Nemzeti Ujság, 1931. november (13. évfolyam, 249-272. szám)

1931-11-29 / 272. szám

Vasárnap, 1331 november 29. NEMZETI ÚJSÁG Ki kell használni Budapest bombázhatatlan, megsemmisíthetetlen repülőterét: a Dunát Hol akarják felépíteni a főváros új légi pályaudvarát? — Tabódy Tibor az aviatika fejlődéséről, a mai követelmények­­nek meg nem felelő Mátyásföldről és a jövő perspektívájáról Mikor a férjek vízitaxin járnak majd Balatonon nyaraló családjaikhoz Budapestnek és rajta keresztül Magyar­­országnak egyik legkevésbé ismert fontos pro­blémája: egy új, a mai szerény keretek közt létesíthető és mégis minden igényt kielégítő repülőtér építésének kérdése. Ezt a kérdést nagyon sokan szeretik elintézni azzal a könnyű legyintéssel, hogy a mai kétségbeejtően siralmas pénzügyi lehetőségek között a takarékosságban el kell menni a leg­szélsőbb határig, ha tehát abban az időben, mikor még bőven nőttek ki a földből az új in­tézmények, erre nem volt pénz és a meglevő mátyásföldi repülőtér megfelelt az igényeknek, akkor most még inkább be kell érnünk vele. Pedig hát problémákat kézlegyintéssel el­intézni nem lehet. Az anyag alapos és lelki­­ismeretes tanulmányozása, a lehetőségek szám­bavétele, a kényszerű szükségességek felisme­rése nélkül ítéletet mondani legalább is nem illik. Erről a problémáról, egy létesítendő új buda­pesti repülőtér szükségéről, lehetőségeiről, ter­­heiről, terveiről, kényszerűségéről hosszasan beszélt a Nemzeti Újság munkatársa Tabódy Tibor országgyűlési képviselővel, a kérdés ma egyik legalaposabb ismerőjével és az óriási anyagból, melyet ő volt szíves rendelkezésre bocsátani, ezeket az érdekes, perspektívájában izgalmas részleteket ragadta ki: Mátyásföldből repülőtér lesz — Mindenekelőtt azon kell kezdeni — mondta Tabódy Tibor — hogyan kapcsolódott a mai, mátyásföldi repülőtér a nemzetközi forga­lombal — A háború alatt a MAG-gyár, melynek Má­tyásföldön van a telepe, repülőgépeket is kez­dett gyártani. Minden gyár, mely repülőgépe­ket gyárt, szükségképpen létesít kisebb­­nagyobb repülőteret, hiszen az egészen termé­szetes, hogy az új gépeket ki kell próbálni és azokkal először a gyárban kell gyakorlatozni. Így létesült a mátyásföldi repülőterep. A há­ború után, az 1921-es londoni egyezmény eltil­totta a legyőzött államokat minden motoros repüléstől. Az összes legyőzött államokban le­álltak ekkor a repülőgépgyárak és az összes legyőzött államokban ismeretlen lett ettől a pillanattól kezdve a levegőt hasító gépmadár. Ez az állapot 1926-ig tartott Ekkor ült össze a párisi konferencia, mely a kereskedelmi repü­lést a legyőzötteknek is engedélyezte. Ekkor, 1926-ban indult meg Magyarországon és vele együtt Ausztriában és Németországban a repülőforgalom. Egyszerre lendült neki ekkor a nagy építkezés, egymásután nőttek ki a föld­ből az asperni, müncheni, leipzigi, tempelhofi óriás-repülőterek. Budapestnek, mint a Keletre irányuló nemzetközi forgalom egyik legjelentő­sebb stációjának, szintén szüksége volt repülő­térre. Az illetékesek azonban nem sokat törték a fejüket a szükséges repülőtér miatt. Meg­volt, készen volt a mátyásföldi MAG-repülő­­tér, egyszerűen kinevezték Budapest légi for­galmának központjává. A meglevő hangárok mellé kedvesen primitív kis állomásépületet emeltek, nem sokkal mutatósabbat, mint aminő­ket még ma is bőven látni az apróbb mező­városok