Nemzeti Ujság, 1942. május (24. évfolyam, 98-122. szám)

1942-05-06 / 102. szám

8 NEMZETI ÚJSÁG 1942 május 6. Szerda I NEMZETI GAZDASÁG Új országos elnököt választott a VOGE­ ­ A Magyar Keresztényszociális Vasuta­sok Országos Gazdasági Egyesülete va­sárnap tartotta 22. évi országos küldött­­közgyűlését. A küldöttek, akik 33.000 magyar vasutast képviseltek, titkos sza­vazással országos elnökké egyhangúan dr. vitéz Kovásznay Béla MÁV. főtaná­csost, ügyvezető elnöké pedig Csáfordi- Tóth Lajos MÁV. főfelügyelőt választot­ták meg. Róbert Emil m. kir. kincstári fő­tanácsos, lelépő országos elnököt 18 éves elnöki működésének elismeréséül egy­hangúlag az egyesület örökös díszel­­nökévé választották. A közgyűlés a vasutasság gazdasági kérdéseinek tárgya­lása után nagy lelkesedéssel ünnepelte és hódoló távirattal üdvözölte a Kormány­zót és a Kormányzóhelyettest, továbbá Varga József kereskedelem- és közleke­désügyi minisztert és a MÁV­ vezetőségét. A hivatalos lap keddi számában a következő rendeletek je­lentek meg: A kormány 2760—1942. számú rendelete a rizs forgalmának átmeneti kor­látozásáról. — A földmivelésügyi miniszter 941 Kln. 1942. számú rendelete az erdélyi földbirtokpolitikai főosztály felállításáról szervezeti és működési szabályzatának meg­állapításáról. — A földmivelésügyi miniszter 341-500—1942. számú rendelete a csiranélküli kukorica és a belőle előállított kukorica­­takarmánydaru forgalombahozatalának sza­bályozásáról. — A földmivelésügyi miniszter 345.212—1942. számú rendelete a fűszerpap­rika feldolgozásának, minősítésének és for­­g­alombahozatalának szabályozásáról kiadott 27.000—1936. számú földmivelésügyi minisz­teri rendelet egyes rendelkezéseinek kiegé­szítéséről. — A közellátásügyi miniszter 61.247—1942. számú rendelete a szállítmányo­zási dijak szabályozásáról. — A közellátás­­ü­gyi miniszter 58.513—1942. számú közle­ménye a dán és norvég halkonzervek árának a főváros területére való megállapításáról. — Újabb pályázati hirdetmények: Pestszent­erzsébet városban egy kezelői, két bijnoki állásra. — Vas vármegye és Szombathely város közkórházánál szertárnoki állásra. —­­A kassai Községi Közigazgatási Tanfolyam­nak 40 hallgató felvételével október 1-én megnyíló 1942—43. tanévének I. évfolyamára. Rupprecht Olivér és Baky László rágalmazási pere Kerekes Béla volt nyilas képviselő ellen Dr. Pomázy Bálint büntető járásbíró keddre tűzte ki a tárgyalást abban a rágal­mazási és becsületsértési perben, amelyet Rupprecht Olivér, Baky László és Ruttkay Ti­ Kálmán indítottak dr. Kerekes Béla volt nyilaskeresztespárti orsz. képviselő ellen. A vád tárgya egy levél, amelyet Kerekes a múlt év októberében intézett Rupprecht Oli­vérhez, a Magyarság főszerkesztőjéhez. A levél egész sor rágalmazó és becsületsértő kijelentést tartalmazott. A főtárgyaláson fogházőrök kíséretében jelent meg dr. Kerekes Béla, aki az ismert röpiratügyből kifolyólag le van tartóztatva. Kérte állításaira nézve a valóság bizonyítá­sának elrendelését. A főmagánvádló és sér­tett társainak jogi képviselője ellenbizonyí­tási indítványt terjesztett be. A bíró közölte az érdekeltekkel, hogy a tárgyalást május 29-én folytatja és ekkor hirdeti ki a bizo­nyítás kérdésében hozott határozatát. Emericano Május 7-én, csütörtökön. Hercinia familia ülése 7 órakor, utána kúria. — Thiria kú­riája este 8 órakor. Május 8-án, pénteken. Francovilla kúriája este 8 órakor. — Flávia konventülése fél 9 órakor. Május 