Nemzeti Ujság, 1940. június (22. évfolyam, 122-146. szám)

1940-06-02 / 123. szám

1940 június 2. Vasárnap 14 NEMZETI ÚJSÁG Újból szabályozták a textil anyagok felhasználását A Budapesti Közlöny vasárnapi száma közli az iparügyi miniszternek a textil­áruk előállításának, forgalmának és fel­használásának újabb szabályozása tár­gyában kiadott 25.300—1940. Ip. m. számú rendeletét. A rendelet célszerűségi okok­­ból összefoglalja az e tárgyban a múlt év ősze óta kiadott rendeletek még hatá­lyos rendelkezéseit, egyúttal azonban­­ az eddigi rendelkezéseket több vonatkozás­ban módosítja és kiegészíti. A legfonto­sabb módosítások a textilanyagokkal való takarékoskodás szükségesnek mu­­tatkozó további fokozása céljából szű­­kebb körre szorítják a zár alá vett anya­gok engedély nélküli felhasználását. A legfontosabb kiegészítése az eddigi rendelkezéseknek az új rendeletnek az az intézkedése, hogy a rendeletben meg­határozott egyes anyagokból a zár alá vett készlet birtokosa köteles azt a mennyiséget átengedni, amelynek áten­­gedésére az anyaggazdálkodás textilipari szakbizottsága felhívja. A textilipari szakbizottság azonban nem szabhatja meg a közfogyasztás köz­vetlen kielégítésére szolgáló zár alá nem vett készáruk mikénti elosztását. Ez nem jelenti azt, hogy ezek elosztása a jövő­ben egészen szabad lesz, mert ezt az el­osztást a 3000—1940. M. E. számú ren­­delet alapján a kereskedelem- és közle­kedésügyi minisztérium intézi. Az elosztáson felül a bizottság a tex­tilipari vállalatoknak előírhatja azt, hogy a zár alól részükre felszabadított anyagokból mit kell gyártaniuk. A kisbirtok megerősítése A Falu-Gazdaszövetség igazgató választ­mánya Mayer János ny. miniszter elnöklésé­vel ülést tartott, amelyen Both Dezső gazda­sági főtanácsos, az OKH ügyvezető igazgatója nagy érdekességű előadást tartott „A kisgaz­daságok szervezésmegerősítése és védelme“ cí­men. Előadásában azt fejtegette, hogy a kis­gazdaságok szervezésére legalkalmasabb forma a földbérlő szövetkezeti rendszer, amellyel az OKH már több, mint harminc esztendeje fog­lalkozik. Sajnos, az OKH csak jelentős admi­nisztrációs hiánnyal tudja ezt a fontos fel­adatot ellátni, ezért meg kell keresni a mód­ját annak, hogy a költségekből a kormány vállaljon bizonyos hányadot. Magánjogi in­tézkedésekre is szükség van és gondoskodni kellene arról is, hogy a földörökségből kiszo­rulók az iparban, kereskedelemben, vagy a közszolgálatban nyerjenek elhelyezkedést. Az előadáshoz Csizmadia András, Nizsalovszky Endre, Schandl Károly, Nagy Ferenc, Koncz János, Bencs Zoltán, Halász Miklós, Barcza Lajos, báró Malkomes Gyula, Nagy Sándor és Szilágyi-Ilosvay Lajos szóltak hozzá, majd Schandl Károly foglalta össze a vita anyagát és hangsúlyozta, hogy a technikai földosztás helyett át kell térni a szervesen megalapozott, egészséges földbirtok politikára. Javaslatára elhatározta a választmányt, hogy felkéri a mi­niszterelnököt, végezzen a Statisztikai Hiva­tallal adatgyűjtést a kisbirtokok elaprózódá­sára nézve és tárja fel annak okait. A vá­lasztmány szükségesnek