Nemzeti Ujság, 1944. január (26. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-30 / 24. szám

Halál hull az égből*••10 NEMZETI ÚJSÁG I 194 január 38. Vasárnap A X­VI. század végén Francesco de Lana-Terzi jezsuita páter szorgalmasan dolgozott egy terjedelmes munkán abból a célból, hogy az addigi kísérletek és találmányok nyomán a természettudo­mány belső elemeit megismertesse. Ebben az 1. Lipótnak ajánlott könyvben Lana egész sor találmányt tárgyal, mint például a titkos­írást, a vakok írását, meteorológiai eszközöket, vetőgépeket, távcsöveket. Különösen részletesen fog­lalkozik azonban azzal a saját tervével, amely egy repülőgép előállítására vonat­kozott. A gázok elmélete akkor még kevéssé volt ismeretes, de tudtak már Otto von Guericke magdeburgi polgármester kísér­leteiből arról, hogy egy légüres gömb lényegesen könyebb, mint egy levegővel töltött. Ezen a megállapításon alapult Lana terve is. Huszonnégy vékonyfalú réz vagy üveggömböt akart készíteni, a go­lyókból ki akarta szivattyúzni a levegőt s azután a gömböket egy gondolat felett megerősíteni. Helyesen következtette, hogy ezzel az eszközzel majd a levegőbe tud emelkedni. Elméletben Lanának tel­jesen igaza volt és a légüres léggömb ötletével a mai napig is igen sokan fog­lalkoztak. Gyakorlatilag persze az ötlet keresztülvihetetlen, mert a légnyomás a vékonyfalú gömböket benyomná­ Lana könyvében, amely 1680-ban jelent meg nyomtatásban, a mai időkre vonat­koztatva legérdekesebb a következő rész: „Mindenki látja, hogy egyetlen várost sem lehetne biztosítani a támadások el­len, hiszen a léghajó bármely órában meg­jelenhetne a városok felett és legénysége kiszállhatna belőle. Ugyanígy lehetne eljárni a tengeren vitorlázó hajók ellen. Ha a léghajó a magas égből csak a tengeri hajók vitorláinak csúcsáig eresz­kednék le, elfoglalható a hajót és leeresz­kedés nélkül vasdarabokkal, amit a lég­hajó, ledobna, megrongálhatná azt. A legénységet megölhetnék, golyókkal és bombákkal felgyújthatnák valamennyit. De nemcsak a hajók, hanem házak, várak és városok is megsemisíthetők volnának, még­pedig minden veszedelem nélkül azok számára, akik a mérhetetlen ma­gasságból golyókat és bombákat dobálná­nak le.“ . Majd később így ír, mintegy vigasz­talva az olvasót: „ ... Egyébként nem látok semmi ne­hézséget, ami felhozható volna, kivéve egyet, ami viszont minden egyébnél na­gyobbnak látszik: az Isten talán soha nem fogja megengedni, hogy egy ilyen gép csakugyan elkészüljön, tekintettel arra a sok súlyos következményre, amel­­­­lyel a gép működése az emberiség pol­gári és politikai rendjét megzavarhatná.“ Itt már nem bizonyult jó prófétának... így közli egyik legújabb könyvében Vajda Pál R., az Országos Közművelődési Tanács sajtóelőadója, aki valósággal spe­cializálta magát a világot előre mozgató találmányok és a feltalálók életének ko­moly irodalmi színvonalon álló s pompá­san elszórakoztató ismertetésére. A most megjelent kötet „Halál hull az égből“ címmel, a légibombázás — ki hitte volna? — évszázados történetét ismerteti Acta­­tius osztrák főhadnagy első kezdetleges kísérleteitől, amikor 1849-ben Velencét bombázta, egészen napjaink totális légi­­háborújáig Épp igy meglepetéssel vesszük tudo­másul, hogy Magyarországon az első lég­gömböt — mert hiszen akkoriban a légi­­bombázásokat nem repülőgépek végez­ték, amit akkor még nem találtak fel —­ a győri főiskola tudós paptanára Domin Ferenc József, ,­,a természettu­dásnak és gazdálkodásnak királyi tanítója“ engedte fel 1784 március 1-én. Erről az esemény­ről szó szerint idézi a Magyar Hírmondó érdekes beszámolóját is.