9-én, szombaton. Lycambria harma­dik tavaszi teája saját otthonában (Fő­ utca 83.) — Mariana klubestje 5 órakor. A budapesti és pestkörnyéki korporációk közös leventeavatása május 10-én d­b. 11 órakor lesz a Szent Gellért-szálló hangver­senytermében. Az idei ballagás elmarad, bal­­lagóink legnagyobb részének katonai szolgá­lata és az általános helyzet miatt is. Az­ ava­táson ne csak az avatandók jelenjenek meg plenis signis et coleribus, hanem a korpo­ráció hívja meg tagjait (protektor, konvent, familia) s ezáltal emeljük az ünnepély fényét. A Szent Kristóf Testvérület május 10-re tervezi a Hősök­ terén tartandó kerékpárszen­telést. A rendezést a Kerékpáros Szövetség végzi s a pontos programot a jövő héten fogja közzétenni. Az Szent Kristóf Testvérület a kerékpár­szentelésre Szent Kristóf-plakettet bocsát ki, amelyet a kerékpárok kormányára lehet erő­síteni, hogy a kerékpározók mindig láthassák védőszentjüknek, Szent Kristófnak képmását. A Testvérület a vízijárművek szentelését is tervbe vette, amelyet az idén is a Margit­sziget pesti oldalán fog egy későbbi időpont­ban megrendezni. Az ország élelmiszerellátása az aratásig biztosítva van — mondotta a közellátási­­gyi miniszter Győrffy-Bengyel Sándor közellátásügyi miniszter május 4. és 5-én a belügymi­nisztérium nagytermében értekezletre hívta össze az ország összes főispánjait, alispánjait, a törvényhatóságú városok polgármestereit, a csendőrnyomozó al­osztály parancsnokait, valamint a közellá­tásügyi felügyelőségi vezetőket. Az érte­kezleten Tomcsányi Vilmos Pál, Kárpát­alja kormányzói biztosa, valamint Los­­sonczy István, Rozváczy Lajos, Fattinger Sándor államtitkárok is megjelentek. A miniszter az aktuális kérdésekről, de különösen a minket még a termésbetaka­­rításról elválasztó két hónap közellátási helyzetéről tájékoztatta a meghívottakat. Kijelentette a miniszter, hogy az ország élelemmel való ellátása az aratásig biz­tosítóinak tekinthető, azonban nyomaté­kosan hangsúlyozta, hogy az egész vona­lon a legnagyobb takarékosságra van szükség. Előrelátható, idejekorán végzett tartalékolások révén sikerül csak áthi­dalni a nehézségeket, amelyeket régió­ként a termésbetakarítás időpontjának kitolódása okoznak. A miniszter felhívta a megjelenteket, hogy szigorúan őrködjenek a kiadott ren­deletek betartása felett. Gondoskodnunk kell legelsősorban — mondotta a minisz­ter — a harctéren értünk küzdő katoná­inkról, akiknek mindent meg kell adnunk. Viseljük tehát valamennyien jó szívvel a nélkülözéseket. A miniszter végül szétosztott a megje­lentek között egy az egyes törvényhatósá­gokra nézve külön-külön megszerkesztett közellátási tájékoztató útmutatót, amely helyzetképet ad az 1941—42. évről és amelyből az egyes törvényhatóságok mű­ködése ellenőrizhető. * 15 A kamarai élelmezési szakmai bizottság ülése A Budapesti Kereskedelmi és Iparka­mara dr. Bányász Jenő h. főtitkár elnök­lésével élelmezési szakmai bizottsági ülést tartott, amelyen a közellátásügyi és a kereskedelem- és közlekedésügyi minisz­térium­ is képviseltette magát. Az ülésen a közélelmezéssel kapcsolatban álló szak­mai érdekeltségek teljes számban megje­lentek. Elnök hangsúlyozta, hogy a há­­borús gazdálkodásban a kereskedő és a közönség feladata csak egy lehet: fegyel­mezett és egyéni, külön érdekekről le­mondó magatartással megkönnyíteni a hatóság munkáját. Úgy a hatóságnak, mint a kereskedelemnek a maga munka­keretében feltétlenül közre