Nemzeti Ujság, 1940. június (22. évfolyam, 122-146. szám)
1940-06-02 / 123. szám
1940 június 2. Vasárnap 14 NEMZETI ÚJSÁG Újból szabályozták a textil anyagok felhasználását A Budapesti Közlöny vasárnapi száma közli az iparügyi miniszternek a textiláruk előállításának, forgalmának és felhasználásának újabb szabályozása tárgyában kiadott 25.300—1940. Ip. m. számú rendeletét. A rendelet célszerűségi okokból összefoglalja az e tárgyban a múlt év ősze óta kiadott rendeletek még hatályos rendelkezéseit, egyúttal azonban az eddigi rendelkezéseket több vonatkozásban módosítja és kiegészíti. A legfontosabb módosítások a textilanyagokkal való takarékoskodás szükségesnek mutatkozó további fokozása céljából szűkebb körre szorítják a zár alá vett anyagok engedély nélküli felhasználását. A legfontosabb kiegészítése az eddigi rendelkezéseknek az új rendeletnek az az intézkedése, hogy a rendeletben meghatározott egyes anyagokból a zár alá vett készlet birtokosa köteles azt a mennyiséget átengedni, amelynek átengedésére az anyaggazdálkodás textilipari szakbizottsága felhívja. A textilipari szakbizottság azonban nem szabhatja meg a közfogyasztás közvetlen kielégítésére szolgáló zár alá nem vett készáruk mikénti elosztását. Ez nem jelenti azt, hogy ezek elosztása a jövőben egészen szabad lesz, mert ezt az elosztást a 3000—1940. M. E. számú rendelet alapján a kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium intézi. Az elosztáson felül a bizottság a textilipari vállalatoknak előírhatja azt, hogy a zár alól részükre felszabadított anyagokból mit kell gyártaniuk. A kisbirtok megerősítése A Falu-Gazdaszövetség igazgató választmánya Mayer János ny. miniszter elnöklésével ülést tartott, amelyen Both Dezső gazdasági főtanácsos, az OKH ügyvezető igazgatója nagy érdekességű előadást tartott „A kisgazdaságok szervezésmegerősítése és védelme“ címen. Előadásában azt fejtegette, hogy a kisgazdaságok szervezésére legalkalmasabb forma a földbérlő szövetkezeti rendszer, amellyel az OKH már több, mint harminc esztendeje foglalkozik. Sajnos, az OKH csak jelentős adminisztrációs hiánnyal tudja ezt a fontos feladatot ellátni, ezért meg kell keresni a módját annak, hogy a költségekből a kormány vállaljon bizonyos hányadot. Magánjogi intézkedésekre is szükség van és gondoskodni kellene arról is, hogy a földörökségből kiszorulók az iparban, kereskedelemben, vagy a közszolgálatban nyerjenek elhelyezkedést. Az előadáshoz Csizmadia András, Nizsalovszky Endre, Schandl Károly, Nagy Ferenc, Koncz János, Bencs Zoltán, Halász Miklós, Barcza Lajos, báró Malkomes Gyula, Nagy Sándor és Szilágyi-Ilosvay Lajos szóltak hozzá, majd Schandl Károly foglalta össze a vita anyagát és hangsúlyozta, hogy a technikai földosztás helyett át kell térni a szervesen megalapozott, egészséges földbirtok politikára. Javaslatára elhatározta a választmányt, hogy felkéri a miniszterelnököt, végezzen a Statisztikai Hivatallal adatgyűjtést a kisbirtokok elaprózódására nézve és tárja fel annak okait. A választmány