Nemzeti Ujság, 1934. augusztus (16. évfolyam, 172-196. szám)

1934-08-29 / 194. szám

12 Az ipari export ugyanannyival javította a külkereskedelmi mérleget, mint a mező­­gazdasági kivitel Magyarország külkereskedelmi mérlege azt mutatja hogy az év el­ső hét hónap­jában a kivitel értéke 214,6 millió pengő volt, szemben a múlt esztendő ugyan­ezen időszakának 189,4 millió pengő ér­tékű kivitelével. Az így mutatkozó 25.2 millió pengős javulást az idézte elő, hogy a növénytermelési cikkek kivitele 11.5 millióval, a vegyes iparcikkeké 11.4 millióval, az őstermeléssel kapcsolatos iparcikkeké közel 4 millióval és az egyéb áruké csaknem 5 millióval emelkedett. Ezzel szemben az állattenyésztés kivi­tele 64.7 millióról 58.7 millióra, a szénki­vitel pedig 2 millióról 1.6 millióra csök­kent. A növényi cikkek sorában mind érték, mind a mennyiség fokozódása tekinteté­ben a búza áll első helyen, amelyből a tavalyi január-júliu­si időszakban 11, az idén azonban 34.6 millió pengő értékűt vittünk ki. Számos növényi cikk kivi­tele azonban olyan nagy mértékben csök­kent, hogy a javulás 11.4 millióra csök­kent. Az állatok és állati termékek kivi­telének közel 6 millió pengős csökkenése az élőállat kivit­el 8.9 milliós hanyatlásá­nak következménye. Ebből különösen je­lentős a sertéskivitelnek 12.6 millió pen­gőről 7.4 millió pengőre való összezsugo­rodása. Az állati termékek közül többnek a kivitele erősen javult, így idei január­­júliusi kivitelünkben a tavalyinál lénye­gesen nagyobb összeggel szerepel a vá­gott baromfi (+0.8 millió­­), a toll (+3.3 millió), a disznózsír (+1.2 millió) és a hús (+0.4 millió pengő). A vegyes iparcikkek kivitele 114 mil­lió pengővel fokozódott, tehát ugyan­annyival javította meg külkereskedelmi eredményünket, mint a növénytermelési ág. Ebben a csoportban csaknem minden cikk kivitele fokozódott. A mezőgazda­­sági iparok kivitele 3.89 millióval volt nagyobb a múlt évi első hét hónapinál, amiben főként a lisztkivitel 2.3 milliós (3.4 millióról 5.7 millióra) és a cukorkivi­­tel 2.1 millióval való fokozódásának van szerepe. Az egyes termelési ágak jelentősége a kivitel szempontjából múlt év első hét hónapjához mérten nagyon eltolódott. Tavaly a kivitt értékek 34 százalékát az állattenyésztés szolgáltatta és a növény­­termelés 27,2 százalékkal a második he­lyet foglalta el. Ezzel szemben az idén a kivitt értékek legnagyobb hányada, 29,3 százalék növényi cikk volt, míg az állat­­tenyésztés 27,4 százalékkal a­ második helyre szorult. Figyelemreméltó azonkí­vül, hogy a tavalyi első hét hónapban a kivitt értékeknek 19,8 százaléka, az idén azonban 22,8 százaléka volt ipari cikk, tehát az ipari export 15 százalékkal emel­kedett. Sir Henri Deterding helyesli Roosevelt ezüst­politikáját. Parisból jelentik. A Temps new­­yorki távirata szerint Sir Henri Deterding, a Royal Dutch vezérigazgatója, kijelentette, hogy a Kínából legutóbb exportált 90 millió piaszter értékű ezüst legnagyobb részét maga a Royal Dutch vitte ki. Az ezüstkivitelt azért határozták el, mert az a veszély fenyeget, hogy Kína az ezüstre magas kiviteli illetéket fog kiróni. Ha ez a veszély elhárul, akkor az ezüstöt visszaszállítják Kínába. Deterding kijelentette, hogy teljesen egyetért Roosevelt ezüstpolitikájával. Híve vagyok — mondotta — az egészséges pénznek, de azt hiszem, hogy ez a fogalom nem jelenti szükségképpen az egy fémrendszerhez való ragaszkodást. — Sir Henri Deterding már régen hirdeti ezt a po­litikát s egy ízben a Nemzeti Újságban is rész­letesen kifejtette ezt az álláspontját. Mégis lesz amerikai infláció? Párisból je­lentik. Az Agence Economique et Financiere newyorki jelentése szerint a pénzpiacon az az általános benyomás, hogy a kormány előbb vagy utóbb a pénzfelhigításhoz fog folya­modni. A legutóbbi