Nemzeti Ujság, 1934. augusztus (16. évfolyam, 172-196. szám)

1934-08-23 / 189. szám

Csütörtök, 1991 augusztus 26. NEMZETI ÚJSÁG VÉGREHAJTOTTÁK AUSZTRIÁBAN A TIZEDIK HALÁLOS ÍTÉLETET Bécs, augusztus 22. A leobeni rendkívüli katonai törvény­szék három napig tartó tárgyalás után szerdán délután hirdette ki ítéletét a jú­liusi ennsvölgyi harcok hét nemzeti szo­cialista­ résztvevőjének hazaárulás bűn­­pörében. Egy vádlottat kötél általi ha­lálra, egyet életfogytiglani súlyos bör­tönre a többi ötöt pedig 10—15 évig ter­jedő súlyos börtönre ítélték. Az enne völgyi csata öt napig tartott , a lázadók ellen kivezényelt Heimwehr­­csapatok csak véres veszteségek után tudták megtörni a nemzeti szocialisták ellenállását. A lázadók a puccs kitörése napján Steinach városában gyülekeztek és innen indultak el a® Ennsvölgy elfog­lalására. Három napig nyomultak előre és egészen Aussee-fürdőig jutottak, mi­közben többször megütköztek a lázadás leverésére kivezényelt Heimwehr-csapa­­tokkal. A harmadik napon a Heimwehr katonai megerősítést kapott és ellentá­madásba ment át Két napig tartó harc után sikerült megtisztítani az Enns­­völgyét a lázadóktól, akiknek legnagyobb részét azonban már nem tudták el­­fogni, mert a hegyekbe menekültek. A Heim­­wehr-csapatok vesztesége az ötnapos csata alatt nyolc halott és harmincöt se­besült volt. A hét letartóztatott ennsvölgyi poos­­esista közül csak kettőre sikerült rábizo­nyítani a főtárgyalás során, hogy fegy­vert használtak a karhatalommal szem­ben s ezért csak ezt a két lázadót sújtot­ták a maximális büntetéssel: kötél ál­tali halállal, illetve életfogytiglani sú­lyos börtönnel. Erlbacher Rudolf, akire rábizonyult, hogy golyói megöltek egy Heimwehr-lövészt, kötelet kapott. A szövetségi elnök elutasította a vé­delem kegyelmi kérvényét s a nemzeti szocialista lázadót este negyed kilenckor kivégezték. Erlbacher a tizedik nemzeti szocialista, a­k­it a július 25-iki puccsban való rész­vétel miatt kivégeztek. Elsőnek, mint ismeretes, a Ballhaus-puccs vezérét, Holz­­webert és Dollfuss kancellár gyilkosát, Planettát végezték ki, azután az inns­brucki rendőrfőnök gyilkosa, Gumik kö­vetkezett, majd a Ballhaus-puccs egyet­len katonai vádlottja, Feike. Ezt követte a Ballhaus-puccs négy rendőrvádlottjá­nak kivégzése, majd legutóbb a Ravag­­puccs vezérének, Domes Jánosnak az akasztása­ rézből állott, később azonban teljesen nemzeti szocialista befolyás alá került. Ez a zöld parasztőrség a bécsi puccsot követően, július 26-án este szintén puccs­­akcióba kezdett és támadásra indult az ottani csendőrállomás ellen. A támadást egy nemzeti szocialista rohamosztag­­parancsnok vezette, akinek annak idején nagy szerepe volt a parasztság katonai kiképzésében. A szövetséget Münchenből­­ pénzelték. A panasz­tő­r­sége­t a júliusi puccs után feloszlatták, a felsőausztr­iai hatóságok azonban különböző lefoglalt levelek s ira­tok alapján megtudták, hogy Bachinger és két bizalmi embere, Itzinger szerkesztő és Pampere mérnök továbbra is fenn akarják tartani titkos keretek között szervezeteiket. A lefoglalt súlyosan ter­helő adatok alapján kedden délután detektívek jelentek meg a gaspoltshofeni birtokon és letartóztatták úgy Bachin­­gert, mint Itzinger szerkesztőt és Pam­­perl mérnököt. A nyugatmagyarországi náci­lázadók tagadják bűnösségüket Bécs, augusztus 22. A felsőőri nemzeti szocialista lázadók bimperének szerdai második tárgyalási napja furcsa pertörlési indítvánnyal kez­dődött. A védelem