Nemzeti Ujság, 1932. november (14. évfolyam, 246-269. szám)

1932-11-13 / 255. szám

Irodalom * Könyv * Tudomány 9 A 90-es évek tükre írta: Túri Béla Egyházpolitikáról legtöbbször olyan­kor szokás beszélni, mikor az egyház és állam közt összeütközés, kultúrharc fo­lyik. Pedig egyházpolitika és egyház­­politikai harc két egymástól élesen meg­­különböztetendő fogalom. Sőt egyház­­politikáról éppen azért érdemes gondos­kodni és beszélni, hogy az olyan legyen egy államiban, hogy az egyházpolitikai harc még ne is kísértsen a láthatáron. A jó egyházpolitika éppen a kormány­zat terén az egyház és állam közt olyan viszonyt kíván fentartani és a viszonyt úgy irányítja, úgy szabályozza, hogy az egyház és állam közti béke és harmónia erősítse, szilárdítsa egy nemzet életében az erkölcsi erőket. Az egyházpolitika te­­há­t az államkormányzás rendszerének integráns része, keresztény irányú állam­kormányzás mellett pedig annak egyik legfőbb gondja, mert ha nem is szoro­san vett állami feladat egy nép lelké­ben a hitélet és erkölcs mélyítése, de az államnak tudnia kell, hogy mindaz, ami ezeknek gyengítését okozza, az állami élet fundamentumát is lazítja. Ilyen és hasonló nézőpontból kiindulva tárgyalja K. Török Mihály Miklós jeles publicistánk A Magyar Egyházpolitikai Harc Történetét a Szent István Köny­vek közt megjelent művében. Legalább is az egyházpolitikáról vallott emer el­vek állnak a mű hátterében, vagy talán helyesebben mondom, hogy ennek világa mellett mutat reá a szerző a magyar egyházpolitikai harc káros voltára és következményeire. Török nem az egy­házpolitikai harc történetírója akart lenni. A történeti anyagban rá akart mutatni arra a történelmi szellemre, mely a magyar egyházpolitikai harco­kat felidézte és lefolytatta. Hogyan jutott el Magyarország a múlt század 90-es éveiben az egyházpolitikai harcokig, melyek egész parlamenti, társadalmi éle­tét feldúlták és következményeikkel ma is feldúlják, ez a kérdés foglalkoztatja Török elméjét és tollát. A belső rugókat, az események belső világát akarja is­merni és a mai nemzedékkel is megis­mertetni, mert nagyon helyesen, úgy tartja, hogy e harcok voltaképpeni jelen­tőségét és értelmét sem lehet helyesen ér­tékelni az indító okok és a szellem is­merete nélkül. Publicistától, mint amilyen Török, ilyen munkát is vártunk. A történeti anyagnak egész aprólékosságig való fel­dolgozását részben már mások el is vé­gezték és a történetírók el is végzik. A történeti anyag összefüggéseinek felisme­rése és feltárása, a XIX. század egyház­politikai harcaiban a harcot felidéző szellem és gondolkozás jellemzése szintén a történelemhez tartozik, de mondjuk az a szellemtörténeti rész vagy nézőpont ez, mely a mai történetirányt is jellemzi és áthatja. A­ magyar egyházpolitikai harc törté­netében tehát — úgy a­hogy Török meg­írta — annak a szellemnek kifejlődését, kibontakozását, mondjuk elhatalmaso­dását kísérhetjük szemmel, mely végül az egyházpolitikai törvények létesítésével diadalt aratott. Ez a szék­em pedig már az egyház és állam kölcsönös viszonyai­nak nem abból a felfogásából született meg, sőt attól idegen volt, amely Szent István országának történelmén századok óta átvonult. Ez az egyházpolitika, mely a magyar Corpus Jurisba a múlt szabad végi egyházpolitikái törvényeket iktatta be, már egyházellenes volt, tehá­t