Nemzeti Ujság, 1932. szeptember (14. évfolyam, 195-219. szám)

1932-09-01 / 195. szám

2 Pengője Zxannyit ér ha Kovácsevicsnél vásárol Z0°/o-kal redukiltált fizetését? Vásároljon nálam s rá fog jönni arra, hogy a kétségtelenül súlyos redukció mégis elviselhető, mert nem 20 — de 30, sőt Lit­­kai is olcsóbban ff 3 tJ /© a*e?6rrat’ m,nt I Ha jó erős térfi egész fekete strapacipőt 12.50 P-1B1 Megbizható jóminősésű gyapjúszövetet 16.— P-lfll Elegáns átmeneti férfikatlást----80.- P-től kaphat oly minőségben, amely az Ön korábbi igényeinek meg­felel. Hasonlítsa össze az árakat az egy év előttiekkel s­­ rá fog jönni arra, hogy a fizetésreduk­ció orvossága: KOVACSEVICS MILEK­KÓ üzletében vásárolni IV., Petőfi Sándor­ utca 3. az udvarban. ­­gazdapárt, hanem az egységes párt dien emelhető. Ugyancsak­ a kommüniké sze­­­­rint több független kisgazdapárti képvi­­i­selő, köztük természetesen Hunyady Fe­renc gróf, mentelmi jogsérelmeket akar­nak bejelenteni. Politikai körökben feltű­nést keltett a független kisgazdapártnak ez a határozata, főképpen pedig Ulain Ferencnek az a szándéka, hogy a mező­csáti választással kapcsolatban hatósági törvénytelenségeket és erőszakosságokat akar szóvátenni. Ezekről ugyanis eddig nem volt szó. Szó volt ellenben arról, hogy a választás telje­sn törvényes for­mák közt történt és semmiféle erősza­kosság a hatóság részéről nem volt. Ezt a választáson megjelent független kis­gazdapárti képviselők és az ellenzéknek azok a tagjai hangoztattál­k, akik a füg­getlen kisgazdapárti jelölt­­ érdekében mentek Mezőcsátra korteskedni. Politikai körökben kíváncsian várják, hogy Ulain Ferenc szembe akar-e helyezkedni azok­kal az ellenzéki képviselőkkel, akik a választást törvényesnek és kifogástalan­nak mondották, de a független kisgaz­­dapárti értekezletről kiadott kommüniké alapján máris arra következtetnek, hogy a Ház összehívásának alapos indokolásá­val a baloldali ellenzék előreláthatóan megint adós marad és a pénteki ülés csu­pán a mezőcsáti választás epilógusa lesz. lehetőségeit. Ennek nyújtja ígéretét az az elgondolás, amely Ismail Sidky pasa nyilatkozatából kiemelkedik. Pél­dátlan reménységek nyílhatnának meg itt a magyar gazdasági élet, különösen agrártermelésünk számára és ha Is­mail Sidky pasa a mostani nemzetközi gazdasági viszonyok között a csereke­reskedelem gondolatát veti fel mint megoldási lehetőséget, akkor nekünk elsősorban az egyiptomi gyapotpiac felé kell orientálódnunk. Ez a gyapot­­termelés egyre jobban növekedik Egyiptomban és bizonyosnak látszik, ha az egyiptomi termelés fokozott piaci elhelyezésre talál gyapotja számára, akkor búzaterületének csökkentésével is igyekezik a mai négy millió méter­­mázsás évi gyapottermelését megnö­velni. Arra is kell gondolnunk, hogy a szoros gazdasági kapcsolatok kiépítése természetessé teszi, hogy egyéb termé­kekben is nagyobb üzleti lehetőségek fejlődhetnek ki és itt nem csupán mező­­gazdasági cikkekre kell gondolnunk, hanem a magyar mezőgazdasági gép­ipar, valamint villamossági ipar foko­zatos foglalkoztatására. De elsősorban most a búzáról van szó, a magyar búzáról és a magyar lisztről, amelyről olyan gyönyörű sza­vakat mondott az egyiptomi miniszter­­elnök — s remélni akarjuk, hogy nem hiába mondotta. Ami szavaiból kibon­takozik, az a biztató ígéreten túl ko­moly és reális lehetőségeknek ad ala­pot. Ha gazdasági politikánk meg tudja találni — mint ahogy meg kell találnia —­ a helyes orientálódás útját és ha csakugyan érvényesülni tud az a gondolat, hogy Kelet felé erősítsük pozíciónkat és keressünk a magunk számára piacot, akkor Ismail Sidky pasa látogatása nagyon fontos esemé­nye életünknek. A gazdasági politika irányítóin, de mindenekfölött a gabona­kereskedelem és leginkább a malom­iparon áll most az a nagy