Nemzeti Ujság, 1936. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1936-01-31 / 25. szám

Péntek, 1936 január 31. NEMZETI ÚJSÁG kellek gondoskodni hozzáértő, szakkép­zett tanítókról. Azaz látszatra valaho­­gya® gondoskodnak. Előrenézték ugyan­is, hogy a tanítók vegyenek részt azon a négyheti tanfolyamon, amelyet erre a célra megszerveztek. Kérdés azonban, lehet-e négy hét alatt megtanulni a gaz­dálkodást, úgyhogy valaki oktató sze­repre vállalkozh hisséki! Olyan tanítók­nak pedig, akik ilyen tanfolyamon nem vehetnek részt, tanfelügyelői igazol­ványt adnak, hogy az képesítse őiket a tanításra. Ez még cifrább. A tanfolya­mon legalább beleszagolnak a gazda­sági dolgokba, a tanfelügyelői igazol­vány azonban egyenlő a semmivel. Mi­csoda helyzet áll elő várjon ezzel kap­cso­latban! Az a 14—15 éves suhanó, aki az iskolapadban ül, de apja gazdaságá­ban, vagy mint szolgalegény már ottho­n él a gazdasági dolgokban, a mélyszán­tással, műtrágyával stb. dolgozik, az sokkal többet ért a gazdasághoz, mint a tanítója, aki a négyheti nyári kurzuson legföljebb a tarlószántást látta termé­szetben. A tanfelügyelői igazolványai még ennyit sem ért hozzá. Ez a nagy­on lényeges baja a gazdasági ismétlő isko­láknak. Mindenki látja és érzi, hogy nem felelnek meg céljuknak- Ha még hozzávesszük, hogy a gyakorlóteret sem tudják kihasználni. Gazdasági oktatás minden héten egy napon van, télen hét, ősszel és tavasszal öt órában, nyáron nincs, mivel május végén már befejező­dik a tanítás. A gyermekek így legfel­jebb 5-6 napon mehetnek a gyakorló­térre a tavaszi időben. Az ilyen gyér látogatásnak semmi haszna nincs. A ta­nítók robotolnak, a gyermekek türel­metlenkednek, unják és iskolát, a gaz­dák háborodnak, hogy fiaikat elvonják a hasznos munkától, a községek zúgo­lódnak a felesleges kiadások miatt. A jelentések azonban mindig nagyszerűek és ezek természetesen megtévesztik a felsőséget. Aki azonban benne él a dolgokban, aki látja ezt az üres munkát, azt nem lehet megtéveszteni. Én 30 esztendeig álltam kénytelen-kelletlen a gazdasági oktatás szolgálatában, láttam az ürességet, a sikertelen időpazarlást, a kh­- tanfelügye­lőséggel egyetértésben próbálkoztunk an­nak megjavítását sürgetni, azonban a minisztérium nem reagált a felterjeszté­sekre. Felvetődik a kérdés, hogy mégis mi volna a teendő, hogy az elemi iskolák gazdasági oktatását tartalommal meg­töltsük. Mindenekelőtt tanítókat kellene nevelni. Minden tanítóképző intézetben gazdasági akadémiát végzett, kellő gya­korlattal rendelkező gazdasági szaktanárt kell alkalmazni, aki öt éven keresztül kellő tudással lássa el gazdasági téren a növendékeket, és ez a képesítő vizsga tár­gyát képezze. Ezzel feleslegessé válnának a gyenge négyhetes tanfolyamok és még inkább a semmitmondó tanfelügyelői jogosítványok. Az elemi és ismétlőiskola ilyen átalakítása csak megalapozná az alsófokú gazdasági szakoktatást, amelyre olyan égetően szükségünk van. A megoldást úgy képzelem, hogy a földmivelésügyi kormány állítson min­den megyében, annak nagysága