Nemzeti Ujság, 1930. november (12. évfolyam, 249-273. szám)

1930-11-01 / 249. szám

2 nak és társainak a gondolat- és érzés­­világa az angol nép, az angol nemzeti és birodalmi érdekek szempontjából! De nincs mit csodálkoznunk rajta. A magyarországi marxista szociáldemo­krata párt egészen más szellemi és er­kölcsi tőről fakadt, mint az angol szo­cialista munkáspárt, amelynek politikai vezérei és szellemi képviselői a múltban is és a jelenben is kivétel nélkül — az angol nép fiai voltak, míg nálunk alig tűrnek meg maguk között mást — egy­két hozzájuk tapadt diszk­er­esztén­y ki­vételével —, csak olyat, akinek család­fája Galíciából vagy Oroszországból ága­zott szét a világba. Pártmozgalomban, szakszervezeti mozgalomban s mindenütt ők találják meg egyedül az elhelyezkedés lehetőségét. Ugyanaz a faji szolidaritás tartja őket össze, amely az angol szocia­lista munkáskormány palesztinai politi­kájával szemben elégedetlenné tett min­den zsidót a budapesti teleki téri Kohn Jakabtól kezdve a filozofáló Einstein pro­fesszorig Berlinben és a newyorki meg kaliforniai bankházak zsidó igazgatói szobájáig. A magyar szociáldemokrata vezérek teljesen idegen elemek a magyar nemzeti organizmusban, akik számára a munkásmozgalom nem a magyar népi és faji erő megsokszorozódása, hanem csak a jó piac, amelyen szellemi bóvlijaikat a tájékozatlan, még faji és nemzeti ön­tudatra nem ébredt keresztény magyar munkásoknak jó magas áron a nyakába sózhatják. MacDonald és — ők, olyan tá­vol állanak egymástól, mint Garami Masarykot imádó cikke a magyar faji erőtől és a magyar nemzeti érdektől. Semmi közük egymáshoz, még akkor sem, ha úgy akarják a marxizmus ma­gyarországi zsidó szellemi szatócsai ma­gukat MacDonaldékkal valamikép közös nevezőre hozni, hogy — ők is „szocialis­tákénak nevezik magukat, noha nagyon jól tudják és fájdalmasan tudják —, amit még a magyar munkásság tömegei eddig nem igen tudnak —, hogy MacDonaldék szocializmusának a marxista szociál­demokráciához szintén nincs semmi köze! MacDonaldék tisztán angol nemzeti és ■* ‘ ' —' v r - t • . A birodalmi érdekedet szolgám palesztinai politikája nagy tanulság gyanánt állhat a magyar munkásnép előtt a Konti-utca cseh imperialista érdekeket szolgáló és dicsőítő politikájával szemben! Állami ellenőrzés alatt álló telepünkről szók­oltványok Riparia Portáim aranyon és hasai sima és gyökeres vesszők legolcsóbb árban kaphatók EMŐDISZŐLŐTELEPITŐ R.-T. Budapest, Gróf Tisza István­ utca 8--10. IV. évi Telefon: Aut. 839-43. férni tanár, Szemere Pál és Vitkovics Mi­hály. * Azok sorában, akiknek a nemzet kegye­lete most a múlt nagyjai közül szobrot állított e kor fiai közül, Virágh Bene­dek, Katona József, Kazinczy Ferenc, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Kis­faludy Sándor, Vörösmarty Mihály, Bó­­lyay Farkas, Ferenczy István, Bajza Jó­zsef, Széchenyi István, Kisfaludy János, Pollack Mihály és Bólyay János szere­peltek. Hányan hiányoznak viszont ezek közül az első akadémikus névsorból, ha viszont meg is kell állapítani, hogy 1830- ban azután ezek közül a legtöbben tény­leg helyet kaptak a magyar tudós tár­saság tagjai között. Viszont igaz az is, hogy