Nemzeti Ujság, 1944. január (26. évfolyam, 1-24. szám)
1944-01-30 / 24. szám
Halál hull az égből*••10 NEMZETI ÚJSÁG I 194 január 38. Vasárnap A XVI. század végén Francesco de Lana-Terzi jezsuita páter szorgalmasan dolgozott egy terjedelmes munkán abból a célból, hogy az addigi kísérletek és találmányok nyomán a természettudomány belső elemeit megismertesse. Ebben az 1. Lipótnak ajánlott könyvben Lana egész sor találmányt tárgyal, mint például a titkosírást, a vakok írását, meteorológiai eszközöket, vetőgépeket, távcsöveket. Különösen részletesen foglalkozik azonban azzal a saját tervével, amely egy repülőgép előállítására vonatkozott. A gázok elmélete akkor még kevéssé volt ismeretes, de tudtak már Otto von Guericke magdeburgi polgármester kísérleteiből arról, hogy egy légüres gömb lényegesen könyebb, mint egy levegővel töltött. Ezen a megállapításon alapult Lana terve is. Huszonnégy vékonyfalú réz vagy üveggömböt akart készíteni, a golyókból ki akarta szivattyúzni a levegőt s azután a gömböket egy gondolat felett megerősíteni. Helyesen következtette, hogy ezzel az eszközzel majd a levegőbe tud emelkedni. Elméletben Lanának teljesen igaza volt és a légüres léggömb ötletével a mai napig is igen sokan foglalkoztak. Gyakorlatilag persze az ötlet keresztülvihetetlen, mert a légnyomás a vékonyfalú gömböket benyomná Lana könyvében, amely 1680-ban jelent meg nyomtatásban, a mai időkre vonatkoztatva legérdekesebb a következő rész: „Mindenki látja, hogy egyetlen várost sem lehetne biztosítani a támadások ellen, hiszen a léghajó bármely órában megjelenhetne a városok felett és legénysége kiszállhatna belőle. Ugyanígy lehetne eljárni a tengeren vitorlázó hajók ellen. Ha a léghajó a magas égből csak a tengeri hajók vitorláinak csúcsáig ereszkednék le, elfoglalható a hajót és leereszkedés nélkül vasdarabokkal, amit a léghajó, ledobna, megrongálhatná azt. A legénységet megölhetnék, golyókkal és bombákkal felgyújthatnák valamennyit. De nemcsak a hajók, hanem házak, várak és városok is megsemisíthetők volnának, mégpedig minden veszedelem nélkül azok számára, akik a mérhetetlen magasságból golyókat és bombákat dobálnának le.“ . Majd később így ír, mintegy vigasztalva az olvasót: „ ... Egyébként nem látok semmi nehézséget, ami felhozható volna, kivéve egyet, ami viszont minden egyébnél nagyobbnak látszik: az Isten talán soha nem fogja megengedni, hogy egy ilyen gép csakugyan elkészüljön, tekintettel arra a sok súlyos következményre, amellyel a gép működése az emberiség polgári és politikai rendjét megzavarhatná.“ Itt már nem bizonyult jó prófétának... így közli egyik legújabb könyvében Vajda Pál R., az Országos Közművelődési Tanács sajtóelőadója, aki valósággal specializálta magát a világot előre mozgató találmányok és a feltalálók életének komoly irodalmi színvonalon álló s pompásan elszórakoztató ismertetésére. A most megjelent kötet „Halál hull az égből“ címmel, a légibombázás — ki hitte volna? — évszázados történetét ismerteti Actatius osztrák főhadnagy első kezdetleges kísérleteitől, amikor 1849-ben Velencét bombázta, egészen napjaink totális légiháborújáig Épp igy meglepetéssel vesszük tudomásul, hogy Magyarországon az első léggömböt — mert hiszen akkoriban a légibombázásokat nem repülőgépek végezték, amit akkor még nem találtak fel — a győri főiskola tudós paptanára