi ösztöndíjak öszszege, 102.000 pengőt tesz ki. A csekély tagsági díj ellenében — amely tagdíj -tisztviselőknél és ilyen nyugdíjasoknál évi 4 pengő, a többi alkalmazottaknál és az összes özvegyeknél évi 2 pengős havonkint lapot nyújt tagjai kezébe, amelyben a szövetség működéséről és a közalkalmazottakat érdeklő kormányintézkedésekről, rendeletekről s az igénybevehető kedvezményekről számol be. A KANSz. zenekara éveken át nyilvános hangversenyeivel nagy elismerést vivett ki és a KANSz kezdeményezésére a közszolgálati alkalmazottakból alakult nyolc sportegyesület is nagyon eredményes tevékenységet fejt ki. Az atlétika, Vivő, futball, box és tennisz szakosztály szépen működnek s évente több versenyt rendeznek. Meg kell még emlékeznünk arról az eredményes, nagy munkáról is, amelyet a KANSz. azáltal végez, hogy a Szövetséghez forduló tényleges és nyugdíjas közszolgálati alkalmazottaknak úgy írásban, mint élőszóval nemcsak szorosan vett hivatalos ügyekben, de egyéb ügyes-bajos dolgaikban is szeretettel nyújt kimerítő felvilágosítást és szakavatott tanácsot, valamint becsületes támogatást H. K. ÉRCPÉNZT VERET A VATIKÁN A pápai állam nem állít fel Nemzeti Bankot CSAK ÉRCPÉNZT HOZ FORGALOMBA Citta del Vaticano, október hó. (A Nemzeti Újság alkalmi levelezőjétől ) Közvetlenül a Lateráni Egyezmény ratifikálása után felvetődött a gondolat, hogy a Citta del Vaticano önálló Nemzeti Bankot állítson fel. A tervek szerint arról volt szó, hogy a vatikáni bank palotáját vagy a pápai állam területén, vagy a Rusticucci-téren helyezzék el, időközben azonban, tekintettel a bankpolitikai és pénzügyi problémákra, a terv gyakorlati megoldását egyelőre elejtették. A vatikáni pénzintézet megszervezésének gondolatával kapcsolatban ismét előtérbe nyomult a vatikáni pénz forgalombahozatalának eszméje. Commendatore Serafini, a Citta del Vaticano kormányzója, tudvalévően komolyan foglalkozik a gondolattal, hogy új pápai ércpénzt hozzon forgalomba. Egyelőre csak arról van szó, hogy ércpénzt veressen a Szent Szék és pedig arany-, ezüst- és rézpénzeket, amelyek egyik oldalán XI. Pius pápa arcvonásait, másik oldalán pedig a különböző római székesegyházak képe volna látható. A rézpénzeket a pápa címere díszítené. Az önálló váltópénz verése a pápai államnak emberemlékezet óta felségjoga volt. VI. Pius pápa idején a XVIII. század végén a Vatikánnak nem kevesebb, mint huszonegy pénzverdéje működött. 1870 után a Szent Szék beérte azzal, hogy egyes jubiláris alkalmakkor emlékérmeket veressen, amelyek rendszerint fontos történelmi és egyházpolitikai események emlékét őrizték meg. Bizonyosra vehető, hogy a pápai állam forgalomba kerülő váltópénze számára nem alkotnak új pénzegységet, épp úgy, mint ahogy a régi Scudo és bajono helyett a bélyegeken is a Ura és a centesmo értékek megjelölése szerepel. & gSBwo \ \ 4» fcolinformíló vjuvertignli« 4« k NT ij/ valamint elhívott lítiak NSMf ésaaa formaszépségét Majorítj», kínnyS raHr\ Járét kölcsönös. Hesssoritó «IMrós ellen és egyéletfészség-figyi feilfinlegesséfir kaphatófry Ari árt ár* rá WE9XEY ISTVÁN ÉS TÁRSA UTÓDAi orvos-, műszer- és kéz- Em 5ftS&C. Biorgyár, Budapest. JV„ Apponyi** ** díjmentesen.