Nemzeti Ujság, 1941. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1941-01-01 / 1. szám
„A harc folyik addig, míg a háborúért felelősek meg nem semmisülnek“ Hitler újévi felhívása a német néphez Berlin, december 31. (Német Távirati Iroda.) A Führer az évforduló alkalmából felhívást bocsátott ki, amelyben a nemzeti szocialistákhoz és párttagokhoz fordul és a háborúról, annak keletkezéséről nyilatkozik. A bevezetőben utal arra a helyzetre, amelyben Németországnak hozzá kellett látnia, hogy legyőzze azt az erőt, amely a német népet nyomorúságba döntötte. Meg kellett találnia a megújhodás útját. Ezt a német elhatározást minden eszközzel meg akarták gátolni, gazdasági harcot indítottak Németország ellen, bojkottálták a német munka eredményeit, kigunyolták és rágalmazták a birodalmat és annak vezetőit. A nagytőkés demokráciák haraggal és gúnnyal utasítottak vissza minden kísérletet a megértésre. Az új Németország el volt tökélve arra, hogy nem tűri többé a zsarolást és azt a külföldi gyűlölethadjáratot, amelyet jellemtelen emigránsok indítottak a Birodalom ellen, menekült zsidó élősdiekkel. A Führer felhívása ezután ,a háborút megelőző események vázolására tér át. Erős szavakkal szól arról a Diódról, ahogy az angolok sokmilliós népeket ■.gáztak le s felállítottak egy világrendet, amely saját jéghideg és gúnyos kijelentéseik szerint, birtoklókból és nincstelenekből áll. Ebben a világrendben a demokráciák még arra sem képesek, hogy segítsenek saját népeik nyomorán. Ezekben a plutokrata demokráciákban az uralkodó rétegek nyereségvágya, romlottsága, tunyasága, de butasága is viszszautasít minden módszert, amely korlátot szabhatna az egyéni önzésnek. Ezek az elemek egyúttal fegyverkezési üzemek tulajdonosai és részvényesei, akik minél hosszabb háborút akarnak, mert ebben nagyobb kereseti lehetőségeket látnak. így érthető, ha a nemrég elhunyt Chamberlain a háború első napján kijelentette, hogy Anglia számára a■ háborúnak legalább három évig kell tartania. így érthető, hogy fagyos visszautasításra talált a Führer minden kísérlete, hogy megakadályozza a háború kitörését s azt a küzdelmek amire egyáltalán semmi szükség nem volt s amely minden ok nélkül milliók életébe és egészségébe került. Ezért hirdették a múltban és még ma is azt az ostoba és becstelen hazugságot, hogy a Német Birodalom, vagy Olaszország meg akarja hódítani a világot, holott éppen ezeknek avilághódítóknak van szükségük háborúra, hogy tőkéjüket magasabban kamatoztathassák. Rámutat ezután a Führer arra, hogy minden békeajánlatát gyengeségnek akarták feltüntetni s utolsó fáradozásait ujjongással mellőzték és kijelentették, hogy most már be van bizonyítva, hogy Németország nincs felkészülve és könnyen megsemmisíthető. Pedig a történelem bebizonyította, hogy a békeajánlatokat nem félelemből tette meg. Az 1940-es esztendő döntést hozott oly mértékben és oly gyors ütemben, amelyhez hasonló a népek történelmében még nem fordult elő. . „Németország és Olaszország véget vetett a hadiipari uszítófő üzelmeinek“ A következőkben sorra veszi Hitler felhívása a háborús év eseményeit, köztük Churchillnek azt a kísérletét, hogy hirtelen megrohanással megvesse lábát Norvégiában, amire a német katona megsemmisítő erővel felelk Az angol hírverés mégishelyénvalónak találta, hogy német balsikerekről beszéljen s ezekben bizonyítékot lásson a német katona hiányos felszerelésére, így hazudozva és szédelegve határozta el Anglia szövetségeseivel Belgium és Hollandia megszállását. A német haderő egy nap alatt megadásra kényszerítette Hollandiát, további 10 nap alatt pedig a belga hadsereg megverve tette le a fegyvert. Rámutat azután Franciaország vereségére és arra, hogy