Domin Ferenc József, ,,a természettudásnak és gazdálkodásnak királyi tanítója“ engedte fel 1784 március 1-én. Erről az eseményről szó szerint idézi a Magyar Hírmondó érdekes beszámolóját is. (Az első léggömb Magyarországon.) Tehát a Győri Tudomány Főiskolának tulajdona az a dicsőség, hogy Magyar Hazánkban is meg lett már egyszer annak a repülő golyóbisnak próbája, melly majd csak nem az egész világot fellázasztotta. Jól reméltettem én azt, hogy ennyi tsatára a mieink is felébrednek. Ha nincsen is egyéb haszna, elég a mégis, hogy a természetet vizsgáló nagyságos elme ártatlanul mulatja magát az illyen ritkább lázatokban, s hogy köz népünk is, azokat szemlélvén kezdi elmérni, mi sokat tehet a’ tanult emberi ész amit a’ gyáva, ostoba talán ördöngösségnek tartana. A golyóbisnak szélessége 12 Párizsi hüvelynyi volt. Megtelvén a’ gyuladó levegővel az udvarra kivitték. Holott azonnal, amint szabadon eleresztették, egyenes hamar röptével fellyül múlta a’ ház fedelét. Már a’ szabad levegőben a’ szél megdült emelkedéssel vitte olly magasra, hogy „Tsalóköz Szigetének“ indítván egynéhány pertzenések alatt csak eltűnt a nézők elől.“ Sokat kísérletezett a léggömbbel a felségsértésért perbe vont és 1795-ben lefejeze Hartintmics Ignác is, aki tudvalevőleg fizikus volt Amikor fogságra vetették, minden a tehetségét Latba vetette, hogy kiszabaduljon. A börtönben engedélyt kért arra, hogy iratot szerkeszthessen, amit „csak az ügyigazgató és a király olvasson, mert tartalmától a monarchia üdve függ“ Repülőgépekkel a magasba emelhető ágyukat és bombákat tervezett, amelyekkel minden várat, bármily erős legyen is az őrsége, egy nap alatt megadásra lehet kényszeríteni. Ha figyelembe vesszük, hogy Martinovics már korábban is sokat foglalkozott a léghajóval és a kísérletezéssel, nem lehet vitás, hogy olyan léggömbre gondolt, amelyről az ellenséges vár fölé emelkedve bombákat lehet ledobni. Ezzel, az akkori körülmények között, a várőrséget csakugyan egy nap alatt megadásra kényszeríthették volna. Martinovics a továbbiak során még megírja, hogy feltalált egy mérges gázt, amely a seregeket a várak megközelítésétől képes visszatartani, sőt november 2-án a rendőrminiszternek részletes ismertetést. mutatott be egy ostromgépről és a mérges gázról is. Jelentette továbbá, hogy Archimedesi utánozva mozgatható gyújtótükör szerkezetén dolgozik, amely léggömbök — íme a légvédelem első csirája! — hajóhadak és hadseregek elpusztítására alkalmas. Könnyen meglehet, hogy ha a császár megkegyelmezett volna Martinovicsnak, ez ki is dolgozta volna a találmányait. A sors azonban máskép akarta ... Vájjon nem csodálatos-e, hogy már a léggömb megszületésének pillanatában arra gondoltak, hogy légitámadásra használják majd fel! Actatius volt az első, aki ezt az elgondolást megvalósította s léggömbökről bombázta — igaz, hogy kevés sikerrel — Velencét. Jóval később a tripoliszi háborúban azonban már ott látjuk süvölteni a repülőgépet, amint bombáit hajigálja a bennszülöttekre. A balkán háborúban pedig a bulgár repülők hőstetteit ismerjük meg, majd átéljük az elmúlt világháború romantikus légiháborúinak korszakát. Itt ismerekedünk meg azzal a magyar tiszttel, aki elsőnek alkalmazta a zuhanóbombázást, majd csodálattal olvassuk azok véleményét, akik előre megjósolták az elkövetkezendő totális légiháborút. A