Nemzeti Ujság, 1937. július (19. évfolyam, 146-172. szám)
1937-07-01 / 146. szám
II francia kormány feladta az aranyalapot A parlament megszavazta a rendkívüli felhatalmazást . Megjelent az első szükségrendelet az aranyalap feladásáról és a leértékelésről Paris, június 30. A francia kormány feladta az aranyalapot és egyelőre nem állapít meg aranyértéket a francia frank számára. Az utolsó devalvációs törvény, amely 1036 október elsején emelkedett jogerőre, tudvalévően 43 miligramban állapította meg a francia frank aranytartalmának alsó és 47 miligramban a felső határát. Ezt a rendelkezést a francia kormány most felfüggesztette és úgy döntött, hogy a kereslet és a kínálat természetes törvényét engedi érvényesülni a francia frank árfolyamának kialakulásában. Egyelőre tehát nem állapítanak meg új aranyértéket, hanem sorsára bízzák a frankot és csak ha már megszűntek a nagyobb ingadozások és kialakult a természetes értékszínvonal, akkor térnek át a stabilizálásra. A túlságosan nagy kilengések megakadályozására a kormány természetesen továbbra is igénybe veheti a valutakiegyenlítő alapot. A frank a népfront politikai áldozata Paris, június 30. A frankpánik olyan erővel tört ki, hogy azt csak az 1925-iki frankpánikhoz lehet hasonlítani. Most is egy Poincaré kellene, aki épp oly eréllyel és biztos kézzel vezetné ki Franciaországot a nehéz helyzetből, mint akkor. Franciaország és a frank a népfront és a Blum-kormány áldozata, s mint a kiábrándult francia lapok írják: bebizonyosodott, hogy a marxista pártok, amelyek a köztársaságot képzelt ellenségek ellen akarták megvédelmezni, ártalmára vannak magának a köztársaságnak. Franciaországnak most kell a tandíjat megfizetnie azért a marxista politikáért, mely a frankot súlyos helyzetbe rántotta. Ugyanaz történt — de nagyobb mértékben —, mint Angliában, amikor az első munkáspárti kormány pénzügyi politikája megbukott s csak a nemzeti koncentráció mentette meg a fontot az aranyalap feladásával. Bármilyen súlyos legyen is a helyzet, a francia pénzügyi érzék bizonyosan megvívja győzelmes csatáját és sok áldozattal, nagy nehézségek közt, de fölülkerekedik a népfront politika által okozott pénzügyi bajokon. Addig azonban nehéz és végtelen sok áldozatot követelő lesz az út. A helyzetet jellemzik azok a sajtóhangok, amelyek pálcát törnek a Blum-kormány pénzügyi politikája fölött. Elérkezett a nagy vezeklés órája — írja Gallus, az Intransigeant főszerkesztője. Az ország a Blum-kormány csődjének következményeit kénytelen viselni — írja a Liberté. Bonnetnek fel kellett áldoznia a frankot — írja a Journal des Débats. — A pénzügyi helyzet ugyanis néhány nap óta hirtelen súlyosabbra fordult. Az üzérkedés alaposan dolgozott, a kincstár és a valutaszabályozó alap pénztára teljesen kiürült. Az arany kiözönlése június folyamán meghaladta a nyolc milliárdot. A frank a jövőben ingadozó pénznem lesz — írja —, amely nem áll majd összefüggésben az arannyal. A frank sorsa most már a nemzet gazdasági tevékenységétől, a bizalomtól és a pénzügyi kormánytól függ. A Temps szintén megállapítja, hogy a frank a jövőben teljesen elválik az aranyalaptól. A lap a súlyos helyzetért, amely ilyen kényszermegoldást tesz szükségessé, teljes mértékben a szocialista pénzügyi módszereket teszi felelőssé. A szocialista vezetés alatt álló népfrontkormány működése és tétlensége egyaránt beláthatatlan károkat okozott az országnak. A logika és az igazság azt kívánná, hogy a bajok okozóit rekesszék ki a