­­ (Az első léggömb Magyarországon.) Tehát a Győri Tudomány Fő­iskolá­nak tulajdona az a dicsőség, hogy Ma­gyar Hazánkban is meg lett már egy­szer annak a repülő golyóbisnak pró­bája, melly majd csak nem az egész világot fel­lázasztotta. Jól reméltettem én azt, hogy ennyi tsatára a mieink is felébrednek. Ha nincsen is egyéb haszna, elég a mégis, hogy a természe­tet vizsgáló nagyságos elme ártatlanul mulatja magát az illyen ritkább láza­­tokban, s hogy köz népünk is, azokat szemlélvén kezdi elmérni, mi sokat tehet a’ tanult emberi ész amit a’ gyáva, ostoba talán ördöngösségnek tartana. A golyóbisnak szélessége 12 Párizsi hüvelynyi volt. Megtelvén a’ gyuladó levegővel az udvarra kivitték. Holott azonnal, amint szabadon eleresztették, egyenes hamar röptével fellyül múlta a’ ház fedelét. Már a’ szabad levegőben a’ szél megdült emelkedéssel vitte olly magasra, hogy „Tsalóköz Szigetének“ indítván egynéhány pertzenések alatt csak eltűnt a nézők elől.“ Sokat kísérletezett a léggömbbel a fel­­ségsértésért perbe vont és 1795-ben lefeje­­ze­ Hartintmics Ignác is, aki tudvalevőleg fizikus volt Amikor fogságra vetették, minden a tehetségét Latba vetette, hogy ki­szabaduljon. A börtönben engedélyt kért arra, hogy iratot szerkeszthessen, amit „csak az ügyigazgató és a király olvas­son, mert tartalmától a monarchia üdve függ“ Repülőgépekkel a magasba emelhető ágyukat és bombákat tervezett, amelyek­kel minden várat, bármily erős legyen is az őrsége, egy nap alatt megadásra lehet kényszeríteni. Ha figyelembe vesszük, hogy Martinovics már korábban is sokat foglalkozott a lég­hajóval és a kísérletezéssel, nem lehet vi­tás, hogy olyan léggömbre gondolt, amely­ről az ellenséges vár fölé emelkedve bom­bákat lehet ledobni. Ezzel, az akkori kö­rülmények között, a várőrséget csakugyan egy nap alatt megadásra kényszeríthették volna. Martinovics a továbbiak során még meg­írja, hogy feltalált egy mérges gázt, amely a seregeket a várak megközelítésétől képes visszatartani, sőt november 2-án a rendőr­­miniszternek részletes ismertetést.­ muta­tott be egy ostromgépről és a mérges gáz­ról is. Jelentette továbbá, hogy Archime­desi utánozva mozgatható gyúj­tótükör szerkezetén dolgozik, amely léggömbök — íme a légvédelem első csirája! — hajóha­dak és hadseregek elpusztítására alkalmas. Könnyen meglehet, hogy ha a császár meg­kegyelmezett volna Martinovicsnak, ez ki is dolgozta volna a találmányait. A sors azonban máskép akarta ... Vájjon nem csodálatos-e, hogy már a léggömb megszületésének pillanatában arra gondoltak, hogy légitámadásra használják majd fel! Actatius volt az első, aki ezt az elgondolást megvalósította s léggömbökről bombázta — igaz, hogy kevés sikerrel — Velencét. Jóval később a tripoliszi háborúban azonban már ott látjuk süvölteni a repülőgépet, amint bombáit hajigálja a bennszülöttekre. A balkán háborúban pedig a bulgár repü­lők hőstetteit ismerjük meg, majd átél­jük az elmúlt világháború romantikus légiháborúina­k korszakát. Itt ismer­­e­­kedünk meg azzal a magyar tiszttel, aki elsőnek alkalmazta a­­ zuhanóbombá­zást, majd csodálattal olvassuk azok vé­leményét, akik előre megjósolták az el­következendő totális légiháborút. A