Nemzeti Ujság, 1936. november (18. évfolyam, 251-274. szám)

1936-11-22 / 268. szám

Vasárnap, 1936 november 22. NEMZETI ÚJSÁG Cseh, vagy magyar állampolgár-e Nagykőrös városának polgármestere, aki Kőrösön rendőrtisztnek s ugyanakkor Pozsonyban kereskedelmi ügynöknek volt bejelentve? A képviselőtestület a belügyminisztertől várja a különös közjogi bonyodalom tisztázását Nagykőrös, november 21. — Cseh állampolgárt választot­tak-e meg Nagykőrös polgármesterévé­? — ez a furcsán hangzó kérdés foglalkoz­tatja hetek óta ennek a szinmagyar al­földi városnak közvéleményét s ennek a különös és szövevényes közjogi kérdés­nek tisztázását kérik most Czakó Bálint é­s társai, a nagykőrösi városi képviselő­­testület tagjai abban a terjedelmes bead­ványban, amelyet a napokban juttattak el­ Kozma Miklós belügyminiszterhez, hivatalos vizsgálatot kérve Dezső Káz­­mér nagykőrösi polgármester homályos hátterű állampolgársági ügyében. Dezső polgármester közszolgálati pá­lyáját, mint a nagykőrösi községi rend­őrség alkapitánya kezdette meg a háború előtti években és ilyen minőségben állott Nagykőrös szolgálatában akkor is, ami­kor az 1918-as forradalom nyomán Nagy­kőrösön is felbomlott a közigazgatás szervezete. Ezekben a zűrzavaros napok­ban Dezső Kázmér elhagyta rendőr­­alkapitányi állását és Nagykőrösről Po­zsonyba költözött, amely akkor már cseh megszállás alatt állott, s ahonnan nem tért vissza akkor sem, hogy állását újból elfoglalja, mikor már bent az országban a bolsevizmus összeomlása után helyre­állott a rend és a közigazgatás gépezete a rendes keretek között újból működni kezdett. A volt rendőralkapitány csak 1922. őszén jelent meg újból Nagykőrö­sön és pályázatot nyújtott be az akkori­ban megüresedett városi főjegyzői tiszt­ségre. A városi képviselőtestület meg is vá­lasztotta főjegyzőnek, majd amikor 1924 elején Faragó József kir. tanácsos, az akkori polgármesteri állásáról lemondva nyugalomba vonult, a képviselőtestület bizalma 1924 május 3-án Dezső főjegyzőt ültette a megüresedett polgármesteri székbe. Az új polgármester a város közönségé­nek általános szeretetét és osztatlan bi­zalmát bírva, nagy várakozások között kezdette meg működését, azt a nagy nép­­zerűséget azonban, amellyel vele szerd­­en a közvélemény eleinte viseltetett, ■ íemeokára egyre fokozódó elégedetlenség váltotta fel. Az okszerűtlen, túlmérete­zett és költekező várospolitika a lakos­ság mindinkább növekvő rosszulását vál­totta ki, amit csak növelt a polgármester közismert szimpátiája a hírhedt Bene­­dek-féle exportvállalattal szemben, vala­mint az a különös politikai irányzat, amelyet Dezső Kázmér az utóbbi idők­ben követett. Az elmúlt években a polgármester a várospolitikai ellenzék és a helybeli füg­getlen sajtó támadásainak valóságos pergőtüzébe került, a képviselőtestület közgyűlésein­ egymást váltották a pol­gármester ténykedései nyomán támadt viharosabbnál viharosabb jelenetek s a helyzet ma már annyira kiéleződött a polgármester és a város túlnyomó több­sége között, hogy a nyugodt és zavarta­lan városvezetésnek legelemibb előfel­tételei is hiányoznak. Ilyen körülmények között érthető iz­galmat és feltűnést keltettek városszerte azok a mind határozottabb formát öltő híresztelések, amelyek Dezső polgármes­ter Pozsonyban eltöltött éveivel kapcso­latban elterjedtek s amelyeknek lényege szerint a polgármester annak idején cseh­szlovák állampolgárnak vallotta magát és cseh állampolgár volt talán még ak­kor is, amikor főjegyzővé, majd pedig polgármesterré megválasztották, sőt hogy talán még ma sínes magyar állampol­gársága a Pozsonyi illetőség ... A képviselőtestület tekintélyes tagjai­nak ebben az ü­gyben a belügyminiszter­hez intézett beadványa bevezetésül meg­állapítja, hogy Dezső Kázmér Pozsonyba költözve, a cseh megszállás alatt álló város tanácsához fordult és kérte, hogy számára adják meg a községi