tartja a kisbirtokok­­nak megerősítését és a most folyó földbirtok­politikában nagyobb súlyt kér helyezni a meg­lévő kisbirtokok kiegészítésére, mint egy-két holdas proletárbirtokok létesítésére. Elhatá­rozta a választmány, hogy ezt a kérdést napi­renden tartja és alapos előterjesztést tesz az illetékes kormánytényezőkhöz. Országos vásárok Június 1-én, kedden: Balassagyarmat, Buda­pest, Felsőbarog, Hőgyész, Huszt, Kalocsa, Miskolc, Nagyecsed, Nagykanizsa, Perkáta, Sóskút, Szikszó, Szil, Tevel, Udvard.­­ Június 5-én, szerdán: Bih­arnagybajom, Budapest, Gacsály, Harkács, Hedrehely, Heves, Kálló­­semjén, Kaposvár, Kiskunhalas, Letkés, Ma­­gyarkomját, Mezőcsát, Miskolc, Nagybocskó, Nagykapos, Szentantalfa,­­Sóskút, Szobránc, Tiszabercel, Vértesacsa. — Június 6-án, csü­törtökön: Árpás, Budapest, Csepreg, Gamás, Ibrány, Ipolyhidvég, Kiskunhalas, Komárom­­szentpéter, Madar, Mezőcsát, Miskolc, Nag­y­­pécsely, Onód, Putnok, Tiszafüred, Újfehértó. — Június 7-én, pénteken: Budapest, Búj, Deáki, Istvándi. — Június 8-án, szombaton: Budapest, Bu­ssű­, Cegléd, Csanádpalota, Nagy­csákány, Szentgyörgyvölgy. — Június 9-én, vasárnap: Füzesgyarm­at. — Június 1­-én, hétfőn: Alattyán, Bátaszék, Enying, Füzes­abony, Guta, Like, Trsa, Jászárokszállás, Ki­­rályhelmec, Királykismarja, Lovászpatona, Mágocs, Martonvásár, Nágocs, Nagyigmánd, Ökörmező, Sárbogárd, Somogyjád, Szécsény, Szentlőrinc, Szigetvár, Técső, Tinnye, Tisza­­szentimre, Tüskevár, Ungvár, Zseliz. Gyakran megtörténik, hogy valamelyik vá­sárt különböző okok miatt nem tarthatják meg. Célszerű ezért az illető község elöljáróságá­hoz válaszbélyeges kérdést intézni, hogy a vásárt megtartják-e és lesz-e állatfelhajtás is. Részvénytársaság Villamos és Közlekedési Vállalatok számára (Trust). A május 31-én tartott közgyűlés jóváhagyta az 1939. évi mérleget és elhatározta, hogy a részvények 11. sz. osztalékszelvénye június 3-tól kezdve 2 pengővel vált­­­­sék be a Magyar Általános Hitelbanknál. Az igazgatóság új tagjául nagyalásonyi Barcza Károly úr választatott t­eg. ­ NEMZETI GAZDASÁG . ■■" ——— A tavalyi áron kapta a szenet a mezőgazdaság A rendkívül hideg tél a szén nyári árának megállapítására is kihatással van. A szénnek rendes körülmények kö­zött más ára van a fűtési szezonban és más ára van nyáron. A bányavállalatok olcsóbb nyári árat szoktak megállapítani ugyanis abból a célból, hogy előmozdít­sák a szén vásárlását abban az időszak­ban, amelyben a szénfogyasztás szezon­­szerűen a legkisebb. A hosszúra nyúlt rendkívüli tél ebből a célból is új hely­zetet teremtett, amennyiben a vállalatok rámutattak arra, hogy a szénkészletek rendkívül alacsony nívóra szállása kö­vetkeztében hátrányos helyzetbe kerülné­nek akkor, ha az idén is fenntartanák a nyári szénárakat. Ezért azzal a kérelemmel fordultak Kacsóh Bálint álkormánybiz­toshoz, hogy a téli szénárakat annál az időpontnál tovább is érvényben tarthas­sák, amelytől kezdve más években már a nyári szénárakat szokták életbe léptetni. Az árkormánybiztos a kérelem kivizsgá­lása után arra adott