keresztény világnézetbe ütköző. Ezért volt ennek az egyházpolitikának gyümöl­cse az egyházpolitikai harc. De ilyen egyházpolitika Magyarorszá­gon is csak azért tudott gyökeret verni, elhatalmasodni és diadalt, aratni, mert a keresztény öntudat meggyöngült, mert az egyháztól függetlenített vagy az egy­ház felfogásába ütköző világnézet úrrá lett, mert a keresztény társadalom erköl­csi és gazdasági erejében már meg­csökkent ahhoz, hogy egy politikai és par­lamenti támadást visszaverjen. A magyar egyházpolitikai harcnak a parlament, ahol a harc a nyílt színen lefolyt, már csak az utolsó állomása volt. És a kime­netele már akkor eldőlt, mikor a XIX. század liberalizmusa a szellemeket meg­rontotta, az egyháztól elfordította. Magyarországon az egyház és a ke­reszténység a nemzeti életben sokkal ha­talmasabb és minden részében jobban megalapozott történelmi képződmény volt, semhogy azt az első nagyobb egyházpoli­tikai harc a föld színéről elsöpörhette volna. De a szellem, mely a harcot meg­indította és megvívta, amely a magyar Corpus Jurisba az egyházpolitikai törvé­nyeket bevitte, az fajta, milyensége sze­rint ugyanaz a szellem volt, mely az egy­ház kiirtását követelte. Török rámutat arra, hogy a liberális kormányzat már azért tudta kidobni az egyházpolitikai jelszót, azért tudta ez eldobni az egyházpolitikai harc égőcsóvá­­ját, hogy az gyújtson is, mert 1840-től a 80-as évekig az értelmiség szelleme átala­kult. A politikában a­ keresztény világ­nézet visszavonult, sőt egyenesen odaju­tott, hogy keresztény világnézetet emle­getni és a politika meg az államkormány­zás irányelvéül kitűzni, elmaradottság­nak, klerikalizmusnak számított. Pedig az utóbbi időkben már ismét kezdünk ilyen hangokat hallani. A par­lamentben nemrég, mikor a nyílt ke­resztény politikát követeltem, nekem vágták oda, hogy „a mi vallásosságunk és kereszténységünk a templomban vé­get ér, a mi azt nem használjuk fel po­litikai célra, nem visszük be a politika piszkos hullámaiba.“ Ez a gondolkodás és szellem volt az, amely az egyház és a kereszténység elveit elszakította a politi­kától, nevezetesen az egyházpolitikától is s azért lett egyházpolitikai harc, melynek dúlásait és káros következmé­nyeit máig se tudtuk kiheverni. Sőt egész keresztény társadalmunk lazuló­­ban van a család intézményének és er­kölcseinek meg­bolygatásával. Csak a vak nem látja, hogy a magyar társa­dalom felsőbb rétege e tekintetben már milyen elriasztó és komoly aggodalmakat keltő képet mutat. Ezért volt nagyon helyes, hogy K. Török Miklós művében a magyar egy­házpolitikai harc történetét úgy írta meg, olyan fényszóróval világított rá az eseményekre, hogy azok okát, a keresz­tény Magyarország belső vívódását is feltárta. Műve történelmi tanulságul azt hirdeti, hogy állandóan figyelni kell a kormányzat egyházpolitikájára, hogy ab­ból ne keletkezhessék egyházpolitikai harc. A parlamenti harcok már a végső küzdelmek és a magyar katolicizmus a magyar egyházpolitikai harc történeté­ből is megtanulhatta, hogy jövője bizto­sítását csak a maga erőinek kibontako­zásától remélheti. Ezért kell a keresz­tény politikának olyan egyházpolitikát követelnie és csinálnia a kormányzatban, mely a katolicizmus, a kereszténység belső erőinek teljes kifejlődését mozdítja elő. Ami pedig ezt megakadályozza és gyengíti az erkölcsi