kormányzatból. Franciaország igazi talpraállása csak akkor következik be, ha ez az ellentmondó helyzet megszűnik — írja a lap. Rendelet az aranyalapról és pénzfelhigításról Paks, június 30. Az aranyalap feladásával és a frank leértékelésével egyidejűleg elkerülhetetlenné vált az infláció, ami abban nyilvánul meg, hogy az államkincstár 10—15 milliárd frank értékű előleget vesz fel a jegybanknál, amely ezt az összeget új bankjegyek kibocsátása révén folyósítja. A frank arany értékének feladását, valamint a pénzhigitást és egy harmadik intézkedést, amely a devizamoratórium meghosszabbítására vonatkozik, szerdán este határozta el az államtanács. Lebrun elnök Bonnet pénzügyminiszter előterjesztésére aláírta az első szükségrendeletet, amely a következő három pontból áll: 1 Az 1936. október elsejei valutatörvény különböző rendelkezéseit megváltoztatják. A megváltoztatott szöveg szerint a valutatörvényből kimarad az a szakasz, amely a francia frank aranyértékét legfeljebb 47 és legalább 43 miligramban állapítja meg s helyébe az a rendelkezés kerül, hogy a francia valuta jövőbeni aranyértékét később állapítják meg a minisztertanács által jóváhagyandó újabb rendeletben. Ugyancsak rendeleti úton megváltoztatják a régi valutatörvénynek azt a rendelkezését is, amely a bankjegyek aranybeváltási kötelezettségéről szólt. A bankjegyek aranyra való becserélésének jövőbeni feltételeit tehát új rendelet fogja megszabni. Addig, amíg a frank új aranyértékét nem állapítják meg, a francia frank és a külföldi devizák értékviszonyát a valutakiegyenlítő alap szabályozza. 2. A pénzügyminiszter és a Francia Bank kormányzója megállapodást köt, amelyet a jelen szükségrendelet már eleve jóváhagy. (Ez lesz az a megállapodás, amely az államkincstár részére folyósítandó 18—15-ig milliárd frankos jegybankelőlegre vonatkozik.) 3. A június 28-án kiadott ideiglenes rendeletet, amely kimondotta, hogy az aranyra vagy külföldi valutára szóló kereskedelmi váltók vagy egyéb kereskedelmi tartozások moratórium alá esnek, a felhatalmazási törvény alapján hozott szükségrendelettel minősítik, amelyet csak a felhatalmazási törvényben megszabott határidőn belül kell jóváhagyás végett a parlament elé terjeszteni. A szerdán este kiadott első szükségrendeletet a legközelebbi jövőben további szükségrendeletek követik. A kamara és a szenátus megadta a rendkívüli felhatalmazást Paris, június 30. Chautemps miniszterelnök kedden délután három órakor olvasta fel a képviselőházban a kormány nyilatkozatát. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy az új kormány lojálisan együttműködik a népfronttal és törekvése arra irányul, hogy egyetértést hozzon létre a képviselőház és a szenátus között. A kormány folytatja az eddigi külpolitikát és mindent megtesz a haderő fejlesztésére. Ergyidejűleg kiáltványt bocsát ki minden néphez és kormányhoz a fegyverkezés korlátozása és a gazdasági együttműködés érdekében. Ami a kormány szociális politikáját illeti, ezen a téren a szociális törvényeket fokozatosan hozzáillesztik a rendes gazdasági élet követelményeihez. Most bizonyos szünetre van szükség, a további reformokat elő kell készíteni, de csak akkor lehet megvalósítani, ha a gazdasági és pénzügyi helyzet megjavul. A radikálisok és szocialisták élénken megtapsolták a kormánynyilatkozatot, majd a kamara elhalasztotta az interpellációk vitáját és 393:142 arányban bizalmat szavazott a kormánynak. Ezután Bonnet pénzügyminiszter előterjesztette a rendkívüli felhatalmazásról