egész sereg név el is bukott azóta a jogos, vagy jogosulatlan feledésbe. öreg Csaplár Benedek elmélkedvén ar­ról, kiket vett fel Révai a maga kandi­dátusai sorozatába, azt írja, hogy „nem éppen alaptalanul támadhat elménkben egyik-másikra nézve ilyféle kérdés: Mi­ért van ez és ez köztök és miért nincs ez meg amazi! Oly kérdés, min­t, a külön­böző felfogás bármikor is támaszthat különösen a concret viszonyok ismerete hiányában. Tudnivaló, hogy válságos vi­szonyok és rohamos változatú körülmé­nyek között fölöttébb bajos olyatén meg­állapodásra jutni, amely utólag egészen kifogástalannak bizonyult.“ Így harcoltak az emberek száznegyven esztendővel ezelőtt az irodalom, a tudo­mány és a műveltség ügye körül. Kiki arra hivatkozott, hogy az utókor majd neki ad igazat. Azért szép kor volt­ ez, mint ahogy Ka­zinczy írja Pályám emlékezetében: „íróink s olvasóink száma mindinkább szaporodók és ha az ügynek uj munkás barátja tűnő föl, kicsinysége ugyan ta­lán . . . mely öröm vala mindenfelé! mint repüle az uj név egy szájról más szájra! az uj társ felkeresi a régibbeket, s a régibbek kiterjesztett karral jövőnek az uj elébe. . . . Jobb lélek kezde szár­­nyallani a közügy mezején s most közelite igazán a várvavárt reggel, az az előbbi hajtalgással derengés volt.“ NEMZETI ÚJSÁG Szombat, 1930 november 1. A Keresztény Községi párt tízévi munkájával újjáteremtette a fővárost A Kereszténypárt beszámolója munkásságáról (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Ami­óta a fővárosban a választási kampány megindult, furcsábbnál-furcsább jelen­ségeken kell megütköznünk. Az egyik ilyen jelenség az, hogy a baloldali pár­tok a maguk propaganda gyűlésein java­részt csak az országos politikával foglal­koznak s a súlyos gazdasági helyzetért — amely egyébként általános Európa minden országában, sőt Amerikában is — a községi jobboldali pártokat teszik felelőssé. A jobboldali pártokra kenik a gazdasági válság és a munkanélküliség ódiumát és céltudatosan hallgatnak ar­ról, hogy ugyanez a gazdasági válság és munkanélküliség arányában hatalmas méretekben megnövekedve meg van Ausz­triában, Németországban, Olaszországban, Angolországban, sőt az Egyesült Álla­mokban is, meg van mindazokban az ál­lamokban is, amelyekben baloldali, sőt szociáldemokrata kormány irányítja a közügyeket. Legfeljebb Franciaországban nincs meg, amely hónapról-hónapra Páneurópára, emberi szolidaritásra, a kul­­túrnépek érdekközösségére és más mi­egyebekre hivatkozva söpri be a németek arányának milliárd­iait. Minderről hall­gatnak a baloldali politikusok és olybá tüntetik fel a helyzetet, mintha csak Ma­gyarországon volna gazdasági válság és mintha csak Magyarországon volna munkanélküliség. A másik furcsa jelenség az, hogy a keresztény városházának összes alkotá­sait egyenesen kisajátítják maguknak és minden nagy létesítményről a főváros sok és hatalmas jótékonysági és szociál­politikai akciójáról egyszerűen azt állít­ják, hogy azt a főváros lakossága mind a baloldali pártoknak köszönheti. Ezeket természetesen csak a tájékozatlanokkal lehet elhitetni, mert a beavatottak isme­rik annyira a Keresztény Községi Párt programját, hogy az