Nemzeti Ujság, 1931. április (13. évfolyam, 50-74. szám)
1931-03-03 / 50. szám
Kedd, 1931 március X NEMZETI ÚJSÁG MEGKEZDŐDÖN MOSZKVÁBAN A MENSEVIKI POR Orosz szocialistáit és kommunistáit harca BÖRTÖNBŐL VEZETIK ELŐ A KORONATANÚT Moszkva, március 2. Vasárnap kezdődött meg a moszkvai „néptörvényszék“ előtt az úgynevezett, mensevikiek elleni hazaáldási per tárgyalása. A per 14 szociáldemokrata fővádlottját azzal vádolják, hogy külföldi, így elsősorban a német szociáldemokrata párttal egyetértve, ipari szabotázst űztek. A vádirat 100 gépírásos oldalra terjed. A vádat Krilenko főálam ügyész képviseli, aki a néhány hónappal ezelőtt lefolytatott Ramsin-perben is képviselte a vádat. A vasárnapi tárgyalás a vádirat felolvasásával telt el. A törvényszék épületét erős rendőri készültség tartotta megszállva. A Menseviski-per főtárgyalásán többek közt a mulltévi nagy ipari per fő vádlottjait, a 10—10 évi börtönre ítélt Ramsin és Larisev mérnököket is kihallgatják. Ramzint és Larisevet hétfőn reggel a nizsnijnovgorodi börtönből Moszkvába hozták. A vádhatóság idéztette meg őket terhelő tanúként. Arról tesznek majd vallomást, hogy az orosz szociáldemokrata párt öszszeköttetésben állt az ipari párttal, sőt anyagi támogatást is kapott az ipari párt párisi központjától. Ramzin és Larisev azt állítják, hogy legutóbbi párisi tartózkodásuk alkalmából az ipari párt párisi vezetői közölték velük, hogy nagyobb összegeket adtak az orosz szociáldemokratáknak, akik megígérték, ho megkezdik a harcot a szovjet rendszer ellen. MEGALAKULT A BELSŐ LIPÓTVÁROSI KERESZTÉNY TÁRSASKÖR (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Március hó 1-én, vasárnap több száz főnyi résztvevő jelenlétében, a Lipótváros keresztény társadalmának nagy érdeklődése mellett megalakult a Belső-Lipótvárosi Keresztény Társaskör. Az alakuló közgyűlést a magyar „Hiszekegy“ után Brezovszky Emil dr. főorvos nyitotta meg és vázolta a társaskör feladatait. Miután az összes jelenlévők egyhangú lelkesedéssel kimondták a kör megalakulását és a felolvasott alapszabályokat hozzászólás nélkül elfogadták, megválasztották a tisztikart. A kör elnöke Lázár Ferenc dr. kir. közjegyző, felsőházi tag lett. Társelnökök lettek: Koós Jenő, Domonkos Gyula dr., Ortvay Rezső, Bereczky Albert, Homonnay Tivadar, Tabódy Tibor, Szörtsey József, Szabóky Jenő, Lobatnyer Jenő, Sztankovics Viktor, Tormay Géza és Radocza Kálmán. Alelnökök: Brezovszky Emil dr., vitéz Csik László dr., Doroghy Kálmán dr., Eberling Ede, Fleischer Tihamér, Jakab János, Kálnay Béla, Lukács Gyula dr., Nagy Károly dr., Nagy László dr., Pogonyi György, Strutzky Sándor, Szalay Sándor, Tóth László dr. lettek. Brezovszky, Emil köszöntő szavai után Lázár Ferenc szűnni nem akaró tapsviharban foglalta el az elnöki széket és tartotta meg székfoglalóját. A keresztény társadalom összefogásában rejlő erőről beszélt, amely összefogás az utolsó nehéz évtizedben már sokszor komoly segítő munkában jutott kifejezésre. Megemlékezett a Külső-Lipótvárosi Keresztény Kör által végzett bátor és eredményes munkáról, majd a megalakult társaskör célkitűzéseiről beszélt. A kör belső munkájához mindenkit egyforma szeretettel vár, minden megértő, megbékélő és összefogni tudó magyart, a keresztény és nemzeti ideálok megvalósítása érdekében. Nem lehet az országnak egyetlen parányi része sem — mondotta —, amely eltérni merészelne a nemzeti ideálok által megszabott útról. A magyar nemzet egységes akarata kell, hogy mindenütt érvényesüljön. Ez kötelező a Lipótvárosra is. A polgári gondolatnak alá kell rendelnie magát a nagy nemzeti és keresztény gondolatnak. Beszédét Zrinyi szavaival fejezte be: „Ne bántsd a magyart!