kell működ­nie abban, ho­gy a közönség a nehéz idő­ket belátással és türelemmel viselje. A kereskedelem a maga részéről úgy­mond -­ tudatában van annak, hogy a közellátás zavartalansága és a belső lelki front szilárdsága csak akkor valósítható meg, ha a kereskedő és fogyasztó kölcsö­nös jóakarattal együttműködnek a kor­mányzat intencióinak szellemében. Az ipar és a kereskedelem feladatát a ke­resztény átállítás lelkiismeretes és szak­értelmen felépülő munkájában látja, nemkülönben a keresztény kereskedelem és ipar fokozottabb, az áruellátás ellen­őrzésében, a hadbavonultak hozzátartozói­nak áruellátásában és mindenek felett a kisexisztenciák életfeltételeinek biztosítá­sában. Az érdekeltség helyesléssel és meg­nyugvással üdvözli a kormány gazdasági munkáját, amely a kisemberek erkölcsi erejére építi az új gazdasági rendet. A napirend előtti felszólalásában Tóth Gábor köszönetet mondott a kormánynak a kisemberek érdekében tett hatékony intézkedéseiért. A kereskedelem és ipar — úgymond lelkiismeretesen és hűséggel teljesíti hazafias, honvédelmi munkáját és csak azt kéri, hogy adassék meg neki is, a becsületes magyar kereskedőnek és iparosnak tisztességgel elvégzett munká­jáért az őt megillető megbecsülés és támo­gatás. Dr. Pongrácz Kálmán a háborús gazdálkodással kapcsolatos áruellátás problémáival, a keresztény kereskedelem áruellátásának fokozásával és az árukap­csolás kérdésével foglalkozott. Dr. Bod­nár Richard a vajonirozás és utalvány­rendszer kérdését ismertette és végül dr. Hein János az árszabályozással kapcsola­tos kamarai munkáról számolt be. Ezután Balázs Balázs, Bukovszky Ferenc, Laczkó Sándor, dr. Lippay István, Marschalek Imre, Nagy Béla és dr. Visegrádi József szólaltak fel, akik eismeréssel nyilatkoz­tak a kamarának értékes munkájáról és arról, hogy lehetőséget teremt arra, hogy az érdekelt minisztériumok kiküldötteinek jelenlétében a szakmai panaszokat közvet­lenül feltárhassák és az időszerű közétel­mezési kérdéseket kölcsönösen megvitat­hassák. " Országos tüzelőanyag kongresszus a Baross Szövetségben A Baross Szövetség meghívására az ország keresztény fa- és szénkereskedői, mintegy négyszáz kereskedő, akik közül százhatvan volt a vidéki, kongresszusra ültek össze. A kongresszust Ilovszky János, a Baross Szö­vetség országos elnöke nyitotta meg és üd­vözölte a hatóságok megjelent képviselőit. Koncz Kálmán, a Baross Szövetség tüzelő­anyag szakosztályánál­ elnöke önálló érdek­­képviseleti szerv felállítását sürgette, Szabó Ödön a faellátás rendezésére tett javaslatot, Fényi­ Béla a szénkereskedelem problémáit vázolta és hálával emlékezett meg arról, hogy a hatóságok, a bányák és az Állam­vasutak jóvoltából az idén a szénnel legjob­ban ellátott és legjobban fűtött városa Európának Budapest volt. Ez­­ annál szebb eredmény, mert­ az ország lélekszáma meg­kétszereződött és a MÁV vonalainak hossza is a duplájára emelkedett, a tél pedig rend­kívül hideg és hosszú volt. Szederjessy Ti­bor javasolta, hogy a kokszellátás teljesen a keresztény kereskedelem kezébe kerüljön. Dr. Battai Kornél a faszénkereskedelem ne­héz helyzetéről számolt be, majd a kongresz­­szuson résztvevő kiskereskedők is bejelen­tették csatlakozásukat a Baross Szövetség tüzelőanyag szakosztályához és ugyancsak sürgették­ az új érdekképviseleti szerv létre­hozását. A közellátási miniszter megbízottja vitéz Kiss Vilmos kifejtette, hogy a keresztény magyar kereskedelmet csak abban a