engedélyt, hogy május 31-ig fenntarthassák a téli szén­árakat. A május hónap elmúltával ilyen módon a szén nyári árának problémája ismét felmerült. A bányavállalatok a ko­rábban előterjesztett okokra hivatkozva, valamint a termelési költség emelkedé­sét hangoztatva, újból azt a kérelmet terjesztették elő, hogy továbbra is a téli szénárakat tarthassák érvényben. Az ál­kormánybiztos tárgyalásokat folytatott a bányavállalatokkal és végül úgy döntött, hogy a mezőgazdaság számára feltétle­nül biztosítani kell a tavalyi szénárakat. A mezőgazdaság tehát az idén is ugyan­olyan áron fogja vásárolni a szenet, mint tavaly. Burgonyatermesztésünk ajászerve­­zését szorgalmazza az OMGE Növénytermesztésünk fejlesztésének kérdésével behatóan foglalkoznak az érdekképviseletek és már eddig is több javaslatot terjesztettek az illetékes kö­rök elé e rendkívül fontos és nagyjelen­­tőségű kérdés megoldása érdekében. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület földművelési és növénytermelési szakosz­tálya is sorozatosan megvitatta azokat a teendőket, amelyek növénytermeszté­sünk fejlesztését szolgálhatják. A szak­osztály vitéz Bittera Miklós elnöklésével tartott legutóbbi ülésén Kristály Aladár, a Növénytermelési Hivatal vezetője is­­mertette burgonyatermesztésünk mai helyzetét, részletesen feltárta hibáit és a termesztés megjavításának módozatait. Az előadást követően a szakosztály tagjai utaltak a legfontosabb teendőkre, majd Fabriczius Endre, az OMGE­t. igazgatója határozati javaslatot terjesz­tett elő. A határozati javaslat értelmé­ben az OMGE arra kéri a földművelés­ügyi kormányt, hogy megfelelő intéz­­kedésekkel támogassa a jó minőségű bur­gonya vetőgumó előállítását, illetve ter­mesztését és a vetőgumó kiosztását az eddiginél so­kkal nagyobb arányúra fej­lessze. Az egyesület kívánatosnak tartja, hogy legjelentősebb burgonyatermelő vi­­dékünkön, Szabolcs megyében a földmű­velésügyi minisztérium állítson fel burgonyatermelési kísérleti állomást, egyrészt a burgonyatermesztéssel kap­csolatos kérdések feltárására, másrészt a megfelelő szakismeretek terjesztésére. Burgonyatermesztésünk fejlesztésének fontos kelléke a burgonyanemesítés, s ennek előmozdítása érdekében szükséges­nek látszik burgonyanemesítő üzemeink megfelelő támogatása is. Ezenkívül az OMGE mozgalmat indít, hogy a várme­­gyei gazdasági egyesületek gazdasági előadások tartásával és a propaganda egyéb eszközeivel minél nagyobb tevévékenységet fejtsenek ki az okszerű bur­gonyatermesztés és a burgonya helyes raktározása érdekében. Gabona és termény A gabonapiacon a forgalom jelentéktelen volt. Búzából egyetlenegy tételt sem adtak el. Valószínűleg csak a készletek bejelentése után alakul ki újból üzlet. A terménycikkek piacán a kukorica forgalma már megkezdő­dött. Mivel a kereslet megélénkült, a kukorica ára 5—10 fillérrel emelkedett. A tőzsdeidő fo­lyamán összesen 6 vagon kukorica kelt el. Főképen a közeli szállítású áru iránt volt ta­pasztalható élénkebb érdeklődés. A júliusi kukoricát 28,50, az augusztusit 24 pengővel jegyezték. Az árpafélék piacán és a zabpiacon nem történt kötés. A különféle termények piacán lucernamagból és lóheremagból adtak el néhány kisebb tételt. A liszt- és őrlemény­­piacon nem változtak az árak. A terménypiac kötései Kukorica 150 q 23 50 jul., 150 q 23,15 ab áll., 100 q 23 Csepel kocsira rakva, 150 q 22 85 mai diszpozíció, lucernamat 10 q és 3 q fehérb. 