vasútállomásai között és ezzel már meg is volt oldva minden probléma a repülő­térrel kapcsolatban, fontos, mert bármennyire is kívánatos, hogy az ideérkező vagy itt átutazó a legjobb impresz­­sziókkal távozzék el az országból, még ez a tény egymagában nem indokolja egy esetleg szükségtelen, hiábavaló, tehát pöffeszkedő luxusépítkezést. Vannak azonban más, sokkal sürgetőbb okok is, melyek most már hova­tovább erőteljesebben követelik, hogy ezt az ideiglenes állapotot, amely csak startnak, rö­vid átmenetnek volt megfelelő, mielőbb szün­tessék meg és mielőbb építsenek új repülő­teret. Az első ok, amely ezt követeli: Mátyásföld közlekedése. A repülőtér ugyan csak 12 kilo­méterre van a város szívétől, ami nem sokkal nagyobb a London—Croydon, valamint Paris— Le Bi­urget közti tíz, illetve tizenegy kilométe­res távolságnál, míg azonban azokat a repülő­tereket ma már 10—12 perc alatt közlekedő földalatti villamosok kötik össze a fővárosok szívével, addig az agyonzsúfolt Rákóczi-út, a roppant forgalmú Kerepesi-út, nemkülönben a két halálsorompó miatt a pesti Belvárosból csak 40—50 perces idő alatt lehet kijutni Pest repülőterére. A mai helyzet tehát az, mivel Budapesttől 70 perc alatt Bécsbe lehet re­pülni, hogy a repülőtérre való kijutás majdnem ugyanannyi időt vesz igénybe, mint maga a bécsi út. Miért maradt ki Budapest az éjjeli repülőpostaszolgálatból ? Új repülőtér építésének szüksége mutatkozik ott is, hogy ma már ilyen primitív berendez­kedéssel, mint aminő Mátyásföldön van, nem lehet komoly légiforgalmat lebonyolítani. A mátyásföldi repülőtér még csak éjjeli jára­tokra sincs berendezkedve és ennek köszön­hető, hogy nem vették be a nemzetközi éjjeli repülőpost­a forgalomba. Akkor, mikor egész Nyugat-, Közép- és Észak-Európa Rigától Párisig és Bécstől Londonig benne van ebben az igen fontos szolgálatban, Budapest ki­maradt belőle. A megfelelő éjjeli leszállást lehetővé tevő be­rendezkedések építését sokáig tehát nem lehet halasztani, hacsak nem akarunk hovatovább teljesen kikapcsolódni a légiforgalomból. Nem megfelelő a mátyásföldi repülőtér elhelyezésé­nél fogva sem. A repülőtér egy dél felé lejtő dombon van. A szél iránya itt állandóan észak­­nyugati és mivel — repülőgépeknek tudva­lévően — széllel szembe kell startolni, a piló­ták állandóan csak a legnagyobb erőfeszítéssel tudják elkerülni, hogy a gépet a szemben lévő gépgyári toronynak ne vezessék. Bécs Mátyásföld: 70 perc, Mátyásföld - Budapest: 50 perc! Ez az állapot tart még most is. Az a külföldi — pedig ilyen bőven van, hisz a magyar közönség a repülőtér forgalmának tíz százalékát is alig teszi ki — aki leszállt öt év alatt ez elé a bájosan naív, földszintes há­zacska elé, bizonyára azt hitte, hogy Budapest nem más, mint ilyen kis földszintes házikók hosszabb sora és bizonyára eszébe sem jutott, hogy egy ilyen légi „pályaudvarról“ pár kilo­méternyire európai értelemben vett nagyvárosi élet is lüktethet. De hisz ez végeredményben nem is olyan Szárazföldi és vízi repülőtér egy helyen A legfőbb érv azonban új repülőtér létesí­tése mellett, hogy egy olyan város, mint Buda­pest, nem is képzelhető el egyetlen és ilyen szűken méretezett repülőtérrel. Berlinnek há­rom repülőtere van azonfelül, hogy minden egyes repülőgépgyár is külön starthelyekkel rendelkezik. Ha esetleg a MÁG-gépgyárban újra megindul a repülőgépgyártás, ami