Nemzeti Ujság, 1936. április (18. évfolyam, 76-99. szám)
1936-04-12 / 85. szám
Vasárnap, 1936 április 12. NEMZETI ÚJSÁG BELVÁROSI Gáspár Miklós vig-CZIMHÁZ ■ játéknak nevezi új danálNnAá. rabját, amelynek törté-MINDENNEK nete azonban inkább drámai színezetű. A já- ARA VAN ték különösen a második felvonásban lendül ki a vígjátéki síkból. Itt a ’dolgozó nőnek egyik problémáját, ha néhol talán pesszimisztikusan is, de mindig érdekesen tárgyalja. Az asszony, akinek férje már évek óta állás nélkül van, úgy értesül, hogy őt is B-listára teszik a hivatalban, ahol dolgozik. Közvetlen főnöke hozza ezt tudomására, aki különben is nagyon érdeklődik iránta és most, ha nem is mondja meg nyíltan, de érezteti az asszonnyal, hogy egy módon még megmentheti a kenyerét. A nő kétségbeesetten küzd életének nyugalmáért, de már-már beletörődik abba a gondolatba, hogy mindennek ára van. De később minden rendbejön, a főnökről kiderül, hogy eladott fontos állami okmányokat , ezért menekülnie kell, de kiderül az is, hogy az asszony állása nincs veszélyben, nyugodtan élhet férje mellett becsületesen és tisztán. A szerző, akinek a „Rendkívüli kiadás“ című darabja nagy sikert aratott két évvel ezelőtt, ezúttal is tehetségesnek és ügyesnek mutatkozik, van mondanivalója, jól látja az egyes figurákat, a miliőrajzban is otthon van és ha néhol hiányzik valami a tények meggyőző erejéből, ott segít a színészek elhitető ereje. Ügyes és fejlődést mutató színpadi munka ez a darab, amelynek erősen drámai karakterét még jobban kihangsúlyozza az előadás. Hermann Richárd különben nagyon gondos rendezésének talán ez az egyetlen tévedése, hogy eleinte túlkomor színeket rak fel a színpadi vászonra, viszont a harmadik felvonásban egyszerre vígjátéki lesz a hang, sőt a könnyedség majdnem operettszerűségig fokozódik. A főszerepben Mezey Mária nagyon tehetséges színésznőnek mutatkozik, bár az az érzésünk, hogy érdekes egyéniségének nem teljesen ez a szerepkör való. Kitűnő Páger egy öreg, házsártos agglegény-hivatalnok szerepében, brilliáns epizódalakítás Mihályfi Béla ellenszenves főnöke, nagyon tetszett Boray, Daybukát Ilona, Soltész Anni és Szigeti. Nagy György ezúttal nehézkesen mozog. íába) Hogy megy a Nemzeti Színház? A sténszéti Színház igazgatósága érdekes statisztikát állított össze arról, hogy miképpen megy az idén első drámai színházunk. A statisztika szerint október 1.-től január 31-ig a Nemzeti Színházban összesen 131.672 ember járt, ami közel hétezerrel több, mint a múlt évben ugyanezen idő alatt. A színház a félév alatt kiadott mérsékelt- és szabadjegyek számát is csökkentette 30%-kal, de így is 22.788 ilyen jegyet adtak ki. A színház bevétele ezen idő alatt az elmúlt évadihoz viszonyítva 31%-os emelkedést mutat, pedig a statisztika szerint 19 darabot játszottak az idén, míg 1934—35- ben 23 darabot. A bemutató bérletben szinte került darabok jövedelme 48%-kal emelkedett és javulást mutat az új darabok előadási száma is. A statisztika szerint a színház idei klasszikus előadásai többet jövedelmeztek, mint az elmúlt évad új darabjai. A Vil. Henrik pedig 50%-kal több jövedelmet hozott,mint az 1934—35-ös szezon legnagyobb Sikere, a Baskircsev Mária•— Jósvay Gábor Első és Második Nótáskönyve. Jósvay Gábor, az ismert nevű nótaköltő a magyar rádión bemutatott nótáiból és újabb szerzeményeiből két gazdag tartalmú nótáskönyvet jelentetett meg. E nótáskönyvek mindegyike 22—22 eredeti magyar nótát tartalmaz választékos zongoraletéttel. Egyszerű szerkezetük mellett is hangulatos és fülbemászóan dallamos nótáknak a szövege is mentes attól az irányzattól, amely a jóízlést bántó, sikamlós merészségekkel igyekszik hatást elérni. A tiszta szövegű, bájos nóták a nótakedvelőkre üditőleg hatnak és azoknak örömet szereznek. A nótáskönyvek ára keménytáblába kötve, kötetenkint 2,50 pengő. Megrendelhető a kiadónál, az Egri Nyomda Bt.