“ Végül Tóth László dr. főszerkesztő indítványozta, hogy hatalmazzák fel az elnökséget és az igazgatótanácsot, hogy a belügyminisztérium által esetleg kívánt alapszabálymódosításokat a saját hatáskörében végezze el. Az indítványt a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. Lázár Ferenc dr. elnök általános éljenzés közben zárta be a közgyűlést A Társas Körnek az V., Bálvány utca II. félemelet alatt lévő ideiglenes helyiségeit naponta sokan keresik fel a körbe való felvételüket kérve és így a körnek máris többszáz tagja van. Róma és közeledtek egymáshoz A francia - olasz - angol flottaegyezmény létrejött a a londoni hármas egyezményhez Franciaország és Olaszország is csatlakozik A külföldi sajtó egy része hangos hozsannával üdvözli azt a megegyezést, amely a tengeri fegyverkezés kérdésében Franciaország, Anglia és Olaszország között létrejött. Ugyanazok, akik a bocarnoi szerződést, majd a Kellogg-féle háborúellenes paktumot, legutóbb pedig Briand páneurópai tervét úgy fogadták, mint a békekorszak hajnalhasadását, most olyan világeseménynek iparkodnak föltüntetni a Rómában, illetőleg Parisban megkötött flottaegyezményt, mint amely döntő befolyással lesz a leszerelés ügyére. Fűnek az optimizmusnak, nézetünk szerint, nincs komoly alapja. Sőt többet is mondunk, amint a múlt évi londoni konferencián, úgy most Rónaiban és Parisban sem volt szó flottaleszerelésről, hanem csupán az eddigi versengés korlátozásáról. A legilletékesebb tényezők nyilatkozataiból tudjuk, hogy sem Anglia és az Amerikai Egyesült Államok, sem Japán, Franciaország és Olaszország nem gondolnak tengeri haderejük leszállítására. Mindössze az történt, hogy a nehéz gazdasági viszonyok nyomása alatt, amelyek valamennyi nagyhatalom államháztartását megzavarták, először Washingtonban, majd Londonban megállapodtak, hogy kontingentálják az egyes nagyhatalmak flottáját és meghatározott időn belül nem növelik tengeri haderejüket. A névtelen adófizetők szempontjából kétségkívül ez is jelent valamit, mert a flottaverseny az ő zsebükre ment, az általános leszerelés ügyét azonban aligha viszi előbbre. Ismeretes, hogy tavaly csak Japán, Anglia és az amerikai Unió írták alá a megegyezést, amely 1936-ig meghatározza a flottaépítési programot. Franciaország és Olaszország ellenben szabadkezet tartottak fenn maguknak és pedig azért, mert nem tudtak megállapodni egymással. Franciaország fölényben akar maradni Olaszországgal szemben a tengeren, az olaszok viszont a londoni tanácskozásokon paritást követeltek maguknak. Ez a kontroverzió, amelynek az olasz-francia földközitengeri viszonyból eredő motívumai voltak, okozta, hogy Londonban csak hármas egyezmény jött létre. Mivel Angliának jelenleg fontos érdeke, hogy Franciaországgal jó viszonyban legyen és a flottakérdést is rendezze vele, ezért a londoni kormány mindent elkövetett, hogy Parist és Rómát megegyezésre bírja. Fáradozása eredményes volt. Még nem tudjuk ugyan, mit tartalmaz az angol francia-olasz egyezmény, de kétségtelen, hogy ahhoz Japán és Amerika, is hozzájárulnak, s így a hármas flottaegyezmény kitágul ötös egyezménnyé. Politikai szempontból