hivatalos kijelentések c­sak a dollár legközelebbi jövője iránt nyugtatták meg a közvéleményt. Országosan javult a munkapiac helyzete. Az Állami Munkaközvetítő Hivatal legújabb ki­mutatása szerint a budapesti és az összes vi­déki állami és magánközvetítő irodáknál jú­liusban 13.142 munkahelyet jelentettek meg, amelynek 87,9 százalékát sikerült betölteni, 45.486 munkakeresőt tartottak nyilván és 11.560 egyént, tehát a munkakeresőknek 25,4 százalé­kát sikerült elhelyezni. A bejelentett munka­helyek száma 5,9 százalékkal volt több, mint az előző hónapban és 2, 4 százalékkal több, mint az előző év hasonló hónapjában. A mun­ TÉVEDÉSEK JÁTÉKA - REGÉNY -irta: ALICE GRANT ROSMAN Egyedül jogosított magyar fordítás. 43 Fanny vadonatúj ruhában elvonult Henryvel a moziba. Én sétálni voltam egy kicsit és rád gondol­tam. Az életben annyi gonosz dolog leselkedik az em­berre, de talán nekünk még szerencsénk is volt, hogy a baj akkor ért, mikor még fiatalok vagyunk, mert el tudjuk felejteni és újra boldogok lehetünk. Talán most szerencsésebb idő következik ránk. Mégsem érheti csupa rossz az embert, mikor nem érdemelte ki. Igaz, hogy itt a szegény Hugo, aki bé­nán, maga­tehetetlenül fekszik, talán soha többé nem tud újra járni és nem veheti feleségül a lányt, akit szeret. Ha ilyesmi lehetséges, igazán semmi ér­telme az életnek. Félek és szeretném, ha a karodba vennél és hal­lanám a nevetésedet. XX. FEJEZET Helen Mostyn a saját friss bánatának érzékeny­ségével közeledett Hugóhoz és jól megsejtette, hogy keserű teher nyomja a lelkét, de a forrását nem tudta megtalálni. Hugo ezekben a napokban hol a mennyben járt, hol a pokolban. A középutat nem ismerte. Szomba­ton megcsókolta őt Nyuszi, vasárnap megengedte, hogy a karjába ölelje, hétfőn ékszereket szórhatott elébe, hogy válasszon közülük és az ő gyűrűjével az ujján ment el, kijelentve, hogy keztyüt pedig többé nem visel. Csoda történt. Nyuszi szerette őt, holott a világ összes férfiai között válogathatott volna. Hugo most már tudta, hogy nem csak az öregeket akarta rászedni ezzel a játékkal és nem is azért ment bele, mert őt icipicikét mégis szereti. Míg Nyuszi mellette volt, a csoda bűvöletében minden egyébről megfeled­kezett, de ahogy egyedül maradt, sötét félelem gyűlt a szívébe, hogy meddig mehet ez még így tovább. Nyuszival itt igazságtalanság történt. Joga lett volna egy ép és egészséges férfihez, aki jár és mozog , úgy törődik vele, ahogy az ép és egészséges férfiak. Ha erre gondolt, Hugo mélyégesen megvetette ön­magát, amiért engedte, hogy Nyuszi megszeresse. És talán soha meg nem gyógyul... Ilyenkor mindig újra eszébe jutott balesetének igazi oka. Ha akkor apja ki nem űzi, nem indul újra útnak Trockij kisasszony hibás fékjével és akkor Nyuszi most épkézláb férfit szerethet, nem pedig ilyen félholtat. És még ezt sem elégelte meg az apja, még el is taszította magától tönkretett fiát. Gyűlölet rázta meg Hugo tehetetlen testét. Ezer­szer elhatározta, hogy elfelejti az apját, nem gondol többé rá, de most új harag támad fel benne, mert úgy érezte, hogy apja Nyuszit is megbántotta. — Ha már velem nem törődik, legalább Nyuszi­val emberségesen bánhatott volna! — mondta gyű­lölködve. Nyuszi nem is látta az ő apját. Ha látta volna, föltétlenül megemlíti, talán meg is játssza a találko­zást, hogy Hugót felvidítsa. Hétfőn reggel, mialatt Nyuszi a gyűrűk között válogatott, megint megpróbált az apjáról beszélni, de a szavak csak nem akartak kijönni a száján. Az oxfordi dolgot még csak el tudta mondani és Nyuszi, aki a felnőttek bosszantását az ifjúság szent kötelességének tartotta, kitűnően mulatott rajta, de aztán, talán mert meglátta a­ bánatot a fiú szemében, kijelentette, hogy Oxford a jövőben úgyis min­dig el fogja veszíteni a nagy regattát és úgy kell