a nagy szociálpoli­tikai és jóléti intézmények megteremtésé­vel csak a maga Programját hajtotta végre és ha a jobboldali pártok tényleg olyan embergyűlölők, munkásfalók és * Tv lf * ' ? ^ " * — é­­­rvf alnumam._ umeneit. mu@› ab @k.y a baloldali pártok gyűléseiken feltünte­tik, akkor sem nem javasolták volna, eze­ket a jóléti intézményeket, sem meg nem szavazták volna őket. A főváros sok ka­ritatív és szociális intézménye tehát egyes­ canedül a jobboldali pártoknak kö­szöni létét, noha természetesen ezeknek létesítéséhez a baloldali pártok is hozzá­járultak, mert hiszen egyébként most nem mutatkozhatnának a tömegeik előtt. Általában azonban csepülik li a jobbol­dali pártokat, különösen a Keresztény Községi Pártot minden gyűlésükön­­ a legtöbbször azt vetik a szemére, hogy ő semmit sem alkotott. Számítanak a tö­megek hiszékenységére, feledékenységére és befolyásolhatóságára, mert hiszen ha valaki nyitott szemmel jár az utcán, ak­kor minden bizonyítás nélkül maga is megállapíthatja, hogy a Keresztény Köz­ségi Párt tízéves uralma alatt rengeteget alkotott, szinte egy új várost teremtett a régi­ főváros helyén, egy ragyogó várost, amelyről csak dicsérettel emlékszik meg minden külföldi, aki mostanában itt járt. A keresztény pártot pedig már akkor is megilletné minden dicséret és elismerés, ha egyebet sem tett volna, csak azt, hogy eltakarította azokat a romokat, amelye­ket a forradalmak hagytak itt maguk után, ha mást sem tett volna, csak azt, hogy rendbehozta az utcákat, rendbehozta a villamosvasutaikat, a pályát és a kocsi­kat, hogy ismét világítást teremtett Bu­dapesten stb. Már akkor is minden fővá­rosi polgár háláját érdemelné ki. A tétlenség vádjával szemben a Ke­resztény Községi Párt most egy beszá­molót adott közre, amelyben elmondja, hogy mi mindent teremtett azóta, hogy a városházán a vezetést kezébe vette. Aki ezt a beszámolót elolvassa, teljesen tisz­tában lehet a baloldali pártok vádasko­dásának értékével és maga is leszállít­hatja azokat arra az alacsony nívóra, amely ezeket a vádakat jellemzi. A párt­nak ez a beszámolója maga teszi fel a kérdést: Igaz-e, hogy csak beszédek hangzottak el és hiányzanak­­a cselekedetek? A kérdésre a Keresztény Községi Párt így felel: az élelmiszer-nagyvásártelepet építjük. A tétényi sertéshízl­alót megszereztük. Az autóbuszüzemet megalapítottuk, annak igazgatósági épületét és a Szt. Imre­­autógaragot megépítettük. Az új városi könyvtárépületet megszereztük és felsze­reltük. A Károlyi-parkot és a palotát meg­szereztük, a közönség használatára át­engedtük. A budai bástyasétányt fejlesz­tettük, a Patimás-bástyát megépítjük. A Gellért-hegy sétányait rendeztük, gyer­mekjátszótérrel kiegészítettük. Kultúr­­házat vagy kerületi keresztény köröket létesítettünk minden közigazgatási kerü­letben. A Széchenyi-fürdőt népfürdővel és strandfürdővel egészítettük ki. A Szt. Gellért-hullámfürdő létesítésével világ­hírű látványossággal gazdagítottuk a székesfővárost. Fejlesztettük az útháló­zatot jelentős összegekkel, bővítettük a közvilágítást, vízellátást, városrendezést. Jóléti intézményeit és akciók Étkeztetési akciót szerveztünk 12.000 iskolásgyermek és 