Henderson sikeres közvetítésének az a legfőbb jelentősége, hogy közeledés történt Paris és Róma között. Menynyit engedtek az olaszok eddig elfoglalt álláspontjukból, nem tudjuk, valamint teljesen bizonytalan az is, hogy a flottv megegyezésnek lesz-e kihatása a franciaolasz politika egyéb területeire? Mindössze annyit állapíthatunk meg, hogy tavaly tavasz óta Olaszország gazdasági és pénzügyi helyzete megnehezedett. Franciaország ellenben óriási aranykészletet halmozott össze. Olaszország, még ha akarná is, a tengeri haderő fejlesztésében nem veheti föl a versenyt Franciaországgal anélkül, hogy államháztartása meg ne rendüljön. A jelenlegi helyzet tehát szinte parancsolóan kényszerítette az olasz kormányt arra, hogy megegyezzék Franciaországgal. Az angol sajtó őszintén örül ennek, mert egy olasz-francia háború kihatásai majdnem oly súlyosak lettek volna, mintha maga Anglia keveredett volna háborúba valamelyik tengeri hatalommal. Londonban azt remélik, hogy most már meg fognak indulni a tárgyalások Paris és Róma között a tuniszi kérdés rendezése tárgyában is, s nem tartják lehetetlennek, hogy a flottaegyezség gazdasági tekintetben is kedvezően fog kihatni, vagyis megkönnyíti az Olaszországnak nyújtandó kölcsönöket. A gazdasági helyzetnek ekként való javulása peddig nem maradhat hatás nélkül Európa többi részére sem. Mindez lehetséges, egyelőre azonban, helyesebb a rózsás reménykedésektől való tartózkodás. A világ pacifistái várják meg, hogy mit végez majd jövő évben a leszerelési konferencia, előbbre viszi-e a flottamegállapodás a szárazföldi leszerelés ügyét? Az eddigi tapasztalatok után nem alaptalan az aggodalom, hogy Génfbenis csak a státuskép fentartására, nem pedig tényleges leszerelésre fognak törekedni. Akik megkötötték a flottaegyezményt . • • v A római tárgyalások. Balról jobbra: Olandi, az olasz külügyminiszter tolmácsával, Henderson, Mussolini és Alexander angol tengerészeti miniszter. Briand és Henderson táviratilag üdvözölték Mussolinit Paris, március 2. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Henderson és Alexander tengerészeti miniszter a szakértőkkel együtt vasárnap délután érkeztek meg Rómából, s a pályaudvarról egyenesen a külügyminisztériumba mentek, ahol a francia miniszterekkel ésszakértőkkel ismertették , a római tanácskozások eredményét. Briand és Henderson még vasárnap délután üdvözlő sürgönyt küldöttek Mussotninek, tudatván benne, hogy a római megállapodást teljes mértékben elfogadták Páriában és jóváhagyás végett saját kormányaik, valamint a többi érdekelt államok kormányainak elfogadásra ajánlják. A francia miniszterek angol kollégáikkal folytatott tárgyalásaik után vasárnap 3 a fogak természetes szépségét emeli és megtartja este fogadták a sajtó képviselőit, akiknek kijelentették, hogy az egyezség szövegét csak szerdán lehet nyilvánosságra hozni, miután előbb közölni kell azt az érdekelt államok kormányaival. Dumont francia tengerészeti miniszter vasárnap este angol kollegája tiszteletére vacsorát adott, amelyen angol részről Lord Tyrrol és Oraigie, francia részről pedig Massigli követ és Léger, ailügyminisztérium igazgatója vettek részt. A két külügyminiszter nem jelent meg a vacsorán, mert mindketten kissé meg vannak hűlve. Henderson és Alexander hétfőn elutaztak Londonba, ahová este érkeztek meg. Slendersonnak a pályaudvaron nyújtották át Grandi olasz külügyminiszter meleghangú