szóló javaslatot, amelyet a képviselőház a pénzügyi bizottság elé utalt és ülését este kilenc óráig felfüggesztette. A képviselőház kedd este kezdődő ülése a hajnali órákig elhúzódott, amelynek során a jobb- és baloldali képviselők több izben olyan hevesen összetűztek, hogy Herriot elnök kénytelen volt háromszor is felfüggeszteni az ülést. A képviselőház éttermében a kommunisták tettlegesen bántalmazták Desmards gróf jobboldali képviselőt, aki semmirekelőknek nevezte a kommunistákat. Ezek közül ketten ököllel támadtak a képviselőnek. Az incidens az ülésteremben heves szóharccal folytatódott. A jobboldali és a kommunista képviselők többször egymásnak rohantak s csak a képviselők s a teremőrök közbelépése akadályozta meg a szabályszerű ökölpárbaj kifejlődését. A felhatalmazási javaslatot Bonnet pénzügyminiszter hosszas beszédben is indokolta. Őszintén feltárta az ország súlyos pénzügyi helyzetét, amelyet újabb leértékeléssel, adóemeléssel, takarékossági intézkedésekkel és az aranykiáramlás megakadályozásával akar orvosolni. Hajnali három óra felé járt már az idő, amikor a képviselőház befejezte a rend szövetei közvetlen agycufját kívül heves éjszakai vitát és megszavazta a felhatalmazási törvényjavaslatot, amelynek egyetlen szakasza a következőképpen szól: A kormány felhatalmazást kap arra, hogy 1937 augusztus 31-ig államtanácsban megállapított rendeletek útján megtegye mindazokat az intézkedéseket, amelyekre szükség van az államhitel elleni merényletek megtorlása, az üzérkedés leküzdése, a gazdasági talpraállítás, az árak ellenőrzése, a költségvetési és kincstári egyensúly NEMZETI ÚJSÁG 3 július 1. Ami természetes, abban lehet bízni, «„lintándis « nem fog csalatkozni. Az Igmándi keserűvíz mindenütt kapható, nemcsak nagy, de kis üvegekben is biztosítása céljából. A rendeletek a törvény kihirdetését követő három hónapon belül megerősítés céljából a képviselőház elé terjesztendők. A képviselőház 380:228 arányban fogadta el a javaslatot. A kormány sorsa s vele a frank sorsa is szerdán állt döntő határozat előtt. A szenátusnak kellett döntenie arról, megszavazza-e a kormánynak a rendkívüli felhatalmazást. A szenátus bizottsága a kora délutáni órákban hosszabb vita után húsz szavazattal három ellenében változatlanul elfogadta a felhatalmazási törvényjavaslat szövegét. Tíz bizottsági tag, közöttük maga a bizottság elnöke, Caillaux is tartózkodott a szavazástól. A szavazás nagy győzelmet jelent a kormány számára, mert a szenátus pénzügyi bizottsága, amely két héttel ezelőtt még majdnem egyhangúan elvetette ugyanennek a törvényjavaslatnak a Blumkormány által beterjesztett szövegét, most nagy többséggel szavazta meg a Chautemps-kormánynak adandó felhatalmazást. Bonnet pénzügyminiszter feltárta a helyzetet és ismertette a kormány szándékait. Chautemps miniszterelnök szintén felszólalt a bizottságban. Hangoztatta, hogy a kormány megvédelmezi a népképviseleti törvényhozáson nyugvó alkotmányt és tiszteletben tartja a szenátus jogait. — Nem leszek sem Kerenszki, sem Brüning — mondotta Chautemps. Azután a szenátus plénuma ült össze délután 4 órakor s rövid tárgyalás után a felhatalmazási törvényt 167 szavazattal 82 szavazat ellenében elfogadta. A felhatalmazás csütörtökön reggel jelenik meg a hivatalos lapban és azonnal életbe lép. Csütörtökön megnyitják a tőzsdét Paris, június 30. A hónapok óta lappangó súlyos pénzügyi válság a Chautemps-kormányt intézkedésekre kényszerítette s ezek során a francia áru- és értéktőzsde