feladat és kötelesség, hogy ezeket az elgondolá­sokat gyakorlati valósággá tegye. Itt nem lehet várakozni, itt gyorsan kell cselekedni, itt fel van adva a lecke, meg kell tanulnunk és meg is kell fe­lelnünk rá. Budapest, augusztus 31. A független kisgazdapárt szerdán este értekezletet tartott, amelyen arról hatá­rozott, ki „indokolja“ meg a Ház pénteki ülésén a Ház összehívását. Gaál Gaszton ezúttal sem vállalkozott az összehívás megindokolására, s így Ulain Feren­cesz a szónok. Ulain Ferenc, mint ismeretes, a mezőcsáti választáson a független kis­gazdapárt választási agitációjának az irányítója volt, természetes tehát, hogy elsősorban a választás eseményeiről fog beszélni. Az értekezletről kiadott kommü­niké az agitáció­s szavazás során előfordult törvénytelenségeket és erőszakosságokat teszi szóvá és be akarja bizonyítani, hogy a demagógia vádja nem a független kis­ NEMZETI ÚJSÁG Csütörtök, 1932 szeptember 1. Döntés előtt áll a szénkart­el ügye Kenéz miniszter befejező tárgyalásokat folytatott az érdekeltségek képviselőivel (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A kartelbizottság kedden este — mint a Nemzeti Újság már jelentette — kimon­dotta, hogy a szénnagykereskedőik feartel­­szerződését a bejelentett engedmények mellett sem tartja elfogadhatónak. A kar­­teltörvény értelmében a bizottság elnöke írásban közölte a miniszterrel vélemé­nyét, akinek a törvény több módot nyújt az eljárásra, így tehát Kenéz Béla keres­kedelmi miniszter kezében van most a döntés. A miniszter elsősorban a szén­bányákkal lépett érintkezésbe és hosszú kihallgatáson fogadta az érdekelt bányák képviselőit. Ezen a tárgyaláson a szén bányaárának megállapításával foglalkoz­tak. Az Árelemző Bizottság tudvalévően nagyjában már megegyezett abban, hogy milyen különbség lehet a szén bányaára és kereskedelmi ára között , azt is meg­állapította, hogy a kiskereskedők milyen arányú hasznot számíthatnak fel. Mialatt a bányák képviselői a minisz­ternél voltak, a kereskedelmi miniszté­riumban ülést tartott az Árét­erező Bizott­ság is. Később a miniszter Varsányi Emillel, a bizottság elnökével és Tóth Tiborral, a szénügyek miniszteri biztosá­val tárgyalt, majd a Salgótarjáni Kő­szénbánya vezérigazgatóját fogadta. Az ügyek mostani helyzetében tehát a szén bányaárának megállapítása a leg­fontosabb és ezzel kapcsolatosan arról is kell gondoskodni, hogy minden árleszál­lítás a n­agyk­özönség hasznára legyen. A legpontosabban kell tehát a bányaár alap­ján úgy a nagykereskedői, mint a kiske­reskedői árat megállapítani. Minden en­gedmény, amely a bányaárakra nézve ér­vényesül, kell hogy teljes egészében a szénárak csökkentésére fordíttassék a fo­gyasztóközönség javára. A bíróság felmentette Baghy Károlynét jogos önvédelem cílén A tárgyalás egész tartamára elrendelték a nyilvá­nosság kizárását . Óriási érdeklődés nyilvánult meg a főtárgyalás iránt (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Dr. Baghy Károlyné szándékos emberölési ügyében mára tűzött ki főtárgyalást a büntetőtörvényszék Horváth Géza dr. elnöklete alatt. A tárgya­lás iránt érthetően nagy érdeklődés nyilvánult meg, a tárgyalóteremben azonban csak jegy felmutatása mellett, szigorú igazoltatás után engedték be a hallgatóságot, Reggel 9 óra előtt pár perccel érkezett meg özv. dr. Baghy Károlyné védőjének, Sándor László dr.