Nemzeti Ujság, 1931. április (13. évfolyam, 50-74. szám)

1931-03-03 / 50. szám

Kedd, 1931 március X NEMZETI ÚJSÁG MEGKEZDŐDÖN MOSZKVÁ­BAN A MENSEVIKI POR Orosz szocialistáit és kommunis­táit harca BÖRTÖNBŐL VEZETIK ELŐ A KORONA­­TANÚT Moszkva, március 2. Vasárnap kezdődött meg a moszkvai „néptörvényszék­“ előtt az úgynevezett, m­ensevikiek elleni hazaáldási per tár­gyalása. A per 14 szociáldemokrata fő­vádlottját azzal vádolják, hogy külföldi, így elsősorban a német szociáldemo­krata párttal egyetértve, ipari szabotázst űztek. A vádirat 100 gépírásos oldalra terjed. A vádat Krilenko főá­lam ügyész képviseli, aki a néhány hónappal ezelőtt lefolytatott Ramsin-perben is képviselte a vádat. A vasárnapi tárgyalás a vádirat felolvasásával telt el. A törvényszék épü­letét erős rendőri készültség tartotta megszállva. A Menseviski-per főtárgyalásán többek közt a mulltévi nagy ipari per fő vádlott­­jait, a 10—10 évi börtönre ítélt Ramsin és Larisev mérnököket is kihallgatják. Ram­­zint és Larisevet hétfőn reggel a nizsnij­­novgorodi börtönből Moszkvába hozták. A vádhatóság idéztette meg őket terhelő tanúként. Arról tesznek majd vallomást, hogy az orosz szociáldemokrata párt ösz­­szeköttetésben állt az ipari párttal, sőt anyagi támogatást is kapott az ipari párt párisi központjától. Ramzin és Larisev azt állítják, hogy legutóbbi párisi tar­tózkodásuk alkalmából az ipari párt pá­risi vezetői közölték velük, hogy nagyobb összegeket adtak az orosz szociáldemo­kratáknak, akik megígérték, ho­ meg­kezdik a harcot a szovjet rendszer ellen. MEGALAKULT A BELSŐ LIPÓTVÁROSI KERESZTÉNY TÁRSASKÖR (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Március hó 1-én, vasárnap több száz főnyi résztvevő jelenlétében, a Lipótváros keresztény társa­dalmának nagy érdeklődése mellett megalakult a Belső-Lipótvárosi Keresztény Társaskör. Az alakuló közgyűlést a magyar „Hiszek­egy“ után Brezovszky Emil dr. főorvos nyi­totta meg és vázolta a társaskör feladatait. Miután az összes jelenlévők egyhangú lelke­sedéssel kimondták a kör megalakulását és a felolvasott alapszabályokat hozzászólás nélkül elfogadták, megválasztották a tisztikart. A kör elnöke Lázár Ferenc dr. kir. közjegyző, felső­házi tag lett. Társelnökök lettek: Koós Jenő, Domonkos Gyula dr., Ortvay Rezső, Bereczky Albert, Ho­­monnay Tivadar, Tabódy Tibor, Szörtsey Jó­zsef, Szabóky Jenő, Lobatnyer Jenő, Sztanko­­vics Viktor, Tormay Géza és Radocza Kálmán. Alelnökök: Brezovszky Emil dr., vitéz Csik László dr., Doroghy Kálmán dr., Eberling Ede, Fleischer Tihamér, Jakab János, Kálnay Béla, Lukács Gyula dr., Nagy Károly dr., Nagy László dr., Pogonyi György, Strutzky Sándor, Szalay Sándor, Tóth László dr. lettek. Brezovszky, Emil köszön­tő szavai­ után Lázár Ferenc szűnni nem akaró tapsviharban fog­lalta el az elnöki széket és tartotta meg szék­foglalóját. A keresztény társadalom összefogá­sában rejlő erőről beszélt, amely összefogás az utolsó nehéz évtizedben már sokszor komoly segítő munkában jutott kifejezésre. Megemlé­kezett a Külső-Lipótvárosi Keresztény Kör által végzett bátor és eredményes munkáról, majd a megalakult társaskör célkitűzéseiről beszélt. A kör belső munkájához mindenkit egyforma szeretettel vár, minden megértő, meg­békélő és összefogni tudó magyart, a keresz­tény és nemzeti ideálok megvalósítása érdeké­ben. Nem lehet az országnak egyetlen parányi része sem — mondotta —, amely eltérni meré­szelne a nemzeti ideálok ál­tal megszabott útról. A magyar nemzet egységes akarata kell, hogy mindenütt érvényesüljön. Ez kötelező a Lipót­városra is. A polgári gondolatnak alá kell rendelnie magát a nagy nemzeti és keresztény gondolatnak. Beszédét Zrinyi szavaival fejezte be: „Ne bántsd a magyart!