Nemzeti, 2019. szeptember - 2020. június (7. évfolyam, 1-7. szám)

2019-09-01 / 1. szám

Első menet Mozart Don Giovannijrt most először állították színpadra egy háztetőn, ahol a nézők fürdőkádakból tekinthették meg az elő­adást. Bombasztikus szavak. Ha végigolvassuk a Prágából jött hírt, persze kiderül, az operát nem adták elő, csak a népszerű áriáit. A fotón meg azt látjuk, hogy öltönyös urak és elegáns nők ruhás­tól ülnek a teli kádakban egy trendi tetőteraszon. Sznobériából mindenki úgy csinál hülyét magából, ahogy neki tetszik. Azon meg ki-ki vérmérséklete szerint bosszankodhat, hogy Mozart va­lójában csak zenei aláfestésként szolgált egy kávéháztulajdonos - egyébként ügyes és hatásos - marketingfogásához. A Nemzeti ilyen ügyes és hatásos fogást nem talált ki a 2019/20-as évadjának az elejére. Igencsak hagyományos módon várjuk a né­zőket, kényelmes székekből nézhetik majd az előadásokat, ame­lyekben a szerző, a darab nem ürügy, nem eszköz valami másra. Műalkotások megtekintésére várjuk a közönségünket. Emellé pedig olvasnivalót is kínálunk: a bepillantás lehetőségét a pró­batermekben folyó munkába. (A magazint otthon akár a fürdőkádban is olvasgathatják!) Íme egy kis ízelítő a tartalomból. A vidékről a nagyvárosba költöző fivérek gyötrelmes helykeresését meséli el a Rocco és fivérei. Az Alain Delon főszereplésével 1960-ban bemutatott kultuszfilmből készült előadás a nagyváros dzsungelébe, a lehetőségek és kudarcok, a csábítások és kísértések, a tragédiák és remények sűrűjébe vezet. A főszerepeket a pályájuk elején álló fiatal színészek játsszák, akik maguk is vi­dékről kerültek a nagyvárosba, a Nemzetibe. Erről is beszélnek a lapban: Berettyán Nándor, Berettyán Sándor, Barta Ágnes, Bordás Roland és Mészáros Martin. Egy másik színészkorosztály életérzéséről mondja Trill Zsolt: „Ötven tele... már csináltunk is valamit, de még valójában semmit se, elkezdtünk valamit, de még nem fejeztük be, már fiata­lok se vagyunk, de még öregek se­­ lehetnénk már őszintébbek, mégsem tudunk azok lenni. Ezek a Tartuffe címszereplőjének keserűen őszinte szavai, akit Moliére kegyetlen vígjátékában láthatunk. Színháztörténeti sorozatot szenteltünk korábban az ’56-os forradalom és a megtorlás színházi vonatkozású eseményeinek, valamint a Nemzeti Színház korszakainak a reformkortól napjain­kig. Idei témánk: Trianon. A sorozat első részében arról olvashatnak, milyen volt az a virágzó, gazdag, sokszínű és hatalmas színházi kultúra, amely az első világháború végével, majd az 1920- as békediktátummal végérvényesen megszűnt. A veszteséget jól mutatja a korabeli statisztika: 70 magyar nyelvű teátrumból 44 került az ország határain túlra. A 2019/20-as évad első bemutatója, a Rocco és fivérei, a bokszoló testvérek története a premier után egyből Szentpétervárra utazik a Színházi Olimpiára, hogy a világ egyik legnagyobb szabá­sú seregszemléjén mérettesse meg magát. Gong. Első menet.

Next