Nemzeti Ujság, 1935. április (17. évfolyam, 75-97. szám)

1935-04-09 / 81. szám

Kedd, 1935 április 9. NEMZETI ÚJSÁG ELTEMETTÉK VECSEY FERENCET A magyar zeneművészet korán elköltö­zött nagy halottját, Vecsey Ferenc hegedűművészt osztatlan, mélységes rész­véttel kísérték utolsó útjára hétfőn dél­előtt, Rómában a Verano temetőben. A temetésen az elhunyt virtuóz hozzátar­tozói, a gróf Baldeschi család tagjain kívül részt vettek báró Villám Frigyes quirinali és dr. Barcza György szentszéki követek, a követségek tisztviselőinek kí­séretében, valamint a római főnemesség, a zenevilág és a társadalmi élet igen sok kiválósága. Az olasz sajtó hosszú, meleg­hangú cikkekben adózik Vecsey Ferenc emlékének. Nem csupán ezáraz életraj­zokban ismertetik, de magasztaló szavak­kal méltatják a csodálatos tehetséget, amelyet Vecsey halálával elvesztett a világ. — Váratlanul érte az elmúlás — írja a Messagero. — Talán éppen akkor, amikor a legjobban vágyott arra, hogy tovább társalogjék a Zene múzsájával. Vecsey, aki már gyermekkorában sem volt csoda­gyermek, de érzékeny lelkű, bámulatos technikájú igazi művész, örökké felejthe­tetlen marad nemcsak Róma, hanem az egész zenevilág számára is. Hegedűje el­bájolta, sőt valósággal elvarázsolta hall­gatóit és most, amikor a halál kioltotta illetét, Vecsey, a nagy magyar zene­­var­ázsló művészetének minden titkát magával vitte az örökkévalóságba. — Gyenge Anna debreceni vendégszereplése, A Magyarországon vendégszereplő kiváló énekművésznő. Gyenge Anna (Anne Roselle) szombaton este Debrecenben énekelte Mar­garétát Gounod Faustjának kitűnőevi sikerült előadásán. A elmezerepet Szűcs László alakí­totta, Mefisztó szerepében Érdi­ Pál, a Városi­­Színház jeles baritonistája lépett a közönség elé Feltűnést keltett a fiaital Fenninger Antal, aki Valentin szerettében egyre értéke­sebb művészi fejlődésről, tudásról és alakitö­­kéleségről tesz tanúbizonyságot. A közönség elragadta­tással ünnepelte Gyenge Annát és a budapesti művészeket, akiket a felvonáskö­­rökben sokszor szólítottak a lámpák elé. — Gróh Klára rádióhangversenye, A rádió stúdió közvetítésében hangzott el vasárnap dr. Simonyiné Gróh Klára, az ismert kiváló hegedűművésznő önálló hangversenye, amelyen értékes, nagysza­bású műsort mutatott be az előadónő. Corelli La Folia című bravúrszerzemé­­nyében ragyogó technikai­­készségét, Csajkovszky, Sarasate Moskovszky han­gulatos műalkotásaiban finom stílusú, nemes ízlésű előadását élvezte a közön­ség. A műsor egyik jelentős eseménye Schubert áhitatosan szép bölcsődala volt, majd Veracini Largója és De Falla szel­lemes spanyol tánca egészítették ki a ki­váló hegedűművésznő műsorát, amely a rádió közvetítésében, túl a csonkaország határain is, fényes bizonysága volt a magyar zenekultúrának. Kedd április 9. 6.45: Torna. Utána: Hanglemezek. — 10: Hírek. — 10.20: ,,Lettország politikai és gazdasági helyzete“. (Felolvasás.) Írta Rátz Kálmán. — 10.45: „Hogyan öltöztessük gyer­mekeinket". (Felolvasás.) — 11.10: Nemzetközi vizjelzószolgálat. — 12: Déli harangszó az Egyetemi templomból, időjárásjelentés. — 12.05: Járóka Feri és cigányzenekar. — Köz­ben kb. 12.80: Hirek. — 13.20: Pontos időjelzés, időjárás- és vízállásjelentés. — 18.80: Hang­lemezek. — 14.40: Hirek, élelmiszerárak, piaci árak, árfolyamhírek. — 16.10: Asszo­nyok tanácsadója. (Arányi Márta előadása.) — 16.45: Pontos időjelzés, időjárásjel­entés hírek. — 