erőket, azt a kor­mányzatból kiküszöböli s ha törvény az, revízió alá veszi. Szabad a csók Egy budapesti könyvkiadóvállalat most bocsátotta közzé Ursula Parrott „Szabad a csók“ című regényét. A regény Ameri­kában egymillió példányban fogyott el és szomorúan jellemző világot vet az ame­rikai társadalom ízlésére, irodalmi és er­kölcsi szemléletére. A magyar limonádé­ipar legszirup­izóbb termékei között sem találni ehhez hasonlót, mert a limonádé­irodalom legalább megtartja azokat az illem- és erkölcsi határokat, amelyeken belül a szépségversenyjelöltek és tánc­iskolái fenomének mozognak irodalmi igényeikben. Aki ezen a regényen keresz­tül ismeri meg Amerikát és alkotja meg Amerika képét, kétségbe kell hogy essen. Ez már nem a soffőrök és villanyszerelők világa, hanem a vizesnyolcasoké és a pá­linkarészeg ügynököké, akik kéjjel csem­­csegik azokat a lélektani karamellaszele­teket, amelyeket az amerikai irodalmi nagyüzemek szállítanak nekik. A regény hősnője egy úgynevezett flapper, aki csá­­buláson, egy nagy szerelmen, férjhezme­­netelen keresztül ellélektornássza magát a kórházig, ahol elpusztul anélkül, hogy beteljesedtek volna vágyai és álmai. Ga­­rasos filozófia, dolláros önbizalom és áru­házi démonság áporodik ki ebből a re­gényből, amelynek a legfőbb hibája nem az, hogy szemtelen, hanem hogy tehetség­telen. Fájdalommal kell megállapítani, hogy az egészen modern új magyar iro­dalom, amely a Lipótvárostól a Terézvá­rosig szívja életnedveit, ezeken a hatá­sokon indul el és termelte ki magából a Körmendieket és osztályosait. Ahogy Ursula Parrott egy típust tud csak meg­rajzolni, de azt is rosszul, úgy Körmendi úrék is egy típusra vannak beigazodva. Több nem tellik belőlük, szintézisük nin­csen, életlátásukat és szemhatárukat el­­tompítja a kávéház, a bár, a speak­essy tükörablaka és a gangster-romantika. A hősnő nem egyéb, mint egy magát dé­monná és egyéniséggé felduzzasztott el­árusító kisasszony, aki önálló lelki és fizikai életet élve, eljut a kiábrándulásig. Eljut olyan borzalmas és undorító állo­máson keresztül, hogy ezt a regényt nem lehet irodalmilag művelt és rendes ízlésű ember kezébe adni. Egy pávává maszkí­rozott lyúk lelkivilága igazán nem érde­kes s azok az események belső és külső történések, amelyek előre mozgatják, a kaland és a valóság erejével hatnak a bádogosokra és villanyszerelőkre, akik Amerikában egy bizonyos fokú irodalmi igényt jelentenek. Hogy mi szükség volt ezt a könyvet lefordítani, igazán nem tudjuk. Butaságai egyenesen szédítőek és émelyítőek. Hamis ujjlenyomat, amely alá hamis nevet írtak. Csak egy érdekes motívuma van: a háborús amerikai hő­siesség túlértékelése és hatása a rövid­szoknyás fiatal leányokra s ez a hatás rontotta el őket flapperekké, démonokká, pálinkaivó és filozofáló felemás lényeké, akik — reméljük, csak az írónő könyvé­ben élnek és vannak, mert a valóság e típust kitermelni aligha tudja. Nem ér­demes belemelegedni és beleereszkedni e könyv részleteibe, sem felépítése, sem pedig írói vonalvezetése nem biztos, nem egységes, szerkezete széthullott, alakjai csámpásak, rosszak, papirosból valók, de bizonyára nagy megértést és nagy vissz­hangot vernek ott, ahol Körmendi úr re­gényét világsikerré szélesítették. Ez pe­dig bennünket nem érdekel. (K. L.) 1S 1í ¥ P flM ujságszelvény 1 9?1 a Sa­­­v&ilalat 