10.000 felnőtt részére összesen 66 főzőhelyen. Ebből 8000 ingye­nes étkeztetés. Tejakciót létesítettünk az iskolákban 5000 gyermek részére. Szén­akciónk kiosztott 1928-ban 7816 mázsa, 1929—30-ban 23.000 métermázsa olcsó sze­net. Tizennégy melegedőszobát rendez­tünk be szegényeink részére. A dunai életmentést megszerveztük kilenc motoros mentőcsónakkal. Évente ingyenesen fel­ruháztunk 8—10.000 gyermeket. Megszer­veztük a háziasszonyok foglalkoztatását 2000 középosztálybeli nő részére. Hat anya- és csecsemővédelmi intézetet állí­tottunk fel napközi otthonnal és bölcső­dével 450—500 csecsemő befogadására. Lé­tesítettük a Horthy Miklósné gyermek­otthont. Bicskén és Budapesten a Hideg­­kuti­ úton 110 anya, 63 csecsemő, 45 kis­ded, 20 kis­gyermek és 116 18 évnél fiata­labb leány részére A fiú- és leányárva­­házak ápoltjai részére Fonyódon üdülő­telepet építettünk 200 árva nyaraltatá­­sára. Négy menhelyet építettünk 720 ágy­­gyal és egy szeretetotthont 400 ággyal. A Mayer-árvaházat 20 ággyal Szaporítot­tuk. Az Erzsébet-árvaházat 50 ágygyal bővítettük. Alapítottuk a városházi étke­zőt 1500 személy részére A fővárosi segítőalapot, mint önálló intézményt a főváros alkalmazottai részére megszer­veztük. A főváros balatonkenesei nagy üdülőtelepét megépítettük. Tüdőgondozó Intézeteket létesítettünk a város minden részében és ugyanígy gondoskodtunk a nemibetegségek elleni küzdelemről. Épí­tettünk 1925-ben 96, 1926-ban 1006, 1927-ben 2496, 1929-ben 292 egy-, két- és három­szobás lakást, továbbá 1926-ban 320, 1928- ban 120, 1929-ben 128, 1930-ban 120 szükség, lakást. Szaporítottuk a népkönyvtárakat. A főváros háztartása általánosságban A kommün után lerongyolt városi köz­­intézményeket, közműveket, kórházakat, stb. talpraállítottuk, bővítettük és fej­lesztettük. A külföldi adósságokat ren­deztük és a főváros pénzügyi egyensú­lyát helyreállítottuk, minek folytán a székesfőváros hitelképessége ma már az államéval vetekszik. A Székesfővárosi Községi Takarékpénztárt megalapítot­tuk. A Kisipari Hitelszövetkezetet kifej­lesztettük. A villamosvasutakat a ma­gánvállalatoktól megváltottuk és a KSzKRT alapításával a főváros tulajdo­nába és kezelésébe juttattuk. Vásárcsar­nokokat építettünk Óbudán és a Krisz­tinavárosban, építünk a Garay-téren. A csepeli városi kikötőt tovább építettük. Egyházak támogatása Tizenhárom új plébániát és négy helyi lelkészséget létesítettünk a katolikus hí­vek részére. Hét kegyúri templom felépí­tését segítettük elő, háromnak építése folyamatban van. Rendeztük és rendsze­resen támogattuk több protestáns gyüle­kezet anyagi ügyeit és elősegítettük új templomaik építését. Tanügyi intézmények Létesítettük: a középiskolát végzettek kereskedelmi szaktanfolyamát, a droguis­ták továbbképző tanfolyamát, három gyógypedagógiai nevezetőintézetet inter­­nátussal egybekötve, a zuglói kertész­képző iskolát, egy háztartási továbbképző iskolát. Behoztuk az iskola-orvosi és iskola-nővéri intézményt. Létesítettünk egy felsőgazdasági iskolát, hét új elemi iskolát azok új épületeivel, három új kisdedóvót és megépítettük ezek új épüle­teit. Csináltunk egy gyógytorna tanfolya­mon egy diákszállót, öt polgári