az angolok a lehető leggyorsabban iparkodtak elhagyni a szárazföldet s menekülésük fedezésére hollandokat, belgákat és franciákat használtak fel. A lehető leggyorsabban kísérelték meg a menekülést Dünkirchen felé, amikor Franciaország még harcolt. A demokratikus háborús uszítók azt hirdették, hogy több mint 1 millió angol katona van a kontinensen, pedig kiderült, hogy csak 12 és fél hadosztály volt, így csalták meg saját hozzátartozóikat és szövetségeseiket. A háború bebizonyította az egész világ előtt a német véderő kiválóságát. A párt és az állam valamennyi szervezete a legjobban bevált. A nyugati hadjárat befejezése után azt a kívánságomat fejeztem ki Anglia felé, hogy az oktalan háborút, fejezzük be. A háborús nyerészkedők dühös felháborodása volt a válasz, mert a háború vége véget vetett volna hadiipari, üzleteiknek. Ha most fokoztosm nyugtalanná váló népeiknek megígérik, hogy a háború után ők sem idegenkednek majd olyasmitől, mint például a népközösség, vagy a nyomorba jutott tömegekkel való törődéshez csak a demokrata háborús, gonosztevők lelkiismeretlenségét bizonyítja, amellyel a jövőre ígérnek valamit abból, amit a múltban sohasem teljesítettek. Ezért a háború folytatódik mindaddig, amíg ezek a felelős tényezők meg nem semmisülnek. Az 1941-es esztendő a német hadsereget, tengerészetet és légierőt hatalmasan megerősödve még jobb felszerelésben látja majd felvonulni, összeomlanak a háborús gonosztevők híres szólamai a csapások alatt. Bármi történjék is, Németország merész elhatározással megtesz mindent a szükséges cél elérésére. Minden hatalom, amely ezekből a demokráciákból táplálkozik, bele fog abba halni. Ha Churchill úr és társai kijelentik, hogy az ő világuk a mienk mellett nem állhat fenn, akkor ez csak az ő szerencsétlenségük — mondja a Führer. Németország és Olaszország legyűrte egyes plutokrata kapitalisták előjogainak korszakát. Ha Churchill úr és kapitalista hívei azt hiszik, hogy ilyen világban ők nem élhetnek, ezzel előbb-utóbb a magukét döntik romba. Ebben a hitben kezdjük el az 1941-es évet. „Olaszország harca a mi harcunk is“ Ez év június eleje óta oldalunkon áll a fasiszta Olaszország. Olaszország harca a mi harcunk is, reményei a mi reményeink. Gyerekes a háborút kirobbantóknak az a hite, hogy egyes akciókban bármit is változtathatnának a küzdelem kimenetelén. Churchill ur már igen sok ilyen úgynevezett győzelmet ért el, amelyről később mindig kiderült, hogy csak balsiker. Churchill ur volt az a férfi, aki hirtelen kitalálta a korlátlan légiháborút, mint a brit győzelem nagy titkát. Három és fél hónapon keresztül válogatás nélkül bombákat dobatott le német városokra éjszakai támadások alkalmával ez a gonosztevő; kis parasztfalvacskákat gyújtólapokkal lobbantott lángra és — mint a birodalmi főváros lakosai tudják — különösen a kórházakat tűzte ki célpontokul. Mindig figyelmeztettem őket, hogy sor kerülhet a ■megtorlásra, amire nevetés volt a válasz. Arról tárgyaltak, hogy bombáik milyen hatással voltak a német lakosságra és a gazdasági életre. Szeptember közepe óta azonban előttük is világos lett, hogy addig csak az emberiesség tartott vissza bennünket, hogy válaszoljunk a Churchill-féle gonosztettekre. De most már a háborút a végső következményekig viseljük addig, amíg a felelős gonosztevőket ki nem küszöböljük. Ez véreset komoly dolog. Minden bombára tíz, vagy ha kell, száz bombával vágunk vissza. Egyet megjegyezhetnék: ebben a háborúban nem a hadiszerencse győz, hanem végre egyszer: a jog. Németországban és a fascista Olaszországban milliónyi és milliónyi dolgozónak az a felismerése a hajtóerő, hogy ebben a háborúban a demokráciák ellenük harcolnak és ha valaha legyőzetnének, akkor