17: „A 300 és 400 szótagos gyorsíró­­verseny“. Dr. Nősz Gyivia előadása. — 17.35: Budapesti Palesztrina Kórus. — 18.85: Francia nyelvoktatás. (Dr. Garzó Miklós). — 19.05: Novotny Gusztáv és Kubicsek István har­monika-kettőse. — 19.40: „A hetvenéves Csók István." Farkas Zoltán előadása. — 20.15: A Zeneművészeti Főiiskola tanáraiból alakult kamarazene-együttes Beethoven-estje. Beve­zetőt mond dr. Isoz Kálmán. — 22: Hírek. Időjárásjelentés. — 22.20: Közvetítés egy ká­véházból, az Erőss—Takács jazz-zenekar mű­sora Kalmár Pál énekszámaival. — 22.50: M. Pilippe D'Haas Petőfi: „János vitéz“-éből szaval francia nyelven. —23.10: Közvetítés egy étteremből, Horváth Gyula és cigányzene­kara muzsikál. — 00.05: Hírek. — Budapest II. 18: Házigombaveszedelem“. Dr. Schilborszky Károly egyetemi tanár előadása. — 18.40— 19.15: Tóth Erzsi énekel, zongorán kisér Pol­gár Tibor. — 19 20: A Föld­mivelésügyi Mi­nisztérium mezőgazdasági félórája. — 19.50: A Mária Terézia 1. honvéd gyalogezred zene­kara. Vezényel Figedy-Fichtner Sándor. — 21.15: Hirek. — 21.30—22.15: Közvetítés egy vendéglőből. Czicza József és cigányzenekara muzsikál. — A Telefon Hírmondó műsora: 6 45—11.15: Azonos a Budapest I. műsorá­val. 11.20—11.50-ig: A Telefon Hírmondó kü­lön műsora. — Utána: Azonos a Budapest I. műsorával. A LEGNÉPSZERŰSEBB AMERIKAI SZTÁR A HUNNIA MÍLLIAMÉBEN Margaret Sullavan kétnapos pesti tartózkodása alatt meglátogatta a magyar filmgyárat Érdekes vendége volt Budapestnek az el­múlt negyvennyolc óra alatt. Inkognitóban, minden előzetes reklám nélkül Budapestre ér­kezett Margaret Sullavan, az alig 25 éves nagy amerikai­­ színésznő, akinek legutóbbi filmje, a Mi lesz veled emberket Budapesten is n­agy sikert aratott. Margaret Sullavan, ez az érdekes arcú, feltűnően karcsú színésznő, most ment férjhez Willy Whylerhez, az Uni­­versal-sii­ár ismert rendezőjéhez, aki a Hans Fol/Ctte-regényt is rendezte és a felvételek befejezése után kérte meg Margaret Sullavan kezét. Margaret Sullaiian és férje Európába­­jöt­tek nászútra, sorba látogatták a nagy metro­polisokat, de előzőleg megkérték az Universal­ gyár igazgatóságát, hogy útjukról ne érte­sítsék az európai filmvilágot, mert mint ma­gánemberek szere­tnének utazgatni a kon­tinensen. Ez meg is történt és ez az oka annak, hogy európai útjukról alig jelent meg néhány sor a világsajtóban. Margaret Sullavan pesti tartózkodását fel­használta arra, hogy kimenjen a Hunnnia­­gyárba, ahol dr. Bingert János igazgató fo­gadta és az Universal-gyár pesti igazgatói. A törékeny testű, kis színésznő férjével együtt meglepetéssel látta, hogy milyen fej­lett technikával folyik a filmgyártás Buda­pesten is. A Hunnia-gyárban ugyanis a Négy és fél muskétás, egy új német film felvételeit for­gatják, amelynek éppen ezen a napon, ami­kor Margaret Sullavan meglátogatta a stú­diót, a legnagyobb felvételére került sor. Egy óriási, emeletes díszletet épített Vincze Márton, a gyár dekoratőrje, akinek pazar ki­állítású díszletei a híres amerikai rendező figyelmét se felkeltették. Willy Whyternek a készülő film fiatal rendezője, Kardos László is bemutatkozott természetesen és a nagy amerikai rendező, akit óriási gázsival akar szerződtetni most a Metro-gyár, néhány jó tanácsot adott fiatal kollégájának, aki azt rögtön fel is használta. A gyár házimozijában néhány jelenetet le is vetítettek a készülő filmből és Whyler rendező megállapította, hogy