bezáratása és a részleges moratórium elrendelése bombaként hatott a francia közvéleményre. A bankok és váltóüzletek beszüntették a valuták és devizák kiszolgáltatását. A külföldi turisták útleveleik felmutatása ellenében megkaphatják a legszükségesebb valutákat és a vasúti jegyeikre szükséges külföldi fizetési eszközöket. Szerdán este hivatalosan közzétették, hogy a tőzsdét csütörtökön ismét megnyitják. A Paris Midi szerdai déli száma a kamara éjszakai ülésén közismertté vált adatok alapján a következőkben állítja fel a francia pénzügyi helyzet mérlegét: Aranyveszteség június 1-től 22-ig: 5,2 milliárd frank, aranyveszteség június 22-től 28-ig: 210 milliárd frank. A valutakiegyenlítő alap aranykészlete június 29-én végleg kimerül. A rendes költségvetés folyó évi hiánya: 6.76 8 milliárd, a rendkívüli költségvetés hiánya 8,5 milliárd frank. Az államkincstár rendelkezésére álló folyósítható összeg: 20 millió frank. Az államháztartás teljes deficitje a folyó évben: 16,5 milliárd, a községeknek, megyéknek és egyéb közületeknek nyújtandó előlegek: 9 milliárd. Az Auriol-féle kincstárjegyek szeptemberi esedékessége: 807 millió, a négy és fél százalékos 1934. évi kincstárjegyek októberi esedékessége: 5.4 milliárd és végül a decemberben visszafizetendő angol kölcsön esedékessége 4.4 milliárd frank. Lankadatlan eréllyel folyik a vizsgálat a földművelésügyi minisztériumi sikkasztások ügyében A földművelésügyi minisztériumban felfedezett visszaélések körül szerdán újabb fordulat történt: a debreceni törvényszék vizsgálóbírája hivatali sikkasztás bűntettének gyanúja miatt elrendelte a több mint két héttel ezelőtt eltűnt Surgoth Jenő gazdasági főtanácsos országos körözését. A körözőlevél szerint Surgoth Jenő 62 éves dunaföldvári születésű gazdasági főtanácsos, a földművelésügyi minisztérium gazdasági főfelügyelője, aki Budapesten, a Bajza utca 2-ben lakik, alaposan gyanúsítható, hogy a debreceni gazdasági kísérletügyi állomás, illetve a földművelésügyi minisztérium terhére sikkasztást követett el. A körözés meghagyja, hogy a gazdasági főtanácsost feltalálás esetén nyomban adják át a hatóságnak. Ezt megelőzően a földművelésügyi minisztérium hatáskörébe tartozó valamennyi intézménynél széleskörű vizsgálatot folytattak le. Ezzel kapcsolatban indult vizsgálat az ismeretlen helyen tartózkodó Surgoth Jenő ellen is. A gazdasági felügyelő hosszú évekig a debreceni és hajdúmegyei gazdasági felügyelőség vezetője volt és csak esztendővel ezelőtt került a földművelésügyi minisztériumba. Mint néhány nappal ezelőtt megírtuk, a gazdasági főtanácsos eltávozását nem jelentette be a földművelésügyi minisztériumban. Ez azonban nem tűnt fel, mert Surgoth többször utazott vidékre hivatalos ügyben s ilyenkor mindig saját hatáskörében járt el. Amikor a Torday-féle sikkasztás kipattant s Darányi Kálmán miniszterelnök intézkedésére repülő ellenőrök szálltak ki az ország minden részébe, Debrecenben is megindult a kísérleti állomáson a felülvizsgálat, amelynél Surgoth Jenőnek is jelen kellett volna lennie. Érdeklődni kezdtek a gazdasági főtanácsos után s akkor kiderült, hogy nincs budapesti lakásán és Hévizén sem járt, ahová hozzátartozói szerint elutazott. Ezután jelentették be Surgoth eltűnését. Közben tovább folyt a debreceni kísérleti állomáson a szigorú vizsgálat, amelyről most számolt be a kiküldött ellenőr Szép László miniszteri tanácsosnak, az elnöki osztály vezetőjének, aki a szerteágazó vizsgálatot irányítja. A jelentés megdob.