Nemzeti Ujság, 1936. április (18. évfolyam, 76-99. szám)

1936-04-12 / 85. szám

Vasárnap, 1936 április 12. NEMZETI ÚJSÁG BELVÁROSI Gáspár Miklós vig-CZIMHÁZ ■ játéknak nevezi új da­nálNnAá. rabját, amelynek törté-MINDENNEK nete azonban inkább drámai színezetű. A já- ARA VAN ték különösen a második felvonásban lendül ki a vígjátéki síkból. Itt a ’dolgozó nőnek egyik problémáját, ha né­hol talán pesszimisztikusan is, de mindig érdekesen tárgyalja. Az asszony, akinek férje már évek óta állás nélkül van, úgy értesül, hogy őt is B-listára teszik a hiva­talban, ahol dolgozik. Közvetlen főnöke hozza ezt tudomására, aki különben is nagyon érdeklődik iránta és most, ha nem is mondja meg nyíltan, de érezteti az asszonnyal, hogy egy módon még meg­mentheti a kenyerét. A nő kétségbeesetten küzd életének nyugalmáért, de már-már beletörődik abba a gondolatba, hogy min­dennek ára van. De később minden rendbejön, a főnökről kiderül, hogy el­adott fontos állami okmányokat , ezért menekülnie kell, de kiderül az is, hogy az asszony állása nincs veszélyben, nyugod­tan élhet férje mellett becsületesen és tisztán. A szerző, akinek a „Rendkívüli kiadás“ című darabja nagy sikert aratott két évvel ezelőtt, ezúttal is tehetségesnek és ügyesnek mutatkozik, van mondanivalója, jól látja az egyes figurákat, a miliőrajz­­ban is otthon van és ha néhol hiányzik valami a tények meggyőző erejéből, ott segít a színészek elhitető ereje. Ügyes és fejlődést mutató színpadi munka ez a darab, amelynek erősen drámai karakterét még jobban kihangsú­lyozza az előadás. Hermann Richárd különben nagyon gondos rendezésé­nek talán ez az egyetlen tévedése, hogy eleinte túlkomor színeket rak fel a szín­padi vászonra, viszont a harmadik fel­vonásban egyszerre vígjátéki lesz a hang, sőt a könnyedség majdnem operettszerű­­ségig fokozódik. A főszerepben Mezey Mária nagyon tehetséges színésznőnek mutatkozik, bár az az érzésünk, hogy ér­dekes egyéniségének nem teljesen ez a szerepkör való. Kitűnő Páger egy öreg, házsártos agglegény-hivatalnok szerepé­ben, br­il­liáns epizódalakítás Mihály­fi Béla ellenszenves főnöke, nagyon tetszett Boray, Daybukát Ilona, Soltész Anni és Szigeti. Nagy György ezúttal nehézkesen mozog. íába) Hogy megy a Nemzeti Színház? A stén­széti Színház igazgatósága érdekes statisztikát állított össze arról, hogy miképpen megy az idén első drámai színházunk. A statisztika szerint októ­ber 1.-től január 31-ig a Nemzeti Szín­házban összesen 131.672 ember járt, ami közel hétezerrel több, mint a múlt év­ben ugyanezen idő alatt. A színház a félév alatt kiadott mérsékelt- és szabad­­jegy­ek számát is csökkentette 30%-kal, de így is 22.788 ilyen jegyet adtak ki. A színház bevétele ezen idő alatt az elmúlt évadihoz viszonyítva 31%-os emelkedést mutat, pedig a statisztika szerint 19 da­rabot játszottak az idén, míg 1934—35- ben 23 darabot. A bemutató bérletben szinte került darabok jövedelme 48%-k­al emelkedett és javulást mutat az új da­rabok előadási száma is. A statisztika szerint a színház idei klasszikus elő­adásai többet jövedelmeztek, mint az elmúlt évad új darabjai. A Vil­. Henrik pedig 50%-kal több jövedelmet hozott,­­mint az 1934—35-ös szezon legnagyobb Sikere, a Baskircsev Mária­•— Jósvay Gábor Első és Második Nótás­­könyve. Jósvay Gábor, az ismert nevű nóta­költő a magyar rádión bemutatott nótáiból és újabb szerzeményeiből két gazdag tartalmú nótáskönyvet jelentetett meg. E nótásköny­­vek mindegyike 22—22 eredeti magyar nótát tartalmaz választékos zongoraletéttel. Egy­szerű szerkezetük mellett is hangulatos és fülbemászóan dallamos nótáknak a szövege is mentes attól az irányzattól, amely a jóízlést bántó, sikamlós merészségekkel igyekszik hatást elérni. A tiszta szövegű, bájos nóták a nótakedvelőkre üditőleg hatnak és azoknak örömet szereznek. A nótáskönyvek ára kemény­táblába kötve, kötetenkint 2,50 pengő. Megren­delhető a kiadónál, az Egri Nyomda Bt.