szükségesnek tartja a kisbirtokoknak megerősítését és a most folyó földbirtokpolitikában nagyobb súlyt kér helyezni a meglévő kisbirtokok kiegészítésére, mint egy-két holdas proletárbirtokok létesítésére. Elhatározta a választmány, hogy ezt a kérdést napirenden tartja és alapos előterjesztést tesz az illetékes kormánytényezőkhöz. Országos vásárok Június 1-én, kedden: Balassagyarmat, Budapest, Felsőbarog, Hőgyész, Huszt, Kalocsa, Miskolc, Nagyecsed, Nagykanizsa, Perkáta, Sóskút, Szikszó, Szil, Tevel, Udvard. Június 5-én, szerdán: Biharnagybajom, Budapest, Gacsály, Harkács, Hedrehely, Heves, Kállósemjén, Kaposvár, Kiskunhalas, Letkés, Magyarkomját, Mezőcsát, Miskolc, Nagybocskó, Nagykapos, Szentantalfa,Sóskút, Szobránc, Tiszabercel, Vértesacsa. — Június 6-án, csütörtökön: Árpás, Budapest, Csepreg, Gamás, Ibrány, Ipolyhidvég, Kiskunhalas, Komáromszentpéter, Madar, Mezőcsát, Miskolc, Nagypécsely, Onód, Putnok, Tiszafüred, Újfehértó. — Június 7-én, pénteken: Budapest, Búj, Deáki, Istvándi. — Június 8-án, szombaton: Budapest, Bussű, Cegléd, Csanádpalota, Nagycsákány, Szentgyörgyvölgy. — Június 9-én, vasárnap: Füzesgyarmat. — Június 1-én, hétfőn: Alattyán, Bátaszék, Enying, Füzesabony, Guta, Like, Trsa, Jászárokszállás, Királyhelmec, Királykismarja, Lovászpatona, Mágocs, Martonvásár, Nágocs, Nagyigmánd, Ökörmező, Sárbogárd, Somogyjád, Szécsény, Szentlőrinc, Szigetvár, Técső, Tinnye, Tiszaszentimre, Tüskevár, Ungvár, Zseliz. Gyakran megtörténik, hogy valamelyik vásárt különböző okok miatt nem tarthatják meg. Célszerű ezért az illető község elöljáróságához válaszbélyeges kérdést intézni, hogy a vásárt megtartják-e és lesz-e állatfelhajtás is. Részvénytársaság Villamos és Közlekedési Vállalatok számára (Trust). A május 31-én tartott közgyűlés jóváhagyta az 1939. évi mérleget és elhatározta, hogy a részvények 11. sz. osztalékszelvénye június 3-tól kezdve 2 pengővel váltsék be a Magyar Általános Hitelbanknál. Az igazgatóság új tagjául nagyalásonyi Barcza Károly úr választatott teg. NEMZETI GAZDASÁG . ■■" ——— A tavalyi áron kapta a szenet a mezőgazdaság A rendkívül hideg tél a szén nyári árának megállapítására is kihatással van. A szénnek rendes körülmények között más ára van a fűtési szezonban és más ára van nyáron. A bányavállalatok olcsóbb nyári árat szoktak megállapítani ugyanis abból a célból, hogy előmozdítsák a szén vásárlását abban az időszakban, amelyben a szénfogyasztás szezonszerűen a legkisebb. A hosszúra nyúlt rendkívüli tél ebből a célból is új helyzetet teremtett, amennyiben a vállalatok rámutattak arra, hogy a szénkészletek rendkívül alacsony nívóra szállása következtében hátrányos helyzetbe kerülnének akkor, ha az idén is fenntartanák a nyári szénárakat. Ezért azzal a kérelemmel fordultak Kacsóh Bálint álkormánybiztoshoz, hogy a téli szénárakat annál az időpontnál tovább is érvényben tarthassák, amelytől kezdve más években már a nyári szénárakat szokták életbe léptetni. Az árkormánybiztos a kérelem kivizsgálása után arra adott engedélyt, hogy