-nál, Eger, vagy a Rózsavölgyi és Társa cégnél, Budapest.• Hazaérkezett a Palesztrina-kórus. A Krakóban és Varsóban nagy sikerrel szerepelt Palesztrina-kórus nagypénteken hazaérkezett Budapestre. A kórus tagjait az egyetemi énekkarok tagjai fogadták meleg szeretettel. Az énekesek elmondották, hogy a lengyel lapok az elragadtatás hangján számoltak be a Palesztrina szerepléséről. Háry András varsói követ munkatársaival, köztük Divéky Adorján sajtóelőadóval mindent megtett, hogy a Palesztrina-kórus lengyelországi szereplése társadalmilag is nagy esemény legyen. Előzőleg teát adott, amelyen előkelő és műértő társaságot hívott össze, akiknek már ekkor nagyon tetszett a kórus kiváló teljesítménye. A hangverseny napján megkoszorúzták a Pilsudskytéren a Hősök emlékművét. Ezt a jelenetet a lengyel filmiroda is megörökítette. Visszafelé Basilidcs Mária a hangverseny után rögtön vonatra ült, egész éjjel utazott. Magyarkomáromból pedig autón száguldott Budapestre, hogy megérkezése után félórával a János passió előadásán közreműködhessen a Zeneművészeti Főiskolán. • A JÚLIUSI HETEK ELŐKÉSZÜLETEI Fellner Alfréd, az Operabarátok Egyesületének ügyvezető alelnöke, amint Londonból jelentik, az 1936. évi Júniusi Hetek népszerűsítésének megszervezésére Londonba érkezett és munkájáról a következő felvilágosítást adta a Magyar Távirati Iroda londoni levelezőjének: — Feladatom a múlt évben megkezdett munka folytatása, főként a Júniusi Hetekkel kapcsolatos zenei és művészeti események minél szélesebb körű ismertetése és az idevonatkozó propaganda megszervezése. Az a cél, hogy a művelt külföldi közönség előtt Budapest nemcsak mint fürdőváros, hanem mint a művészetek központja és hazája is az őt megillető szerephez jusson. Noha súlyos nemzetközi kérdések forognak szőnyegen, Londonban mégis nagyon kedvező légkört találtam. Budapest Angliában úgyszólván állandóan napirenden van és a külföld érdeklődése a magyar kulturélet iránt fokozatosan növekszik. Ezúttal a következő három kézzel fogható eredményt sikerült elérnem: 1. A világhírű Cook utazási iroda tavaszi propagandamunkájába bekapcsolta a budapesti Júniusi Heteket is ("June festivities in Budapest") és sok százezer példányban megjelenő, művészi ízlésű röpirataiban külön kiemeli ezeknek az ünnepeknek vonzóerejét. 2. Az angol rádió nemzetközi osztályával megállapodtunk, hogy május öt vasárnapján 15 perces rádióelőadásokban ismerteti a Júniusi Hetek eseményeit. A rendelkezésükre bocsátott anyagban nagy súlyt helyeztünk a Liszt Ferenc-emlékév magyar vonatkozásaira. 