Eiben István­nak, az európai hírű magyar operatőrnek a felvételei a legjobb amerikai munkára em­lékeztetnek. Bent a műteremben ezalatt érdekes talál­kozás történt. Margaret Sullarm, Amerika ezidőszerint legnépszerűbb drámai színész­nője megismerkedett Annemarie Sörrensen­­nel, egy ifjú svéd­ színésznővel, akit a Négy és fél muskétás főszerepére szerződtetett le Hegedűs Ferenc producer — egyenesen Stock­holmból. Margaret Sullarm a nagy bálteremben for­gatásra kerülő jelenetet az operatőr gépe mögül nézte végig és a felvétel befejezése után tapsolt Szőke Szakádnak, a film fő­szereplőjének. Természetesen nagy érdeklődéssel vették körül a híres sztárt a műteremben. A ren­geteg csinos lány és statiszta, aki a filmen szerepel, mind autogrammért rohanta meg Margaret Sullmant, aki kedvesen és előzé­kenyen több mint száz aláírást adott. Ezalatt férje Nóli Károllyal és Czifra Gézával, a szcenárium szerzőivel beszélgetett, majd fel­ment a műterem felső részébe, ahol megnézte a világítási apparátust. Nagyon tetszett neki a Hunnia-gyár kitűnő felkészültsége. Margaret Sullavan és férje negyvennyolc óráig tartózkodtak Budapesten, innen Velen­cébe utaztak, majd Rómába mennek és nem­sokára visszatérnek Amerikába, mert a ki­tűnő színésznő új filmjét a Paramount-gyáx­­nál forgatják, utána pedig ismét az Univer­­sal-gy&T műtermében dolgozik. —ba. Az olimpiász hőse: BOSff S CRABIE leguiai filmje! TARZAN A FÉLELMETES! Ma premier! PALACE Megadóztatják a külföldi vendégjátékokat A külföldieket ellenőrző hivatalban kedden délután 5 órakor dr. Jacobi Ro­land elnöklete alatt érdekes ankét lesz, amelyen a Színészszövetség és a szín­­igazgatók képviselői is megjelennek. Az ankéten tárgyalni fogják az egyre job­ban és minden indokolás nélkül elszapo­rodó külföldi vendégjátékok ügyét. A színházi helyzet nem a legmegnyugta­tóbb, gondokkal küzdenek a magyar színházak, az operettfronton teljes a csőd, a színészek százai állanak kenyér nélkül. Éppen ezért indult meg az a mozgalom, amelynek célja a Budapesten szereplő külföldi művészeket megadóz­tatni és az így befolyó jövedelemből se­gélyezni a kenyértelen színészeket. A Budapesti Színész Szövetség a maga részéről elkészítette már a tervezetet, amelynek legérdekesebb pontja az, amely rámutat, hogy az idegen vendégjátéko­kat külföldön már régen megadóztatják hasonló módon és célra. Hivatalos rész­ről megértéssel találkozik ez a terv, a keddi ankét célja ennek a tervnek a gya­korlati keresztülvitele. — A Homéros Énekkar hangversenye. A ze­nei évadnak mindenkor kimagasló értékes művészeseménye a Vakokat Gyolmoító Orszá­gos Egyesület gondos, körültekintő rendezésé­ben szereplő Homeros Énekkar hangversenye. A világtalanok kórusa, amelynek annyira lé­lekbemarkoló megnyilatkozásait már eddig is nyomon kísérte az elismerés ée akik Horthy Miklós kormányzó aranyérmét nyerték az or­szágos dalosversenyen, hétfőn este újból gyö­nyörködtették a hallgatóságot a Zeneakadé­mián. Kitűnő karnagyuk, Schnitzl Gusztáv igazgató páratlan odaadással, szinte atyai szeretettel vezényelte az általa betanított női és vegyeskart, azok együttesét, akiktől, pár sok földi szépséget megtagadott a sors, de akiket mégis kárpótolt a Zene magasztos gyö­nyörűségével. A klasszikus és magyar ének­kari irodalom legszebb és legérdekesebb mű­­veit mutatták be páratlanul tőkéid­es össz­hanggal a Homeros Énekkar tagjai. Bach, Schumann, Palestrina, Debussy, Kodály