“ Végül Tóth László dr. főszerkesztő indítvá­nyozta, hogy hatalmazzák fel az elnökséget és az igazgatótanácsot, hogy a belügyminisz­térium által esetleg kívánt alapszabálymódosí­­tásokat a saját hatáskörében végezze el. Az indítványt a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. Lázár Ferenc dr. elnök általános éljenzés közben zárta be a közgyűlést A Társas Kör­nek az V., Bálvány­ utca II. félemelet alatt lévő ideiglenes helyiségeit naponta­ sokan kere­sik fel a körbe való felvételüket kérve és így a körnek máris többszáz tagja van. Róma és közeledtek egymáshoz A francia - olasz - angol flottaegyezmény létre­­jött a a londoni hármas egyezményhez Franciaország és Olaszország is csatlakozik A külföldi sajtó egy része hangos hozsannával üdvözli azt a megegyezést, amely a tengeri fegyverkezés kérdésében Franciaország, Anglia és Olaszország között létrejött. Ugyanazok, akik a bocarnoi szerződést, majd a Kellogg-féle háborúellenes paktumot, legutóbb pedig Bria­nd páneurópai tervét úgy fogadták, mint a békekorszak hajnalhasadását, most olyan világeseménynek iparkodnak föl­­tüntetni a Rómában, illetőleg Parisban megkötött flottaegyezményt, mint amely döntő befolyással lesz a leszerelés ügyére. Fűnek az optimizmusnak, nézetünk sze­rint, nincs komoly alapja. Sőt többet is mondunk, amint a múlt évi londoni kon­ferencián, úgy most Rónaiban és Paris­ban sem volt szó flottaleszerelésről, ha­nem csupán az eddigi versengés korláto­zásáról. A legilletékesebb tényezők nyi­latkozataiból tudjuk, hogy sem Anglia és az Amerikai Egyesült Államok, sem Japán, Franciaország és Olaszország nem gondolnak tengeri haderejük leszállítá­sára. Mindössze az történt, hogy a nehéz gazdasági viszonyok nyomása alatt, a­melyek valamennyi nagyhatalom állam­­háztartását megzavarták, először Wa­shingtonban, majd Londonban megálla­podtak, hogy kontingentálják az egyes nagyhatalmak flottáját és meghatározott időn belül nem növelik tengeri haderejü­ket. A névtelen adófizetők szempontjából kétségkívül ez is jelent valamit, mert a flottaverseny az ő zsebükre ment, az általános leszerelés ügyét azonban aligha vi­szi előbb­re. Ismeretes, hogy tavaly csak Japán, Anglia és az amerikai Unió írták alá a megegyezést, amely 1936-ig meghatározza a flottaépítési programot. Franciaország és Olaszország ellenben szabadkezet tar­tottak fenn maguknak és pedig azért, mert nem tudtak megállapodni egymás­sal. Franciaország fölényben akar ma­radni Olaszországgal szemben a tengeren, az olaszok viszont a londoni tanácskozá­sokon paritást követeltek maguknak.­ Ez a kontroverzió, amelynek az olasz-francia földközitengeri viszonyból eredő motí­vumai voltak, okozta, hogy Londonban csak hármas egyezmény jött létre. Mivel Angliának jelenleg fontos érdeke, hogy Franciaországgal jó viszonyban legyen és a flottakérdést is rendezze vele, ezért a londoni kormány mindent elkövetett, hogy Parist és Rómát megegyezésre bírja. Fáradozása eredményes volt. Még nem tudjuk ugyan, mit tartalmaz az angol francia-olasz egyezmény, de kétségtelen, hogy ahhoz Japán és Amerika, is hozzá­járulnak, s így a hármas flottaegyezmény kitágul ötös egyezménnyé. Politikai szem­pontból Henderson sikeres