legelső stukatámadás a következőképen történt: 1918 augusztus 6-án az a század, ahol Zachariás György hadnagy is szolgált, parancsot kap a Verusa-folyó átkelési támpontjának és az ott levő pontonhidnak éjjeli bombázására. Az éjjeli bombázás azonban sikertelen maradt. A ledobott 128 bombából egy sem talált. Másnap délelőtt megjelent a repülőtéren a német vezérkar néhány magasrangú tisztje, s kifogásolta az eredménytelenséget. Zachariás hadnagy, mentegetni próbálta a helyzetet s előadta, hogy véleménye szerint a hidat egészen másképen lehetne csak szétrombolni. A parancsnok ehhez hozzá is járult. A továbbiakat Zachariás hadnagy a következőkben jegyzi fel hadinaplójában. „Egy magyar gyártmányú, úgynevezett furnir Lloyd (82—25. számú) repülőgéppel indultam tervem végrehajtására. Pilótám ügyes repülő volt, aki minden parancsomat vakon teljesítette. Vele beszéltem meg tervemet, aminek a lényege a következő volt: balról elhaladva a híd felett 3 000 méteres magasságból az ellenség oldaláról leállított motorral csinálunk egy meredek Siklót a célra. Körülbelül 50—100 méter magasságban vetem ki a két bombát, amikor a híd a célba esik s ugyanakkor szökkenjen a gép a siklásból a magasba, így is történt. Pilótám nagyszerűen vezette a gépet s utasításaimat pontosan betartva már az első alárepülésnél kivetettem a bombákat. Amikor a zuhanásból kiemelte a gépet, saját csapataink felé repültünk kis magasságban tovább, majd egy nagy kört írva le visszatértem a célhoz, hogy az eredményt láthassam. A híd eltűnt s a víz színén deszka- és gerendadarabok úszkáltak. A parton egy-két felborult, összerombolt ponton és fatörmelék volt látható.“ Zachariás György hadnagy el is nyerte méltó jutalmát: megkapta a német vaskeresztet. Később ezt a kiválóan bevált harcmodort az ellenséges repülők is átvették s a háború végefelé mind gyakrabban alkalmazták a zuhanórepüléssel való támadást és a zuhanóbombázást A németek egyébként hivatalosan is elismerik, hogy ennek az akkor újfajta harcmodornak Zachariás György volt az első alkalmazója. Azóta persze a korszerű háborúban már a zuhanóbombázás is sokat változott ... Megtudjuk még a könyvből, hogy az osztrák-magyar hadsereg Douhet Giulio nevű tábornoka hirdette először, hogy a háború tulajdonképen oszthatatlan egész s a legnagyobb eredményt a szárazföldi, tengeri és légierő együttes bevetése útján lehet csak elérni, ő látta meg először a légiháború problémáját sokkal nogyobbvoryttam, adut bfind elődei közt. kívül érdekes a légibombák fejlődésfa®, és a legmodernebb bombázó eljárásokról szóló fejezet is, valamint a bombavetés tudományának laikusok részére érthetően előadott elmélete. Vajda Pál R. könyvét ilyformán a cég akkor is az érdekes, sőt izgalmas olvasmányok közé sorozhatnánk, ha az épp most folyó kíméletlen légiháború nem is tenné véresen időszerűvé. (Fred) tvább. Amikor Donna Francesca 1698- bn meghal, a gyászév letelte után ismét megnősül s ezúttal az alig harmincöt esztendős Zambelli Antoniettát veszi feleségül, aki ismét féltucat gyermekkel örvendezteti meg őt A gyermekáldás ampán örömet és megelégedést jelent a mester számára, vagyona nőttön nő, anyagi gondokkal küzdenie nem kell és hegedűalkotásainak hite bejárja az akkoriban ismert világot Nem érdektelen a kép, amelyet Oscar Pander rajzol egykorú feljegyzések nyomául Antonio Stradivari