a háborús nyereség utáni vágy nem ismerne határt. Németország, Olaszország és Japán tudja, hogy ebben a háborúban nem államformáért folyik a harc, hanem kizárólag azért, hogy ez a föld ne csak egyeseknek teremjen gyümölcsöt. Ez a harc elenyésző kisebbségben levő, kapitalista rétegek kapzsisága és jogbitorlása ellen folyik, amely rétegek nem akarják belátni, hogy elmúltak azok az idők, amikor az arany kormányozta a világot. Ez a felismerés hozza a győzelmet az elkövetkező évben. Hisszük, hogy rászolgálunk a Gondviselés áldására, ha híven és bátran teljesítjük kötelességünket. Ebben a hitben kezdjük meg az III. évet. (MTI) Angol replüctámadási kísérlet Berlin, december 31. (Német Távirati Iroda.) Kedden délután négy ellenséges repülőgép megkísérelte, hogy a megszállott területen át Németország fölé repüljön. Az ellenséges gépeket a német légvédelem idejében észrevette és tüzelni kezdett rájuk. Két támadó gépet sikerült lelőni. A másik két gép visszafordult és szabad terepen dobta le bombáit. A bombák nem okoztak kárt. (MTI) 1 Ki volt Jorga! Genfből jelentik: A Neue Zürcher Zeitungban Hartmann W. Hanns hosszabb cikkben boncolgatja Jorga tudományos művét. Jorga történeti módszerét döntően befolyásolta politikai felfogása. Amikor román történelmet írt, célja mindig az volt, hogy kimutassa a románok őslakó mivoltát az, általuk lakott vidékeken. Leghevesebb román bírálói is követték Jorgát ezen az útón és így jött létre Romániában az az irodalom, amely saját magát történetírásnak nevei, de valóságban nem más, mint politizálás, amely sokszor önkényes feltevésekben és ferdítésekben merül ki. Jorgát emiatt gyakran érte kemény támadás külföldi történészek — így a magyar Domanovszky Sándor és a bolgár Mutafcsiev részéről, akik alanos érvekkel cáfoltak rá Jorga tételeire. (MTI) Bukarest, december 31.. (Magyar Távirati Iroda.) A minisztériumok titkos alapjának felhasználását kivizsgáló bizottság megállapította, hogy Calinescu belügyminisztersége idején a titkos alapból 31.193.000 lejt használt fel anélkül, hogy ez NEMZETI ÚJSÁG 3 1941 január 1. Szerda ÖREG LÁMPÁK MELLETT ÜLNI ! CSERÉLJE KI ŐKET TUNGSRAM KOOMm összeg felhasználását valamilyen elfogadható módon igazolta, volna. Az aradi magyarok a német csapatok parancsnokához fordultak védelemért Arad, december 31. A magyar munkások és tisztviselők elbocsátása tovább tart. Karácsony előtt újabb felmondások történtek az aradi közműveknél. A Dermata gyár eddig több mint 200 magyar munkást bocsátott el. Ugyancsak folytatódnak a legionisták túlkapásai is. Mióta az üldözött magyarság az aradi német kiképző keret parancsnokához fordult védelemért, azóta ezek az atrocitások magában a városban szemmel láthatóan csökkentek, azonban a környéken ma is nap-nap után megismétlődnek a magyar személyekkel szemben elkövetett, inzultusok és vagyon elleni erőszakoskodások formájában. (Bud. Tud.) Milyen boldogok voltak a székelyek? Marosvásárhely, december 3. A. Magyar Szó a Durántul ismeretes cikkére válaszol s adatokat sorol fel, milyen „boldogok voltak a székelyek“ a román uralom alatt. A cikk szerint 1928 júniusában az erdélyi bankszindikátus Gyergyószentmiklóson tartott ülésén megállapította, hogy a Székelyföldön 1923 óta a legteljesebb munkanélküliség tünetei tapasztalhatók. A lakosság megélhetését nyújtó fakitermelésteljesen megállott, mert az erdők nagy részét az állam kisajátította, a magánbirtokosok pedig kénytelenek voltak erdőiket eladni. A természeti kincsek kibányászása pénzhiány miatt lehetetlen volt. A román, bankok műveletei következtében a székelyek lába alól kicsúszott a talaj és kivándorlásra kényszerültek. A székelyföldi gyógyforrásokat az állam kisajátította