Nemzeti Ujság, 1944. február (26. évfolyam, 25-48. szám)
1944-02-01 / 25. szám
-*• - '»V - __ / . t •* •*. • * V- ' V - .. ‘ . 1944 FEP .UÁR 1, NEMZETI ÚJSÁG B*R AHNyTy'lAJOS Kiadla * KÖW°'W Sat‘®^,alat * XXVI *»• **• TÖ^vUszi.6 vezérigazgató föszerkes^ö Taipbert ^P^^^^^zőg^dasági munkavállalók A sejtő JUudattl Csagrig elvetnek tiszteletbenigrigsát követeli Nyugaton fokozódik a légi háború — Kirovográd és Csorkaszi térségében , támadást kezdett a Szovjet — A bari értekezlet határozata — Mjarmanszknál a németek megsemmisítettek egy hajókaravánt A németek Londont, az angolok Berlint bombázták A svájci sajtó imponáló módon juttatja kifejezésre az európai kulturközösség gondolatát, valahányszor arra árnyék esik, vagy olyan törekvések figyelhetők meg a nemzetközi politikában, amelyek semmiképpen sem hozhatók összhangba azokkal az erkölcsi és politikai eszmékkel, amelyeken a jövő békerendjének alapulnia kell, ha azt akarjuk, hogy ne csak az ellenségeskedések érjenek véget egy napon, hanem a háború után Európa a nyugodt, békés fejlődésnek útjait járja. Magyarországon a svájci lapoknak' ezek 'a cikkei mindig megérdemelt elismeréssel találkoznak és a magyar visszhang a semleges és elfogulatlan svájci megnyilatkozásokat az európai lelkiismeret és felelősség kifejezőjének fogja fel. Csöppet sem közömbös, hogy van Európában egy kis semleges ország, a svájci szövetségi köztársaság, amely következetesen, mindig és minden körülmények között számontartja a politikai fejleményeket és ezeket abból a szempontból mérlegeli és bírálja, hogy összeegyeztethetők-e a népek szabadságáról és függetlenségéről vallott magasztos eszmékkel. Legújabban itt van a Basler Nachtrichten főszerkesztőjének, Oeri nemzeti tanácsosnak cikke, amely bátran rámutat arra, hogy a Szovjet európai politikája, a lengyel és az egyéb kérdésekben tanúsított magatartása összeegyeztethetetlen az angolszászok Atlanti Chartájával. Az angolok és amerikaiak — tekintettel a tekintendőkre — erről ma nyíltan nem beszélhetnek, de éppen ezért is a Basler Nachtrichten főszerkesztője szükségesnek tartja hangoztatni, hogy nyílt ellentét van az Atlanti Charta és a Szovjet ama törekvései között, amelyekkel Lengyelország és Finnország egy részét be akarják kebelezni és még inkább ama szovjet követelés között, hogy bolsevista szellemű kormányt akar felállítani Lengyelországban. A Basler Nachtrichten cikke — amelyet lapunk más helyén teljes egészében adunk — a továbbiakban megállapítja, hogy a lengyelországi és balti szovjet , expanzió csak egy töredéke az európai orosz követeléseknek. A Szovjet ugyanis nyugati határainál csatlós államok övezetét szeretné megtermteni a Fekete- és az Égei-tengerig. A Szovjetnek nincsen ínyére egy dunai államszövetség terve, amely emlékeztetne a régi monarchiára, pedig a gazdasági érdekközösség lenne az egyetlen eszköz, amely ezeket a közép- és kis államokat összefoghatná és függetleníthetné. A Szovjetnek azonban — fejezte be Oeri tanácsos cikkét — be kell majd látnia, hogy Európa ellenállást fejt ki azok ellen a törekvések ellen, amelyek egy nagyhatalom uralma alatt, akarják összefogni. A Basler Nachtriehlennel egyidőben a Bund is cikket közöl és az Atlanti Charta szabadságjogaival foglalkozva, felhívja a figyelmet az 1942 május 26-iki angol-orosz szerződésre, amelynek 5. pontjában az áll, hogy a szerződő felek „nem igyekeznek a maguk számára területi hódításokat biztosítani és nem avatkoznak be más államok belső ügyeibe“. Eden legutóbbi alsóházi beszédében maga is szükségesnek tartotta megemlíteni, hogy az Atlanti Charta változatlanul fennáll s azt is mondotta, hogy területi változásokat a szövetségesek a háború alatt csak akkor