május 31-ig fenntarthassák a téli szénárakat. A május hónap elmúltával ilyen módon a szén nyári árának problémája ismét felmerült. A bányavállalatok a korábban előterjesztett okokra hivatkozva, valamint a termelési költség emelkedését hangoztatva, újból azt a kérelmet terjesztették elő, hogy továbbra is a téli szénárakat tarthassák érvényben. Az álkormánybiztos tárgyalásokat folytatott a bányavállalatokkal és végül úgy döntött, hogy a mezőgazdaság számára feltétlenül biztosítani kell a tavalyi szénárakat. A mezőgazdaság tehát az idén is ugyanolyan áron fogja vásárolni a szenet, mint tavaly. Burgonyatermesztésünk ajászervezését szorgalmazza az OMGE Növénytermesztésünk fejlesztésének kérdésével behatóan foglalkoznak az érdekképviseletek és már eddig is több javaslatot terjesztettek az illetékes körök elé e rendkívül fontos és nagyjelentőségű kérdés megoldása érdekében. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület földművelési és növénytermelési szakosztálya is sorozatosan megvitatta azokat a teendőket, amelyek növénytermesztésünk fejlesztését szolgálhatják. A szakosztály vitéz Bittera Miklós elnöklésével tartott legutóbbi ülésén Kristály Aladár, a Növénytermelési Hivatal vezetője ismertette burgonyatermesztésünk mai helyzetét, részletesen feltárta hibáit és a termesztés megjavításának módozatait. Az előadást követően a szakosztály tagjai utaltak a legfontosabb teendőkre, majd Fabriczius Endre, az OMGEt. igazgatója határozati javaslatot terjesztett elő. A határozati javaslat értelmében az OMGE arra kéri a földművelésügyi kormányt, hogy megfelelő intézkedésekkel támogassa a jó minőségű burgonya vetőgumó előállítását, illetve termesztését és a vetőgumó kiosztását az eddiginél sokkal nagyobb arányúra fejlessze. Az egyesület kívánatosnak tartja, hogy legjelentősebb burgonyatermelő vidékünkön, Szabolcs megyében a földművelésügyi minisztérium állítson fel burgonyatermelési kísérleti állomást, egyrészt a burgonyatermesztéssel kapcsolatos kérdések feltárására, másrészt a megfelelő szakismeretek terjesztésére. Burgonyatermesztésünk fejlesztésének fontos kelléke a burgonyanemesítés, s ennek előmozdítása érdekében szükségesnek látszik burgonyanemesítő üzemeink megfelelő támogatása is. Ezenkívül az OMGE mozgalmat indít, hogy a vármegyei gazdasági egyesületek gazdasági előadások tartásával és a propaganda egyéb eszközeivel minél nagyobb tevévékenységet fejtsenek ki az okszerű burgonyatermesztés és a burgonya helyes raktározása érdekében. Gabona és termény A gabonapiacon a forgalom jelentéktelen volt. Búzából egyetlenegy tételt sem adtak el. Valószínűleg csak a készletek bejelentése után alakul ki újból üzlet. A terménycikkek piacán a kukorica forgalma már megkezdődött. Mivel a kereslet megélénkült, a kukorica ára 5—10 fillérrel emelkedett. A tőzsdeidő folyamán összesen 6 vagon kukorica kelt el. Főképen a közeli szállítású áru iránt volt tapasztalható élénkebb érdeklődés. A júliusi kukoricát 28,50, az augusztusit 24 pengővel jegyezték. Az árpafélék piacán és a zabpiacon nem történt kötés. A különféle termények piacán lucernamagból és lóheremagból adtak el néhány kisebb tételt. A liszt- és őrleménypiacon nem változtak az árak. A terménypiac kötései Kukorica 150 q 23 50 jul., 150 q 23,15 ab áll., 100 q 23 Csepel kocsira rakva, 150 q 22 85 mai diszpozíció, lucernamat 10 q és 3 q fehérb. 