szerint, egy vagy két gazdasági szakiskolát, vagy tanfolyamot. A név különben is mellékes. Ebbe az iskolába a megye minden köz­sége küldjön néhány értelmes és jobb­­tehetségű 16—20 éves hallgatót, akik ott két éven keresztül hallgassák és tanulják a parasztgazdaság minden szükségletét. A vezetőtanító teljesen szakképzett gya­korlati gazda legyen, aki ismeri a megye, a vidék földjét, klímáját, geológiai össze­tételét és így megismertetheti hallgatói­val mindazokat a feltételeket, amelyek a kérdéses vidék gazdaságait fellendíthe­tik. Olyanforma iskolát gondolok, mint amikőt néhai Jankovich­ Bésán grófnő tartott fenn, de amely megszűnt Úgy értesültem, hogy Tolna megyében is fog­lalkoznak ilyennemű gazdasági iskolák felállításával olyanképpen, hogy amit eddig a községek a gazdasági ismétlő­iskolákra költöttek, azt az összeget fizes­sék be a központba, ennek ellenében küld­jenek a jelzett kétéves tanfolyamra né­hány levente ifjút akik egykor majd otthon mintagazdaságokat létesíthetnek. Az egész elgondolás természetesen nagy terhet jelent a földműve­lésü­gyi kormány­nak. A tanítók fizetése, a szükséges földek bérlete, teljes mintaszerű felszerelés pénzbe kerül, de megoldható vele az alsó­­fokú gazdasági népoktatás. Természetesen egy csapásra valameny­­nyit úgysem lehet felállítani. Ahol azon­­ban van alkalmas épület, ott rögtön meg lehet kezdeni a munkát Bérföldnek nem sok kell, legfeljebb 10 hold, ahol az iskola kis parcellákon bemutatja a szükséges növényfélék termesztésmódját. Tanulmá­nyozásra szolgálhatnak az ilyen iskolák részére a közel fekvő nagy gazdaságok, az akadémiák, a földmivelésügyi intéze­tek gazdaságai, amelyek bizonyára kész­ségesen állnának ilyen tanulmányozások rendelkezésére, különösen ha a földmive­­lésügyi miniszter utasítja őket. Tanul­junk Németországtól, amelynek sivár talaját termékennyé tette az ilyen racio­nális gazdasági szakoktatás. Végre jus­sunk már el egyszer odáig, hogy ne négy fal között, zöld asztal mellett akarjuk irányítani a mezőgazdaságot, hanem nyi­­tott szemmel lássuk meg a bajt és a sza­bad ég alatt, a barázdák közt iparkod­junk azt orvosolni. Erényi Károly, v. gazd. isk. gondnok, kanonok. Érlók ós pénz Budapest: Az értéktőzsdén a forgalom élénk volt, de a nagy kínálat miatt az irányzat kilanyhult Különösen a tőzsdeidő elején került sok ér­tékpapír a piacra. Később fokozatosan csök­­kent kínálat és ezzel kapcsolatosan javultak az árfolyamok is és több érték árveszteségének nagy részét behozta. A fix kamatozású érték­papírok piacán az irányzat ingadozó vedit, bőr később, amikor a kínálat megerősödött, lany­hává is vált. A fővárosi kölcsönkötvények ki­vétel nélkül olcsóbbodtak. A hadikölcsönköt­­vényeket m­a is elhanyagolták. Hivatalos árfolyamok. (Zárójelben a záró­árfolyamok): Állami pénztárjegy 1935-ös 100 (100), Székesfővárosi kölcsönkö­tvény 1910-11s 218—222 (220), Székesfővárosi kölcsönkötvény 1911-es 41 (41), Székesfővárosi kölcsönkötvény 1914-es 329—333 (330.75), Székesfővárosi köl­csönkötvény 1927-es 72­25—72.75 (72 625), Nem­­­eti