felszólította a rend­kívüli katonai törvényszéket, szüntesse be a per­ főtárgyalását, mert a vádlottak kiadatás révén kerültek az osztrák ható­ságok kezébe, ez a kiadatás pedig érvény­telen. A felsőőri lázadók, mint ismeretes, a puccs leverése után magyar területre menekültek, a magyar hatóságok azon­ban nem engedték át őket Magyaror-­szágba és visszatoloncolták őket a ha­tárra. Az á­llamü­gyész az összes indítványok elutasítását kérte és kijelentette, hogy a­­Vádlottak kiadatása szabályszerűen tör­tént, ha mindjárt rövid uton is. A bíró­ság rövid tanácskozás után úgy határoz, hogy csak később dönt a védelem indít­ványai fölött A törvényszék ezután to­vább folytatja a vádlottak kihallgatását Valamennyien tagadják bűnösségüket és azt állítják, hogy nem tudták, milyen ak­cióban vesznek részt. Az ítéletet péntekre várják. Bachinger Dollfuss fizetett árulója volt Bécs, augusztus 22. A bécsi lapotk érdeklődésének előteré­ben Bachinger volt miniszter letartóz­tatása áll A lapok hosszú cikkekben ismertetik a letartóztatás előzményeit és megállapítják, hogy Bachinger és néhány bizalmasa már hónapok óta folytatták az intrikát a Dollfuss-kormány ellen. Bachinger a Dollfuss-kormány meg­alakulásakor még lojálisan támogatta a kancellárt s egyidejűleg tagja volt a kor­mánynak is, később azonban sértett hiú­ságból különböző intrikákba keveredett és önálló akciókba kezdett. G­aspoltshofeni birtokán személyes használatára „zöld parasztőr­séget“ alakított, amely eleinte a Gazdaszövetséghez tartozó fiatalember BIJTOTT mindenes „B O G-M I L“ bútoráruház­ban vásárol V­I., Vilmos császár­ út 43. szám (Báthory­ utcával szemközt). KOMBINÁLT SZOBÁK, FALOK, EBÉDLŐK dús választékban. Tízezres ügyvédi jövedelmek is vannak Budapestem az ügyvédi adóalap szerint Az ügyvédek úgynevezett adóközösségben élnek, vagyis adójukat nem az adóhatóság állapítja meg és veti ki, hanem az Ügyvédi Kamara. Az adóhatóság csak a fejkvótát ál­lapítja meg az adóalapra vonatkozólag, amit, ha az adóközösségben élő ügyvédek számával megszorzunk, megkapjuk az Ügyvédi Kama­rába bejegyzett összes ügyvédek adóalapját Minthogy Budapesten 3400 ügyvéd van, a fej­kvóta pedig jelenleg 2000 pengő, az Honvédek adóalapja 6.800.000 pengőt tesz ki Ezt az adóalapot a Kamara adókivető bi­zottsága osztja fel az ügyvédek közt aszerint, hogy kinek milyen a keresete, amit a Ka­mara jobban ismerhet és megállapíthat, mint az adóhatóság. Az ilyképp megálapított adóalapok után fizetik aztán az ügyvédek az összes érvényben levő adót (kereseti adó, jö­vedelmi adó, forgalmi adó stb.) éppen úgy, mint azok az adózó polgárok, akiknek az adóalapját az adóhatóság állapítja meg. A Kamara adóalapmegállapítása tehát nemcsak a forgalmi adóra, hanem az összes érvényes adókra vonatkozik. A Kamara adókivető bizottságának hatá­rozatát, amellyel az ügyvédek adóalapját és kamarai illetékét megállapította, szerdán tet­ték közhírré. Az adóalapok megállapítása egyes ügyvédeknél nagy meglepetést keltett, mert a fejkvótát a rossz kereseti viszonyok miatt a múlt évi 2.200 pengőről 2.000 pengőre csökkentette az adóhatóság s igy az ügyvé­dek azt remélték, hogy adóalapjuk és kama­rai illetékük ennek arányában szintén csök­kenni fog. Egyeseknél azonban ennek épp az ellenkezője következett be. Különösen a kis keresetű ügyvédek varnnak elkeseredve s azt tartják, hogy adóalapjuk nem áll arányban a jólmenő irodák tulajdonosainak az adó­alapjával. Ezért tömeges fellebbezésre van kilátás. A nyilvánosságra