leg­első stukatámadás a következőképen tör­tént: 1918 augusztus 6-án az a század, ahol Zachariás György hadnagy is szol­gált, parancsot kap a Verusa-folyó átke­lési támpontjának és az ott levő ponton­­hidnak éjjeli bombázására. Az éjjeli bombázás azonban sikertelen maradt. A ledobott 128 bombából egy sem talált. Másnap délelőtt megjelent a repülőtéren a német vezérkar néhány magasrangú tisztje, s kifogásolta az eredménytelensé­get. Zachariás hadnagy, mentegetni pró­bálta a helyzetet s előadta, hogy vélemé­nye szerint a hidat egészen másképen lehetne csak szétrombolni. A parancsnok ehhez hozzá is járult. A továbbiakat Za­chariás hadnagy a következőkben jegyzi fel hadinaplójában. „Egy magyar gyártmányú, úgynevezett furnir Lloyd (82—25. számú) repülőgép­pel indultam tervem végrehajtására. Pilótám ügyes repülő volt, aki minden parancsomat vakon teljesítette. Vele be­széltem meg tervemet, aminek a lényege a következő volt: balról elhaladva a híd felett 3 000 méteres magasságból az ellen­ség oldaláról leállított motorral csinálunk egy meredek Siklót a célra. Körülbelül 50—100 méter magasságban vetem ki­ a két bombát, amikor a híd a célba esik s ugyanakkor szökkenjen a gép a siklásból a magasba, így is történt. Pilótám nagy­szerűen vezette a gépet s utasításaimat pontosan betartva már az első alárepülés­­nél kivetettem a bombákat. Amikor a zu­hanásból kiemelte a gépet, saját csapa­taink felé repültünk kis magasságban to­vább, majd egy nagy kört írva le vissza­tértem a célhoz, hogy az eredményt lát­hassam. A híd eltűnt s a víz színén deszka- és gerendadarabok úszkáltak. A parton egy-két felborult, összerombolt ponton és fatörmelék volt látható.“ Zachariás György hadnagy el is nyerte méltó jutalmát: megkapta a német vas­keresztet.­­ Később ezt a kiválóan bevált harcmo­dort az ellenséges repülők is átvették s a háború végefelé mind gyakrabban al­kalmazták a zuhanórepüléssel való tá­madást és a zuhanóbombázást­ A néme­tek egyébként hivatalosan is elismerik, hogy ennek az akkor újfajta harcmodor­­nak Zachariás György volt az első alkal­mazója. Azóta persze a korszerű háborúban már a zuhanóbombázás is sokat válto­zott ... Megtudjuk még a könyvből, hogy az osztrák-magyar hadsereg Douhet Giulio nevű tábornoka hirdette először, hogy a háború tulajdonképen oszthatatlan egész s a legnagyobb eredményt a szárazföldi, tengeri és légierő együttes bevetése út­ján lehet csak elérni, ő látta meg először a légiháború problémáját sokkal nogyobb­voryttam, adut bfin­d elődei közt. kívül érdekes a légibombák fejlődésfa®, és a legmodernebb bombázó eljárások­­ról szóló fejezet is, valamint a bomba­vetés tudományának laikusok részére­­ érthetően előadott elmélete. Vajda Pál R. könyvét ilyformán a cég akkor is az érdekes, sőt izgalmas olvas­mányok közé sorozhatnánk, ha az épp most folyó kíméletlen légiháború nem is tenné véresen időszerűvé. (Fred) tvább. Amikor Donna Francesca 1698- bn meghal, a gyászév letelte után ismét megnősül s ezúttal az alig harmincöt esz­tendős Zambelli Antoniettát veszi fele­ségül, aki ismét féltucat gyermekkel örvendezteti meg őt A gyermekáldás ampán örömet és megelégedést jelent a mester számára, vagyona nőttön nő, anyagi gondokkal küzdenie nem kell és hegedűalkotásainak hite bejárja az akko­riban ismert világot Nem érdektelen a kép, amelyet Oscar Pander rajzol egykorú feljegyzések nyo­mául Antonio