alakjáról. Ezek serint a művész karcsú, magas férfiú volt, aki munka közben előszeretettel viselte a fehér gyapjasüveget és a céhmesterek számára jellegzetes bőrkötényt. A Gondviselés jóvoltából nem kevesebb mint kilenc évtizedig élt és dolgozott Antonio Stradivari, aki 1737 december 1-án halt meg 93 esztendős korában. Élete utolsó napjáig szinte megszakítás nélkül fáradhatatlan buzgalommal működött hangszerei elkészítésében. Örömét lelte a munkájában, amellyel ragyogó alkotásaival ajándékozta meg az emberiséget. Mert — amiről aránylag kevesen tudnak — Pander szerint Stradivari nem csupán hegedűket épített, hanem mélyhegedűket, gordonkákat, sőt lantokat is. Figyelemreméltó Lütgendorff feljegyzése Stradivari munkásságáról, amelyben három fejlődéskorszakot különböztet , meg. Az első 1668-tól 1686-ig terjedő időszakban minden igyekezete arra irányul, hogy a dallamszépség lírai színezetére hangolt Amafi-féle hegedű vivőerejét tökéletesítse. Majd az 1686-tól 1694-ig terjedő időben viszont a hegedű külső kiképzésének formai tökéletességét csiszolja tovább. Élete utolsó időszakában azután, amely számára a tulajdonkéne a világhírt biztosította, egyéni mesterműveket alkot Lassan Őrölnek a történelem malmai! Stradivari tüneményes hangszerei több mint évszázad után válnak csupán népszerűvé. A világhírű hegedűművészek sorában Viotti az első, aki Stradivari mesterhegedűvel arat feledhetetlen sikert. A francia és a spanyol udvar is felfigyel az addig alig hallott hegedű csodálatos hangszíneire, amelyek egyszeriben elhomályosítják a Guarneri remekművek dicsőségét. Stradivari mesteralkotásai elindulnak nagy útjukon a világhír felé. És ez az út nem könnyű, hiszen a Guarneri del Gesù-féle hegedűval babonázta meg nem is olyan régen csaknem az egész világot maga Paganini. Mindezekkel, a bizonyára besés értéket jelentő hangszerekkel szemben azonban a Stradivari alkotások lényeges különbsége a hangszínek szinte kifejezhetetlen változatossága! Amíg ugyanis a Guarneri- és Amati-féle hegedűk a különböző fekvésekben csupán átlag hangszínek kifejezésére nyújtanak módot, addig a Stradivari alkotás a dinamikai hatások elképzelhetetlen változatait varázsolhatja a hallgatóság elé. Oscar Pander véleménye szerint egy Stradivari hegedű értéke ezidőszerint felbecsülhetetlen. A mesterművekről egyébként nemzetközi katalógust vezetnek. A magyar művészek tulajdonában örvendetes számban jegyezhetők fel Stradivari hegedűk, így mindenekelőtt a közelmúlt legnagyobb magyar mestere, Hubay Jenő hagyatékában egy kincset érő példány s egy ahhoz hasonló volt néhai Vecsey Ferenc tulajdonában is. úgy tudjuk, Zathureczky Ede, a Zeneművészeti Főiskola kiváló főigazgatója hasonlóképen birtokosa egy Stradivari hangszernek. (d. f.) Tollat ingyen ■ehol sem kap, de a legjobb minőséget nagy választékban és a legolcsóbb árban, teljes szavatosság mellett szállítja ▼IGH JÓZSEF ágytoll vállalata. Kiskunfélegyháza, Szent János-tér. Kívánatra mintákat, árjegyzéket díjtalanul küld. a VASARNAP EGYHÁZI ZENÉJE. A főváros katolikus templomaiban a népénekes szentmisék kötelező énekrendjeVizikereszt után IV. vasárnap a következő: 237. Kegyes szemmel, 23. Istengyermek 151. Zengjünk Jézus szent Nevének. — A Koronázó főtemplom ének- és zeneitara d. e. 10 órakor Beethoven C-dúr miséjét adja elő Péter József offertoriumával. A