Zol­tán, Huszka Jenő, továbbá Mikus-Csák István, Kiszely Gyula, Lajta László, Bánáthy-Buchner Antal, Greisinger, Hollósy és Laurisin Miklós műveinek sokszor szinte áhítatot keltő szólama röppent el a Homeros Énekkar tagjainak aj­káról s a közönség mély megindulással, lelkes elismeréssel ünnepelte a csonkjaország egyik legkiválóbb énekkarát a közreműködő művé­szekkel, Hannover György hegedűművésszel, dr. Szedő Miklós operaénekessel, dr. Herz Ottó­val és Jarmer Lajossal, a világtalan zongora­művésszel együtt. (d.) Huberman és a Filharmonikusok Bach, Brahms és Csajkovszki műveit szólaltatta meg hétfőn est© a Városi Színházban Huberman Broniszláv, a vi­lághírű hegedűművész a Filharmoniku­sok zenekarának kíséretével. Művész- és zenekar valóban méltók egymáshoz és amikor a közönség a hegedű minden bí­rálaton felül álló mesterét ünnepli Hu­­bermann Broniszlov szuggesztív egyéni­ségében, nem szabad megfeledkeznünk a kiváló zenekari együttesről sem, amely tökéletes keretet adott, mint minden al­kalommal, most is a kivételes művész kivételes megnyilatkozásának. Nehéz vol­na eldönteni, várjon mi áll közelebb Hu­berman lelkivilágához? Bach tiszta, ne­mes egyszerűsége, Brahms fojtott lírája, vagy Csajkovszki elragadó lendületei Tagadhatatlan, hogy az egymástól any­­nyira eltérő művek interpretálásában maradéktalan gyönyörűsége telt a Vá­rosi Színház hatalmas nézőterét az utolsó helyig betöltő közönségnek. A zenekart Neurick karnagy vezényelte s dicséretére legyen mondva: minden fölösleges egyéni túlzástól mentesen állította ko­moly zenei tudását a nagy hegedűmű­vész és kiváló zenekari együttes szolgá­latába. (d.) HANGVERSENYNAPTÁR Kedd: Fooderatio Emericana Liszt Ferenc-Zsene­­karámik­ beírni tat­kozó hangversenye (Z. 8). — Csütörtök: Verdi Requiem a­ svájci énekkar közreműködésével. (V. fél 8, Koncert). — Vigopera­­uftit (Z. fél 9, Rózsavölgyi). — Ligeti Dezső dal cetje. 17. Kamaraterem, fél 9 Szá­z). — Péntek: Fartwaengler és a bécsi filharmonikusok estje (Városi Színház, 8, Rózsavölgyi). — Szombat: Skandináv-est (7. egynegyed 9, Rózsa­völgyi). Spanyol díszhangverseny (V. 8. Nép­művelési Bizottság). 13 ­ A kormányzó is végignézte a Nem­zeti Színház ifjúsági előadását a Városi Színházban, amelynek hatalmas nézőte­rét zsúfolásig megtöltötte a lelkes diák­­sereg. A gyerekek óriási tapsviharral és felállással üdvözölték a díszpáholyba be­lépő kormányzót, akinek láthatólag jól esett az ifjúságnak ez a spontán ünnep­lése. Ezután kitűnő előadásban mutatták be a „Noszti fiú esetét a Tóth Marival“, ezt a kedves Mikszáth—Harsányi vígjá­tékot Ughy Erzsivel, Olty Magdával, Kürty Józseffel és Uray Tivadarral a ve­zető szerepekben. A kormányzó előadás előtt elbeszélgetett az őt fogadó Szendy Károly polgármesterrel és Föld Aurél igazgatóval, akiknek azt mondotta, hogy bizonyára nem lennének olyan gondjai a színigazgatóknak Pesten, ha minden este ilyen zsúfolt ház lenne.­­ Röbbeling Hermann, a bécsi Burg­­theater igazgatója, nagypénteken érkezik Budapestre, hogy átvegye a Nemzeti Színházban az új „Stuart Mária" próbáit. Nagyszombaton délelőtt már személyes vezetése alatt nagy színpadon próbálják a Stuart Máriát, amelynek címszereplője a felújításban Tasnády Ilona lesz.