Stradivari alakjáról. Ezek serint a művész karcsú, magas férfiú volt, aki munka közben előszeretettel vi­selte a fehér gyapjasüveget és a céhmes­terek számára jellegzetes bőrkötényt. A Gondviselés jóvoltából nem kevesebb mint kilenc évtizedig élt és dolgozott Antonio Stradivari, aki 1737 december 1­-án halt meg 93 esztendős korában. Élete utolsó napjáig szinte megszakítás nélkül fáradhatatlan buzgalommal mű­ködött hangszerei elkészítésében. Örö­mét lelte a munkájában, amellyel ra­gyogó alkotásaival ajándékozta meg az emberiséget. Mert — amiről aránylag kevesen tudnak — Pander szerint Stradi­vari nem csupán hegedűket épített, ha­nem mélyhegedűket, gordonkákat, sőt lantokat is. Figyelemreméltó Lütgendorff feljegy­zése Stradivari munkásságáról, amelyben három fejlődéskorszakot különböztet , meg. Az első 1668-tól 1686-ig terjedő időszakban minden igyekezete arra irá­nyul, hogy a dallamszépség lírai színeze­tére hangolt Amafi-féle hegedű vivőere­jét tökéletesítse. Majd az 1686-tól 1694-ig terjedő időben viszont a hegedű külső kiképzésének formai tökéletességét csi­szolja tovább. Élete utolsó időszakában azután, amely számára a tulajdonkéne a világhírt biztosította, egyéni mester­mű­veket alkot Lassan Őrölnek a történelem malmai! Stradivari tüneményes hangszerei több mint évszázad után válnak csupán nép­szerűvé. A világhírű hegedűművészek sorában Viotti az első, aki Stradivari mesterhegedűvel arat feledhetetlen si­kert. A francia és a spanyol udvar is fel­figyel az addig alig hallott hegedű csodá­latos hangszíneire, amelyek egyszeriben elhomályosítják a Guarneri remekművek dicsőségét. Stradivari mesteralkotásai el­indulnak nagy útjukon a világhír felé. És ez az út nem könnyű, hiszen a Guarneri del Gesù-féle hegedűval babo­­­názta meg nem­ is olyan régen csaknem az egész világot maga Paganini. Mindezekkel, a bizonyára besés értéket jelentő hangszerekkel szemben azonban a Stradivari alkotások lényeges különbsége a hangszínek szinte kifejezhetetlen vál­tozatossága! Amíg ugyanis a Guar­neri- és Ama­ti-f­éle hegedűk a kü­lönböző fekvésekben csupán átlag hang­színek kifejezésére nyújtanak módot, ad­dig a Stradivari alkotás a dinamikai ha­tások elképzelhetetlen változatait vará­zsolhatja a hallgatóság elé. Oscar Pander véleménye szerint egy Stradivari hegedű értéke ezidőszerint fel­becsülhetetlen. A mesterművekről egyéb­ként nemzetközi katalógust vezetnek. A magyar művészek tulajdonában örvende­tes számban jegyezhetők fel Stradivari hegedűk, így mindenekelőtt a közelmúlt legnagyobb magyar mestere, Hubay Jenő hagyatékában egy kincset érő példány s egy ahhoz hasonló volt néhai Vecsey Fe­renc tulajdonában is. úgy tudjuk, Zathu­­reczky Ede, a Zeneművészeti Főiskola kiváló főigazgatója hasonlóképen birto­kosa egy Stradivari hangszernek. (d. f.) Tollat ingyen ■ehol sem kap, de a legjobb minőséget nagy választékban és a legolcsóbb árban, teljes szavatosság mellett szállítja ▼IGH JÓZSEF ágytoll vállalata. Kiskunfél­­egyháza, Szent János-tér. Kívánatra mintá­kat, árjegyzéket­ díjtalanul küld. a VASARNAP EGYHÁZI ZENÉJE. A főváros katolikus templomaiban a népénekes szentmisék kötelező énekrendjeVizikereszt után IV. vasárnap a következő: 237. Kegyes szemmel, 23. Istengyer­mek 151. Zengjünk Jézus szent Nevének. — A Koronázó főtemplom ének- és zeneitara d. e. 10 órakor Beethoven C-dúr miséjét adja elő Péter József offertoriumával. A