közvetítésé­nek az a legfőbb jelentősége, hogy köze­ledés történt Paris és Róma között. Meny­nyit engedtek az olaszok eddig elfoglalt álláspontjukból, nem tudjuk, valamint teljesen bizonytalan az is, hogy a flottv megegyezésnek lesz-e kihatása a francia­­olasz politika egyéb területeire­? Mind­össze annyit állapíthatunk meg, hogy tavaly tavasz óta Olaszország gazdasági és pénzügyi helyzete megnehezedett. Franciaország ellenben óriási aranykész­letet halmozott össze. Olaszország, még ha akarná is, a tengeri haderő fejleszté­sében nem veheti föl a versenyt Francia­­országgal anélkül, hogy államháztartása meg ne rendüljön. A jelenlegi helyzet tehát szinte parancsolóan kényszerítette az olasz kormányt a­rra, hogy megegyez­zék Franciaországgal. Az angol sajtó őszintén örül ennek, mert egy olasz-francia háború kihatásai majdnem oly súlyosak lettek volna, mintha maga Anglia keveredett volna háborúba valamelyik tengeri hatalom­mal. Londonban azt remélik, hogy most már meg fognak indulni a tárgyalások Paris és Róma között a tuniszi kérdés rendezése tárgyában is, s nem tartják lehetetlennek, hogy a flottaegyezség gaz­dasági tekintetben is kedvezően fog ki­hatni, vagyis megkönnyíti az Olasz­országnak nyújtandó kölcsönöket. A gaz­dasági helyzetnek ekként való javulása peddig nem maradhat hatás nélkül Európa többi részére sem. Mindez lehetséges, egyelőre azonban, helyesebb a rózsás reménykedésektől való tartózkodás. A világ pacifistái várják meg, hogy mit végez majd jövő évben a leszerelési konferencia, előbbre viszi-e a flottamegállapodás a szárazföldi leszere­lés ügyét? Az eddigi tapasztalatok után nem alaptalan az aggodalom, hogy Génf­ben­­is csak a státuskép fentartására, nem pedig tényleges leszerelésre fognak töre­kedni. Akik megkötötték a flottaegyezményt . • • v­ ­A római tárgyalások. Balról jobbra: Ola­ndi, az olasz külügyminiszter tolmácsá­val, Henderson, Mussolini és Alex­ander angol tengerészeti miniszter. Briand és Henderson táviratilag üdvözölték Mussolinit Paris, március 2. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Hen­derson és Alexander tengerészeti minisz­ter a szakértőkkel együtt vasárnap dél­után érkeztek meg Rómából, s a pálya­udvarról egyenesen a külügyminiszté­riumba mentek, ahol a francia miniszte­rekkel és­­szakértőkkel ismertették , a római tanácskozások eredményét. Briand és Henderson még vasárnap délután üd­vözlő sürgönyt küldöttek Mussotninek, tudatván benne, hogy a római megálla­podást teljes mértékben elfogadták Páriá­ban és jóváhagyás végett saját kormá­nyaik, valamint a többi érdekelt államok kormányainak elfogadásra ajánlják. A francia miniszterek angol kollégáik­kal folytatott tárgyalásaik után vasárnap 3 a fogak természetes szépségét emeli és megtartja este fogadták a sajtó képviselőit, akiknek kijelentették, hogy az egyezség szövegét csak szerdán lehet nyilvánosságra hozni, miután­ előbb közölni kell azt az érdekelt államok kormányaival. Dumont francia tengerészeti miniszter vasárnap este angol kollegája tiszteletére vacsorát adott, amelyen angol részről Lord Tyrrol és Oraigie, francia részről ped­ig Mas­­sigli követ és Léger, a­­­ilügyminiszté­­rium igazgatója vettek részt. A két kül­ügyminiszter nem jelent meg a vacsorán, mert mindketten kissé meg vannak hűlve. Henderson és Alexander hétfőn elutaz­tak Londonba, ahová este érkeztek meg. Slendersonnak a pályaudvaron nyújtot­ták át Grandi olasz külügyminiszter me­leghangú