Nemzeti, 2013. szeptember - 2013. december (1. évfolyam, 1-4. szám)

2013-09-01 / 1. szám

Kedves Azt a megtisztelő feladatot kaptam Vidnyánszky Attila igazgató úrtól, hogy pár gondolattal járuljak hozzá az indulásunkhoz. Ahogy ő és kaposvári tanítványai Vörösmarty Árpád ébredésével - amelyet a Mester a Nem­zeti Színház 1837-es megnyitására írt - a 2013/2014-es évadot megnyitották, az önmagáért be­szél. Ennél többet, „finomabbat ... mit!? (Kár, hogy nem láthatták!) Ezt megszívlelve, egy józsef Attila-i intelem jut eszembe: Ne légy szeles. „Ne légy szeles. Bár a munkádon más keres­­ dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes.” Pontosan... vagyis az igazság, a jóság és a szépség teljes egységében és sorrendjében szabad és kell alkotnunk. 1. Mert ha a szépség az elsődleges, de nem az igazságra és a jóságra épül, az még talán csak külcsíny, divat. 2. Mi több, ha a jóság az elsődleges, de nem az igazságra épül és nem végcélja a szépség, az talán még csak önmutogatás. 3. Ám, ha az igazságot, jól és szépen, azaz pontosan keressük, remélhetőleg eljuthatunk arra a szintre, hogy „az igazság szabaddá tesz mindnyájunkat! Kérem, engedjék meg, hogy Latinovits Zoltán gondolatával kívánjak Önöknek „Boldog repülést! Eperjes Károly /

Next