Nemzeti, 2013. szeptember - 2013. december (1. évfolyam, 1-4. szám)

2013-12-01 / 4. szám

8 • I. évfolyam 6. szám • 2013/2014-es évad • NEMZETI ÁTLÉPNI A KÖLTÉSZET VILÁGÁBA Vidnyánszky Attila a hűség jutalmáról, a „költészettelenítésről" és a hősről Talán túl korán tanuljuk az iskolában a János vitézt, s így hamar elfelejtjük, milyen mélységei vannak ennek a „beavatási szertartásnak". Vidnyánszky Attila rendező szerint a Nemzeti Színház új bemutatója emellett azért is fontos, mert Petőfi Sándor versben elbeszélt meséje újra bevezet bennünket a színház költői dimenzióiba. Az egyik első előadáscím, ami a Nemzeti új repertoárja kapcsán felröppent, a János vitéz volt. Végül egy másik üzenetes művel, Tamási Áron Vitéz lélek című darabjával kezdődött az évad, de most eljött a János vitéz is... - Már évekkel ezelőtt, Debrecenben színre akartam vinni a Kukori­ca Jancsi történetét. Szeretem a Kacsóh Pongrác féle daljátékot is, de engem Petőfi elbeszélő költeménye foglalkoztat már régóta, mert nagy mű, és mert fontos, felmutatandó számomra az üzenete. Petőfi azt sugallja, hogy egy tisztességes, hűséges tettsor végén egy lélek ju­talmul megkapja élete szerelmét, a tiszta Iluskát. Ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy Tündérország a szülőfalujában van, mint Ka­csóh Pongrácnál - nekem egyébként tetszik ez a megoldás -, vagy egy mesés helyen, vagy akár egy szigeten. Az irodalmi alapanyagokkal gya­korlati­lag bármit megtehet a rendező - én is nagyon szabadon kezelem őket­­, de üzeneteket nem szabad megváltoztatni, hűnek kell maradni a szerző szándékához. „És amerre mentek, s beszállásozának, / Indu­láskor gyakran sírtak a leányok” - írja Petőfi János vitézről, aki azonban mindvégig ellenáll a csábításnak. Még a francia király ajánlatát is vissza­utasítja, mert a szívében ott van Iluska. Ezek után - ha hűek vagyunk a mese szelleméhez -,jutalom jár neki. Alföldi Róbert nemzetis rendezése éppen ezzel ellentétes értelmezést jelenített meg, nagy botrányt kavarva ezzel. Ön hogyan képzeli el János vitéz „jutalmát”?­­ Még zajlanak a próbák, s különben sem volna szerencsés a bemutató előtt elárulni, mire számíthatnak a nézők. Akkor a konkrét eseménysor részletezése nélkül segítsen elkép­zelni a méltó lezárást. Petőfi költői topográfiával dolgozik, emiatt fordulhat elő, hogy „Taljánországban örökös tél vagyon”, vagy hogy „Franciaország és India határos”. Ebben a mesés földrajzban hol van Tündérország?­­ Ez egyelőre maradjon titok, a nézők számára derüljön ki az előadás­ból. Arra törekszünk, hogy a Csongor és Tündérh­z hasonlóan rámut

Next