-nál, Eger, vagy a Rózsavölgyi és Társa cégnél, Budapest.­­• Hazaérkezett a Palesztrina-kórus. A Krakóban és Varsóban nagy sikerrel szerepelt Palesztrina-kórus nagypénteken hazaérkezett Budapestre. A kórus tagjait az egyetemi ének­karok tagjai fogadták meleg szeretettel. Az énekesek elmondották, hogy a lengyel lapok az elragadtatás hangján számoltak be a Palesztrina szerepléséről. Háry András varsói követ munkatársaival, köztük Divéky Adorján sajtóelőadóval mindent megtett, hogy a Pa­­lesztrina-kórus lengyelországi szereplése társa­dalmilag is nagy esemény legyen. Előzőleg teát adott, amelyen előkelő és műértő társasá­got­­ hívott össze, akiknek már ekkor nagyon tet­szett a kórus kiváló teljesítménye. A hang­verseny napján megkoszorúzták a Pilsudsky­­téren a Hősök­ emlékművét. Ezt a jelenetet a lengyel filmiroda is megörökítette. Visszafelé Basilidcs Mária a hangverseny után rögtön vonatra ült, egész éjjel utazott. Magyarkomá­­romból pedig autón száguldott Budapestre, hogy megérkezése után félórával a János passió előadásán közreműködhessen a Zene­művészeti Főiskolán. • A JÚLIUSI HET­EK ELŐKÉSZÜLETEI Fellner Alfréd, az Operabarátok Egye­sületének ügyvezető alelnöke, amint Lon­donból jelentik, az 1936. évi Júniusi Hetek népszerűsítésének megszervezésére Lon­donba érkezett és munkájáról a következő felvilágosítást adta a Magyar Távirati Iroda londoni levelezőjének: — Feladatom a múlt évben megkezdett munka folytatása, főként a Júniusi He­tekkel kapcsolatos zenei és művészeti ese­mények minél szélesebb körű ismertetése és az idevonatkozó propaganda megszer­vezése. Az a cél, hogy a művelt külföldi közönség előtt Budapest nemcsak mint fürdőváros, hanem mint a művészetek központja és hazája is az őt megillető szerephez jusson. Noha súlyos nemzetközi kérdések forognak szőnyegen, Londonban mégis nagyon kedvező légkört találtam. Budapest Angliában úgyszólván állan­dóan napirenden van és a külföld érdek­lődése a magyar kulturélet iránt fokoza­tosan növekszik. Ezúttal a következő há­rom kézzel fogható eredményt sikerült elérnem: 1. A világhírű Cook utazási iroda ta­vaszi propagandamunkájába bekapcsolta a budapesti Júniusi Heteket is ("June festivities in Budapest") és sok százezer példányban megjelenő, művészi ízlésű röpirataiban külön kiemeli ezeknek az ünnepeknek vonzóerejét. 2. Az angol rádió nemzetközi osztályá­val megállapodtunk, hogy május öt vasár­napján 15 perces rádióelőadásokban is­merteti a Júniusi Hetek eseményeit. A rendelkezésükre bocsátott anyagban nagy súlyt helyeztünk a Liszt Ferenc-emlékév magyar vonatkozásaira. 3. Vezető londoni napilapok és heti folyóiratok külön tudósítókat küldenek Budapestre, hogy a Júniusi Hetek esemé­nyeiről kimerítő tudósításokat, leírásokat,, zenekritikákat és fényképfelvételeket küldjenek.