Bank 184 (184), Első Magyar Biztosító — (415), Fonóféra — (39), Magyar-Francia — (60), Borsodi malom — (9), Concordia — (3­3), Első Budapesti malom 15.75—16.25 (16), Hungária­­malom­ 25.25—25.75 (25.25), Király-malom — (14), Bauxit 129.5—1315 (131.5), Bcocsini — (23­5), Borsodi szén — (9.25), Szán­t­lőrinci 5­3 —5.4 (5.8), Cementul 151—152 (151), Kohó -15.25), Drasche 32.5 (32.5), Magnezit 300 (298), Aszfalt 11.5 (11.5), Kőszén 336.5—341 (338.75), Kerámia — (30), Na­gyhátonyi 37­5 (37.5), Salgó 28.9—29.3 (29), Urikányi 69.6—71.5 (70.25), Athenaeum — (33.25), Franklin — (12.5), Révaly — (5.25), Fegyver 72 (71.5), Ganz 20 7— 21.1 (20.9), Bán­k 32.5 (32), Metallb­elienna — (85), Rima 53—53.7 (53.6), OFA 24.9 (24 9), Nasici 66—67 5 (67.5), Duna-Száva 11 (11), Le­vante 13 (1.8), Nova 19—19.25 (19), Tröszt 82.7—84 (82.9), Álla­m­vasút 27.5—27.8 (27.5), Délemkor 81.75 (8175), Magyar Cukor 156— 158 (156.75), Georgia 36.25 (36), Stummer — (109), Izzó 185—1863 (186.5), Dreher-Haggen­­macher 171 (171), Gsehwindt — (710), Gyapjú­­mosó — (8.7), Győri textil — (75), Magyar kender 30.5 (30.5), Szegedi kender 44 (44), C­hinoin 11.7 (115), Brassói — (28), Felten — (140),Gumi 16—16.2 (16), Vacutl forgalmi 16-16.2 (16), Telefon — (9­4), Külföld! Bécs. (Értéktőzsde.) Az értéktőzsdén a forga­lom meglehetős élénk volt, a szilárd irányzat azonban csak a befektetési piacon maradt érvény­ben. — Zárlat: Államv. els. I—X. 72.50, DSzAV els. 58.80, 4 száz, Kassa Oderbergi 1889-es 13.20, Ost. Nationalb. 14. 75, Barcs Pakr. 55.—, Államv. 3­ 5.15, Salgó 21.05, Kőszén 160.50, Drikónyi 57.50, Bírna 37.30, Magyar Cukor 131.—, Berlin. (Ér­ték­tőzsde.) Az értéktőzsdén barátsá­gos nyitás ratán folytatódott az irtánelkedés. — Zárlat: Osztr. arj. 4 száz. C. C. *0.5, Őszig. korm. 4 száz. 0.8, Magy. ák. 4.5 száz. 1313-t.s 8.9, n. a­ 1914-es 8.9, Megy. arj. 4 száz. 9­05, Megy. ák. 4 száz. 1910-es 8.9, Magy. korj. 08, BnpfM.­ köles. 1014. 41.5, B­­rl Ha­nd­elsges. 117.5, Comm. n. Privatb. 87.24, Th. Bank u. Disc. 85 5, Dresdner b. 86.71, Rm­ohsb. IBS.—, AEG 37.75, Bemberg 93.—, Farban 153­—, Get fürd­ 130.75, Hsrponer 1­3.—, Rhein. Braunkohle 219.75, Rheinstahl 118—, Siemens 175.75, Ver. Stahlwerke 81 háromnnyolc­ad. Frankfurt. (Esti érték tőzsde.) Az esti frupolo élénkebb üzletmenet mellett szilárd irányzáta vett Az árfolyamot aránylag csekély eltolódáso­kat mutattak. — Zárlat. D. Bank a. Disc. 85 5. Harpen­er US.—, ÁÉG 39.—, Farben 153.26, AKIT 53.25. Zellstoff Waldhof 131—, Háppg 16—, Nordi T. Lloyd 17.—, Genf. (Értéktőzsde.) Urtkányi 38.—, Kőszén 143.—­ ­Deviza, és valutapiac: Budapest A Magyar Nemzeti Bank hiva­talos árfolyamai. Devizák: Amsterdam 229.50— 231.40, Belgrád 7.82­7.88, Berlin 135.70—136.70, Brüsszel 57.02—37.46, Bukarest 3.41—3.44, Kopenhága 74.70—75.30, London 16.73—16.88, Milánó 29.98—30.2052, Newyork 334.70—337.30, Oslo 84.05-84.75, Paris 22.32—22.48, Prága 14.07 és fél—14.18 és fél, Stockholm 86.30-87, Varsó 63.80—64.30, Zürich 110.80—111.65. — Valuták: Angol font 16.70—17, belga 