került adólistából kide­rül, kik ma Budapesten a legjobban kereső ügyvédek. A múlt évben dr.Egri Aurél állt a lista élén, míg az idén dr. Linksz Jenő került oda­­akinek az adóalapját 28.000 pengőben, a kama­rai illetékét pedig 2000 pengőben állapították meg. Kozma Jenő adóalapja 26.000, Wilhelm Károlyé 20.000, Egri Aurélé és Wittman Ernőé 18—18.000, Párkány Frigyesé 17.000, Dorogi Erviné 14.000, Nagy Aladáré 15.600, Lakatos Gyuláé 15.200, Láng Lajosé 15.000, Ángyán Béláé 15.000, Nagy Emilé 7000, Orffy Imréé 5000, Somogyi Béláé 10.000, Viass Fe­rencé 5500, Zsitvay Tiboré 3500, Szende Péter Pálé 12.000, Várkostyi Oszkáré 11.000, Mezei Béláé 10.000 pengő. A kriminalisták adóalapja általában jóval kisebb, pedig ezekről a közönség, minthogy a nagy büntető pereikben a nyilvánosság előtt legtöbbet szerepelnek, azt hiszi, hogy a legtöb­bet keresnek. Medvigy Gábor adóalapja 3200, Tarján Mihályé 4000, Rupert Bezsőé 3000, Sán­dor Lászlóé 6000, Betegh-Husztgh Miklósé 5000, Halász Lajosé 8000, Surgott Gyuláé 4000, Csernyánszky Aladáré 8000, Marton Sándoré 8000, Berinkey Dénesé 3100, Bernolák Nándoré 6000, Collas Tiboré 6000 pengő. Teltsch Bélának, a háztulajdonosok ügyé­szének 14.000 pengő az adóalapja, Fáy Sán­dornak, a lakók szövetsége ügyészének meg 1500 pengő, Kövess Bélára 7000 pengő adóala­pot róttak ki, Hindy Zoltán adóalapja 4500 pengő, Zsembery Istváné pedig 2500 pengő. A legkisebb adóalap 800 pengő, de a nyo­morgó kis ügyvédek még ezt is sorralják és fellebbezni szándékoznak ellene. BETON VAGY VAS? — ez a kérdés a Vízművek alagútépítkezése körül folyó vitában A közvélemény és a várospolitikai élet az utóbbi hetekben sokat foglalkozott a Vízművek fejlesztésének ügyével, ezzel kapcsolatban a Duna alatti alagutak épí­tésének műszaki bonyodalmaival és a létesítendő budai vízművek körülményei­­vel. Szóba került a kérdés a közigazga­tási bizottság legutóbbi ülésén is, ami­kor az elnöklő Szendy Károly alpolgár­­mester bejelentette, hogy a kérdéseket az illetékes tényezőkkel személyesen fogja megbeszélni, s azután tájékoztat­ják a helyzetről a nyilvánosságot. A Vízművek dolgairól szerdán a kö­vetkező hivatalos tájékoztatást adták ki: — A közvélemény és a sajtó egy idő óta — mondja többek közt a tájékozta­tás — fokozott mértékben foglalkozik a Vízművekhez tartozó Dunaalagutak épí­tésének műszaki kérdésével. A súlyos természetű műszaki kérdésekben nehéz a helyes eligazodás, így szinte természetes, hogy a közlésekbe könnyen kerülhetnek tévedések is. Az alagútépítés ügyében a való tényállás a következő: — A váci Dunáig medre alatt, a két­ part között épülő két alagút a meglévő és már nem teljesen megbízható régi alagutak tartalékául fog szolgálni. Az új alagutak célja az, hogy a káposztásme­gyeri vízmű üzembiztonságát a szüksé­ges mértékben megnöveljék. Az alagutak építését a székesfőváros versenytárgya­lás alapján 1931-ben adta vállalatba a legolcsóbb ajánlattévőnek. Ez a vállalat a szerződésen alapuló jogánál fogva társ­­vállalkozóval egyesülve kívánta a mun­kát folytatni. A társvállalkozók belépé­sekor a vállalati összeget fölemelték és 2.197.000 pengőben állapították meg. Az egyesült vállalat kötelezte magát, hogy ezért az árért az alagutak építését min­den kockázat és felelősség vállalása mel­lett, — tehát a vis major­ esetét­ől elte­kintve, — minden felülfizetés lehetőségé­nek kizárásával elvégzi. — Az egyesült vállalat munkába fo­gott, azonban az alagút betoncsövekből álló falazatán repedések történtek az új­­rendszerű pajzs miatt, az előrehajláshoz szükséges szokatlanul nagy és kedvezőt­len módon fellépő nyomások következté­ben. Az eddig elkészített alagútrészek beomlásáról azonban szó sincs.