0==*® I Olvastatja az összes hazai I Telefon és külföldi lapokat is B József megküldi belőlük mindazt, 62—61, ami Önt különösen érdekli. B PR08PEKTU8 § Budapest, VIII., Nagyfuvaros­ utca 3/a.j Végtelenség Évszázadok hulló homokja kertjeidet beborítja, oh Semiramis! Világok születtek, világok letűntek és ami volt és ami lesz, egy pillanat a csillagok alatt. Évszázadok végtengere, könnyek árja elmúlt. Hadvezérek dicsősége, lantosok dala elmúlt... Ami volt és ami lesz, egy pillanat a csillagok alatt. Eszmék izzón születtek és elfakultan semmivé lettek. Forog a nagy kerék, nincs idő, nincs tér és amit ma tevés, holnap már nem él, évszázadok hulló homokja eltemeti, beborítja. A végtelen melódia, isteni lényed szava, csak egy maradt: a gondolat. Dr. Andrássy Ilona grófnő Schütz Antal: A házasság. A Szent István könyvek sorozatának 109. számú kötete gyanánt megjelent munka azokat az előadásokat foglalja össze, melyeket az illusztris szerző 1831. őszén a Páz­­mány-egyetem valamennyi karának hall­gatói számára tartott erről a témáról. A tartott tíz előadásnak megfelelően a könyv tíz fejezetre oszlik. Az első a há­zasság válságának súlyos kérdéseivel foglalkozik és boncolja azoknak okait. A három következő fejezet a házasságot a teremtői gondolat, a krisztusi gondolat és a katolikus elgondolás szemszögéből vizsgálja. Majd a házasság alapértelmé­nek vizsgálata következik a férj és fele­ség szempontjából, aztán a házasság fő­célja a szülő és gyermek viszonyában és a holtomiglan-holtáiglan fejezetben a házasság felbonthatatlan alapjellege. Szervesen kapcsolódnak ezekhez a befe­jező fejezetek: férfi és nő, eszmény és valóság és végül a házasság jövője, mely a katolikus házassági eszmény alapján mutatja meg a mai válságból kivezető utat. A nagy komolysággal, alapos tu­dással és eleven erővel megírt könyv a legszélesebb körök érdeklődésére tarthat igényt Ara­t­­. Az ember és a gép harca. Magyar Miklós könyve útmutató a válság kérdésében felme­rült gondolatok rengetegében, a válságból való kivezető utat jelöli meg. A mai gazdasági vál­ság merőben különbözik az előzőktől, mert ebben a gépek produktivitásának döntő szerepe van. Az embernek meg kell küzdenie a gépek­kel és a harcból diadalmasan kell kikerülnie. Lepereg előttünk az elmúlt századok sok-sok gazdasági válsága, rendszeres összefoglalásban látjuk a válságok okait, az Oroszországban folyó átalakulás gazdasági jelentőségét, a munkanélküliség kifejlődését. A gépeik pro­duktivitásának emlekedésével a fogyasztók tá­borának kiterjesztését, a fogyasztók táborából kiesetteknek a fogyasztók közé visszavezeté­sét, s általában a társadalom munkájának helyes megszervezését álllítja szembe. A finom ízléssel kiállított és aránylag igen olcsó könyv (224 oldal 3.20 P) a Királyi Magyar Egyetemi Nyomdát dicséri. Aldo Dan­i könyve: Párisból jelentik: Most jelent meg „Les Oeuvres Repräsentatives“ pá­risi kiadóvállalat kiadásában Aldo Danni genfi publicista „La Hongrie de Demain“ című há­rom évvel ezelőtt megjelent munkájának má­sodik, teljesen átdolgozott kiadása. A könyv­höz Th. Ruyssen, a bordeauxi egyetem tb. ta­nára és a Népszövetségi Egyesületek Uniójá­nak főtitkára írt előszót. Előszavában a kö­vetkezőket mondja: Aldo Dami könyve — bár védőirat — objektív munka, amely a tények alapos és pontos ismeretén alapul. Nem vagyok