285, 67 q Illa 65, lóheremag 4 q Ila 60. Árak q-ként, Hivatalos Árfolyamok Búza: Tiszavidéki, felsőtiszavidéki, duna— tiszaközi, fejérmegyei, többi dunántúli és kisalföldi 77 kg-os 20.25, 78 kg-os 20.75, 79 kg.os 21.05, 80 kg-os 21.25, rozs pestvidéki 16.00—16.85, más származású 16.80—17.05, sörárpa kiváló 22.60—22.85, elsőrendű 21.60 —21.85, sörárpa 20.60—20.85, takarmányárpa fa 65—66 kg-os 18.60—18.85, középmin. 18.10—18.35, zab középmin. 20.90—21.15, kukoricatiszántúli áll. 22.95—23.15, egyéb áll. 22.85—22.95, finom búzakorpa 14.90—15.10, 8-as búz a liszt 1745—17.80 pengőskint. Magpiac A magpiacon a Magyar Magtenyésztési Rt. Budapest—Monor heti jelentése szerint a vetési idény befejeztével a vetőmagvak forgalma is úgyszólván megszűnt. Muhar és köles iránt még az utolsó napokban is volt kereslet. Muhar azonban nem kapható. Ugyancsak elfogytak a rövid tenyészidejű vetőtengerik is, amelyek a belvizektől csak lassanként felszabaduló területek bevetésére elsősorban jöttek tekintetbe. A mák ára tartott, Viktóriaborsó iránt kereslet nincs, minek következtében az ára némileg visszament. A hét elején expresszborsóban néhány kötés magas áron jött létre amely ár azonban nem tudta magát tartani. — Hivatalos nyersáruárak 100 ke-ként az állomás: köles fehér 42—46, köles vörös 38—40, köles egyéb 36—37, mák 164—165, Viktóriaborsó sterilizált 55—58, zöld expresszborsó steril. 54—57, lencse nagyszemü steril. 36—47, lencse közepes steril. 27 —33, lencse kisszemü steril. 20—26, biborheremag 95—107, muharmag 52—54, czöszösbükköny 58—68, csillagfürt 22.56—23 pengő. Takarmány A takarmányvásárra 2.0 szekér szálastakarmányt és 4 szekér szalmafélét hoztak fel. Elegendő felhozatal és változatlan kereslet mellett az árak a vásár folyamán nem változtak. — Árak: rétiszéna la ó 10—10.20, Ila 8.80, IITa 7.50, lucernaszéna uj 9.50—10, lucerna a 11.50—12.20, aloms,alma búza 3 pengő uként, darau von., penioki vasan maradvány 179 darab amelyből 40 angol hússertés volt. Szombat vásári maradvány 87 darab. Irányzat változatlan. — Arak: la szedett 131, Illa szedett 110- 114, la angol sonkasüldő 130 fillér kilónként élősúlyban. A többi minőségben kötés nem fordult elő. Sertésvásár A Magyar Keresztény Állatkereskedők Országos Egyesülete jelentése szerint a ferencvárosi sertésvásárra szombaton felhajtás nem Husvásár A husvásári készlet: nagymarha 70, eladás borjú 374, eladás 94.