­­ Az egyesült vállalat a kőtörések je­lentkezésekor kijelentette, hogy az alag­­útfalazatot ezeknek a köveknek a fel­­használásával megépíthetőnek nem tart­ja, hanem új építési rendszerre kell át­térni. Vasgyűrűkből kellene az alagút falazatát előállítani. Mivel a vállalat sa­ját felelősségére és kockázatára gyártott kész kövek a szakértők véleménye sze­rint felhasználhatók, a vízműigazgató­­ság arra akarta rábírni a vállalkozót, hogy mielőtt lemondana a kövek fel­­használásáról, saját érdekében állapítsa meg a törések okát, küszöbölje ki az oko­kat, s akkor nagy valószínűség szerint lehetővé válik a már kész szövek felhasz­nálása. Ez annál valószínűbb, mert kül­földön ilyen rendszerrel már építettek víz alatt alagutakat.­­ Az egyesült vállalat ezeket a kísér­leteket el is kezdte és biztató eredmé­nyek is mutatkoztak a kövek felhaszná­lására- Közben a vállalat a munkát be­szüntette és kijelentette, hogy a ter­veket felhasználni nem tudja.­­ Az egyesült vállalkozásnak most már elő kell terjesztenie, hogy az alag­utakat szerződéses kötelezettségének megfelelően és annak keretén belül ho­gyan akarja megépíteni. A vállalat elő­terjesztése után kerül a kérdés végső döntés alá. MEGALAKÍTOTTÁK a védett birtokok fő­felügyeleti bizottságát A pénzügyminiszter a 4150 számú kormány­­rendeletben felhatalmazást kapott arra, hogy a védett birtokok feletti főfelügyelet ellátá­sára bizottságot szervezhessen és hogy a fő­felügyeleti jogkört bizottság útján gyakorol­hassa. E bizottságnak szervezése már meg­történt és abban a pénzügyminiszter kikül­döttein felül a földmivelésügyi miniszter és az igazságügyminiszter kiküldöttei foglalnak helyet. A bizottság ügyrendjét a pénzügy­miniszter most állapította meg, a hivatalos lap augusztus 23-iki számában közzétett 2100—34. P. M. számú rendeletében. A bizott­ság hivatalos helyiségei a pénzügyminiszté­riumban vannak. Az elnöki tisztséget a pénz­ügyminiszter saját maga részére tartotta fenn, elnökhelyettessé pedig Séthy Antal nyugalmazott igazságügyminiszteri államtit­kárt nevezte ki. A bizottság előtt ez idősze­­rint nagyarányú statisztikai munkálatok van­nak folyamatban, amelyek azt a célt szolgál­ják, hogy az összes védett birtokokra vonat­kozóan a legfontosabb és legkimerítőbb sta­tisztikai adatok álljanak a kormány ren­delkezésére. 5 KIKEI KÖRÖZNEK adóhátralékuk miatt? Jelentettük, hogy a pénzügyminiszter elren­­delte az ismeretlen helyre távozott adóhátra­lékosok körözését. A rendelet értelmében az 500 pengőnél nagyobb adóösszeggel tartozók névsorát a pénzügyminisztérium hivatalos lapjában, a Pénzügyi Közlönyben, a 10—500 pengő közötti adóösszeggel hátralékosok név­sorát pedig a főváros hivatalos lapjában, a Fővárosi Közlönyben fogják körözés végett közzétenni A Pénzügyi Közlönyben most je­lent meg az első körözött lista, a Fővárosi Közlönyben pedig szeptember elején teszik közzé a mintegy tízezer adóhátralékos nevét tartalmazó hatalmas névsort. Az 500 pengőn felüli összeggel tartozók első listája 91 nevet, illetve céget tartalmaz. Ez a névsor a kö­vetkező: Adler József magánhivatalnok, lakott Rá­kóczi-út 86., Priskin Gyula Rákóczi-út 90, Fekete és Puchlapek kereskedő cég Rózsa-utca 18., Prath Gyuláné Bajza-utca 34/e., özv. Sá­muel Lászlóné fürdőbérlő