szel­lemben lehet felépíteni, amelyet a Baross Szövetség hirdet. Megállapította, hogy a közellátás nem tisztán szakmai­ kérdés, ha­nem egyetemes nagy nemzeti érdek. Tudják ezt a tüzelőanyagkereskedők is és az ország nagy szempontjait a kereskedelem jogos ma­gánérdeke elé helyezik. Adatokat sorolt fel, hogy mennyire megnövekedett a kereskedők száma és hangoztatta, hogy maguknak a ke­reskedőknek kell szelektálniuk. Lehetetlen­ség az, hogy amikor a tüzelőanyagkészletek csökkennek, megnövekedjék azoknak a­­száma, akik ezzel az üzlettel kívánnak fog­lalkozni. Ha újabbak kapcsolódnak be az üzletbe, az­ csak az újabb kereskedői kontin­gensek rovására történik. A kereskedőknek meg kell elégedni azzal, ha közepes meg­élhetést biztosít neki pályája, mert nem le­het cél a mai háborús világban az egyéni meggazdagodás. A továbbiakban élénk vita indult meg a tüzelőanyag ellátásra vonat­kozóan s abban különösen a vidéki keres­kedők vettek részt Emelkedett a bankjegyforgalom. A bankjegyforgalom a Magyar Nemzeti Bank április 30-i kimutatása szerint az­ április 23-i forgalommal szemben 147 millió pengővel emelkedett. Az állami giroszámlákon a kifizetések 98,2 millió pengővel múlták felül a befizetéseket, míg az egyéb számlákon a befizetések ösz­­szege volt 24.9 millió pengővel nagyobb a kifizetések összegénél és így végered­ményben a girokövetelések állománya 73.3 millió pengővel csökkent. A váltó­­benyújtások összege a váltóvisszaváltások összegét 45.5 millió pengővel haladta meg. Az alaszabályok 57. cikkének g) pontja alapján a külföldnek pengőben nyújtott hitel 7.5 millió pengővel emel­kedett. Az érckészlet lényegtelen válto­zást mutat. A váltópénzkészlet 2.3 millió pengővel apadt. Az „Egyéb követelések“ 15 millió pengővel gyarapodtak, ellenben az „Egyéb tartozások“ 7,8 millió pengő­vel csökkentek. Megállapították a gyepvetőmagvak fel­árát. A közellátásügyi miniszter a belföldi származású, 1942—1946. évi termésű állami­lag törzskönyvezett, eredeti nemesített, to­vábbá államilag elismert nemesített és enge­délyezett, valamint ellenőrzött gyepvető­magvak forgalombahozatalánál a gyepvető­magvakat termesztő telep feladóállomásán a közönséges gyepvetőmagvakra a szállítás időpontjában érvényben levő mindenkori termelői árakhoz felár számítását engedé­lyezte. Ez a felár a gyepvetőmagvak fajtája, továbbá a minősítés foka szerint változó és 20—70 százalék között mozog. A csiranélküli kukorica forgal­mának szabályozása A földmivelésügyi miniszter a csiranélkü­li kukorica és a belőle előállított kukoricata­­karmánydaru forgalombahozatalának szabá­lyozásáról rendeletet adott ki. A csiranélkü­li kukorica az a termék, amelyet a kukoricá­ból a mag csirájának eltávolítása útján állí­tanak elő. A csiranélküli kukoricának és­ a belőle előállított kukoricatakarmánydarának ilyen minőségét „csiranélküli“ jelzéssel az áru tartályán, zsákjának függő csrtikéjén, valamint a vonatkozó üzleti iratokon, hirde­téseken és egyéb nyomtatványokon és aján­latokon fel kell tüntetni. A csiranélküli kukoricát csirás kukoricán­yal, vagy más takarmánnyal keverve, illető­leg a csiranélküli kukoricatakarmánydarát a csirás kukorica őrleményeivel, vagy más takarmánnyal keverve forgalomba hozni ti­los. Tilos továbbá a kukoricacsira elkülöní­tése és tisztítása során kapott, nagyobbrészt héjból, léha szemekből és szemtörmelékből álló terméket, kukoricakorpát a­ csiranélküli kukoricához, vagy a csiranélküli kukorica­takarmány