56.90—57.50, kana­dai dollár 329—339, cseh korona 14.15—14.35, dán korona 74.50—75.30, dinár 7.80—7.95, dollár 333.30—337.30, francia frank 22.30—22.50, hol­land forint 229.40—231.40, lengyel zloty 63.70— 64-30, lei 2.80—3, leva 4—4.15, lira 29.90- 30.25 (500 és 1000 lírás bankjegyek kivételével), norvég korona 83.85—84.75, osztrák schilling 80 —80.70, svájci frank 310.70—111.65, svéd korona 86.10-87. — Szófia Wiring 4.13. Bécs 80.454. Budapest. A gabonapiacon a forgalom szűk keretek között mozgott, az irányzat azonban javult, mert a csokiég kínálattal szemben a kereslet valamivel élénkebb volt. A határidőpiacom a márciusi búzáért eleinte 12, a májusi búzáért 9 fillérrel fizettek többet, mint tegnap, a zár­lat felé azonban az árnyereség egy része a kereslet összezsugorodása miatt elveszett. A rozspiacon a vásárlási kedv fokozódott, ennek nyomán a márciusi rozs 19, a májusi 15 fillér­rel drágult. A tengeri piaconl a májusi ten­geriért eleinte a tegnapi áraknál 9 fillérrel drágább árat fizettek, később azoo­ban arra a hírre, hogy a külföldi behozatalnak nem lesz­nek akadályai, az irányzat ellanyhult. A határidőpiac kötései és záróárfolyamai: Bium márciusra: 17­72, 17.70, 17.68, 17.70, 17.67 (­17.67—17.69); májusra: 18.00, 17.99, 17.97, 18.01, 18.00, 18.01 (17.98—18 00). — Rozs márciusra: 15.45, 15.50, 15.55, 15.60, 1506 (15.65-15.67) — Tengeri májusra: 15.20, 15.21, 15.19, 1517, 15.76, 15.18, 15.19, 15.15, 15.13 (15.12—15.14). A készdrupiacon búzából mindössze 3 és fél vagont adtak el a tegnapi áraknál 5 fillérrel jobb áron A rozs iránt megélénkült a keres­let, de áru nem került a piacra, pedig az ára­kat 20 fillérrel emelték is. A terménycikkek piacán csak tengeriben volt élénkebb a for­galom, de sörárpából is elkelt két tétel. Úgy a tengeri, mint az árpa ára változatlan ma­radt A különféle termények piacán a forga­lom jelentéktelen volt A liszt, és őrlemény­piacon a malmok nem változtatták meg a liszt­­árakat. Búzából elkelt 200 q fejérmegyei (80), 18.15, 150 q felsőtiszai (80) 18.15, árpából 450 q 19.—, 150 q 19.25, tengeriből 300 q közraktár­ból 14.05, 450 q két tételben Csepelről 14­­, 150 q márciusra 14.45, 150 q jövő heti szállí­tásira 14.10, 300 q Debrecenből 15.15 pengős áron. Hivatalos árfolyamok: Búza 77 kg-os tisza­vidéki 17.90—18.15, felsőtiszai 17.75-17 90, egyebek 17.65—17.75, 79 kg-os tiszavidéki 18.05— 18.30, felsőtiszai 17.90—18.05, egyebek 17.80— 17.90, 70 kg-os tiszavidéki 18 20—18.45, felső­tiszai 18.05—18.20, egyebek 17.95—18­05, 80 kg-os tiszavidéki 18.45—18.65, felsőtiszai 18.20—18.35, egyebek 18.10—18.20, rozs­peetvidéki 15­ 65— 15.75, egyéb 15.75—1565, sörárpa kiváló 19—20, sörárpa la 18—18.75, sörárpa 17.50—18, takar­mányárpa la 16 40—16.90, Ha 15.90—16.20, zab­la 17.35—17.50, Ha 17.20—17.30, tengeri ab Bu­dapest közraktár 14—1910, buzakorpa 13.10— — A magyar—német devizakompenzációban a felár ma változatlanul 18—19 és félszázalék. — Magyar—jugoszláv devizakompenzációban 45— 46 és félszázalék Külföld: Bécs. A magánclearing deviza átlagárfolyamai. Amszterdam 365.05—­557.09, Berlin 216.02—217.44, L­ondon 26.64—26 80, Milano 42.87—43.13, Newyork 53. 