Erzsébet-körút 51., Ernst József bankár Erzsébet-körút 19., Both Jenő magánzó Erzsébet-körút 45., Thermosol Művek vegyészeti gyár Szabolcs-utca 6., Körúti Automata Büffé Erzsébet­ körút 35., Sugár Jenő gyárigazgató Rákóczi-út 5., Flasch Zsigmond vendéglős Király-utca 72., Barber Nándor kályhás Almássy-tér 15., özv. Hamza Ágostonné háztulajdonos Rottenbiller-utca 10., Saidler Herman cipőüzem Rózsa-utca 40/a., Márkus Samu kávés Dohány-utca 62., Horváth Károly kávés Rákóczi-út 72., Molnár János kocsm­­áros Alsóerdősor-utca 10., Németh József vendéglős Weecelényi-utca 57., Scheer Julia kávés Damjanich-utca 2., Zimmer Henrik vendéglős Szövetség-utca 4., Kardos Béla ügy­nök Amazon-utca 6­ 8., Emesz György tuda­kozó Rotten­biller-utca 1., Vasdinnyei Gábor edénykereskedő Timó-utca L, Márkus Árpád vendéglőé Rottenbiller-utca 52., Nagy József aranyozó Rózsa-utca 40/a, Magyar Élelmiszer­­szállító Árukereskedelmi Bt. Tóth Kálmán-utca 8—10., Péter Árpád gőzfavágó Sas-utca 8., Fellner Mór utazó Király-utca 87., Budapesti Borpincészet Rt. Jósika-utca 4-, Posta Ferenc gyógyszerész Mikszáth Kálmán-tér 4., Buday István vendéglős Rottenbil­ter-utca 1-, Stoff­ner Ferenc ügynök Hársfa-utca 18., Rózsa Izsó ke­reskedő Rákóczi-út 62., Grün Zsigmond keres­kedő Kartács-utca 18., Haupt Ignác ügynök Király-utca 49., Szentesik Mihály vendéglős Csengery-utca 25., Merkur automata büffé Ber­kóczi-ut 54., Fekete Efelmér bizományos Rá­­kóczi-tér 11., Schwarm Panner háztulajdonos Király-utca 93., Braun Bernet szatócs Ügynök­­utca 32., Illés Zsigmond cukrász Erzsébet-körút 37., Fülöp Ignác Almássy-tér 16., Európa Kávéház, bérlő Róna Jenő, Erzsébet-körút 53., Hacsek Nándor fényképész Erzsébet-körút 33., Varga Imre Király-utca 15., Neumann De­zső igazgató Szobi-utca 3., Weiss István ügy­nök Király-utca 67., Schöntal Gyula lakatos Csen­gery -utca 55., Löffler Tivadar Vörös­­marty-utca 9., Márkus Árpád vendéglős Rot­­tenbiller-utca 53., Simon Lajos kocsmárné Tűz­oltó-utca 4., Verdarics Ferenc vendéglős Szö­vetség-utca 10., Zámbó Lajos vendéglős Bar­­csay­ utca 6., Klein Lajos ügynök Liszt remp­ter 6., Szegő Rezső bankigazgató Erzsébet­­körút 9., özv. Krausz Gyuláné Rottenbilleor­­utca 20., Garázs Autóművek Teréz-körút 24., Weiss Henrik cukrász Almássy­ tér 2., Teich­­ner Sámuel bútorkereskedő Dohány­ utca 71., Blau Jenő pékmester Zrinyi-utca 15., Benedek Sándorné női kalapos Király-utca 87., özv. Pollacsek Manóné Hunyadi-tér 7., Vargha V. Dezső kereskedő Bulyovszky-utca 38., Bern­stein Gábor pék Hársfa-utca 9—11., Bleier Ede könyvkiadó Dob-utca 84., Káldor Adolf szoba­festő Csengery-utca 23., Járvicz Istvánná Szö­vetség-utca 4., Kovács István pék Csengery­­utca 7., Löwy Árpád bútorkereskedő Rákóczi­­út 61., Schaeffer Testvérek ügynök Rózsa-utca 33., özv. Magyar Miklósné varrónő Baross-tér 19., özv. Radvány Jenőné kalapos Baross-tér 17., Kormos Dezső utazó Wessel­én­yi-u­tca 63., Pesztl Ferenc ügynök Szövetségi-utca 12., Bele­­grád Mihály utazó Dohány-utca 94., Husz Sándorné művész Izabella-utca 3., Lengyel Imre vendéglős Bulcsu-utca 23., Weissler La­jos szobafestő Dob-utca 8., özv. Leuehtig Gyu­láné háztulajdonos Almássy-tér 15., L. Bans Erzsébet-körút 45., Siegmund Egon Rákóczi-út 58., Wiedekker Géza Izabella-utca 27/b., Schül­ler József Bercsényi-utca 4., Heller Vilmos Jósika-utca 10. A körözöttek közül a legna­gyobb adóhátralékos 8700 pengő adóval tarto­zik, de többen vannak, akiknek adótartozása 4—5—6000 pengőt is meghalad.

Next