__Az irányzat lanyha volt. ■ Arak: marhahús, ökör és tehén Ila egészben 1 —142. Ha hátulja 124—152, eleje 104—124, növendekmarha fa egészben 120, borjú ölött bőrben 180—186. Ila 176—178, borjú eleje 150—154, lebörizott eleje 150—154, hátulja fa 200—210, csont 4 láb 4 darab 100—150, pacal egészben 70, marhabi 300—400, borjúfodor egészben 50—56, juhbél 100- 107 marhavér egy tál 30 fillér, orr és köröm 1 fillér kg-ként. Értem és pénz Az értéktőzsdén szilárd irányzattal indult a forgalom. Már a tőzsdeidő elején nagyszámban érkeztek a piacra vételi megbízások, s ezek nyomán kötésről-késre emelkedtek az árfolyamok. A piac élénk forgalmát és szilárd irányzatát főképen a miniszterelnök pénteki nyilatkozatának tulajdonították. A tőzsdeidő folyamán is élénk maradt a piac és a szokásos nyereségbiztosító eladások sem tudták a piac barátságos hangulatát és szilárd irányzatát megzavarni. A járadékok piacán az üzleti tevékenység vontatott volt A fővárosi kölcsönkötvények irányzata gyenge volt. Az 1927-es kibocsátású kötvényt a szelvény levonásával jegyezték. Az értékpapírpiac kötései (Zárójelben a záróárfolyamok.) Állami pénztárjegy 1940-es 160 (166), Székesfővárosi kölcsönkötvény 1914-es 273.5—272.5 (273), Székesfőárosi kölcsönkötvény 1927-es exszelvény 98.73 (9*75* n •»,*«, kölcsönkötvény I—V. kibocsátású 0.62 (6.02), Hadikölcsönkötvény VI—VIL, II—VII. és VIII. kibocsátású — (6.01), Népszövetségi kölcsönkötvény 85 (85), Nemzeti Bank 173 (173), Concordia-malom — (2.50), Első Bp. gőzmalom 16.2 (16.5), Hungáriamalom 26 (26), Bauxit 179—185 (183), Borsodi szén — (11.75), Szentlőrinci — (7), Kohó 18.5—19.5 (19), Aszfalt 5.90-6.30 (6.16), Kőszén 367—374.75 (373), Nagybátony 41—42.5 (42), Salgó 38—38.9 (38.7), Urikányi 31.5 (31), Fegyver 41.25—41.75 (41.7), Ganz 15.8—16.1 (15.9), Láng 44.25—44.5 (44). Magyar vagon (18). Rima 86.0-88.5 (87 75), Ofa - (16), Näsle 164.5—65 (64.75), Nova — (15.5), Tröszt 45 2—45.7 (45.8), Államvasut 6 (6), Délcukor 86 (86). Magyar cukor 89—93 (92). Dreher—Haveren. 164.5—165 (165). Gschwindt — (855), Polgári sör — (155), Goldberger 51 (51), Magyar kender 12.1—12.3 (12.1). Szegedi kender — (58), Műtrágya 42 (42), Klotild — (12), Brassói — (28), Gumi 56.25—57.25 (57.25), Vasúti forgalmi 17.9 (179), Telefon — (8) . Külföldi értékpapírpiacok BERLIN. (Értéktőzsde.) A hétvégi tőzsdén az üzleti forgalom általában csekély volt. Habár az áralakulás az első árfolyamok jegyzésénél egyenetlen volt, az áringadozások mégis igen szűk keretek között mozogtak. Az árváltozások a 2V%-ot nemigen haladták meg. Zárlat: Accumulatoren 268, A. E. G. 147.56, Conti Gas Dessau 141.56, D. Erdöl 149.50, Dynamit Nobel 99.75, I. G. Farben 188.75, Laurabütt 2 30, Mannesmann 128.75, Natronzellsttoff 147, Ohrenst. Koppel 128.75, Rhein Braunkohle 265, Rheinstahl 154, Zalzdorf. 206.50, Schles. B. Gas. 154.50, Siemens 244, Verein. Stahlw. 