59—536.50, Páris 33.52—35.78, Prága 22.11—22.27, Zürich 17. 08—176.16. Berlin. 1 devizazárlat.­ London 12.29—12.62. Pá­­ris 16.38—16 -12, Amszterdam 168.53—168.87, Milánó 19.90—19.84, Belgrád 5 6540—5.6660, Bécs 48.95—49.05, Bukarest 2.4880—2.4920, Zürich 80.83—60.98, Prága 10.27—10.39, Newyork 2.4580—2.4620, Zürich. (Devizaforgalom.) Paris 20.27, London 15.21, Newyork .7­4.—, Bécs 57.—, Prága 12.73 és fél, M­anó 24.50, Amszterd.-m­ 208.52 és fél, Bor­nin 123.60, Belgrád 7.—, Bukarest 2.50. 13.25, 8-as takarmányliszt 14.85—15 pengő 100 kg-ként. Liszt A fővárosi nagy malmok Irányárai 100 kg.-ként január hónanra a következők: búzaliszt 00-ás és 0-ás 36.10-36.60. 2-ce 35.10-3.V60. 4-es 33.60 —34.10, 5-ös 11.60-32.10, 6-ce 36.10-10.eo, rozsliszt 0- ás 32.— 0/1-es 10.50, speciál I-es 27 50, normál 1- es 25.50. II es 13.10, rozstakar­­ Anyliszt 15.25, rozskorpa 14.— pengő Különféle termények: Köles fehér 22— 25, vörös 20—21.50, egyéb 18—19. fehér napra­forgómag 20—21. tarka 18.50—19. kisszemü tökmag 31—31.50, nagyszemü tökmag 40— 43. kék mák 80-82. Viktória-borsó 21—24. zöld Express borsó 20—22. nagyszemü lencse 42—47. közepes lencse 36—40. dunai és dunántúli fehér szokvány­ minőségű bab 30—31. felső­magyarországi 30—31, gömbölyű fürjbab 38—39, hosszú 38—39, barnabab 33—34, tarkabab 29—30 lucerna nyers arankás 150—158, lóhere nyers arankás 142—153, biborheremag 50—53, madar­­mag 31—32, tavaszi bükköny 32—33, fehér lapos csillagfü­rt 11,50—12,75, szárított répaszelet 12— 12.75 pengő 100 kg-ként. Takarmány. A takarmány vásárra felhoztak 44 szekér szálas­ takarmányt és 9 szekér szaltonfélét. Bőséges kínálat és vontatott kereslet mellett az árak a vásár folyamán hanyatlottak. Árak: réti­széna Ila 6 7.30—8.80, Illa 5—7.—, rímharszéna S— 10.—. lucernaszéna 10—12.— pengő mázsánként. — Az erőtakarmánypiac árai: árpakorpa 15.50. ga­bonamoslék 13.25. búzakonkoly 13 56. cirok 16—. konkolydara­g.75. lenmagpogácsa 16..—. raákpo­gázsa 13.—. napraforgópogácsa 15.56. repcepogácsa 12.25. tökmagpogácsa 17.—. malátacsk­a 12.— me­lasz 11.—. rozskonkoly 12.75, extr sz/ladera 20— borsókorpa 14.—. borsótakarmányliszt 15.50 da­rált köleskéj 6.—. bükköny 13— pengő­n­ként Külföld: Bécs A terménytőzsdén csekély üzlet mellett kenyérgabonában a helyzet nem változott. A ta­karmánygabona piacán tengeri és takarmányárpa szilárdabban alakult és az árkövetelések egyes kötéseknél 26 garassal emelkedtek. Zab és sörárpi elhanyagolt maradt. A lisztpiacon a helyzet ked­vezőtlen. A hivatalos jegyzések nem változtak: — Élőállat és hús A vágómarhavda­rra felhajtottak 404 darab vágómarhát, amelyből 8 darab maradt el­adatlan. A forgalom élénkebb volt, bika és tehén ára 1—3 fillérrel emelkedett, a többi a legtöbb esetben változatlan. Árak: bika ma­gyar Ila 42, Illa 30, tarka la 55-56, Ila 38— 53, IHa 30—37, ökör magyar na 35—51, Hla 26—31, tarka fa 62—70, kivételesen 81, Ila 37— 54, Illa 22—35, tehén magyar