Nemzetközi Művészeti Szemle, 1894 (3. évfolyam, 2-16. szám)

1894-01-18 / 2. szám

A NEMZETKÖZI MŰVÉSZETI SZEMLE 1894. január 18. létesítését is bizonnyal fel fogja karolni. Ezek után a vidéki színészek kiválóbb alakjai nagyban reménykedhetnek, hogy a közel jövőben a fővárosban tehetségükhöz méltó tért nyernek. Fővárosi hírek. IPCT „A Nemzetközi Művészeti Szemle“ III évfolyamának 2-ik számát minden régi előfizetőnkek megküldöttük, de a követ­kező számokat csak azoknak küldjük, kik lapunkra előfizetésüket megújították. A papa premierje. E hó 12-én volt be­mutató előadása Bérczik Árpád kiváló tehetségű vigjáték-írónk .Papa*­czima legújabb vígjátékának. A darab, mely az Akadémia által gr. Teleki díjjal, 100 arany­nyal jutalmaztatott, szerfelett kaczagtató és sok mulatságos epizód alak által van élén­kítve Egy após játsza benne a főszerepet, ki vejével hadi lábon áll s ki ennek foly­tán a darab folyamán második vejének olyan embert keres, ki nemcsak leányának, de neki is tessék. Talál is olyat egy jám­bor fiatal ember képében, a leánynak azon­ban inkább Téry nevezetű ifjú tetszik. Ebből a vő gyűlöletből és vő­hajhászásból olyan temérdek bohókás jelenet keletkezik, hogy a közönség alig jön ki a kac­agás­­ból. A jeles írói tehetséggel megirt darab­ban Vízvári, Újházi, Csillag Teréz, Tol­nainé, Dezső, Zilahi, Gabányi jeleskedtek. A hatásos darabot melegen ajánljuk a t. vidéki színigazgatóknak Piros bugyelaris 100-ik előadását e hó 9-én tartották a népszínházban. A jubi­láns előadáson Blaha Lujza, ki ez alka­lommal gi-dikszer játsza Zsófi asszony szerepét, valósággal remekelt ; Szirmay Imre, Török biró uramat tőle megszokott művészi kedvvel adta ; Kiss Mihály Csillag őrmester szerepében aratott megérdemelt tapsokat; Vidor és Horváth Vincze a régi jelesek voltak A többi szereplők valamenyi igyekezni fogok, hogy e kegyet továbbra is kiérdemeljem, viszonoztam kábultságom­ból kissé magamhoz térve. A második csárdást és szállóra után a né­gyest is szerencsés valók e bájos teremtéssel lejteni. E perczek alatt egyenesen a hete­dik menyországban képzeltem magamat. Hajnal pirkadásakor búcsút vettünk. Mi­dőn a feljárat előtt álló hintósokig lekisér­­tem­, hosszasan nyugtatta rajtam szemeit és szorosan közelembe hajolva kért, hogy minél előbb látogassam meg. — És ha e szabadalommal már holnap élnék ? kérdeztem félénken. — Annál jobb — mindkettőnkre, sut­togta kissé kaczéran. — Boldoggá, nagyon... Kezét ajkamra tette, hogy elhallgatta­­son és én felhasználtam az alkalmat. Ki­tudja hány csókot leheltem rá. — Tehát — holnap! Gyorsan a hintóba ugrott, de a bezárt ablaküvegen át is búcsút intett. Azt hi­szem már fénnyel ragyogott a nap, midőn e búcsúhelyéről eltávoztam, de azt jól tu­dom, hogy akkor is édes mámor volt agyam­ban és boldogságban úszott szívem, nyien emelték a művészi összjátékot. Az I. és II-ik felvonás közt Szirmay egy gyönyörű beszéd kíséretében Csepreghy Ferencznének babérkoszorút nyújtott át, melyet a jeles író özvegye m­eghatottan vett át. A közönség mindvégig lelkes han­gulatot mutatott. .A cziterász, a népszínház legközelebbi újdonsága, melyből már a színpadi próbá­kat is megkezdték, előreláthatólag az idény egyik cassa-darabja lesz. Ez alkalommal Murai Károly olyan bohózatos, kaczogtató szöveget írt, mely minden eddigi jeles termékét felülmúlja, de Konti József is remekelt a zeneírásban, mert egyik fülbe­mászó dallam gyorsan követi a másikat. A darab fő női szerepeit: Hegyi Aranka és Küry Klára fogják játszani. A férfi szereplők majdnem mindnyájan közremű­ködnek A darab premierje e hó 26-én lesz A színész menhaz, korszerűbben kife­jezve :színész otthona, mint hivatalosan tudatják, 1894. május hó elsejére készen lesz, nemkülönben ez időre teljesen be is rendezik, úgy, hogy azok a nyugdíjasok, kik a színész otthonnak tagjai óhajtanak lenni, 25 írt havi díjért egész ellátást kaphatnak. A felvétel iránti kérvényeket a színész-egyesülethez kell küldeni. .Sodom­a pusztulása“ czímű színműben e hó 12-én a népszínházban egy tehetsé­ges fiatal színésznő, Tárnoky Gizella lépett fel Klárika szerepében, melyet e saisonban Gazsi Mariska játszott. A vendégről a fő­városi lapok általában nagyon dicsérőleg nyilatkoznak, melyhez mi is hozzájárulha­tunk, mert Tárnoky Giza kedves megjele­nésű alak és­ tir’az érzés skáláján játszani Több jelenését tapsokkal jutalmazták. A színész-egyesület ez idei rendes évi közgyűlését márczius hó 5-én kezdi meg, melynek tartása 8-ig van előirányozva. A közgyűlés, a­mint a jelekből láthatjuk, újra a rendes mederben fog folyni, de remél­jük nem a rendes rendetlenségben. Uj tanárnő. A színészeti gyakorló isko­lában, melynek igazgatója Fülöp Sándor, L. Fáy Szeréna tanárnői állást fogadott el. A művésznő, ki jellemzetes játéka és gyönyörű orgánuma folytán bátran Mielyt foglalhat Jászai, nagy tragikánk mellett, a drámai szakot fogja ott tanítani. A színész-egyesület nyugdíj bizottsága, a legutóbb tartott ülésén több érdemes tagnak szavazott nyugdíjat és ezek között van : Lénárdné, Taufferné Szentesi Vilma, H. Szabó Ilka, Györffyné Erzsébet, Vi­rágháti és Csákó (népszínházi súgók) stb. A központi igazgató tanács a fent emlí­tettek nyugdíját helybehagyta. Aradi színészek a nemzeti színházban. A mintegy nagyváradi­ jól értesült lapban olvassuk: Fenyvesi Emil és Szendrey Mihály, Leszkay színtársulatának két ki­váló színésze, márczius havában a nemzeti színházban fogja tehetségét a főváros kö­zönségének bemutatni. Fenyvesi Tarján Gidát, Szendrey Bilitzky herczeget fogja a „Dolovai nábob a leánya“ színműben sze­mélyesíteni. Az orsz. színművészeti Akadémia növen­dékei sikerült előadásban mutatták be te­hetségüket a nyilvánosság előtt a budai kis várszínházban. A darab, mely ez alka­lommal szinrekerült,­­Vadorzó“ czimű né­met vígjáték volt. Első­sorban Újházi Edét illeti a dicséret, ki tanári functióját kiváló szakavatottsággal tölti be és ez minden tanítványán meglátszott. Tehetséges ta­lentum Kürthy Sarolta, ki negyedéves és számbavehető erőnek bizonyult. Tu­­boly Klementin természetes és ügyes játéka által tűnt ki. Szabó Irma kedves hanggal rendelkezik. Novák Irén szín­padra termett csinos alak A férfiak között jeles képességet ámult el Janovics. Kor­­niss idővel hasznavehető erő lesz a vidéki színpadon. Kalmár, Fejér és Bagónak még sokat kell tanulniok, hogy színpadképesek legyenek. Közönség­e nyilvános vizsgán szép számban volt és sokat tapsolt. Valentin Lajos, a­­Nemzetközi színházi és művészeti iroda“ igazgatója, tudatja a színészet egyetemével, hogy bár a m. kir. opera tagja lett, de ennek daczára a­­Nemzetközi színházi és művészeti iroda“ igazgatója marad. Próbaházasság és Szultán. E két darab, Gerő Károly és Verő György szerencsés kézzel megalkottak, e hó 17 és 19-én so­­k jubileumi előadást ért a népszínházban. Mindkét szerző első­sorban Küry Klárá­nak tartozik hálával és ő utána Hegyi Aranka és Komáromi Mariskának, kik darabjuk főszerepeit olyan kitűnő alakí­tásban mutatták be, hogy állandó műsor darab lett a népszínházban. Vége köv. Vidéki hirek. .Boris asszony“ czimü népszínmű,art me­­lyet a termékeny és zseniális ifj. Bokor József irt, s mely a kolozsvári nemzeti színház pályázatán első díjban részesült, állandó műsor darabja a kolozsvári nemzeti színháznak. Eddig körülbelül tízszer került színre fokozatos tetszés mellett. A siker oroszlánrésze V. Vadnai Vilmát és Haday Sándort illeti, kik játékuk és énekükkel művészi magaslatra emelkednek. .Boris asszony­­t legközelebb Pesti színtársulata is előadja Kecskeméten. .Boszorkanyvar­ czimü operette zajos hatás mellett került színre e hó elején a szegedi színházban. A két énekesnő H. Pauli Mariska és Kállay Lujza ugyan­csak dicséretesen versenyeztek, mert mind­ketten nagy tetszést arattak. Legutóbb „Ember tragédiáját“ is előadatta Somogyi fényes kiállításban. E remekműben R. Ba­logh Etel, Szendrey Ella és Pethes mű­vészileg játszottak. Somogyi általában ki­tűnő műsorral és jeles tagokkal rendel­kezik. Leszkay Andor, az aradi színház ez idei kiváló igazgatója, Zichy Géza intendáns segélyével, hetenként legalább egy opera előadását tervezi Aradon, hol nagyon ér­deklődnek e terv iránt, m­ely most e hó elején már a megvalósulás stádiumába lé­pett. Bekezdésül ugyanis­­Traviata- operát adták. A czímszerepet a fővárosban is is­mert gyönyörű hangú Réthy Laura creálta, még pedig oly kiválóan, hogy nemcsak felvonások után, de nyílt szinen is meg­tapsolták, mellette Csatár tűnt ki meleg bariton hangjával. A kar és zenekar jeles volt, a mi Szikla a m­. kir. opera karna­gyának érdeme, ki ez operát betanította.

Next