nagyon valószínű, akkor új gépek berepülése, pilóta­kiképzés és a kísérletek szinte meg fogják bé­nítani a mai utasforgalmat. Az új repülőtér elhelyezésénél még viták vannak a szakkörök között is. Vannak, akik a rákosi katonai teret, vannak, akik a Kerepesi­­úttól balra fekvő bolgár kerteket és vannak, akik a csepeli repülőteret, amelyen a Zeppelin is leszállt, akarják új légipályaudvarrá ki­építeni. Ezeknél az elgondolásoknál azonban sokkal egészségesebb Büh­l Hümér terve, aki ugyan­csak a Csepel-szigetre, a Zeppelin-kikötőhellyel szemközt levő kincstári területre tervezi a re­pülőteret. Ez a terv ugyanis azt is figyelembe veszi, hogy Budapestnek van egy olyan ki­használható és okvetlenül kihasználandó, repü­lésre alkalmas szabad területe, amelyet egy esetleges repülőtáraadás sem tud használható.­ Köhögés, rekedtség, szájfertőtlenítés^^^l [ KAjJHIMI gyógytuborka 1 lanná bombázni és ez a szabad terület: a Duna. A terv szerint semmi esetre sem szabad ezt a lehetőséget figyelmen kívül hagyni. A csepeli szigetnek ezen a részén igen könnyű egy olyan összetett repülőteret létesíteni, amely két, egy­mással érintkező szárazföldi és vízi körből áll. A szárazföldi kör átmérője 800, a vízié 500 mé­ter lehetne. A két kör érintőjében lehetne fel­állítani a hangárokat és ugyanitt nyernének elhelyezést az új főépület és a mellékhelyisé­gek is. 130 km út a sportrepülőgépen: 19 pengő Ezt az elhelyezést rendkívül sok kedvező kö­rülmény indokolja. Ez a terület a kincstár tu­lajdona, így tehát megszerzése nem okoz kü­lönös gondot. A belvárostól, a Vörösmarty­ tér­­től hat és fél km távolságra van és 10—15 perc alatt megközelíthető. Érdekes tervet is meg lehetne ezzel kapcso­latban valósítani: a repülőgépen érkező utaso­kat motorcsónakokkal közvetlen a nagy szállo­dákhoz lehetne fuvarozni és ezáltal az idege­nek előtt Budapestnek egyik legszebb panorá­mája tárulna fel már a városba való érkezé­sükkor. Ugyancsak emellett az elhelyezés mel­lett kardoskodik az is, hogy ma már igen ko­moly kísérletek folynak olyan légi járművek­kel, melyek mind szárazföldön, mind vizen startolni és landolni tudnak. Az aviatika fellendülésével be lehetne kap­csolni ezzel az új repülőtérrel a Balatont és az összes dunai nyaralóhelyeket a légi forgalom­ba. Ma már a repülés kezdi elveszteni luxus­­jellegét és hovatovább napi szükségletté válik. Egy olyan kis gépnek, mint például a műegye­temiek Gerléje, üzemköltsége egyórai, 130 kilo­méteres útra alig 19 pengő, tehát könnyen le­hetséges, hogy nemsokára a férjek vizitaxin fogják meglátogatni Balatonon nyaraló hozzá­tartozóikat, mivel ez olcsóbb lesz, mint az autó és alig drágább, mint a gyorsvonat. Ha mindezekhez hozzávesszük — fejezte be mondanivalóját Tabódy Tibor — hogy a csehek például már Ungváron, ebben a kis felvidéki városban is olyan repülőteret építettek, mely éjjeli világítóberendezéssel is el van látva, fel­ismerve a repülőterekben hadászati szempont­ból is rejlő roppant fontosságot, akkor igazán alig lehet tovább halogatni a budapesti új re­pülőtér megépítését. Ennek természetesen nem kell olyan luxusépítkezésnek lenni, mint pél­dául a tempelhoff. Nekünk megfelelő egy olyan egyszerűbb és mégis minden igényt kielégítő légi pályaudvar is, mint például a leipzigi, amelynek összes költsége egymillió márka volt. Ez az összeg nem olyan fantasztikus, nagy, hogy