­­ A Színészszövetség kimondotta, hogy mindaddig nem engedi a színészeket a F­ővár­osi Operettszínházban játszani, amíg a színház igazgatósága százszázalé­kos garanciát nem nyújt a színészek gá­zsiját illetőleg. A színház e pillanatban újra bezárt, mert a Simon Judit elő­adásai nem hoztak olyan sikert, amely az előadás rezsijét fedezni tudta volna. Egyelőre az a helyzet a nagymező utcai színházban, hogy új darabra sem készül­nek, mert pénzt még nem sikerült sze­rezni. — Az új „Tarzan“ Buster Crabbe, a los­­angelesi olimpi­sz világbajnoka, aki egy filmben már nagy sikerrel játszott fősze­repet. — A Vígszínház a „Jó üzlet", Heltai Jenő új vígjátékánk főpróbáját kivéte­lesen pénteken este rendezi meg. — Stan és Pan új filmjét James Hor­ner rendezte. A film Stant és Pant In­diába viszi el. Meséje talán még mulat­ságosabb, mint az eddigi Stan és Panni­ burleszkek. óva — Madelaine Carol, a nemrég feltűnt angol sztár a főszereplője a legújabb Fox világf­ilmnek, amelyet John Ford rende­zett. Címe: „Megmozdul a világ“. Made­line Carol partnere a filmben a kitűnő amerikai színész, Franchot Thone. — Rökk Marika tiszteletére a német színészek baráti szövetsége estélyt ren­dezett, amelyen megjelentek Masirevics Szilárd magyar követ a feleségével, dr. Haubert magyar sajtóattasé, dr. Scheuer­mann, a német birodalmi filmkamara el­nöke, Reuthner tanácsos, Fritz Bertram, a német mozisok birodalmi szövetségének elnöke, Benno von Ahrendt igazgató. Az est meglepetése Jan Kiepura és Eggerth Márta megjelenése volt.­­ Káplár Miklós, a bojtárból lett festőmű­vész hirtelen meghalt. Káplár Miklós tehet­séges festőművész váratlanul meghalt Hajdú­böszörményben, ahol a Hortobágyi híres hídi vásárról készülő nagyszabású festményén dolgozott. Káplár Miklós min­t egyszerű boj-­­tárfia kezdte pályafutását és sok vergődés után tudott csak érvényesülni a festészetben, amelyre makacs kitartással készült. Volt­ vágóhídi munkás, csákhordó, kisegítő pincér, míg végre megismerkedett Rippl Rónai Jó­zseffel, aki azután támogatni és irányítani kezdte az ígéretes magyar tehetséget. Káplár ezután rohamos fejlődésnek indult s leg­utóbb az őstehetségek kiállításán szép sikert is ért el. Halálát, amely 49 éves korában ragadta el, hirtelen fellépő hashártyagyul­­ladás okozta. Temetése kedden délután lesz Hajdúböszörményben. — Népművelési hangverseny. Budapest Szé­kesfőváros Népművelési Bizottsága vasárnap délután a szokásos előadássorozatában S. Mannaberg Rózsi, a kitűnő zongoraművésznő és a fiatal Albert Feri, a győri származású gyermekhegedűművésznő arattak komoly, figyelemreméltó, jelentős sikert. A műsoron kadicsfalvi Török Pál erdélyi zeneköltő II. Szimfóniájának két tételét mutatta be Bor Dezső karnagy vezényletével a Székesfővá­­rosi Zenekar. A trombitajellel induló szerze­mény, amelyben a kiváló zeneszerző vezér­­motívumsze­rűen használja fel a főtémát, len­dületes, kitűnőevi hangszerelt, invenciózus műalkotás. A második tétel dallamos triója s a hatásos stretta ékes bizonyítékai kadics­falvi Török Pál zeneszerzői elhivatottságá­nak. A nagy tetszéssel fogadott szerzemény után Albert Ferenc adta elő Kodály Zoltán Adagioját, Hubay egyik csárdafelemesét és a Cremonai hegedűs című dalmű hegedűszó­lóját művészies átérzéssel. Siklós Albert kis zenekarra írt finom szimfóniát rá­ja, Kodály Zoltán Marossszéki táncok és Butykay Ákos Ünneprontók című szimfonikus költeményei egészítették ki a hangverseny műsorát. S. Mannaberg Rózsi zongoraművésznő Liszt Fe­renc hatalmas­­Magyar fantáziáját adta elő fölényes virtuóziltással.

Next