3. Vezető londoni napilapok és heti folyóiratok külön tudósítókat küldenek Budapestre, hogy a Júniusi Hetek eseményeiről kimerítő tudósításokat, leírásokat,, zenekritikákat és fényképfelvételeket küldjenek. Az idei tapasztalatok is megerősítették azt a benyomást, hogy a magyar szerzők és művészek igen fontos szerepet játszanak London állandóan fejlődő zenei életében, így például Dohnányi Ernő, Bartók Béla, Szigeti József, Kresz Géza, a Léner-féle és az Új Magyar Vonósnégyes London nagyrabecsült vendégei voltak az utóbbi időben. Bartók „Cantata profana“-ét nagy sikerrel mutatta be az angol rádió, míg Kodály Psalmus Hungaricusa az angol zenei ünnepek állandó műsorszáma lett. Az idei Covent Garden operasorozatánal két magyar vendége lesz: Szántó Enid és Svéd Sándor és több előadás betanítására és vezénylésére Reiner Frigyest, a kiváló magyar karmestert nyerték meg. A glyndebournei Mozart ünnepi játékokon szintén két magyar művész fog szerepelni: Pataky Kálmán és Moór Ilona. Hervadhatatlan érdemeket szerez a magyar zene angliai népszerűsítése körül a magyar rádió, amelynek mind a magyar klasszikusokból, mind a magyar népzenéből álló műsorait a több mint hétmillió előfizetővel rendelkező angol rádió közönségének nagy része állandóan a legélénkebb érdeklődéssel hallgatja. Ugyancsak nagy közkedveltségnek örvendenek a Hubay-palotkból leadott, nagyszerű kamarazene-hangversenyek. Fokozódó érdeklődést tapasztaltam a tatatóvárosi szabadtéri előadások iránt is a múlt évi sikerek alapján. — Végül megbecsülhetetlen idegenforgalmi értékkel járt őfelsége Vill. Edward királynak, mint walesi hercegnek két budapesti látogatása. E látogatások nagyon természetesen az angol nagyközönség érdeklődésének gyújtópontjába helyezték fővárosunkat, amely ily módon Európa egyik legkellemesebb és legvonzóbb városainak hírébe kezd kerülni. „Az első tavaszi nap“ Angol vígjáték-újdonság a Vígszínházban Premier szombaton, április 18-án A Vígszínházban a jövő szombaton, e hó 18-án érdekes bemutató lesz. Dodie Smith új vígjátéka, a londoni és a newyorki szezon legnagyobb sikere, a Call it a Day kerül színre, amivel a Times irodalmi díját nyerte el. Az ■újdonságnak, mely Zágon István fordításában „Az első tavaszi nap“ címet kapta, most kedden volt nagy sikerrel a bécsi Josefstädter Theaterben a premierje. Az elragadó derűvel írt darab minden jelenete csupa vidámság, valószerűség és erős jellemfestés. Szinte páratlan a gyorsaság, amellyel ez a darab három világvárosban egy szezon folyamán színre került és komoly sikert aratott. Az újdonság női főszerepeit Makay Margit, Tolnay Klári, Peresei Zita, Szombathelyi Blanka, Ladomerszky Margit, Márkus Margit, Vágóné, Litkey Irén, Pártos Erzsi, Szemlér Mária, Németh Romola, Károlyi Sári, a férfifőszerepeket pedig Ajtay Andor, Ráday Imre, Vértess Lajos, Gallért Endre, Mészöly Tibor játsszák. Rendező: Hegedűs Tibor. Díszlettervező: Vörös Pál. Az első előadások jegyeit már árusítják. A János passió a Zeneakadémián Régi hagyomány, hogy Nagypénteken este, amikor az összes színházak és mozik szünetelnek, a Zeneakadémia az egyetlen, amely megnyitja kapuit. Bach Máté passiója van rendszerint az ünnepi est programján s azt csak az idén váltotta fel először a nagy zeneszerzőnek másik és talán nem is egészen méltányosan kevesebbet játszott János passiója. Az igaz, hogy a később keletkezett Máté-passio zeneileg és forma szempontjából, is sokkal kiforrottabb, a János-passio kétségkívül a drámaibb és talán még többet idéz fel a Golgotha hangulatából. A budapesti ének- és zenekar egyesület a budapesti hangversenyzenekarral együtt mutatta be a méreteiben is hatalmas művet, míg a szólórészeket Báthy Anna, Basilides Mária, Rosier Endre, Kálmán Oszkár és Tibor Zoltán énekelték egytőlegyig