­­ Az idei tapasztalatok is megerősí­tették azt a benyomást, hogy a magyar szerzők és művészek igen fontos szere­pet játszanak London állandóan fejlődő zenei életében, így például Dohnányi Ernő, Bartók Béla, Szigeti József, Kresz Géza, a Léner-féle és az Új Magyar Vo­nósnégyes London nagyrabecsült vendé­gei voltak az utóbbi időben. Bartók „Cantata profana“-­ét nagy sikerrel mu­tatta be az angol rádió, míg Kodály Psalmus Hungaricusa az angol zenei ünnepek állandó műsorszáma lett. Az idei Covent Garden operasorozatánal­ két magyar vendége lesz: Szántó Enid és Svéd Sándor és több előadás betaní­tására és vezénylésére Reiner Frigyest, a kiváló magyar karmestert nyerték meg. A glyndebournei Mozart ünnepi já­tékokon szintén két magyar művész fog szerepelni: Pataky Kálmán és Moór Ilona. Hervadhatatlan érdemeket szerez a magyar zene angliai népszerűsítése körül a magyar rádió, amelynek mind a magyar klasszikusokból, mind a magyar népzenéből álló műsorait a több mint hétmillió előfizetővel rendelkező angol rádió közönségének nagy része állandóan a legélénkebb érdeklődéssel hallgatja. Ugyancsak nagy közkedveltségnek ör­vendenek a Hubay-palotkból leadott, nagyszerű kamarazene-hangversenyek. Fokozódó érdeklődést tapasztaltam a tatatóvárosi szabadtéri előadások iránt is a múlt évi sikerek alapján. — Végül megbecsülhetetlen idegenfor­galmi értékkel járt őfelsége Vill. Edward királynak, mint walesi herceg­nek két budapesti látogatása. E látoga­tások nagyon természetesen az angol nagyközönség érdeklődésének gyújtó­pontjába helyezték fővárosunkat, amely ily módon Európa egyik legkellemesebb és legvonzóbb városainak hírébe kezd ke­rülni. „Az első tavaszi nap“ Angol vígjáték-újdonság a Vígszínházban Premier szombaton, április 18-án A Vígszínházban a jövő szombaton, e hó 18-án érdekes bemutató lesz. Dodie Smith új vígjátéka, a londoni és a newyorki szezon leg­nagyobb sikere, a Call it a Day kerül színre, amivel a Times irodalmi díját­­ nyerte el. Az ■újdonságnak, mely Zágon István fordításában „Az első tavaszi nap“ címet kapta, most kedden volt nagy sikerrel a bécsi Josefstädter Theaterben a premierje. Az elragadó derűvel írt darab minden jele­nete csupa vidámság, valószerűség és erős jellemfestés. Szinte páratlan a gyorsaság, amellyel ez a darab három világvárosban egy szezon folyamán színre került és komoly si­kert aratott. Az újdonság női főszerepeit Makay Margit, Tolnay Klári, Peresei Zita, Szombathelyi Blanka, Ladomerszky Mar­git, Márkus Margit, Vágóné, Litkey Irén, Pártos Erzsi, Szemlér Mária, Németh Ro­­mola, Károlyi Sári, a férfifőszerepeket pedig Ajtay Andor, Ráday Imre, Vértess Lajos, Gallért Endre, Mészöly Tibor játsszák. Rendező: Hegedűs Tibor. Díszlettervező: Vörös Pál. Az első előadások jegyeit már árusítják. A János passió a Zeneakadémián Régi hagyomány, hogy Nagypénteken este, amikor az összes színházak és mozik szüne­telnek, a Zeneakadémia az egyetlen, amely megnyitja kapuit. Bach Máté passiója van rendszerint az ünnepi est programján s azt csak az idén váltotta fel először a nagy zene­szerzőnek másik és talán nem is egészen mél­tányosan kevesebbet játszott János passiója. Az igaz, hogy a később keletkezett Máté-passio zeneileg és forma szempontjából, is sokkal kiforrottabb, a János-passio kétségkívül a drámaibb és talán még többet idéz fel a Golgotha hangulatából. A budapesti ének- és zenekar egyesület a budapesti hangverseny­­zenekarral együtt mutatta be a méreteiben is hatalmas művet, míg a szólórészeket Báthy Anna, Basilides Mária, Rosier Endre, Kálmán Oszkár és Tibor Zoltán énekelték egytől­­egyig kifogástalanul mély átérzéssel és áhí­tattal. A hatalmas együttest Lichtenberg Emil, az egyesület lelkes elnöki karnagya tanította be és vezényelte művésziesen. Az orgona- és zongoraszólókat Zalánfy Aladár és Káldi László látták el.