magánazólámokat Far­kas Ilonka Milinkovich Gemma, Halász Sándor és ■yissmüiier ’ Mihály éneklik, vezényel Bárdos Lajos, orgonái Várhelyi Antal. — A belvárosi főplebálua­­Tentplom ének- és zenekara d. e. 10 órakor Pilke: D-moll miséjét adja elő. Offertoriumra Kersch: Dextera Domini. A 12 órai kismisén bemutatásra kerül Deák Bárdos: Kyrie, Kersch: Pater noster, Harmat: Ő áldott szent Istenem, Vezényel Berg Ottó, orgonái Kereszty Jenő. — A Szent István Bazilika énekkara d. e. 10 órakor Damény: Jézus Szive-mise. Offertoriumra Palestrina: Dexter Do­mini. Mise végén Demény: Az Ige megtestesült. A többi változó rész gregorián korális vezényel Harmat Artúr. — A Jézus Szive-templom ének­kara d. e. 11 órakor Deák Bárdos György vezselé­­mével Faludy Béla orgonakiséretével az előirt nép­­énekokot adja elő. Mise után P. Vid József Jézus­­társasági házfőnök mondja a szentbeszédet. (RAdió- közvetités.) — A Szent Flóriánról elnevezett gö­­rögszertartAzu katolikus magyar­ plebniatemplom­­kén reggel 9 órakor a népéneket Timkó Mihály vezeti. A szentbeszédet mise közben Elucá* Miklós MAmkárogi prepök. ■ immkáetá egyházmegy* Előkelő napilapok és kitűnő képeslap terjesztéséhez ugyr a fővárosban, aaiit a vidéken Un OinioM azonnalra felveszünk. Havi 1009—■ 2000 pengő jövedelem! Jól alá­­támasztott, megkönnyített munka! írásbeli ajánlatokat „Hosszú évekre szóló munka“ Jeligére a kiadó­­hivatalba kérünk. BUDAPESTI PÉNZINTÉZET FELVESZ kereskedelmi érettségivel rendelkező őskeresztény flSZtI ISCIQKCt és­­ 35 éves korig. A saját kézirású pályázatban megadandók: 1. életkor, 2. iskolai végzettség, 3. esetleges nyelvtudás, 4- eddigi gyakorlat, 5. fizetési igény, és férfi pályázónál 6. katonai szolgálatának eleget tett-e? Az ajánlatok okmányok csatolása nélkül „Pénzintézet“ jeligére Hausenstein és Vogler rt. hirdető irodába, V., Dorottya­ utca 8. küldendők. Cukorgyár keres olyan, az 1939. IV. t. e. korlátozásai alá mini répaátvevőket, akik e munkában már gyakorlattal bírnak. Aján­latok, eddigi működés megjelölésével és bizonyít­­vány-m­ásolatokkal együtt —• amelyek vissza nem­, küldetnek — „Répaátvevő“ jeligére Kunstäcserhez VI.,* Liszt Ferenc-tér 19. köretnek. Technológiát végzett RSI&­ S3 Írást Miskolcon épülő állami érdekű gyár labora­tóriumába azonnali belépésre keresünk. Ajánlkozások „ŐSKERESZTÉNY 1236“ jel­igére Hausenstein és Vogler rt. hirdető irodába, V., Dorottya­ utca 8. küldendők. MEGJELENT ZAYMUS GYULA UJ REGÉNYE Hifi íz az m Fűzve 6.80 pengő. Kötve 8.80 pengőt A SZENT ISTVÁN TÁRSULAT KIADÁSA Z könyvtárat magas áron vesz KLEIN KÖNYVÜZLET, Podmaniczky-utca 51. Telefon: 113—104. Nagyvállalat keres kitűnő gyakorlattal ren­delkező őskeresztény gyors-és gépi­­et továbbá kereskedelmi érettségivel rendelkező könyvelésben és irodai munkában gyakorlat­­tal biró tisztviselőket. Ajánlatokat kér és fizetési .Igény megjelö­lésével „AZONNALI BELÉPÉS 1206“ jeligére Hausenstein és Vogler rt. hirdető irodába, V., Dorottya­ utca 8. Hl fi Költ 1889­.? Bármilyen fáradtságot, levertséget, kimerültséget percek alatt megszünteti. Komoly érdeklődőknek ingyen próbacsomagot küld Magyar Krolabehozatal, Budapest, Vörösmarty­ utca 69. Telefon: 115—Vtk, 500.000-ig minden jó könyvet minden kulturnyelvm a legmagasabb áron vásárol az ország egész területéről a Könyveldorádó Budapest, L. Krisztna­ körút 14*. Telefon: 355—202. Telefonhívásra házh­z megy*.

Next