illetőséget. A pozsonyi városi tanács 1919-ik évi 7003. számú határozatával a kérelemnek helyet is adott és 1920 augusztus 26-án „ráda mesta Bratislavy“ — Pozsony város ta­nácsa — nevében Ö. L. 8017. nyilvántar­tási, 1268. folyószámú, 16722. szám alatt kelt és 1924 augusztus 26-ig terjedő ér­vényű illetőségi bizonyítványt — úgyne­­vezett „damovsky list“-et állítottak ki Dezső Kázmér számára. Ugyanebben az időben, 1919. október 11-én, Dezső Kázmér, a pozsonyi első­fokú iparhatóságnál 24509/1919. szám alatt iparigazolványt váltott ki, hogy ke­reskedelmi ügynöki tevékenységet foly­tathasson. — A trianoni békeszerződés első évfor­dulóját követő napon — folytatja a városi képviselők beadványa —, 1921 június 6-án Dezső Kázmér megjelent a csehszlovák köztársaság pozsonyi törvényszékénél, mint kereskedelmi bíróságnál és ipar­űzési jogosultságát az E. 341. sorszámú iparengedéllyel, személyazonosságát pe­dig a pozsonyi rendőrigazgatóság által kiállított 16826. szám­i csehszlovák útle­véllel igazolva kérte, hogy kereskedelmi ügynökségét az egyéni kereskedelmi cé­gek jegyzékébe vezessék be. Ugyanekkor csehszlovák állampolgárságát a pozsonyi városi tanács illetőségi bizonyítványával igazolta és a cégbejegyzési kérelemről Juraj Havic cégelőadó és Karel Petrech irodatiszt által felvett jegyzőkönyvet sa­játkezűig aláírta. Az ezt követő napon, 1921 június 7-én Dezső Kázmér cége A. LX. 81—3669/1. szám­ alatt, 820/1 cégfolyó­­számmal ,­K. Dezső Bratislava Koruno­­vacné nagyi 1. sz.“ cégszöveggel a céglaj­stromban be is jegyeztetett. — Kétségtelen tehát — mondja a bead­vány, — hogy Dezső Kázmér polgármes­ter 1921-ben, a magyar nemzet életének talán legv­álságos­ab­b napjaiban csehszlo­vák állampolgárnak vallotta magát, és csehszlovák állampolgárnak kellett len­nie már csak azért is, mert az 1921-ik 33. t.­cikkben iktatott trianoni békeszerződés 61. §-a kimondotta, hogy az, akinek a szerződés életbelépése napján, 1921. június 26-án oly területen volt községi illető­sége, amely az utódállamok fennhatósága alá került, az utódállamok állampolgár­ságát szerezte meg. Viszont mivel Dezső Kázmérnak cseh állampolgárságát éppen községi illetősége alapján kellett megkap­nia, amelynek érvényessége pedig 1924. augusztus 26-áig terjed, k­éppenséggel nem lehetetlen, hogy Dezső Kázmér de jure cseh állampolgár volt, amikor 1923. nyarán nagykőrösi főjegyzőnek, majd pedig 1924 februárjában nagykőrösi pol­gármesternek megválasztották! JlHítc e—1 cc-jör ÍM hAfír'! A körösi polgármester Pozsonyban bejegyzett ügynök? Az érdekes közjogi esetet még bonyo­lultabbá teszi az a körülmény, hogy a magyar állampolgárság megszerzését és elvesztését szabályozó 1879-ik évi 50­­.-es­­a magyar állampolgárságot megszüntető okok közé nem vette fel az idegen állam­­polgárság megszerzésének lehetőségét, és emiatt az is lehetséges, hogy Dezső Káz­­mérnak főjegyzővé, illetőleg polgármes­terré való megválasztása idejében két állampolgársága is volt, magyar is, cseh­szlovák is! Az pedig már egyenesen komikussá teszi az egész ügyet, hogy a pozsonyi cseh cégbíróság Dezső Kázmér 1921-ben bejegyzett kereskedelmi ügynökségét . . . maga sem törölte a céglajstromból, bár 1932-ben a cégbíróság megkeresésére a pozsonyi rendőrigazgatóság jelentette, hogy „Dezső Kázmér kereskedelmi ügy­nök“ 1923-ban Magyarországra költözött, ahol „Nagykörös helységben“ polgármes­terré választották. Bármilyen különösen hangozzék is tehát, de az 1936. november 1-én kiállított hiteles céglajstrom kivo­nat alapján mégis csak az a helyzet jogi­lag, hogy a magyar Nagykörös város polgármestere — egyidejűleg és egy sze­mélyben­ bejegyzett kereskedelmi ügy­nök a cseh megszállás alatt levő Po­zsonyban. Van azonban ennek a több mint külö­nös közjogi botránynak egy másik, meg­gondolásra késztető oldala és vonatkozása is. Dezső polgármester, — már csak hiva­tali