-nak, va­lamint szüleinek: Lukovich Gyula ceandőrez­­redesnek és feleségéne­k kíséretében. Kilenc óra után pár perccel már be is vonult a bíró­ság, amelynek tagjai az elnökön kívül: Horváth Ferenc dr., Lengyel Ernő dr. törvényszéki bí­rák voltak­, mig pótbíróként Falaky János dr. törvényszéki bíró foglalt helyet. A vádhatósá­got Traeger László dr. kár. ügyész képviselte, mig a sértett család képviseletében Vándor Mihály dr. ügyvéd jelent meg. Mindenekelőtt személyi viszonyaira vonatko­zólag kérdezte ki az elnök a fiatal özvegyet, aki elmondotta, hogy Nagyváradon 1912-ben született, református vallású, székesfővárosi adóhivatali tiszt özvegye, iparművészeti főis­kolát végzett és jelenleg szülei tartják el. Ezt köve­tőleg az elnök a beidézett tanúik névsorát olvasta fel, akik között szerepelnek: Baghy Rózsi, Köpf Árpád dr., Gál Ferenc dr., Lukovich Gyuláné, Vásárhelyi Egon d­r., Szilágyi Ervin dr. Megjelent a tárgyaáson Kenyeres Ba­lázs dr. törvényszéki orvosszakértő, valamint vitéz Romlás rendőrfelügyelő, fegyverszak­­értő is. Miután az elnök tanukat kiküldte, a teremből, Sándor László dr. védő állt fel és kérte, hogy a törvényszék a tárgyalás egész tartamára rendelje el a nyilvánosság kizárá­sát, kérte azt is, hogy ezt az indítványát zárt tárgyaláson indokolhassa meg. Traeger László dr. kár. ügyész ez utóbbi kéréshez hozzájá­rult, mire az elnök kiküldte a hallgatóságot a teremből. Néhány perc múlva újból beenged­ték a közönséget és előttük hirdette ki az elnök a törvényszék határozatát. Eszerint a törvény­szék a tárgyalás egész tartamára elrendeli a nyilvánosság lazásárát, mert a közerkölcsisé­­get veszélyeztető körülmények merülhetnek fel. Az ítélet kihirdetése azonban a nyilvános­ság előtt fog megtörténni. Folyosói incidens Baghyné anyja és az áldozat hozzátartozói között A közönség most már végérvényesen el­hagyja a tárgyalótermet, azután összekeve­redett a folyosón várakozóik tömegével és rövidesen olyan nyüzsgés volt a folyosón, mint egy hangyabolyban. Mindenki hírekre volt kiváncsi, amelyek azonban a zárt ajtók mögül nem szivárogtak ki. Egyszerre csak hangos szóváltásra lettek figyelmesek a jelenlévők. A folyosó egyik ablakmnélyedéséből hangzott a kiabálás, ahol a feketeruhás Lukovich Gyuláné várt tanú­ként leendő kihallgatására. Két hölgy sietett feléje és az egyik kiabált az úriasszonyra, aki meglepődve torpant meg és kérdezte: — Mit akarnak, kérem, tőlem ! A támadó hölgy erre súlyosan sértő kije­lentéseket vágott Luk­ovichné felé, aki meg­rettenve hallgatta a szidalmakat és a töme­gen keresztül utat tört magának, hogy fér­jét felkeresse. Mielőtt azonban még a botrány elmérgesedett volna, hirtelen megjelent egy rendőr, aki egyébként a terem ajtaja előtt teljesített szolgálatot s az úriasszony kéré­sére igazoltatta a kiabáló hölgyet, akiről ki­derült, hogy az elhalt Baghy Károlyna­k egyik rokona. Rövidesen aztán lecsillapodtak a kedélyek. Felmentő ítélet Délután fél négykor vonult be a bíróság, hogy Baghy Károlyné bűnügyében nyilváno­san kihirdesse az ítéletet. A bíróság Baghy Károlynét felmentette a szándékos emberölés vádja alól jogos önvé­delem címén. — A nyomozás és a feltárgyalás egybehangzó adatai alapján — hangzik az indokolás — a­ törvényszék megállapította és bizonyítottnak vette, hogy Baghyné 1932 március 17-én, körül­belül délután félhárom órakor házastársára, Baghy Károlyra, pisztolyából rálőtt, és a­ lövés Baghy halálát okozta. — A vádlott ezt a cselekményét beismerte. N. vádlott szerint kényszerhelyzetben, jogos ön­védelemből követte el tettét, mert férje jog­talanul megtámadta, összeverte és revolverrel életéb­e tört, hangoztatván, hogy: „Élve a ke­zeim közül nem kerülsz ki, végzek veled !“ — A bíróság a jogos önvédelemre vonatkozó védekezést a főtárgyalók adataival bizonyítva találta.­­ A sértett részéről a támadás közvetlen és megdöbbentően brutális volt. Súlyos, megbecs­telenítő szavaikkal illette az asszonyt, öklévé az arcába sújtott, leteperte, felét a falba verte és után előtit. A vádlott kétszer menekült a támadás­bl és férje ennek ellenére még a szomszéd Havasné lakásából is erőszakkal, lelövéssel fenyegetve, visszahurcolta a lakásba, lezárta az ajtót, majd maga elé tette a revolvert, ezt mondva: „Most előbb megkínozlak, azután megöllek, élve nem szabadulsz ki.