magánazólámokat Farkas Ilonka Milinkovich Gemma, Halász Sándor és ■yissmüiier ’ Mihály éneklik, vezényel Bárdos Lajos, orgonái Várhelyi Antal. — A belvárosi főplebáluaTentplom ének- és zenekara d. e. 10 órakor Pilke: D-moll miséjét adja elő. Offertoriumra Kersch: Dextera Domini. A 12 órai kismisén bemutatásra kerül Deák Bárdos: Kyrie, Kersch: Pater noster, Harmat: Ő áldott szent Istenem, Vezényel Berg Ottó, orgonái Kereszty Jenő. — A Szent István Bazilika énekkara d. e. 10 órakor Damény: Jézus Szive-mise. Offertoriumra Palestrina: Dexter Domini. Mise végén Demény: Az Ige megtestesült. A többi változó rész gregorián korális vezényel Harmat Artúr. — A Jézus Szive-templom énekkara d. e. 11 órakor Deák Bárdos György vezselémével Faludy Béla orgonakiséretével az előirt népénekokot adja elő. Mise után P. Vid József Jézustársasági házfőnök mondja a szentbeszédet. (RAdió- közvetités.) — A Szent Flóriánról elnevezett görögszertartAzu katolikus magyar plebniatemplomkén reggel 9 órakor a népéneket Timkó Mihály vezeti. A szentbeszédet mise közben Elucá* Miklós MAmkárogi prepök. ■ immkáetá egyházmegy* Előkelő napilapok és kitűnő képeslap terjesztéséhez ugyr a fővárosban, aaiit a vidéken Un OinioM azonnalra felveszünk. Havi 1009—■ 2000 pengő jövedelem! Jól alátámasztott, megkönnyített munka! írásbeli ajánlatokat „Hosszú évekre szóló munka“ Jeligére a kiadóhivatalba kérünk. BUDAPESTI PÉNZINTÉZET FELVESZ kereskedelmi érettségivel rendelkező őskeresztény flSZtI ISCIQKCt és 35 éves korig. A saját kézirású pályázatban megadandók: 1. életkor, 2. iskolai végzettség, 3. esetleges nyelvtudás, 4- eddigi gyakorlat, 5. fizetési igény, és férfi pályázónál 6. katonai szolgálatának eleget tett-e? Az ajánlatok okmányok csatolása nélkül „Pénzintézet“ jeligére Hausenstein és Vogler rt. hirdető irodába, V., Dorottya utca 8. küldendők. Cukorgyár keres olyan, az 1939. IV. t. e. korlátozásai alá mini répaátvevőket, akik e munkában már gyakorlattal bírnak. Ajánlatok, eddigi működés megjelölésével és bizonyítvány-másolatokkal együtt —• amelyek vissza nem, küldetnek — „Répaátvevő“ jeligére Kunstäcserhez VI.,* Liszt Ferenc-tér 19. köretnek. Technológiát végzett RSI& S3 Írást Miskolcon épülő állami érdekű gyár laboratóriumába azonnali belépésre keresünk. Ajánlkozások „ŐSKERESZTÉNY 1236“ jeligére Hausenstein és Vogler rt. hirdető irodába, V., Dorottya utca 8. küldendők. MEGJELENT ZAYMUS GYULA UJ REGÉNYE Hifi íz az m Fűzve 6.80 pengő. Kötve 8.80 pengőt A SZENT ISTVÁN TÁRSULAT KIADÁSA Z könyvtárat magas áron vesz KLEIN KÖNYVÜZLET, Podmaniczky-utca 51. Telefon: 113—104. Nagyvállalat keres kitűnő gyakorlattal rendelkező őskeresztény gyors-és gépiet továbbá kereskedelmi érettségivel rendelkező könyvelésben és irodai munkában gyakorlattal biró tisztviselőket. Ajánlatokat kér és fizetési .Igény megjelölésével „AZONNALI BELÉPÉS 1206“ jeligére Hausenstein és Vogler rt. hirdető irodába, V., Dorottya utca 8. Hl fi Költ 1889.? Bármilyen fáradtságot, levertséget, kimerültséget percek alatt megszünteti. Komoly érdeklődőknek ingyen próbacsomagot küld Magyar Krolabehozatal, Budapest, Vörösmarty utca 69. Telefon: 115—Vtk, 500.000-ig minden jó könyvet minden kulturnyelvm a legmagasabb áron vásárol az ország egész területéről a Könyveldorádó Budapest, L. Krisztna körút 14*. Telefon: 355—202. Telefonhívásra házhz megy*.