121.75, BÉCS. (Értéktőzsde.) A hétvégi tőzsde igen csendes volt, barátságos alaphangulat mellett. Az értékpapírok piacán papír- és acélértékek iránt ffrnUTínusj meg élenKeMi $retek!5d&. Baute papí*rokban a forgalom szűk keretek között mozgott. — Zárlat: Creditanstalt Verz. Akt. 121, Staateeisenbahn Ges. 22.16. Alpine 15.10, Neusiedler AG. 163, Steyr-Daimler-Puch 123.50, Steyrermuhl Papier 51. A Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamai Devizák: Athén 8.025—3.055, Belgrád 7.82 —7.88, Berlin 135.70—136.70, Bukarest 3.41—3.44, Konstantinápoly 268—271, London 11—11.16, Milano 17.66—17.8864, Newyork 344.10—347.10, Paris 6.22—6.32, Prága 11.79—11.93, Szófia 4.11— 4.15, Stockholm 81.90—82.70, Zürich 77.10—77.90, Pozsony 11.79—11.93. — Valuták: Angol font 10.95—11.15, kanadai dollár 301—306, cseh, morva korona (20 koronásnál nagyobb címletek kivételével) 11.45—11.80, dinár (500 és 1000 dináros címletek kivételével) 7.60—7.90, dollár 344.10—350.10, francia frank 6.15—6.30, lei (érme kivételével) 3.20—3.40, líra (csak 10 lírás bankjegyek és érmék vásárolhatók) 17.40— 17.90, svájci frank 76.90—77.90, svéd korona (100 koronásnál kisebb címletek kiv. vásárolhatók) 81.70—82.70, szlovák korona (20 koronásnál nagyobb címletek kivételével) 11.55— 11.90. — A magyar—német devizakompenzációs felár 18—19 és fél százalék. — A magyar —jugoszláv 46—47 és fél százalék. — A török font felára 38—39 és fél százalék. Külföldi devizajegyzések BERLIN. (Devizazárlat.) Brüsszel 41.74—41.81, Szófia 3.047—3.953 London 9.84—9.86, Paris 5.574— 5.580, Amsterdam 132.57-132.83, Milano 13.09—13.13, Belgrad 5.094—5.706, Oslo 54.76—56.88, Zürich 56— 54.12, Pozsony 8.591—8.609, Newyork 2.498—2.502, Madrid 23.56—23.61. „ „ . „ „ LONDON. (I)evizazárlat.) Newyork 4.02.50—4.03.50, Paris 176.50—176.75, Zürich 17.85—17.95, Madrid 36.25 Milano 63, Belgrad 136, Szófia 264 áru, Bukarest 840. ZÜRICH. (Devizazárlat.) Paris 8.10, London 14.39, Newyork 446, Milano 22.50, Madrid 45. Berlin 178.25, Varsó 90, Belgrád 10, Athén 3.10, Bukarest 2.25. __________ Feloldják az állatforgalmi korlátozásokat. Az Országos Mezőgazdasági Kamara azzal a kéréssel fordult a földművelésügyi miniszterhez, hogy azokon a területeken, ahol a száj- és körömfájás járvány megszűnt, az állatforgalmi korlátozások haladéktalan feloldása felől intézkedjék és hasson oda, hogy a járvány következtében elmaradt vásárok helyett pótvásárok engedélyeztessenek. Az amúgy is forgótőkehiányban szerv védő gazdaközönségre ugyanis igen érzékeny veszteségetjelent, ha piacra kész állatait hosszabb ideig nem értékesítheti. A földmívelésügyi miniszter most arról értesítette az Országos Mezőgazda,sági Kamarát, hogy a száj- és körömfájásban átvészelt községekben a zárlat késedelem nélküli feloldása iránt megtette a szükséges intézkedéseket és átírt a kereskedelmi miniszterhez, hogy a járvány miatt elmaradt vásárok helyett indokolt esetben pótvásárok tartását engedélyezze. Két rendelet a zár alá vett anyagok felhasználásáról. A Budapesti Közlöny vasárnapi száma az iparügyi miniszternek a zár alá vett anyagok forgalombahozatalára és felhasználására vonatkozó két rendeletét közli. Az egyik (24.000—1940. Ip. M. szt.) szerint zár alá vett anyagot a jövőben a honvédség részére történt megrendelés céljára is csak engedélyivel szabad kiszolgáltatni vagy felhasználni s ugyancsak engedély szükséges ahhoz, hogy a vállalkozó valamely