kifogástalanul mély átérzéssel és áhítattal. A hatalmas együttest Lichtenberg Emil, az egyesület lelkes elnöki karnagya tanította be és vezényelte művésziesen. Az orgona- és zongoraszólókat Zalánfy Aladár és Káldi László látták el. Közgyűlést tartott a Magyar Arcképfestők Társasága, mely elhatározta, hogy ebben az évben is megrendezik az arcképkiállítást. A kiállításon új anyag lesz a művészek önarcképeinek kollekciója. Az idei kiállításon részt vehetnek majd a társaságon kívül álló művészek is arcképekkel és arcképrajzokkal. A közgyűlés a társaság elnökévé választotta Balla Edét, társelnök lett Glatz Oszkár és ügyvezető igazgató Zombory-Moldován Béla. Színházán és mozIKHÉ SOM ...... az utolsó oldalon ALPÁR GUI APR. 25-ÉN az Országos Gyermekvédő Liga javára lép fel. A hangversenyen Keéri Szántó Imre, Kerpely Jenő is közreműködnek. Konferál: Békeffy László. A világhírű művésznő ezen egyetlen fellépte az idei hangversenyszezon legnagyobb eseménye lesz. Jegyek Rózsavölgyinél. (Studio). . . KÖZTISZTVISELŐK! Látták már BÚTOR* és SZŐNYEG* OSZTÁLYUNKAT ! Olcsó árak, fizetési kedvezmény. Köztisztviselők Bútor* és Szőnyegosztálya, Budapest, IX., Mester* utca 15. szám. — A római magyar művészek kiállításának sikere. Az újabb római magyar művészeknek a Nemzeti Szalonban nemrég megnyílt kiállítása igen nagy sikert és elismerést aratott. A kiállítást az elmúlt napokban megtekintette Colonna herceg olasz követ, Lo Faro titkár kíséretében, továbbá Tasnádi-Nagy András kultuszállamtitkár, Liber Endre alpolgármester és Némethy Károly, a főváros kulturtanácsnoka. Valamennyien nagy elismerésüknek adtak kifejezést. Az állam, a főváros, valamint az olasz követ és több magános számos művet vásárolt meg. A Szépművészeti Múzeum számára megvették Borbereki Kovács Zoltán, Dudás Jenő, Emnőd Aurél, Heintz Henrik egy-egy festményét, Jeges Ernő „Bakócz Tamás bevonulását“ ábrázoló nagy vásznának vázlatát, Gramdtner Jenő egy tanulmányát, Dex Ferenc metszetét, Madarassy Walter „Székely Bertalan“ érmét. A Fővárosi Képtár számára Heintz Henrik, Kákai Szabó György, Dudás Jenő képeit, Dex Ferenc metszetét, az olasz követ Emnőd Aurél és Dudás Jenő festményeit. Ezenkívül már eddig több magánvásárlás történt. A kiállítás április hó 19-ig marad nyitva. 27 FŐVÁROSI öröm volt újra : vigszínházi pro-OPERETTSZÍNHÁZ: dukciót látni a FŐFÁRUHÁZ Fővárosi Operettszínházban, mint valamikor a Három gráciát, a Halló Amerikát, a Marinka táncosnőt. Ezek a felejthetetlen sikerek ugyancsak mind vigszínházi produkciók voltak a főváros legszebb színházában, amely azóta, hogy ezek a régi sikerek elmúltak, bizony sok nehéz napot, sok üres estét látott. Most, hogy a „Meseáruház“ rendezkedett be benne, — Szilágyi Lászlónak és Eisemnn Mihálynak ez a sok ötlettel és kedvességgel megírt, finom muzsikájú operettje — a régi gazdákkal visszatér a régi siker is a Fővárosi Operettszínházba. Ebből a sikerből el lehet érni késő nyárig. A meseáruház Lehmann Éva tulajdona, akinek van még vagy egy tucat áruháza a különböző világvárosokban. A pesti áruházat személyesen jön inspiciálni a gazdag tulajdonosnő, inkognitóban beáll elárusítónőnek, hogy ellenőrizetlenül ellenőrizhessen. Természetesen azonnal beleszeret a selyem osztály vezetőjébe, egy szimpatikus bonvivánba, akinek fogalma sincs, hogy akit ő ugyancsak természetesen viszontszeret, maga a meseáruház tulajdonosa, így aztán a gazdag