valahol meg ne lehessen találni rá a fe­dezetet. A KERESZTÉNY GAZDASÁGI PÁRT SOPRON­EGYEI SZERVEZETÉNEK MEGALAKULÁSA Sopron, november 28. Ma alakult meg élénk érdeklődés mel­lett a Keresztény Gazdasági Párt Sop­­ronmegyei szervezete. Az alakuló ülésen Csettler Jenő elnökölt és résztvettek a megalakuláson Flandorfer Ignác, Griger Mikló­s ötvös Lajos és Rakovszky Tibor kerszténypárti országyűlési képviselők, Gadó Jenő és Pinezich István felsőházi tagok, ott volt továbbá vitéz Simon Ele­mér főispán, Gévay-Wolff Lajos alispán és igen sokan Sopron vármegye kato­likus társadalmának vezető személyisé­gei közül Csettler Jenő elnöki megnyitójában hangsúlyozta, hogy a Keresztény Gazda­sági Párt szükségesnek tartja a választó­­közönséggel való állandó érintkezést és a kölcsönös informálás lehetőségének a megszervezését. Részletesen ismertette ezután azokat a bel- és külpolitikai oko­kat, amelyek a mai helyzethez vezettek és hangsúlyozta, hogy az országot jelen­legi állapotából nem szemrehányásokkal és vádakkal, hanem az erők összefogásá­val kell kiemelni. Vázolta ezután a Ke­resztény Gazdasági Párt tevékenységét és hangsúlyozta, hogy a párt program­jában erősen ki kell domborodnia az agrár és szociális jellegnek. A magyar­osztrák vámszövetség megteremtésén és a kartelek kinövéseinek gúzsbakötésén keresztül talpra kell állítani a magyar mezőgazdaságot és erőhöz kell segíteni a kisgazdákat. Végül az összeférhetetlen­ségi törvény hatályos megvalósítása mellett foglalt állást. A lelkes éljenzéssel fogadott beszéd után Ötvös Lajos országgyűlési képvi­selő szólalt fel és hangoztatta, hogy a szélsőségek aknamunkájával szemben nem szabad halogatni a keresztény tö­megek megszervezéséi Javaslatára töb­bek hozzászólása után megalakították a párt sopron megyei szervezetét, amely­nek elnöke Bizzer Mihály lett. Rádió-engedélyét a levélkézbesítő útján is beszerezheti. — Ha jól és ol­csón akar szórakozni, fizessen elő a modern találmányra? 13 ■ Ez a két köpeny bizonyítja a legjobban, hogy mily sokat nyújt önnek Fenyves. Mind a két köpeny gondos, finom kivi­telben készült,­­ igazi, jó szabó­munka és ennek dacára bármelyik csak 78.­ pengőbe kerül. Akik eddig látták,azt mondták,hogy ez nem pénz érte ! alatt szintén meglepően olcsók! Valódi fóka-bundák 198.­•Csínos női ruhák finom tweedhelm­ékbe 1 9­80 Női házi ruhák és pongyolák , 1g nagyon csinos mintázatú divatos flanelekből • • Leányka- és fiacskaruhák * 1g jól mosható flanelből, 1 évesnek * Nagyságonként 20 fillér emelkedés* Gyermekruhák jóminőségű szövetekből 3.90 Mintázott gyapjúmuszlinok ^ Mintázott grenadinok divatminták »98 Crepe de Chine és Muszlin egyszinüek és mintázottak, különleges finom O­QO minőségben, egységes éra most csak • • 0«7v Mintázott Crepe de Chine , «q BMr finom női ruhakelme : Jersey, Tweed, Ondamussa, Kasha, stb. ^ 1­ A egyszinűek és mintázottak. 70. 100. 140 és J ^11 ISO cm szélesek, bármelyik egységes éra * Mintázott muselymek mgr~­.78 Női kabátkelmék o zr­ jó minőségek............................................ Reform női nadrág $A3 2,50 Női varrott talpú cipők «’­'«4* 6.80 Női műselyem­harisnyák 1.35 Kötött kezljük SS­ÄAS i*. ^ 1-38 Kötött nyaksálak “88 Férfizoknik ITK".‘"“!!“'. — 48 Férfi kötött mellények “Lili*, 4.90 Mintákat készséggel küldünk. IFIEN'éviES «ALvm­re« ». Többi cikkeink a KARÁCSONYI OKKÁZIÓ

Next