285, 67 q Illa 65, lóheremag 4 q Ila 60. Árak q-ként, Hivatalos Árfolyamok Búza: Tiszavidéki, felsőtiszavidéki, duna— tiszaközi, fejérmegyei, többi dunántúli és kisalföldi 77 kg-os 20.25, 78 kg-os 20.75, 79 kg.os 21.05, 80 kg-os 21.25, rozs pestvidéki 16.00—16.85, más származású 16.80—17.05, s­ö­­r­á­r­p­a kiváló 22.60—22.85, elsőrendű 21.60 —21.85, sörárpa 20.60—20.85, takarmány­­árpa fa 65—66 kg-os 18.60—18.85, középmin. 18.10—18.35, zab középmin. 20.90—21.15, kuko­­r­i­c­a­tiszántúli áll. 22.95—23.15, egyéb áll. 22.85—22.95, finom búzakorpa 14.90—15.10, 8-as b­­úz a liszt 174­5—17.80 pengő­s­kint. Magpiac A magpiacon a Magyar Mag­tenyésztési Rt. Bu­dapest—Monor heti jelentése szerint a vetési idény befejeztével a vetőmagvak forgalma is úgyszól­ván megszűnt. Muhar és köles iránt még az utolsó napokban is volt kereslet. Muhar azonban nem kapható. Ugyancsak elfogytak a rövid te­nyészidejű ve­tőtengerik is, amelyek a belvizektől csak lassanként felszabaduló területek bevetésére elsősorban jöttek tekintetbe. A mák ára tartott, Viktóriaborsó­ iránt kereslet nincs, minek követ­keztében az ára némileg visszament. A hét elején expresszborsóban néhány kötés magas áron jött létre amely ár azonban nem tudta magát tartani. — Hivatalos nyersáruárak 100 ke-ként az állo­­más: köles fehér 42—46, köles vörös 38—40, köles egyéb 36—37, mák 164—165, Viktóriaborsó sterili­zált 55—58, zöld expresszborsó steril. 54—57, lencse nagyszemü steril. 36—47, lencse közepes steril. 27 —33, lencse kisszemü steril. 20—26, biborheremag 95—107, muharmag 52—54, czöszösbükköny 58—68, csillagfürt 22.56—23 pengő. Takarmány A takarmányvásárra 2.­0 szekér szálastakar­­mányt és 4 szekér szalm­afélét hoztak fel. Ele­gendő felhozatal és változatlan kereslet mellett az árak a vásár folyamán nem változtak. — Árak: rétiszéna la ó 10—10.20, Ila 8.80, IITa 7.50, lucerna­széna uj 9.50—10, lucerna a 11.50—12.20, aloms­,alma búza 3 pengő u­ként, d­arau von., penioki vasan maradvány 179 darab amelyből 40 angol hússertés volt. Szombat vásári maradvány 87 darab. Irányzat változat­lan. — Arak: la szedett 131, Illa szedett 110- 114, la angol sonkasüldő 130 fillér kilónként élősúlyban. A többi minőségben kötés nem fordult elő. Sertésvásár A Magyar Keresztény Állatkereskedők Or­szágos Egyesülete jelentése szerint a ferenc­városi sertésvásárra szombaton felhajtás nem Husvásár A husvásári készlet: nagymarha 70, eladás borjú 374, eladás 94.