Ila 34—42, tarka la 57—63, na 35—55, Illa 22—34, bivaly ma­gyar 16—18, növendékmarha 32—54, csontozni­­való 14—20 fillér kg-ként. A sertésvásárra felhajtottak 3830 darab ser­tést, előző vásárról maradt 556, összesen 4386, eladás 3842, eladatlan 544 darab. Angol hús­sertés 450 darab volt. A forgalom lanyha. Árak: la uradalmi nehéz sertés páronként 340 kg-on felül 88—90, közép páronként 340 kg-on alul 85—87, szedett közép páronként 220—260 kg-ig 85—88, kivételesen 90, könnyű páronként.„7^', 180—220 kg-ig 78—83, silány páronként 100—ISO kg-ig 68—74, la öreg nehéz páronként 300 kg-on felül 72—76, szedett öreg Ila 64—70, an­gol sonkasüldő páronként 120—150 kg-ig la 90 —94, kivételesen 96, Ila 74—82, export nehéz hátszalonna 28—30 kg-os 150, könnyű 24—26 kg-os 142—147, 15—16 kg-os 115, exportzsír márkázott 150—164, lehúzott félhús nagyban 106—120, kivételesen 124, vágott sertés 110—124, kivételesen 126, szalámihús 92 fillér kg-ként. A lóvásárra felhajtottak 622 darabot, eladás 329, eladatlan 293 darab. Fővárosi vágóra 76, vidékire 42 darabot vásároltak. A forgalom közepes volt. Árak: nehéz igás kocsiló nyu­gati fajta 200—370, könnyű igás 190—270, alá­rendelt minőségű ló 25—190, vágólé 20—189 pengő darabonként. Húsvásári készlet: 195 nagymarha, eladás 160, 320 borjú, eladás 170, 34 birka, eladás 14, 132 bárány, eladás 32 darab. A forgalom lanyha volt. árak: marhahús la egészben 102 —116, hátulja 114—138, eleje 90—106. Ha egész­ben 72—96, hátulja 94—108, eleje 70—86, cson­­toznivaló 44—56, borjú elött bőrben la 148— 152, Ila 138—146, nyúzott eleje la 80—120, há­tulja la 158—166, Ila 148-156, bárány 110—130, juh elött nyúzott la 70—80, zsiger 40—56, faggyú 46—84, csont 40, marhafej 100—125, orr és köröm 10—16, láb négy darab 100—200, pacal egészben 64, marhabél 400 —500, borjú­­fodor egészben 40, juhbél 40—55, marhavér egy tál 20 fillér. Élelmiszerpiac A csütörtöki piacra 32 vagon árut hoztak fel (narancs 6, burgonya 2, mandarin 2, zöllség 2). Eladásra várt még 109 ketrec élő- és 93 q vágott baromfi (76 q liba, 14 q lyúk, 2 q csirke, 1 q kacsa, 1 q pulyka). A lanyha felhozatal mellett a Nagyvásártelepen, a piacokon és s­zfárcsarnokok­­owin lanyha volt a forgalom. A tertesztarja és sar­­lósoldala, de a zpir élcsóbbodott, tovább csökkent a tojás ára is. A budapesti Nagyvisártelep nagybani iratnak jegyzése. Élőbaromfi: csirke 150—170, lúd 145—150, ruca lőr—160, pulyka —. Tisztított baromfi: csirke 200-230. Ind 130-160, ruca 140-165, pulyka 120—160. Tojás: ládaáru 7­2—75, korai áru 7.6 fill Tejtermékek tejfel 80 -90, teavaj £30—25, tehén­túró 20 -50 Száraz főzelék: bab *2—17 bors 12-56, lencse 12—16. Zöldségfélék: fokhagyma 65—80, vöröshagyma 16—17, káposzta 12—17.i­kel 16-22, karfiol 50—85, burgonya, rózsa nyári 12—*21. őszi 17—18. Ella 10—10.5. kifli 21—22. Gin­baln 23-21, ij folytott burgonya 18—30, paraj 12—20. gomba 140—200, vegyeszöldség 6—12. karfilahó 14—18. *ó­ka 126—180. Gyümölcs: alma 56—70, frizm* 45—78, mandarin 54—76, gesztenye 66—90, nyák 92—98 fj’1. A vásárcsarnokait