“ A vádlott ebben az életveszélyes helyzetben ragadta magához a revolvert, amelynek bír­toklásáért pillanatokig dulakodás folyt kö­zöttük. Ennek hevében elsült a revolver és a golyó sértett homlokán végigszámtott. Baghy Károly ekkor sem vesztett­­e el akcióképességét, újból rátámadt az asszonyra, aki ekkor két-három lépés távolságról rálőtt és szíven találta. Kétségtelen tény, hogy a vádlottban ezen cselekmény elkövetésére irányuló elhatározás végszükségben keletkezett, hogy életét meg­mentse, mert nem lehetett előtte kétséges, hogy ha ismét férje kezébe kerül a revolver, úgy férje okvetlenül lelövi és sorsát el nem kerüli. A vádlott jogos önvédelemből, szorongatott­ helyzetében lőtt férjére. Traeger László ügyész fellebbezést jelentett be az ítélet ellen. VÉRES HARCOKBAN LEVERTÉK AZ ECUADORI FORRADALMAT Newyork, augusztus 31. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Ecua­­dorban a felkelők, akik tudvalévően három nappal ezelőtt elfoglalták a fővá­rost és vezérüket, Bonifaziot elnökké kiáltották ki, kétnapos pünkösdi király­ság után kénytelenek voltak visszavonulni Quitoból, mert a kormányhű csapatokkal szemben nem tudták felvenni a harcot. A diplomáciai testület és a külföldi alattvalók utasítást kaptak, hogy hagy­­ják el azonnal a fővárost. A kormány­­csapatok egyik repülőraja már kedden délután is több bombát dobott le a fővá­rosra. Egy bomba egy színházba csapott be s igen sok nézőt megölt. Több más ház is súlyosan megrongálódott. A felkelők az esti órákban a víz- és villamosműveket elfoglalták, úgy hogy a főváros víz- és áramszolgáltatása szünetel. A vasúti for­galom is megszűnt. A főváros lakosságát teherautomobilok segítségével élelmezik. Súlyos utcai harcok után kedden késő éj­­szaka Quitoban fegyverszünet jött létre a felkelők és a kormánycsapatok között. A felkelők a kormány fegyverszüneti fel­tételeit elfogadták. A kormánycsapatok­ szerdán elfoglalták a várost. Állítólag ötezer ember vesztette életét. Ideiglenes elnökké Albornozt választják meg. VILÁGPOLITIKAI HÍREK Londont közlekedési sztrájk fenyegeti. Az angol fővárosból érkező jelentés sze­rint Londonban csütörtökön, szeptember, elsején súlyos közlekedési sztrájk kezdő­­dik. A londoni autóbusz-soffőrök és egyéb autóbuszalkalmazottak szakszervezetei el­határozták, hogy bérdifferenciák miatt csütörtökön abbahagyják a munkát. Ha az utolsó percben nem jön létre megegye­zés az autóbuszvállalatok és a munkások között, úgy megállnak az autóbuszok és könnyen lehetséges, hogy ebben az eset­ben a közúti villamosvasutak és a föld­­alatti vasút munkásai is csatlakoznak a sztrájkhoz. Terjed az angol textilsztrájk. Londoni je­lentés szerint a lancashorei text­isztrájk tovább terjed. Sokan azok köz­ül, akik hétfőn a sztrájkparancs ellenére munkába álltak, ked­den csatlakoztak a sztrájkhoz. Earleyben ko­moly összeütközésre került a sor 2000 sztráj­koló és 100 rendőr között. Sokan megsebesül­tek. A rendőrség számos sztrájkolót letar­tóztatott. Demagóg rémlátás Szófiában. Egy szó­fiai távirat jelenti, hogy a szélsőséges parasztpárt lapja, a Pobeda, amelyet az annak idején meggyilkolt Sztambulinszki Sándor fia szerkeszt, azt írja, hogy a ka­tonai liga tagjai az utóbbi időben igen élénk tevékenységet fejtenek ki. A katonai liga tagjai gyilkolták meg tudva­lévően Sztambulinszkit, a bolgár paraszt­vezért. A ligának most állítólag az a terve, hogy bekapcsolódik a politikai életbe. A Pobeda értesülése szerint nincs kizárva, hogy a katonai liga a legköze­lebbi hetekben puccsot kísérel meg és ki­kiáltja a katonai diktatúrát. A híradást nem kell túlzottan értékelni, mert a Sztambulinszki névhez fűződő demagógiás lerontja hitelét.­­

Next