neki. Nyuszi az ő pártjára állt az oxfordi ügyben, az ő pártjára állna az apja ellen is. Hálásan gondolt rá, hogy ezután együtt néznek szembe a világgal. De ez nem változtatott a tényen, hogy Nyuszin tút méltatlanság esik, mikor olyan embert kap fér­jül, akit még a saját apja is megtagadott. Kétségbeesett vagy fogta el Hugót, hogy fel­keljen és kirohanjon az apja házából. De nem tudott megmozdulni és már abban sem hitt, hogy valaha is fog tudni. Lidércnyomásos álmokra emlékezett, mikor futni akart, de a lába ólomból volt. Izzadtság tört ki a homlokán, pedig a teste hideg kínban bor­­zongott. Könyörgött a halálért, pedig tudta, hogy a halált is megtagadta tőle a kegyetlen élet. A csönd ránehezedett és a félelem őrületében most hirtelen megnyomta a csengőt, azt a csengőt, amit úgy megvetett, aztán közelben szóló éles hangjára rémülten rezzent össze. Villany gyűlt ki Tright szobájában és a követ­kező pillanatban Tright már meg is jelent az ajtóban. Hugo gyűlölködve kiáltott rá: — Az Istenért, miért nem hagy már meghalni . Tright kisimította a gyűrött párnát, de aztán érezte, hogy átforrósodott és frisset hozott helyette. Egyes ujjai pillanat alatt becsúsztatták Hugo feje alá. Kinyitotta az ablakot, majd eltűnt és rögtön utána nagy pohár limonádéval tért vissza. Hugo a halált kérte — a pótlék, melyet Tright helyette hozott, fölöttébb jellemző volt. Hugo kese­rűen nevetett: — A válasza rá ez a limonádé. És jött a még szokottabb válasz: „Nagyon he­lyes“. Tright számára a vidámságnak nem voltak árnyalatai, most is csak azt látta, hogy Hugo nevet. A fiú felhajtotta az italt, ami jól esett kiszáradt torkának. — Három óra — mondta Tright. — Hamarosan reggel lesz. Eloltotta a villanyt. Hugo látta az ember sötét alakját az ajtóban és magát is meglepte, hogy csön­desen mondja: — Nagyon köszönöm. II. A nappal Nyuszi jelenlétének édes vigasztalá­sát ígérte, de mégse tudta eloszlatni az éjszaka kín­jait. Visszatért azonban az ösztön, amely arra kész­tette a fiút, hogy szenvedését elrejtse a világ előtt. Szégyelte, hogy elárulta magát Tright előtt és biz­tosra vette, hogy arról dr. Hissopnak és édesanyjá­nak rögtön jelentést tesz az ápoló. Az aggasztó hírt úgy akarta ellensúlyozni, hogy világos jókedvet színlelt, de aztán csak még jobban elkeseredett, mi­kor látta, hogy a színlelés milyen sikerrel járt. Min­dent el lehet hitetni az emberekkel! Ebben a gyilkos hangulatban Hugo nagyon sze­retett volna összeveszni valakivel. Legszívesebben üvöltözni kezdett volna, hogy gyűlöli ezt a gyö­nyörű szobát, fessék át zöldre, tűzvörösre vagy hupikékre. De aztán belátta, hogy ennek se volna semmi értelme. Legfeljebb a szaván fogják és csak­ugyan bemázolják a falakat valami embertelen színnel. * (Folytatása következik.) NEMZETI ÚJSÁG Szerda, 1934 auszusztus 29. kakeresők száma 2,9 százalékkal volt kevesebb, mint az előző hónapban és 131 százalékkal kevesebb, mint tavaly ilyenkor. A munkahe­lyek nagyobb számának megfelelően a közve­títések száma is emelkedett és pedig 6,6 szá­zalékkal volt több, mint az előző hónapban és 41,9 százalékkal több, mint tavaly. Egybevetve a munkapiac júliusi számadatait, kiderül, hogy 100 munkahelyre 346 munkakereső jutott, míg az előző hónapban 377, tavaly ilyenkor pedig 491 egyén. Ezekből az adatokból kitű­nik, hogy a munkapiac helyzete országosan javult. A Leszámítoló Bank megtartja a közraktá­rakat. Az Elevátor esetleges lebontásával kapcsolatban megemlékeztünk azokról a hí­rekről, amely szerint a Leszámítoló Bank az Elevátor bérletét már vissza is adta. Amint beavatott forrásból értesülünk, a való tény­állás az, hogy a Leszámítoló Bank a közrak­tárakat változatlanul megtartja. Esti kereskedelmi szaktanfolyam. A Buda­pesti Kereskedelmi Akadémia szeptember 17-én nyitja meg új