és nyílt piacok kicsinyben! Árainak jegyzése Marbabus: rostélyos felsál 130—240, leveshús Su—180. Borjúhús: comb 2268—280, vésés 140—293 .Tubbus- hátulja ISO—180, eleje 70— 140. Sertéshús: káraj 150—200, tarja, comb, lapocka L4—156, oldalas 100—Híl, zsirnakozló szalonna 130 —156, háj 150—168, zsír 152.160. Élő baromfi: csirke 120—260. Ind és ruca —... Tisztított baromfi: csirke 160—280, lu 1 és ruca 140- 200. Tojás­ tea 10. főző és apró 7.5-9. Halak: ponty élő Ho­rn jegek­ 109—140. Tej és tejtermékek: bannatej 28, tejfel 100—120, teavaj 260—320. tehéntúró 39—90. Kenyér: fehér 38—12 félbarna 30—36. barna 22. Száraz főzelék: bab 44—60, borsó 52—72, lencse 48— 96. Zril­­ségfélék: foki ngoma SO—40, vörösí ngyraa 20—24, káposzta 16—26, kel 20—80, karfiol 70—­140, burgonya, rózsa nyári 20—30. Ella 13—14, fulylott burgonya 50—60, sóska 190—260, paraj 24—40, sav. káposzta­­28—44, vegyesföldség 10-24, karo­áké 20 —28. Gyümölcs: alma 70-100 gesztenye’ 76-120, narancs 52-120, mandarin 60-020, mák 109—120 fia. Gabona és termény Budapesti Mi újság a mézpiacon? A tartósan enyhe időjárás következtében a belső mézfogyasztás rendkívül gyenge, a kínálat is csekély, mert készletek alig vannak. A kivitel a magas árak miatt majdnem teljesen szünetel. Az első­rendű pergetett akácméz ára méhész vasút­állomásán, vevő­edényeiben­­­kint 120 pengő, budapesti nagykereskedőnél 150—155 pengő, kicsinyben kg-kint 180—190 fillér. Egyéb fajta mézekből számottevő mennyiség nincs és így árak sem alakultak ki Az abesszin háború következtében vi­aszbeh­o­za­tal­u­n­k nehézségek­kel küzd és ezért az árak szilárdak. Az első­rendű, aranysárga, salak- és fertőzésmentes valódi tiszta méhviasz áru termelőtől Buda­pesten átvéve 2,80 pengő kg­ kint. Országos vásárok. Február 1-től február 0-ig a következő helyeken tartanak országos vásárokat­ Február 1-én, szombaton: Szentes, Csanád palota — Február 2-án, vasárnap: Jászdézsa, Kunhegyes. — Február 3-án, hétfőn: Balassagyarmat, Felső, hreg. Gyöngyi'*', Hajdúböszörmény, Mándok­, Pécs, Poroszló, Sárvár (havi), Sátoraljaújhely, Sopron (tó), Szikszó, Tápióbicske, Vásárosb­­iske, Zala­­s­zentgrót. — Február 4-án, kedden: Balassagyar­mat, Beled, Nagykanizsa (havi), Nagyecsed, Pápa. (állat), Mogyaszó. — Február 5-én, szerdán: Bal­mazújváros, Kaposvár, Kunhegyes (havi), Ká­­lcsenyek, Pápa, Szentantalfa, Zsámbék (álatvá­­­­sár). — Február 6-án, csütörtökön: Berettyóújfalu. Iző, Hajdúdorog, Keszthely, Körmend, Pacna (havi), Tabajd, Tiszafüred (havi), Zsámbék. — Február 7-én, pénteken: Aszód (sertés), Eger (havi), Gyöngyös (havi). — Február 9-én, vasár­nap: Baja, Kiskunm­ajsa. Kényszeregyezség. A budapesti törvényszék elrendelte a csődönkivüli kényszer egyezségi eljárást Rot­hau­ser Mihály Nádor tintaüzem (Révai­ utca 22.) cég és annak tulajdonosa, Rothauser Mihály ellen. Vagyonfelügyelő dr. Krcsmarik Gyula, bírósági jogi megbízott dr. Elischer Vilmos. Követelések bejelentése február 18-ig az OHB központjánál. 15 Színházak és mozik műsora H­DH as utolsó old­alon

Next