__Az irányzat lanyha volt. ■ Arak: marhahús, ökör és tehén Ila egészben 1 —142. Ha hátulja 124—152, eleje 104—124, növen­dekmarha fa egészben 120, borjú ölött bőrben­­ 180—186. Ila 176—178, borjú eleje 150—154, leböri­zott eleje 150—154, hátulja fa 200—210, csont 4 láb 4 darab 100—150, pacal egészben 70, marhabi 300—400, borjúfodor egészben 50—56, juhbél 100- 107 marhavér egy tál 30 fillér, orr és köröm 1 fillér kg-ként. Értem és pénz Az értéktőzsdén szilárd irányzattal indult a forgalom. Már a tőzsdeidő elején nagyszám­ban érkeztek a piacra vételi megbízások, s ezek nyomán kötésről-k­ésre emelkedtek az árfolyamok. A piac élénk forgalmát és szilárd irányzatát főképen a miniszterelnök pénteki nyilatkozatának tulajdonították. A tőzsdeidő folyamán is élénk maradt a piac és a szoká­sos nyereségbiztosító eladások sem tudták a piac barátságos hangulatát és szilárd irány­zatát megzavarni. A járadékok piacán az üz­leti tevékenység vontatott volt A fővárosi kölcsönkötvények irányzata gyenge volt. Az 1927-es kibocsátású kötvényt a szelvény levo­násával jegyezték. Az értékpapírpiac kötései (Zárójelben a záróárfolyamok.) Állami pénztár­jegy 1940-es 160 (166), Székesfővárosi kölcsönköt­vén­y 1914-es 273.5—272.5 (273), Székesfőárosi köl­­csönkötvény 1927-es exszelvény 98.73 (9*75* n •»,*«, kölcsönköt­vény I—V. kibocsátású 0.62 (6.02), Hadi­­kölcsönkötvény VI—VIL, II—VII. és VIII. kibo­csátású — (6.01), Népszövetségi kölcsönkötvény 85 (85), Nemzeti Bank 173 (173), Concordia-malom — (2.50), Első Bp. gőzmalom 16.2 (16.5), Hungária­­malom 26 (26), Bauxit 179—185 (183), Borsodi szén — (11.75), Szentlőrinci — (7), Kohó 18.5—19.5 (19), Aszfalt 5.90-6.30 (6.16), Kőszén 367—374.75 (373), Nagybátony­ 41—42.5 (42), Salgó 38—38.9 (38.7), Urikányi 31.5 (31), Fegyver 41.25—41.75 (41.7), Ganz 15.8—16.1 (15.9), Láng 44.25—44.5 (44). Mag­yar va­gon­­ (18). Rima 86.0-88.5 (87 75), Ofa - (16), Nä­sle 1­64.5—65 (64.75), Nova — (15.5), Tröszt 45 2—45.7 (45.8), Államvasut 6 (6), Délcukor 86 (86). Magyar cukor 89—93 (92). Dreher—Haveren. 164.5—165 (165). Gschwindt — (855), Polgári sör — (155), Goldber­ger 51 (51), Magyar kender 12.1—12.3 (12.1). Sze­gedi kender — (58), Műtrágya 42 (42), Klotild — (12), Brassói — (28), Gumi 56.25—57.25 (57.25), Vas­úti forgalmi 17.9 (17­9), Telefon — (8) . Külföldi értékpapírpiacok BERLIN. (Értéktőzsde.) A hétvégi tőzsdén az üzleti forgalom általában csekély volt. Habár az áralakulás az első árfolyamok jegyzésénél egye­netlen volt, az áringadozások mégis igen szűk keretek között mozogtak. Az árváltozások a 2V%-ot nem­igen haladták meg.­­ Zárlat: Accumulatoren 268, A. E. G. 147.56, Conti Gas Dessau 141.56, D. Erdöl 149.50, Dynamit Nobel 99.75, I. G. Farben 188.75, Laurabütt 2 30, Mannesmann 128.75, Natron­­zellsttoff 147, Ohrenst. Koppel 128.75, Rhein Braun­kohle 265, Rheinstahl 154, Zalzdorf. 206.50, Schles. B. Gas. 154.50, Siemens 244, Verein. Stahlw. 