­­ Közgyűlést tartott a Magyar Arcképfes­tők Társasága, mely elhatározta, hogy ebben az évben is megrendezik az arcképkiállítást. A kiállításon új anyag lesz a művészek ön­arcképeinek kollekciója. Az idei kiállításon részt vehetnek majd a társaságon kívül álló művészek is arcképekkel és arcképrajzokkal. A közgyűlés a társaság elnökévé választotta­ Balla Edét, társelnök lett Glatz Oszkár és ügyvezető igazgató Zombory-Moldován Béla. Színházán és mozIKHÉ SOM ...... az utolsó oldalon ALPÁR GUI APR. 25-ÉN az Országos Gyermekvédő Liga javára lép fel. A hangversenyen Keéri Szántó Imre, Kerpely Jenő is köz­reműködnek. Konferál: Békeff­y László. A világhírű művésznő ezen egyetlen fellépte az idei hangversenyszezon legnagyobb eseménye lesz. Jegyek Rózsavöl­gyinél. (Studio). . . KÖZTISZTVISELŐK! Látták már BÚTOR* és SZŐNYEG* OSZTÁLYUNKAT ! Olcsó árak, fizetési kedvezmény. Köztisztviselők Bútor* és Szőnyegosztálya, Budapest, IX., Mester* utca 15. szám. — A római magyar művészek kiállításának sikere. Az újabb római magyar művészeknek a Nemzeti Szalonban nemrég megnyílt kiállí­tása igen nagy sikert és elismerést aratott. A kiállítást az elmúlt napokban megtekin­tette Colonna herceg olasz követ, Lo Faro titkár kíséretében, továbbá Tasnádi-Nagy An­drás kultuszállamtitkár, Liber Endre alpol­gármester és Némethy Károly, a főváros kul­­turtanácsnoka. Valamennyien nagy elismeré­süknek adtak kifejezést. Az állam, a főváros, valamint az olasz követ és több magános számos művet vásárolt meg. A Szépművészeti Múzeum számára megvették Borbereki Ko­vács Zoltán, Dudás Jenő, Emnőd Aurél, Heintz Henrik egy-egy festményét, Jeges Ernő „Bakócz Tamás bevonulását“ ábrázoló nagy vásznának vázlatát, Gramdtner Jenő egy ta­nulmányát, Dex Ferenc metszetét, Madarassy Walter „Székely Bertalan“ érmét. A Fővá­rosi Képtár számára Heintz Henrik, Kákai Szabó György, Dudás Jenő képeit, Dex Fe­renc metszetét, az olasz követ Emnőd Aurél és Dudás Jenő festményeit. Ezenkívül már eddig több magánvásárlás történt. A kiállítás áp­rilis hó 19-ig marad nyitva. 27 FŐVÁROSI öröm volt újra : vigszínházi pro-OPERETTSZÍNHÁZ: dukciót látni a FŐFÁRU­HÁZ Fővárosi Operett­színházban, mint valamikor a Há­rom gráciát, a Halló Amerikát, a Marinka táncosnőt. Ezek a felejthetetlen sikerek ugyan­csak mind vigszínházi produkciók voltak a főváros legszebb színházában, amely azóta, hogy ezek a régi sikerek elmúltak, bizony sok nehéz napot, sok üres estét látott. Most, hogy a „Meseáruház“ rendezkedett be benne, — Szilágyi Lászlónak és Eisem­nn Mihálynak ez a sok ötlettel és kedvességgel megírt, finom muzsikájú operettje — a régi gazdákkal visszatér a régi siker is a Fővárosi Operett­­színházba. Ebből a sikerből el lehet érni késő nyárig. A meseáruház Lehmann Éva tulaj­dona, akinek van még vagy egy tucat áru­háza a különböző világvárosokban. A pesti áruházat személyesen jön inspiciálni a gaz­dag tulajdonosnő, inkognitóban beáll eláru­­sítónőnek, hogy ellenőrizetlenül ellenőrizhes­sen. Természetesen azonnal beleszeret a selyem osztály vezetőjébe, egy szimpatikus bonvivánba, akinek fogalma sincs, hogy akit ő ugyancsak természetesen viszontszeret, maga a meseáruház tulajdonosa, így aztán a gazdag lány