ismernek el, ha az érdekelt felek ebben kölcsönösen megegyeznek. Viszont Eden alsóházi nyilatkozatáénak kis kitétele, hogy az“,,elrettséges válllamokkal“ szemben egyedül a feltétel nélküli megadás elve marad érvényben, olyan álláspont, amely súlyos következmények, azaz az Európát eddig ért pusztítások további fokozása és politikai zűrzavar keltésének kockázata nélkül, gyakorlatilag nem érvényesíthető és különben is olyan követelés, amely nemcsak igazságtalan, hanem veszélyes is. Eden beszédével egyidejűleg a svájci Suisse hangoztatta, hogy az Egyesült Államok és Anglia nem térhetnek el azoktól a politikai alapelektől, köztük a kis- és nagyhatalmak egyenjogúságától, amelyeket vezető politikusaik állítottak fel, hacsak nem akarják elveszteni erkölcsi hitelüket. Ha Nagybritannia elejtené a Lengyelországnak 1939-ben adott szavatosságot, önmagát fosztaná meg politikai tekintélyétől, amivel szemben áll az, hogy Moszkva terveivel a német hadsereg helyezkedik szembe. A Gazette de Lausanne cikkében szintén arra mutatott rá, hogy Anglia politikájának vezérelveként mindig a népek függetlenségét hirdette. Miként lehessen a nemes hadicélokat — kérdi a lap — amelyeket oly büszkén hirdettek, a Szovjet szövetséges nagy étvágyával összhangba hozni? Eden január 26-i alsóházi nyilatkozata — mint a Svájci Távirati Iroda jelenti — londoni lengyel körökben nagy megelégedést keltett. A Közelkeleten tartózkodó lengyelek is üdvözölték Eden kijelentéseit a túlzott szovjet követelésekkel szemben. A moszkvai rádió és sajtó viszont agyonhallgatta Eden beszédét, helyette a lapok tele vannak a legfelsőbb szovjet tanács üléséről szóló hírekkel. A Washington Post úgy kommentálja Eden beszédét, hogy az nem jelenti azt, mintha Anglia újra szavatolta volna Lengyelország háborúelőtti határait, hanem csak annyit, hogy Anglia az új lengyel-szovjet határt megfelelő szerződésekkel kívánja megállapítani. Ugyanezen az állásponton van az Egyesült Államok kormánya is. Egyébként a Svájci Távirati Iroda szerint egyelőre nincs szó a Mikolajczyk-kormány átalakításáról és valószínűen a lengyel kormány a Katyn- ról közzétett szovjet jelentéssel kapcsolatban sem foglal állást. Hitler vezérkancellár kormányalakításá- nak évfordulóján mondott idei beszédében szintén főleg ezzel a nagy kérdéssel fog lalkozott. Újra erőteljesen hangsúlyozta azt a német álláspontot — Hitler beszéédét lapunk más helyén adjuk —, hogy Németország győzelme Európa fenntartását jelenti, a szovjet győzelem pedig megsemmisítését. Ez olyan világos — mondotta a vezérkancellár —, hogy minden nem egészen elvakult angolnak is be kell látnia. Az európai államok és ezzel egész Európa megmentésének kérdését kizárólag a német véderő dönti el a vele szövetkezett államokkal együtt. Ha azonban a birodalom összeomlik, nincs más állam Európában, amely az új tatárjárással szemben hathatós ellenállást fejthetne ki. Ha Németország nem győz, néhány hónap alatt meg van pecsételve az észak-, közép- és déleurópai államok sorsa, legrövidebb időn belül azután a nyugat is követné őket. A spanyol kérdéssel kapcsolatban a Bud. Tud. idézi stockholmi lapok washingtoni jelentéseit. Eszerint amerikai politikai körök azon a véleményen vannak, hogy az amerikaiak által Spanyolország ellen elhatározott szankciók egy szemét képezik annak a láncnak, amelyeta szövetségesek az európai erőd köré akarnak vonni. A szövetségesek most Spanyolország felé fordultak, hogy teljesen megszüntessék a tengellyel való kapcsolatait. Az olajszállítmányok beszüntetése súlyos csapás Spanyolországra nézve, mivel valamennyi motoros jármű üzembentartása az amerikai olajtól függ. Amennyiben ez az intézkedés nem hozza meg a kívánt