állásánál fogva is,­­ elnöke, dísz­­elnöke, vagy társelnöke majdnem vala­mennyi nagykőrösi hazafias társadalmi egyesületnek, így többek között a Turul Szövetség helybeli bajtársi csoportjának, a Hadirokkantak nagykőrösi alakulatá­nak, s állítólag a Revíziós Liga nagy­kőrösi szervezetének is. Már­pedig lehetne rajta vitatkozni, hogy ezek a díszes egye­sületi tisztségek öszeegyeztethetők-e Dezső polgármester 1921-ben fenálló csehszlovák állampolgárságával. A beadvány az erre vonatkozó utalás után érdekes esetre hívja fel a belügy­miniszter figyelmét. Dezső Kázmér fele­sége 1920-ban, anyai örömök előtt állva, Pozsonyból­­ Nagykőrösre utazott, ahol röviddel megérkezése után Pál nevű fiú­gyermekének adott életet. Az újszülöttet a nagykőrösi anyakönyvi hivatalon 631— 1920. szám alatt anyakönyvezték és az anyakönyvben a gyermek apjának foglal­kozásaként a következőket jegyezték be: az apa foglalkozása bejegyzett kereskedő Pozsonyban. A beadvány itt közbevetőleg megállapítja, hogy ez az adat nem felel meg a valóságnak, mert Dezső Kázmér csak 1921. június 7-én lett bejegyzett ke­reskedő, majd elmondja, hogy az idén nyáron azután a polgármester egy bead­vány alapján az anyakönyvi hivatal I. 53/30. k. i. 1936. számú ügyiratra való hivatkozással az anyakönyvi lapon az újszülött apjának foglalkozását akként helyesbítette, hogy az apa foglalkozása nagykőrösi rendőralkapitány. Ennek a helyesbítésnek hamarosan hire terjedt és a városi képviselők beadvánnyal fordul­tak a polgármesterhez, engedélyt kérve arra, hogy az anyakönyvi helyesbítés alapjául szolgáló aktákat megtekinthes­sék. A polgármester ezt a kérést nem teljesítette és I. 3097/1936. számú határoza­tával a kérést elutasította­. Hír szerint erre a helyesbítésre azért lenne szükség, hogyha Dezső Kázimér nyugalomba vonul, nyugdíjába a háború előtti és alatti rend­­őralkapitányi szolgálatának évei is be­számíthatók legyenek. V­O Áramfogyasztás ^ 1 C*50 a lámpa ára...................P 1^0 Csak 770-át teszi ki a lámpa ára világítási költségeinek — és mégis: a lámpán múlik, gazdaságos lesz-e áramfogyasztása. TUNGSRAM DUPLASPIRÁLLÁMPA A képviselőtestület • tagjai most arra kérik a belügyminisztert, hogy a polgár­­mester állampolgársági ügyének megvizs­gálásával egyidejűleg hozzon határozatot a polgármester nyugdíjjogosultságának kérdésében i­ is, h­­gy a polgármestert, nyugdíjbavonulása esetén,ahány évi köz­szolgálat után járó nyugdí­j illeti meg és hogy azokat az esztendőket, amelyeket a a polgármester, mint magát csehszlovák állampogárnak valló kereskedő, Pozsony­ban töltött, nyugdíjába be lehet-e szá­mítani? A város közönsége feszült figyelemmel várja a belügyminiszter válaszát a nagy­kőrösi polgármester nem mindennapi ér­dekessége állampolgársági ügyében, mely a jelek szerint a közel­jövőben nemcsak a város képviselőtestületét, de interpel­láció formájában a parlamentet is foglal­koztatni fogja. K. L. L. 1 és 1/4 szer a föld körül Kft ftftfz kilométer (2 ÉVI )VIVIWVV MOTORGARANCIA MOST VÁSÁROLJA meg új DKW autóját és ne halassza a nyári szép időkre, amikor az előírás szerinti lassú tempóban való motor­bejáratáshoz megerőltetett türelem kell. A hi­degebb, esős-ködös időjárásban, sáros utakon a párezer kilométeres mérsékelt, sebességek­kel való hajtás nem idegmunka. A DKW köz­ismert stabilitása változó talajviszonyok mel­lett­ is, biztonságos utazást nyújt; az általá­nos téli gyújtási zavarok a DKW Umkehrspa­lung rendszerű motorjánál ismeretlenek. A ta­vaszi szép idők beálltával a most használatba vett motorja észrevétlenül, tökéletesen be van járatva és teljes élvezettel veheti igénybe an­nak nagyobb teljesítményét is, ezenkívül a szokásos téli leállítások folytán csökkent vá­rosi forgalom a vezetés gyakorlására is al­kalmasabb. DICW automobilok — motorkerékpárok vezérképviselete: MÁJ­LATH ÚT., GRÓF ZICHY JENŐ­ UTCA 17.

Next