121.75, BÉCS. (Értéktőzsde.) A hétvégi tőzsde igen csendes volt, barátságos alap­han­gul­at mellett. Az értékpapírok piacán papír- és acélértékek iránt ffrnUTínusj meg élenKeMi $retek!5d&. Baute papí*­rokban a forgalom szűk keretek között mozgott. — Zárlat: Creditanstalt Verz. Akt. 121, Staate­eisenbahn Ges. 22.16. Alpine 15.10, Neusiedler AG. 163, Steyr-Daimler-Puch 123.50, Steyrermuhl Pa­pier 51. A Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamai Devi­zák: Athén 8.025—3.055, Belgrád 7.82 —7.88, Berlin 135.70—136.70, Bukarest 3.41—3.44, Konstantinápoly 268—271, London 11—11.16, Milano 17.66—17.8864, Newyork 344.10—347.10, Paris 6.22—6.32, Prága 11.79—11.93, Szófia 4.11— 4.15, Stockholm 81.90—82.70, Zürich 77.10—77.90, Pozsony 11.79—11.93. — Valuták: Angol font 10.95—11.15, kanadai dollár 301—306, cseh, morva korona (20 koronásnál nagyobb címle­tek kivételével) 11.45—11.80, dinár (500 és 1000 dináros címletek kivételével) 7.60—7.90, dollár 344.10—350.10, francia frank 6.15—6.30, lei (érme kivételével) 3.20—3.40, líra (csak 10 lírás bankjegyek és érmék vásárolhatók) 17.40— 17.90, svájci frank 76.90—77.90, svéd ko­­rona (100 koronásnál kisebb címletek kiv. vá­­sárolhatók) 81.70—82.70, szlovák korona (20 ko­­ronásnál nagyobb címletek kivételével) 11.55—­ 11.90. — A magyar—német devizakompenzá­­ciós felár 18—19 és fél százalék. — A magyar­ —jugoszláv 46—47 és fél százalék. — A török font felára 38—39 és fél százalék. Külföldi devizajegyzések BERLIN. (Devizazárlat.) Brüsszel 41.74—41.81, Szófia 3.047—3.953 London 9.84—9.86, Paris 5.574—­ 5.580, Amsterdam 132.57-132.83, Milano 13.09—13.13, Belgrad 5.094—5.706, Oslo 54.76—56.88, Zürich 56— 54.12, Pozsony 8.591—8.609, Newyork 2.498—2.502, Madrid 23.56—23.6­1. „ „ . „ „ LONDON. (I)evizazárlat.) Newyork 4.02.50—4.03.50, Paris 176.50—176.75, Zürich 17.85—17.95, Madrid 36.25 Milano 63, Belgrad 136, Szófia 264 áru, Buka­rest 840. ZÜRICH. (Devizazárlat.) Paris 8.10, London 14.39, Newyork 446, Milano 22.50, Madrid 45. Ber­lin 178.25, Varsó 90, Belgrád 10, Athén 3.10, Buka­rest 2.25. __________ Feloldják az állatforgalmi korlátozás­­okat. Az Országos Mezőgazdasági Ka­mara azzal a kéréssel fordult a földmű­velésügyi miniszterhez, hogy azokon a területeken, ahol a száj- és körömfájás járvány megszűnt, az állatforgalmi kor­látozások haladéktalan feloldása felől intézkedjék és hasson oda, hogy a jár­vány következtében elmaradt vásárok helyett pótvásárok engedélyeztessenek. Az amúgy is forgótőkehiányban szerv védő gazdaközönségre ugyanis igen ér­­­zékeny veszteséget­­jelent, ha piacra kész állatait hosszabb ideig nem értékesít­heti. A földmívelésügyi miniszter most arról értesítette az Országos Mezőgazda­,­sági Kamarát, hogy a száj- és köröm­fájásban átvészelt községekben a zárlat késedelem nélküli feloldása iránt meg­­tette a szükséges intézkedéseket és átírt a kereskedelmi miniszterhez, hogy a jár­vány miatt elmaradt vásárok helyett in­dokolt esetben pótvásárok tartását enge­­­délyezze. Két rendelet a zár alá vett anyagok felhasz­nálásáról. A Budapesti Közlöny vasárnapi száma az iparügyi miniszternek a zár alá vett anyagok forgalombahozatalára és felhasznál­­ására vonatkozó két rendeletét közli. Az egyik (24.000—1940. Ip. M. szt.) szerint zár alá vett anyagot a jövőben a honvédség részére történt megrendelés céljára is csak engedély­ivel szabad kiszolgáltatni vagy felhasználni s ugyancsak engedély szükséges ahhoz, hogy a vállalkozó