táviratát, amely megköszönte a Parisból küldött értesítést és örömének adott kifejezést a tárgyalások sikere felett, valamint háláját nyilvánította az angol kormánynak a megegyezés körül teljesített értékes munkájáért. ENGEDÉLYHEZ KÖTIK A NEM SZERZŐDÖTT ORSZÁGOKBÓL SZÁRMAZÓ ÁRUK BEHOZATALÁT Átmeneti intézkedéseket is tettek (A Nemzeti Újság tudósítójától.) . A pénzügyminiszter — mint ismeretes — december 21-én rendeletet adott ki, amelyben korlátozta, illetően engedélyhez kötötte a szerződésenkivüli országokból származó áruk behozatalát. A hivatalos lap keddi száma újabb rendeletet közöl, amellyel a szerződésenkivüli országokból, származó egyes, idáig szabadon behozott áruk behozatalát korlátozva, illetően engedélyhez köti. Ezek az áruk a vámtarifa következő tételei alá tartoznak: 167/1. más húskonzervek; 271/a. nátriumszukfál, k,ticinalt és kristályos; 276/a. káliumkarbonát (hamuzsir); 495. más papiroslemez négyzetméterenként 180 gram vagy annál nagyobb súlyban; 499. szivarkapapiros és más selyempapiros négyzetméterenként 20 gramnál kisebb súlyban, ívekben, tekercsekben, bobinák-ban; 530. fonalcséve papirosból; 552. közönséges pamutszövet; 553. közönséges sűrű pamutszövet; 556. szabásosan, szőtt (de nem nyers) vagy nyomott pamut fej-, és vállkendő, végben vagy kiszabva, vagy egyszerűen beszegve; 558. szabásos pamuttakaró, a 604. szám alá tartozók kivételével, végben vagy kiszabva, egyszerűen beszegve is; 570. len-, kender- és ramiófonalakból készült szövetek; 571. mindennemű damaszt; 585. pokróc, takaró (a 604. szám alá tartozók kivételével), szürposztó és daróc; 586. szabásosan szór (de nem nyers) vagy nyomott gyapjú, fej- és vállkendő végben vagy kiszabva, egyszerűen beszegve is; 615. himzés; 616. csipke és léghimzés; 618. kobinet- vagy csipkeszerű függönyszövet és függöny, méteráru vagy szabásos alakban szőve, beszegve is; 651. lakkbőd; 684. világítási célokra szolgáló üvegáru; 695. tűzálló téglák és műszaki cikkek tűzálló anyagból mázzal vagy máz nélkül; 722. nyersvas és vasöntvények; 954. -ből készült olvasók; 961. ékszerutánzatok; 962. díszműáruk. A rendelet, egyidejűleg kimondja, hogy abban az esetben, ha valaki az újabban engedélyhez kötött áruk valamelyikének behozatalára kérelmet kíván benyújtani és kérelmének indokolásaképpen a rendelet kihirdetésének napját megelőző időből származó vételi kötelezettségére vagy le nem hívott kötésre kíván hivatkozni, az ilyen indokolás csak abban az esetben szolgál mérlegelés tárgyául, ha a fél által állított átvételi kötelezettség igazolására vonatkozó összes eredeti levelezést, iratokat és okmányszerű bizonyítékokat a rendelet kihirdetését követő napon, vagyis március 4-én délután 2 óráig a kereskedelemügyi minisztériumban (II., Lánchíd utca 1., II. emelet 13., XII. osztály) bemutatja, vagy igazolás céljából ugyancsak eddig az időpontig postára teszi. A rendelet egyébként még azt is kimondja, hogy a rendelet megjelenését követő napon, azaz március 4-én, magyarországi rendeltetéssel feladott árukét még engedély nélkül vámkezelik. Ez az átmeneti intézkedés azt célozza, hogy a forgalomban zavarok ne támadjanak. VÁLTOZÁS AZ ANGOL KORMÁNYBAN London, március 2. (A Nemzeti Újság tudósítójától). Trevelyan közoktatásügyi miniszter hétfőn beadta lemondását. Elhatározását arra vezetik vissza, hogy az iskolaköteles korhatár fölemelésére vonatkozó törvényjavaslatát a felőház elutasította. A