vagy pedig minden kártérítés nélkül birtokba vette.A lelketlen ügynökök egész hada Brazíliába és Kanadába csalogatta a székelységet az ottani őserdőkbe s a román kormány egyetlen lépést sem tett ennek megakadályozására. Az egyidejüleg végrehajtott román agrárreform is rengeteg tragédiát idézett elő a magyarság körében. Ezeken kívül több magyar elemi iskolát bezártak és az épületeket román állami iskolák részére használták fel. a gyergyóditrói polgári iskola, növendékeit pedig télmáz idején kiakoltatták és az iskolát román állami iskola részére foglalták le. A csendőrök egész dalárdákat tartóztattak le magyar nóta miatt és puskatussal, korbáccsal vettek részt a görögkeleti egyház térítési munkáidban. Még ezernyi ilyen és ehhez hasonló esetet tudnánk felsorolni — fejezi be a lap — annak bizonyítására, milyen ,boldogok voltak“ a székelyek a román megszállás alatt. (MTI) Csorba Ferenc ny. vallás- és közoktatásügyi államtitkár a következő nyilatkozatot tette: — Arra nézve, hogy a magyar kormány Nagy-Magyarország románságának összességét országunk megcsonkítása előtt mily elbánásban részesítette„ azt hiszem, időszerű, ha közlön, hogy a görögkeleti román és a görögkatolikus román papok is kaptak az állampénztár hói kongrua címén fizetéskiegészítást, amely kiegészítést azonban törvény szerint el kellett vonni attól a paptól, akiről megállapították, hogy államellenes viselkedést tanúsított. — Én — aki a világháború előtt ezeket az ügyeket intéző ügyosztálynak sokáig főnöke voltam — azt akarva, hogy a román papság érezze, hogy a magyar kormányzat mély jóakarattal van iránta — az ily viselkedés konkrét megállapítása alkalmával, a kongrua azonnali elvonása helyett majdnem minden ily esetben írtam a püspöknek és a tényállás konkrét közlése mellett kértem őt, ejtse módját, hogy az illető pap biztosnak elfogadható kilátást nyújtson arra, hogy a jövőben minden államellenes viselkedéstől feltétlenül tartózkodni fog és miniszterem nevében kértem, a püspököt, hogy ilyképpen mentsen meg attól, hogy az illető paptól a kongruát, mély sajnálatomra, el kelljen vonnom. Ezt a kongruát tényleg csak akkor vontam el, ha a püspök nem adott kielégítő választ. A külföldi sajtó is tisztán lát A külföldi sajtó is foglalkozik a román lapok magyarellenes támadásaival. A Basler Nachrichten budapesti tudósítója megállapítja, hogy a helyzet rendezése nem igen halad előre , tovább folyik az izgatás Magyarország és a bécsi döntés ellen. Szófiában és Belgrádban is felfigyelnek ezekre a jelenségekre. A belgrádi Politika budapesti tudósítója a magyar közönség megdöbbenését hangsúlyozza és megállapítja, hogy a magyar sajtó nem vette át a román lapok hangját. Majd megállapítja, hogy teljesen ismeretlen a Romániában élő 600.000 magyar sorsa, a román kormány jobban tenné, ha tárgyalásokat indítana s megfelelne azoknak a kötelezettségeknek, amelyeket a bécsi döntésben vállalt. A Vreme ugyanebben az értelemben ir és rámutat a magyar-román viszony egyre feszültebbé válására. Magyarország elfogadná a tárgyalásokra vonatkozó román ajánlatot, de román részről vonakodnak ilyen ajánlatot tenni. A lap részletesen ismerteti a román sajtó és rádió magyarellenes támadásait, köztük olyan közleményeket, amelyek súlyosan megsértették magát Horthy kormányzót is. Ezek miatt a két ország között eléggé elmérgesedett a légkör. Magyarországon nem értik, mit akarnak a románok, amikor határozott formában mgnyilvánult a német álláspont, amely szerint a bécsi döntés végleges és visszavonhatatlan. Szövetet, selpet 32 ut esztendőben is ramecsahízi Naményi SfeASÖLT «SSKSESSZffSXY C$G jgtfr," f*‘jaaaihitiiafcitti‘Mr.tf• ii 11 ~. • - - • • .■______M ■. ■W. IV., Szervita-tér S