valamely közlekedési vállalat vagy a m. kir. posta részére zár alá vett anyagot használjon fel. A másik rendelet (25.200—1940. Ip. M. sz.) szerint olyan zár alá vett vegyi cikkeket is, amelyeket eddig külön engedély nélkül lehetett kiszolgáltatni vagy felhasz­nálni, a jövőben csak engedéllyel szabad ki­szolgáltatni vagy felhasználni. A rendeletek a kihirdetésüket követő nyolcadik napon lépnek hatályba. ____ Élelmiszerpiac A szombati piacra vasúton 34 vagon darab­áru, 15 vagon burgonya, 1 vagon kararábé, 2 vagon zöldborsó, hajón 326 mázsa darabáru érkezett. Élőbaromfiból 214 ketrec, vágott ba­romfiból 114 mázsa, tojásból 356 láda volt a felhozatal. A piacon kielégítő felhozatal mel­lett a forgalom élénk volt. A baromfifélék irányzata megszilárdult, az árakat átlag 10— 20 fillérrel emelték. A zöldségféléik piacán a külföldi és hazai zöldborsó, valamint a sóska drágult, a többi cikk kisebb-nagyobb mérték­ben olcsóbbodott. A gyümölcsfélék közül az alma és a hazai cseresznye árát emelték. Az élelmiszerpiac fogyasztói árai kg-ként (záró­jelben a nagykereskedelmi árak): Húsok: marhahús, rostélyos és felsál 200—260, leveshús (sartő, tarja, szegye) 140—210, borjúhús, comb 260—360, vésés 160—2##, juhhús, hátulja 160— 218, eleje 140—160, sertéshús, karaj 240—300, tarja, comb 220—240, oldalas 170—180, zsírszalonna 190, sertéshús 204, sertészsír budapesti 196—198 fillér. Baromfi és tojás: Elő: tyúk kg (160—175), csirke rántanivaló drb 250—350, csirke új kg (300— 340), drb ISO—30­1, kacsa hízott kg (160—200), lúd hízott kg 090—2##), lúd újdonság kg (2##—220), pulyka hízott kg (15#—16#). Vágott: lyúk kg 18# —250 (150—200), csirke rántanivaló kg 260 120. Idei kg 450—52#, kacsa hízott kg 20#—26# (150—200) lúd hízott kg 18#—28# (18­1—220), lúd újdonság kg (2#0 —260), pulyka kg (120—180). Teatojás válogatott drb 10—12, kg 190—210, ládaáru (170—175), ki­olvasva (180—185), hűtőházi tojás (145—150), főző- és aprótojás drb 9—10, kg 180—190 (165—180) fillér. Zöldség és főzelék: sárgarépa zöldjével (1—10), vegyes zöldség 170—220 (140—180), kala­rábé drb 6—24 (4—16), karfiol hazai (80—120), vö­­röshagyma makói (14—17), zöldjével (2—4­5), fok­hagyma (16—26), kelkáposzta levéllel 100—120 (70— 100), kellevél (40—70), fejessaláta 4—12 (2—10), főzd­éktök (70—120), hónaposretek 4—16 (2—10), zöldpaprika hegyes (8—16), töltenivaló (14—35), paradicsom (500), zöldbab (600), zöldborsó kü­ll. (90 —110), haza­ 100—136 (95—120), szegfűgomba (200— 220), csiperkegomba (200—300), spárga extra solo (100—130), spárga 40—160 (25—100), ugorka 90—141 (69—100), paraj tisztított 40—56 (20—50), sóska kö­zönséges 49—65 (25—55) fillér. Burgonya: Gülbaba (12.30), nyári rózsa (12.85), ősz­­rózsa (11.60), Ella (11.05), Krüger ét­kezési (9.8), Woltmann (9.8), újburgonya 54—81 (40—65) fillér. Gyümölcs: Alma nemesfaj 120—250 (99—140), közönséges válogatott 110—180 (80—110), naspolya (120—130), cseresznye 90—200 (70—150), szamóca (200 -600), egres (50), sárgadinnye (250—600), dióbél (336—380), narancs vörösbély 140-144 (130—140) ill.

Next