is boldog, hogy nem a pénzéért szeretik s a selyemosztály bonvivánja is el van ragadtatva önmagától, hogy magához emelt egy kis elárusítólányt. Hogy a teljes boldogság sok bonyodalom után csak a har­madik felvonás végén következik be, ez is ter­mészetes, de mindenesetre jó mulatság és szemkápráztató szórakozás mindaz, ami addig a színpadon történik. A vígszínházi bőkezű­ség ugyanis nemcsak előkelő szereposztásról, de pompás kiállításról is gondoskodott. Több jelenetben csillogó revüvé színesedik az ope­rett, még­pedig szokatlanul gazdag revüvé, úgy hogy még az amerikai filmrevüktől el­kényeztetett közönség is gyönyörűséget talál­hat benne. Kitűnő osztályzatot kap a prima­donna. Bársony Rózsi, aki maga a jókedv, a fiatalság és a leányos báj, kitűnőt kap két zeneszám: a Mon ami kezdetű é­s a tangó, amely pompás sláger, kitűnőt kap két díszlet: a meseáruház egészen újszerű utcai látképe s a forgó kirakatok pompás beállítása. Jelest kapnak Gombaszögi Ella, Békássy István, Ka­bos Gyula, Gárdonyi Lajos, Keleti László, Peti Sándor és Latabár, továbbá kis szerepében Révész Vilma. Polgár Tibor fölényes generá­lisa a zenekarnak. (e. b.) . ffí Tigolf Hiúk — A kormányzó szombaton este meg­­nézte Rökk Marika új filmjét, a „Teli­­vér lányt“ a budai Átrium filmpalotá­ban, ahol Lajtos Elemér igazgató ta­gadta. A kormányzónak és társaságának nagyon tetszett a magyar, sztár berlini filmje, különösen a magyarországi ké­pek és a pompás lovasbravúrok. — Pécsett is, Szegeden is dűlőre jutott a szabadtéri játékok ügye. Pécs város törvényhatósági bizottsága Kelemen Andor apát és Szilléry Péter közjegyző indítványára hozzájárult ahhoz, hogy a „Missa Sollemnist“ június közepén a város ősi dómterén bemutassák. Itt azon­ban nem Beethoven zenéjével, hanem Liszt Ferenc esztergomi miséjével kerül szinre Ujházy György liturgikus drá­mája, annál is inkább, mert ezt a misét Liszt Ferenc Scitovszky János pécsi püspök, később esztergomi érseknek ajánlotta. Ujházy György maga rendezi az előadást, amelyen 120 tagú zenekar, 300 főnyi énekkar és a püspöki templom gregorián gyermekkara szerepel, óriási tribünt építenek 3000 ülőhellyel. Szege­den szintén nagy a készülődés. Janovics Jenő a város megbízásából már tárgyal is a szabadtéri játékok intendánsával, Szalay József volt rendőrfőkapitánnyal. Szinre kerül az Ember tragédiája, a Bi­zánc és Ujházy György évek új miszté­riuma, a Kelet népe.­­ Az angol filmcenzúra nem engedé­lyezte a népszövetségi film előadását. Ez a film három percig tart mindössze és a háború rombolásait mutatja be. A film végén a szereplők megkérdezik, hogy várjon az egyes nemzetek miért nem­ intézik el vitás ügyeiket békés uton? Felelet: a filmet tilos játszani! — Miriam Hopkins, a híres hollywoodi filmsztár európai útján hétfőn Buda­pestre érkezik és itt egy hetet szándéko­zik eltölteni. A Méltóságos asszony 150-ik előadása pénteken az A­ndrássy-úli Színházban Békeffy­ Stella , már világsikerű szen­zációs vígjátéka, a Méltóságos asszony, pén­teken jut el a 150-ik ünnepi előadásához. A főszerepeket most is Turay Ida, Rózsahegyi, Rátkai, Delly, Boross, Kováts Terus, Lendvay Márta, Bársony Erzsi, Bacsányi Paula, Pethes, Gonda és Fónay játsszák, akik remek alakí­tásukkal diadalra vitték ezt a szellemes, ötle­tes, ragyogó humorú vígjátékot. Vasárnap, hétfőn és szombat délután is színre kerül a Méltóságos asszony olcsó helyárakkal. Je­gyekről előre kell gondoskodni.

Next