táviratát, amely megköszönte a Parisból küldött értesítést és örömének adott kifejezést a tárgyalások sikere fe­lett, valamint háláját nyilvánította az angol kormánynak a megegyezés körül teljesített értékes munkájáért. ENGEDÉLYHEZ KÖTIK A NEM SZERZŐDÖTT ORSZÁ­GOKBÓL SZÁRMAZÓ ÁRUK BEHOZATALÁT Átmeneti intézkedéseket is tettek (A Nemzeti Újság tudósítójától.) . A pénzügyminiszter — mint ismeretes — december 21-én rendeletet adott ki, a­melyben korlátozta, illetően engedélyhez kötötte a szerződésenkivü­li országokból származó áruk behozatalát. A hivatalos lap keddi száma újabb rendeletet közöl, amellyel a szerződésenkivü­li országokból, származó egyes, idáig szabadon behozott áruk behozatalát korlátozva, illetően en­gedélyhez köti. Ezek az áruk a vámtarifa következő tételei alá tartoznak: 167/­1. más húskonzervek; 271/a. nátriumszuk­­f­ál, k,­ti­cinalt és kristályos; 276/a. káliumkar­bonát (hamuzsir); 495. más papiroslemez négy­zetméterenként 180 gram vagy annál nagyobb súlyban; 499. szi­varkapa­piros és más selyem­papiros négyzetméterenként 20 gramnál ki­sebb súlyban, ívekben, tekercsekben, bobinák-­­ban; 530. fonalcséve papirosból; 552. közönsé­ges pamutszövet; 553. közönséges sűrű pamut­szövet; 556. szabásosan, szőtt (de nem nyers) vagy nyomott pamut fej-, és vállkendő, végben vagy kiszabva, vagy egyszerűen beszegve; 558. szabásos pamuttakaró, a 604. szám alá tar­tozók kivételével, végben vagy kiszabva, egy­szerűen beszegve is; 570. len-, kender- és ramió­­fonalakból készült szövetek; 571. mindennemű damaszt; 585. pokróc, takaró (a 604. szám alá tartozók kivételével), szürposztó és daróc; 586. szabásosan szór (de nem nyers) vagy nyo­mott gyapjú, fej- és vállkendő végben vagy kiszabva, egyszerűen beszegve is; 615. himzés; 616. csipke és léghimzés; 618. kobinet- vagy csipkeszerű függönyszövet és függöny, méter­áru vagy szabásos alakban szőve, beszegve is; 651. lakkbőd; 684. világítási célokra szolgáló üvegáru; 695. tűzálló téglák és műszaki cik­kek tűzálló anyagból mázzal vagy máz nél­kül; 722. nyersvas és vasöntvények; 954. -ből készült olvasók; 961. ékszerutánzatok; 962. díszműáruk. A rendelet, egyidejűleg kimondja, hogy abban az esetben, ha valaki az újabban enge­délyhez kötött áruk valamelyikének behoza­talára kérelmet kíván benyújtani és kérelmé­nek indokolásaképpen a rendelet kihirdetésé­nek napját megelőző időből származó vételi kötelezettségére vagy le nem hívott kötésre kíván hivatkozni, az ilyen indokolás csak abban az esetben szolgál mérlegelés tárgyául, ha a fél által állított átvételi kötelezettség igazolására vonatkozó összes eredeti levele­zést, iratokat és okmányszerű­ bizonyítékokat a rendelet kihirdetését követő napon, vagyis március 4-én délután 2 óráig a kereskedelem­­ügyi minisztériumban (II., Lánchíd­ utca 1., II. emelet 13., XII. osztály) bemutatja, vagy igazolás céljából ugyancsak eddig az idő­pontig postára teszi. A rendelet egyébként még azt is kimondja, hogy a rendelet megjelenését követő napon, azaz március 4-én, magyarországi rendeltetés­sel feladott árukét még engedély nélkül vám­kezelik. Ez az átmeneti intézkedés azt célozza, hogy a forgalomban zavarok ne támadjanak. VÁLTOZÁS AZ ANGOL KORMÁNYBAN London, március 2. (A Nemzeti Újság tudósítójától). Tre­velyan közoktatásügyi miniszter hétfőn beadta lemondását. Elhatározását arra vezetik vissza, hogy az iskolaköteles kor­határ fölemelésére vonatkozó törvényja­vaslatát a felőház elutasította. A

Next