öthónapos esti tanfolya­mát. Tantárgyak: könyvvitel, mérlegszerkesz­­tés és más gyakorlati szaktárgyak. Beírás szeptember 3-tól V., Alkotmány­ utca 11. sz. I. emelet, este V. 7—­/28-ig. Tájékoztató a ka­pusnál is kapható. A „Közgazdasági és Közlekedési Tudósító“ most megjelent legújabb száma a Pénzinté­zeti Központnak az exportreformba való be­kapcsolódásáról, az életbiztosítások körüli újabb eseményekről, az irányított termelés eerdményéről, a közlekedés és gazdasági vi­lág aktuális eseményeiről számol be. Ezüst­tőzsde Montrealban, Montrealból je­lentik. A montreali új ezüsttőzsde a­ közel­jövőben megkezdi működését. Tekintettel arra, hogy a newyorki piacon az ezüstre vonatkozó műveleteket felfüggesztették, Mon­treal lesz Északamerika egyetlen piaca, ahol az ezüsttel kézpénz- és határidőüzleteket köt­hetnek.­­ Washingtonból jelentik: Morgens­thau kincstári államtitkár kijelentése sze­rint az ezüstnek állami birtokba vételéről szóló rendelet kiadása óta augusztus 24-ig 19.510.00 dollár értékű ezüstöt szolgáltat­tak be. Még mindig tart a buzatanácsadó bizottság ülése. Londonból jelentik: A buzatanácsadó­bizottság ma délelőtt teljes ülésre ült össze, munkáját azonban nem tudta elvégezni és délután is ülést tartott, sőt esetleg még hol­nap is együtt marad. A mai gyűlésen azokat a változtatásokat beszéélték meg, amelyek a szövegező albizottság javaslatain szükségessé váltak. Az egyes országok kiküldöttei ugyan­is tegnap olyan utasításokat kaptak kormá­nyaiktól, amelyek elkerülhetetlenné tették, hogy az albizottság által megszövegezett ja­vaslatokat módosítsák. A javaslatok tartal­mából semmi újabb nem szivárgott ki, sőt egyes hírek szerint a megállapodást egyelőre nem is akarják nyilvánossára hozni. A borpárlat és a gyümölcspálinka termelése Két évvel ezelőtt az előállítható bor­párlat mennyiségét, annak termelését és forgalom­ba ho­za­t­a­l­á­t szabályozták. Az idevonatkozó rendelet a múlt esztendő augusztusának végén megszűnt , és a pénzügyminiszter 151.400. számú rendele­tével úgy intézkedett, hogy borpárlatot — törköly, borseprő és egyéb gyümölcs feldolgozása esetén is — külön engedély nélkül elő lehet állítani bármily meny­­nyiségben és bármely termelési adó alá eső szeszfőzdében. A szabadon termett borpárlatot, a szeszfőzde válalkozója szabadon értéke­sítheti az Országos Szeszértékesítési r­­t. közreműködése nélkül. A rendelet értel­mében a termelési adó alá eső szeszfőz­dékben előállított szesz, tehát a gyümölcs­pálinka alkoholtartalma nincs többé kor­látozva, vagyis a termelési adó alá eső szeszfőzdékben 65 foknál magasabb al­koholtartalmú szesz, illetve gyümölcspá­linka is előállítható és forgalomba hoz­ható. A rendelet végül utalt arra, hogy a termelési adó alá eső szeszfőzdékben termelt szesz (borpárlat, seprő, törköly, gyümölcspálinka, stb.) jellegzetes izét és szagát szűréssel, vagy vegyszerekkel való keveréssel, vagy bármely más módon ki­vonni, vagy azt ilyen minőségben forga­lomba hozni, továbbra is szigorúan tilos, s e tilalom megszegése jövedéki kihá­gásnak minősül. A hivatalos lap augusztus 22-iki száma pénzügyminiszteri rendeletet közöl, amely az előbb emllített 151.400 számú pénzügy­­miniszteri rendelet hatályát a további rendelkezésig meghosszabbítja. Méhészkongresszust rendeznek Sárváron. A Magyar Méhészeti Egyesületek Országos Szö­vetsége szeptember 8-án és 9-én Sárvárott tartja az V. Országos Méhészeti Kongresszust. A kongresszust 8-án délután 3 órakor nyitja meg Staub Elemér ny. államtitkár, kecskeméti gazda, kamarai elnök. A vendéglátó Sárvár nevében Eöry Vilmos kormánytanácsos-város­­bíró üdvözli a kongresszus tagjait. A kon­­greszus főtárgyai: a méhekkel való vándorlás, a mézértékesítés, a méhészkedés haszna és jö­vedelmezősége, stb. Előadók: Básler Béla.

Next