darához keverni. A rendelet ki­mondja, hogy a minőség forgalombahozatal, valamint ellenőrzés tekintetében a fennálló rendelkezések irányadók. Gabona és termény A terménytőzsdén a magfélék kínálata mindjobban csökken és ma csak egyes mag­félékből kínáltak kisebb tételeket eladásra. Nagyobb forgalom csak muharmagban és csillagfürtben volt. A terménypiac kötései: Lóheremag fehérbárcás 25 q 305, 90 százalékos 5 q 230, 4 q 260, minta sze­rint 1 q 140, alj 10 q 85, muharmag 50 q 62, 4 q 67, 50 q, 75 q és 18 q 40, 20­ q 59, csillagfürt 150 q, 100 q és kétszer 150 q 28, mustármag 4 q 230, bartacin­­mag 10 q 80, petrezselyemmag 3 q 750 pengő q-ként. Érték és pénz Az értéktőzsdén a forgalom szűk keretek között mozgott s mivel a kínálat volt túl­súlyban, az irányzat is ellanyhult. A forga­lomba került értékpapírokat csak­­ árenged­ménnyel lehetett elérni. Az árlemorzsolódás egyik-másik értéknél jelentékenyebb volt. A fix kamatozású értékpapírok piacán az üzleti tevékenység szintén csekély volt. A fő­városi kölcsönkötvények közül az 1914-es kötvény árfolyama kissé javult Az értékpapirpiac árfolyama! Előző Előfordult zárlat kötések Zárlat Nemzeti Bank 364.— 360—355 356— Hitelbank 89.— — 88— Magyar Bank 67.— 66 66 Leszámítoló 70.— — 70.— Keresk. Bank J47.— 145—145.5 145__ Kött. Takarék 55.— — 53— MOKTÁR — 52 52.— Pesti Hazai 110.— 110 110.— Első M. Bizt. 1110.— — 1110.—a Hungária malom 68.— — 67.— Bauxit 445.— 427.5 427A lírasebe 48.— — 48.— Aszfalt 13.5 13.5 13A Kőszén 810.— 810—805 807A Nagybátonyi — 52 52— Salgó 65.75 65—63 63.— Urikányi 52A — 51.—— Fővárosi 11.—— — 11 . Franklin 15.— — 15.— Fegyver 179.— 174 174.— Ganz 55.9 54 54.— Acél 155.— 155 155— Rima 189.— 184—180 179— Nasici — — 95.—­ Nova 43.5 42.—43 42.5 Tröszt 97.75 — 95.—­ Délcukor 152.— 150 150.— Magyar Cukor 193.— 181—179— 179.5 Georgia 40.5 39 39.— Izzó — — 320.— Dreher-Haggen. 370.— 358 358.— Fővárosi — — 57— Gschwindt 2120.— — 2100.— Polgári sör — — 785— Lukácsfürdő — — 74— Pamutipar — — 65.— Szegedi kender 154.— — 154— Műtrágya —— — 210— Vasúti forg. 50.— 49—48 48— Erdélyi nykötv. 100.— 100 00— Főt. köles. 1914. 4(i).— 480 480— Föv. köles. 1927. — 124 — Kényszerköles. 82— 81.75 81.75 Hitelbank — 135—135— 135— Olaszbank d. zs. 125.— — 125.— A Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamai Devizák: Amsterdam 180.071/1—181.40, Athén 2.21—2.24, Belgrád 6.78V2—6.83 és fél, Berlin 135.70—136.70, Pozsony 11.64—11.78, Brüsszel 54.28—54.68, Bukarest 2.75—2.85, Istanbul 268.685—270.665, Kopenhága 70.84— 71.36, Madrid 32.00—32.24, Milánó 17.66— 17.8864, Oszló 77.10—77.67, Paris (Vichy) 6.78’/a—6.83V2, Prága 13.57—13.67, Szófia 4.14 —4.17, Stockholm 82.00—82.80, Zürich 79.80— 80.60, Helsinki 6.87—6.93, Zágráb 6.79—6.83. — Valuták: Szlovák korona (20 koronánál kisebb címletek) 11.45—11.75, leu (csak 1000 leu és kisebb címlet) 1.95—2.05, líra (csak 10 lírás és kisebb címlet 17.40—17.80, svájci frank 79.60—80.60, svéd korona (csak 50 ko­rona és kisebb címlet) 81.70—82.70. A Zagyvapálfalvai üveggyár mérlege. A Zagyvapálfalvai Üveggyár rt. igazgatósága május 4-én tartotta mérlegmegállapító ülését. Mint az igazgatóság jelentéséből kitűnik, a vállalat az elmúlt üzletévet kielégítő, a meg­előző évvel majdnem azonos eredménnyel zárta le, miért is a közgyűlésnek javasolni fogja, hogy az 1941. üzletévre — a tavalyi osztaléknak megfelelően — részvényenként 1,50 pengő osztalék kerüljön kifizetésre.

Next