közlekedési vállalat vagy a m. kir. posta részére zár alá vett anyagot használjon fel. A másik rendelet (25.200—1940. Ip. M. sz.) szerint olyan zár alá vett vegyi cikkeket is, amelyeket eddig külön engedély nélkül lehetett kiszolgáltatni vagy felhasználni, a jövőben csak engedéllyel szabad kiszolgáltatni vagy felhasználni. A rendeletek a kihirdetésüket követő nyolcadik napon lépnek hatályba. ____ Élelmiszerpiac A szombati piacra vasúton 34 vagon darabáru, 15 vagon burgonya, 1 vagon kararábé, 2 vagon zöldborsó, hajón 326 mázsa darabáru érkezett. Élőbaromfiból 214 ketrec, vágott baromfiból 114 mázsa, tojásból 356 láda volt a felhozatal. A piacon kielégítő felhozatal mellett a forgalom élénk volt. A baromfifélék irányzata megszilárdult, az árakat átlag 10— 20 fillérrel emelték. A zöldségféléik piacán a külföldi és hazai zöldborsó, valamint a sóska drágult, a többi cikk kisebb-nagyobb mértékben olcsóbbodott. A gyümölcsfélék közül az alma és a hazai cseresznye árát emelték. Az élelmiszerpiac fogyasztói árai kg-ként (zárójelben a nagykereskedelmi árak): Húsok: marhahús, rostélyos és felsál 200—260, leveshús (sartő, tarja, szegye) 140—210, borjúhús, comb 260—360, vésés 160—2##, juhhús, hátulja 160— 218, eleje 140—160, sertéshús, karaj 240—300, tarja, comb 220—240, oldalas 170—180, zsírszalonna 190, sertéshús 204, sertészsír budapesti 196—198 fillér. Baromfi és tojás: Elő: tyúk kg (160—175), csirke rántanivaló drb 250—350, csirke új kg (300— 340), drb ISO—301, kacsa hízott kg (160—200), lúd hízott kg 090—2##), lúd újdonság kg (2##—220), pulyka hízott kg (15#—16#). Vágott: lyúk kg 18# —250 (150—200), csirke rántanivaló kg 260 120. Idei kg 450—52#, kacsa hízott kg 20#—26# (150—200) lúd hízott kg 18#—28# (181—220), lúd újdonság kg (2#0 —260), pulyka kg (120—180). Teatojás válogatott drb 10—12, kg 190—210, ládaáru (170—175), kiolvasva (180—185), hűtőházi tojás (145—150), főző- és aprótojás drb 9—10, kg 180—190 (165—180) fillér. Zöldség és főzelék: sárgarépa zöldjével (1—10), vegyes zöldség 170—220 (140—180), kalarábé drb 6—24 (4—16), karfiol hazai (80—120), vöröshagyma makói (14—17), zöldjével (2—45), fokhagyma (16—26), kelkáposzta levéllel 100—120 (70— 100), kellevél (40—70), fejessaláta 4—12 (2—10), főzdéktök (70—120), hónaposretek 4—16 (2—10), zöldpaprika hegyes (8—16), töltenivaló (14—35), paradicsom (500), zöldbab (600), zöldborsó küll. (90 —110), haza 100—136 (95—120), szegfűgomba (200— 220), csiperkegomba (200—300), spárga extra solo (100—130), spárga 40—160 (25—100), ugorka 90—141 (69—100), paraj tisztított 40—56 (20—50), sóska közönséges 49—65 (25—55) fillér. Burgonya: Gülbaba (12.30), nyári rózsa (12.85), őszrózsa (11.60), Ella (11.05), Krüger étkezési (9.8), Woltmann (9.8), újburgonya 54—81 (40—65) fillér. Gyümölcs: Alma nemesfaj 120—250 (99—140), közönséges válogatott 110—180 (80—110), naspolya (120—130), cseresznye 90—200 (70—150), szamóca (200 -600), egres (50), sárgadinnye (250—600), dióbél (336—380), narancs vörösbély 140-144 (130—140) ill.