eredményt, az amerikai kormány valószínűleg általános szankciókat léptet életbe Spanyolországlen. Az amerikai és az angol kormány figyelemmel kíséri a semleges országok magatartását, különösen pedig Németországgal való kereskedelmi kapcsolataikat. Kétségtelen, hogy ha szükségesnek tartják, szankciókat határoznak el valamennyi semleges állam ellen, hogy megakadályozzák a tengellyel való szoros gazdasági együttműködésüket. FTD A német hivatalos Jelentés: ■ Berlin, január 31. A Führer főhadiszállásáról jelentik a Német Távirati Irodának. A véderő főparancsnoksága közli: A Szovjet Dnyepropetrovszktól délnyugatra páncélosok és csatarepülők által támogatott több lövészhadosztállyal támadásra indult. A támadásokat nagy veszteségekkel visszavertük, egy betörési hely kivételével, de ez ellen ellentámadás indult. Míg Kirovográdtól északnyugatra számos ellenséges támadást visszavertünk, Cserkasszitól délnyugatra és Bejala Cerkovtól délkeletre tovább tartanak a harcok az előnyomuló ellenséges harccsoportokkal. Páncélos kötelékeink előretörése következtében a bolsevisták súlyos veszteségeket szenvedtek.) A Pogrebiscsétől délre levő térségben a támadó harcok során 1944 január 24-étől január 30-áig a Huber páncélos tábornok vezetése alatt álló hadsereg és SS fegyveres csapatok a légi fegyvernem kötelékeinek hatásos támogatásával több mint 10 szovjet hadosztályt és több páncélos hadtestet vertek szét. A bolsevisták ez idő alatt 6500 foglyot és több mint 8000 halottat, 700 páncélost és rohamlöveget, 680 löveget, 340 nehézgéppuskát vesztettek Ezenkívül többszáz gépjárművet, valamint számos fegyvert és egyéb hadianyagot megsemmisítettünk, vagy zsákmányoltunk. Itt különösen bevált a Back tábornok vezetése alatt álló vesztfáliai 16. páncélos hadosztály, valamint a Bücke ezredes vezetése alatt álló nehéz páncélos ezred. A Pripjet és a Berezina között hétfőn is kemény harcokban visszavertük a Szovjet valamennyi áttörési kísérleteit. Néhány helyi betörést elreteszeltünk. Az Ilmen-tó és a Finn-öböl között a Szovjet csapataink elhárító sikerei ellenére több szakaszon további tért tudott nyerni. E térségben az elhárító harcok változatlan keménységgel folynak tovább. Herbert Müller, az egyik súlyos páncélos osztag altisztje e harcok során „Tigris” páncélosával 125 szovjet páncélost lőtt ki. Dél-Olaszországban az ellenség a nettunói hídfőállásból kiindulva erős gyalogsági és páncélos erőkkel észak és északkelet felé támadásra indult. Az ellenség ugyanakkor fokozta támadásait a déli arcvonalon, amelyek különösen a Mintumo—Cassino térségben voltak igen hevesek. Az ellenség erőfeszítéseinek eredményei csak csekélyek voltak, annál nagyobbak voltak azonban veszteségei Fő harcterünkbe történt több betörést határozott ellentámadásokkal kiküszöböltünk, más helyeken még folyik a harc Több mint 906 fogoly jutott csapataink, kezére. ■A Felső-Olaszországban levő repülőtereink ellen indított légi támadások az ellenségnek 18 repülőgépébe kerültek Ezeket vadászrepülőink és légelhárító ütegeink lőtték le. Január 30-án délelőtt északamerikai bombázók egészen Braunschweig-Magdeburg térségébe törtek előre. Boróbadobások következtében egyes helyeken károk s a lakosság sorában csekély veszteségek keletkeztek. Bár az elhárítási feltételek nehezek voltak, heves légi harcokban lelőttünk 26 ellenséges repülőgépet, túlnyomórészt négymotoros, bombázókat. A brit terrorbombázókvasárnap este megtámadták a birodalmi főváros nagy területeit, aminek következtében súlyos károk keletkeztek a lakónegyedekben épületekben, szociális berendezésekben és középületekben. A lakosság veszteségeket szenvedett Az eddigi jelentések szerint Lapunk mai száma 20 fillér