lány is boldog, hogy nem a pénzéért szeretik s a selyemosztály bonvivánja is el van ragadtatva önmagától, hogy magához emelt egy kis elárusítólányt. Hogy a teljes boldogság sok bonyodalom után csak a harmadik felvonás végén következik be, ez is természetes, de mindenesetre jó mulatság és szemkápráztató szórakozás mindaz, ami addig a színpadon történik. A vígszínházi bőkezűség ugyanis nemcsak előkelő szereposztásról, de pompás kiállításról is gondoskodott. Több jelenetben csillogó revüvé színesedik az operett, mégpedig szokatlanul gazdag revüvé, úgy hogy még az amerikai filmrevüktől elkényeztetett közönség is gyönyörűséget találhat benne. Kitűnő osztályzatot kap a primadonna. Bársony Rózsi, aki maga a jókedv, a fiatalság és a leányos báj, kitűnőt kap két zeneszám: a Mon ami kezdetű és a tangó, amely pompás sláger, kitűnőt kap két díszlet: a meseáruház egészen újszerű utcai látképe s a forgó kirakatok pompás beállítása. Jelest kapnak Gombaszögi Ella, Békássy István, Kabos Gyula, Gárdonyi Lajos, Keleti László, Peti Sándor és Latabár, továbbá kis szerepében Révész Vilma. Polgár Tibor fölényes generálisa a zenekarnak. (e. b.) . ffí Tigolf Hiúk — A kormányzó szombaton este megnézte Rökk Marika új filmjét, a „Telivér lányt“ a budai Átrium filmpalotában, ahol Lajtos Elemér igazgató tagadta. A kormányzónak és társaságának nagyon tetszett a magyar, sztár berlini filmje, különösen a magyarországi képek és a pompás lovasbravúrok. — Pécsett is, Szegeden is dűlőre jutott a szabadtéri játékok ügye. Pécs város törvényhatósági bizottsága Kelemen Andor apát és Szilléry Péter közjegyző indítványára hozzájárult ahhoz, hogy a „Missa Sollemnist“ június közepén a város ősi dómterén bemutassák. Itt azonban nem Beethoven zenéjével, hanem Liszt Ferenc esztergomi miséjével kerül szinre Ujházy György liturgikus drámája, annál is inkább, mert ezt a misét Liszt Ferenc Scitovszky János pécsi püspök, később esztergomi érseknek ajánlotta. Ujházy György maga rendezi az előadást, amelyen 120 tagú zenekar, 300 főnyi énekkar és a püspöki templom gregorián gyermekkara szerepel, óriási tribünt építenek 3000 ülőhellyel. Szegeden szintén nagy a készülődés. Janovics Jenő a város megbízásából már tárgyal is a szabadtéri játékok intendánsával, Szalay József volt rendőrfőkapitánnyal. Szinre kerül az Ember tragédiája, a Bizánc és Ujházy György évek új misztériuma, a Kelet népe. Az angol filmcenzúra nem engedélyezte a népszövetségi film előadását. Ez a film három percig tart mindössze és a háború rombolásait mutatja be. A film végén a szereplők megkérdezik, hogy várjon az egyes nemzetek miért nem intézik el vitás ügyeiket békés uton? Felelet: a filmet tilos játszani! — Miriam Hopkins, a híres hollywoodi filmsztár európai útján hétfőn Budapestre érkezik és itt egy hetet szándékozik eltölteni. A Méltóságos asszony 150-ik előadása pénteken az Andrássy-úli Színházban Békeffy Stella , már világsikerű szenzációs vígjátéka, a Méltóságos asszony, pénteken jut el a 150-ik ünnepi előadásához. A főszerepeket most is Turay Ida, Rózsahegyi, Rátkai, Delly, Boross, Kováts Terus, Lendvay Márta, Bársony Erzsi, Bacsányi Paula, Pethes, Gonda és Fónay játsszák, akik remek alakításukkal diadalra vitték ezt a szellemes, ötletes, ragyogó humorú vígjátékot. Vasárnap, hétfőn és szombat délután is színre kerül a Méltóságos asszony olcsó helyárakkal. Jegyekről előre kell gondoskodni.