iskolát egy női ipariskolát, hét gyermekotthont. A város különböző részein gyermek­­játszótereket csináltunk. Gyermeknyaral­tatási akciót rendszeresítettünk. Ennek keretében 1929-ben cca 18.000 gyermeket nyaraltatott ingyen a főváros. Időszaki jellegű jóléti intézm­­­ények Szellemi szükségmunkát szerveztünk a munkanélküli intelligens emberek szá­­mára a téli időszakokra. Támogattuk a keresztény fiatalság elhelyezkedését a városházán és az üzemekben. Támogat­tuk a keresztény iparosokat és kereskedő­ket a városi és üzemi munkák vállalatba adásánál. Megszüntettük a tisztviselői karban és a tanszemélyzetnél a sok ideig­lenes állást s helyükbe végleges állásokat szerveztünk. Rendeztük a közüzemi munkásság illet­mény- és nyugdíjviszonyait és oda töre­kedtünk, hogy a székesfőváros legyen az elismerten legjobb és legméltányosabb munkaadó. Állandóvá tettük az üzemi munkások helyzetét, rendeztük a munka­­viszonyt és az egész vonalon bevezettük a nyolcórai munkaidőt. Nyugodt lélekkel mondhatjuk, hogy szociális téren, a nyo­­mor enyhítésében egy tényező sem ve­hette fel a fővárossal a versenyt, de eb­ben a tekintetben Budapest székesfővá­ros nyugodtan állja meg helyét az összes világváros között. Ezek tények. Ellenfe­leink a főváros többségi pártjának szám­lájára akarják írni demagóg szájasko­­dással a trianoni Magyarország rossz gazdasági helyzetének összes nyomorát, de a Keresztény Községi Párt nyugodt lélekkel mondhatja: Nem lehetnek­ vádlók azok, akik Tria­nont politikájukkal elősegítették. Mi a városházán romokat vettünk át és becsü­letesen dolgoztunk és újjáteremtettük a várost. A felsorolt, valamint nagy töme­génél fogva e rövid helyen fel sem sorol­ható alkotások tömege nem létesült volna, ha mi azt munkánkkal, hozzájárulásunk­­kal, szavazatunkkal valóra nem válthat­juk! A létért valló nehéz küzdelemben ma igen sok ember töpreng e hamleti kérdé­sen. Pedig, ha az emberek válságos óráik­ban összegyűjtenék testi és lelki erejüket, ellent tudnának állni a kétségbeesésnek és megállnák helyüket a legsúlyosabb órákban is. Ha valaha, úgy most van­ szükség arra, hogy egészségünket ápoljuk, szer­vezetünket erősítsük, a lelki és testi ellentálló erőt fokozzuk. A reggeli és uzsonnatejhez 2—3 kávés­kanál Ovo­maltine a legbiztosabban hozzá­segít bennünket e cél eléréséhez. Az Ovo­­maltine erőt ad, edzi az idegeket, fokozza a lelkierőt és munkaképességet. A reggeli és uzsonnatejhez, kávéhoz 2—3 kávéskanál Ovomaltine segít az élet fáradalmait elviselni. Ingyen Ovomaltine mintát és ismertetést kap, ha az alábbi szelvényt levelező-­ lapra ragasztva beküldi: 8. SZELVÉNY T. Dr. Wander gyógyszer- és tápszergyár r.-t. Budapest, X-, Keresztúri­ út 34. Név---------­Pontos cím - Megszűnik, feloszlik All H 9$ kötött­ szövöttáru 4 A mKc?T SUGAR nil mratdl 13 Mielőtt téli szükségleteit beszerzi, kérem saját érde­kében meggyőződni kötött kosztüm-, pulover- és harisnya-áraimról. Példák az egyes cikkekből: Hibátlan THEO-harisnya P 2.48 Gyapjú kötöttdivatkosztüm P 29.50 Gyapjú kötött női kabát P 12.50 Női kutyafaír-kesztyű... P 4.90 Vidéki rendeléseket utánvéttel eszközlünk. Meg nem vezetőért a pénzt visszaadjuk.

Next