mindenben egy véleményen Aldo Dami­val. De bizonyos téziseket Dami kitűnően formulázott meg, így igaza van abban, hogy a békeszerző­dések összes áldozatai között Magyarországot sújtották a legkeményebben, hogy a trianoni békeszerződés területi rendelkezései mindennél önkényesebbek. Az idő — mondja Ruyssen — bizonyos mértékben a békeszerződések által sújtott népek javára is dolgozik. Azoknak a száma, akik azt hiszik, hogy területi revízió bizonyos mértékben lehetséges, állandóan nö­vekszik. Ezek Dami könyvében pontos javas­latokat, érveket találnak.“ Magyar agrárevolúciók címmel most je­lent meg Sebess Dénesne­k a kiváló nemzetgaz­­dásznak és publicistának értékes könyve, a­mely a magyar agrárkérdésről világos átte­kinthető tájékoztatást nyújt. Ismerteti a kol­lektív tulajdon és a magántulajdon kérdéseit, továbbá azokat a földreformokat is, amelyeket a bennünket környező utódállamok valósítottak meg kizáróan a magyar földbirtokosok ellen, gazdaságpo­litikuasi célzattal Majd a háború utáni időik egyik legnevezetesebb és legfonto­sabb törvényalkotásának, a föld­reform törvény­nek mélyreható lírni -tát­udja rámutatva" arra, hogy az egészséges földreform csak természe­tes fejlődés eredménye lehet A kötet össze­foglaló történeti áttekintést ad a magyar föld­­birtoskikérdés egé­sz anyagáról. A­­gyönyörű kiállítású, félbőrkötéses munka ára 20 pengő és az Egyetemi Nyomdában készült. Székely Tibor: Mátyás tér—Rózsadomb. Ma már kezd általánossá válni a népszerű dil­itt­táns típusa a regényirodalomban. A mi re­gényirodalmunknak hiánya, hogy nem men hozzá nyúlni a mai témákhoz, a jelen leg­keservesebb kérdéseihez. Pedig az olvasókö­zönséget éppen ezek a témák érdeklik. Szíve­sen veszi tehát még a dilettánsok könyvét is, mert ezekről a témákról beszélnek neki, eze­ket a problémákat, — ha nem is oldják meg — de legalább felvetik. Az ilyen dilettáns re­gények részleteikben meglepően jók, mert néh­a közvetlenül, frissen az egyéni benyomá­sok elevenségeiben adják az életet s éppen e keresetlen realitások révén egészen nagyvona­lúvá lendülnek. Más részükben viszont egészen kezdetlegesek, botorkálók, naivak és ezért ha­misak is Ezek közé a dilettáns regényírók közé tartozik Székely Tibor, aki Mátyás-tér— Rózsadomb című regényében a mai ifjúság, a legfiatalabb nemzedék legsúlyosabb problémá­ját veti fel. Ez a fiatalság óriási hasadás után tanácstalanul, támasz nélkül, kellő alap híj­­jár, lép ki az életbe, amelynek forgataga ma­sokkal gyilkosabb. Nem csoda, ha annyi a ki­siklás, az összeomlás, a sivár kilát­ástalanság és tragédia. Enne­k a mai nemzedéknek tra­gikus sorsába és vergődő lelkébe próbál be­pillantást adni a szerző Molnár Dénes, egy fiatal újságíró sorsán keresztül. Könyve már témájánál fogva izgalmasan érdekes, sokszor az elbeszélés frisseségénél fogva is, bár nem egy helyütt érezzük a dilettánst is. De Székely Tibor az a dilettáns, akiből sö­tétien író lesz. A kötet a Magyar Regények sorozatában je­lent meg Singer és­­Wolfner kiadásában. (Ára 2 pengő.) mm ALKALMI 1 Csendérlaktanyánál 1 emeletes, az- -R m letes, 5 lakásos p fi* m­ok 1 g Ü 350 öles nemes gyümölcsösben, kény­szerből 65.000 pengőért eladó. Bővebbet Honvéd­ u. 10. Ingatlanforgalmi tel. 130­06 Állványok • Lakdiszek Pergament­, J­TPKK,'fivemernyők '• iíMchöffer Béláné fgfu­ félemelet ÁM

Next