Nemzetnevelés, 1944 (26. évfolyam, 1-23. szám)

1944-01-01 / 1. szám

2 1944 jan. 1 NEMZETNEVELÉS érzésben, népünk, fajunk szeretetében igazán magyarok leszünk, úgy az egyedül helyes úton járunk a jövő fejlődés kialakításában és akkor nem lesznek úrrá rajtunk a romlásunkat jelentő téveszmék. Sok, igen sok szó esik napjainkban az ú. n. szociális gondolkodásról és berendezkedésről. Ezt a szót és a benne rejlő gondolatot a magukat antikrisztusokként feltüntetni akaró és világmegváltásként kiagyaló Marx, Engels, újabban Lenin és Sztálin sajátították ki maguknak. Nem világcsalók, rablók és orgyilkosok beteg agyában született az eszme, mert az Krisztusban fogant. Isteni eredetű tehát az eszme, csak megfelelő keretben kell önteni minden emberi önzés kizárásával! Megújhódásra van szükség ! A lelkek megújhódására ! Újuljanak meg tehát a mi lelkeink is, népnevelőkéi. Térjünk vissza Krisztus követéséhez, térjünk vissza népi, faji ősiségünkhöz. Tiszta, üdítő források azok, amelyekben lelkeink, egyéni, nemzeti, faji beállítottságaink megfürödvén, megújhódnak. Ne kicsinyeljük le, de becsüljük népi hagyományainkat, szokásainkat, viseletünket, dalainkat, költészetünket, játékainkat, mert bennük rejlik a magyar őserő, amely felemeli, erőssé teszi a hazát és magyart. Vetkőzzük le az idők folyamán felöltött internacionális gondolkodást, nemzetközi beállítottságot, mert idegen az nekünk és romlásunkat szolgálja. Ismerjük meg magunkat, ismerjük meg népünket és nemzettestvéreinket, vessük el a turáni átkot, valósítsuk meg a nemzeti összefogást és egységet és akkor áthatja lelkünket a tiszta, igazi, fenkölt szeretet, amely a szférák magaslatába emel, és amelyben régi és új eszmei tartalom lakozik, melyben a haza és nemzet nagysága él minden jótulajdonságaival, amelyért fáradhatatlanul és egymást szeretve kell küzdenünk, hogy örökké fennmaradjon és viruljon . a Szentistváni Birodalom EGYESÜLETI ÉLET December 1-én tartotta aPápai Esperesi kerület Bem. Kát. Tanitó-Egyesülete» a tavasszal elmaradt közgyűlését. Szentmise után a közgyűlés ima elmondásával kezdődött, majd a világi elnök üdvözlő szavai után Verő Kálmán nagyteveli tanító mintatanítása következett «Nyelvi ismeretek a III. o.-ban» címmel. Harsányi László elnöki megnyitójában körvonalazta a mai háborús helyzetet és rámutatott arra, hogy mi a kötelessége minden magyarnak. A magyar káttanító ismeri feladatát és erejének teljes megfeszítésével dolgozik a szebb magyar jövő érdekében. Ezután fájó szívvel emlékezett meg az egyesület hősi halált halt értékes tagjáról, Horváth Gyula tart. főhadnagy, nyárádi róm.kát. tanítóról, ki legdrágább kincsét, életét áldozta szeretett hazájáért az orosz harctéren. Az elnök búcsúzott a nyugdíjba vonult tanítóktól és üdvözölte az új tagokat. Ezután Feschler Erzsébet mezőlaki tanítónő előadása következett: «A gyermek nevelésének akadályairól. Az előadás után Vörös József esperes, kér tanfelügyelő hangsúlyozta a tanítói kar áldozatos és fontos munkáját, melyet az ifjúság nevelésének érdekében tesznek, egyúttal rámutatott azokra a nehézségekre is, amelyek a mai háborús helyzetben előállnak Az Igali Espereskerületi Rem. Kát. Tanítói Kör december 2-án tartotta Kaposváron rendes közgyűlését. A gyűlést Mohó Károly elnök nyitotta meg. Beszédében vázolta, hogy a katolikus, a keresztény tanítóságnak meg van és meg kell, hogy legyen a biztos helye : Krisztus nyomdokaiban. Előadást tartott Bánfai Ferenc csornai kántor- tanító a kát. tanító egyénisége címen. Ebben kifejtette, hogy a tanítónak élő példának kell lennie a gyermek és nép előtt különösen a ma örvényeket rejtő korában a vallásos élet és tekintélytisztelet megerősítésében. Köves József kisberki igazgató-tanító tartalmas előadásában meggyőző hévvel mutatta ki, hogy mit jelent a 8 osztályú népiskola a nemzet életében. Dr. Egerszegi Lajos kér.esperes-tanfelügyelő biztosította a tanítóságot, hogy a papi gyűléseken keresztül minden meleg érzését latba veti, hogy a nehéz tanítói munka minden téren a szükséges lelkiségi és anyagi támogatást megkapja. SZÖVETSÉGI HÍREK Szövetségünk elnöksége dec. 9-én ülést tartott Budapesten. Az ülést Bajnok Géza alelnök nyitotta meg. Megemlékezett a mostani rendkívüli időkről, amikor kell, hogy a tanítóság becsülettel helyt álljon. Amint a fronton küzdő tanító egymásután növeli a rend becsületét, úgy nekünk is, itthoniaknak is, méltóknak kell lennünk a front hőseihez. Azért a megszaporodott munka ne essék nehezünkre, a rengeteg háborús itthoni feladat elől ne térjen ki senki sem, mert nyugodt itthonlétünkben gondoljunk mindig azokra, akik a mi nyugtunkat és munkánk békés végzését életükkel és felmérhetetlen fáradtságukkal biztosítják. Majd Kocsán Károly főtitkár tartotta meg beszámolóját. Megemlékezett az októberi közgyűlésről, amelyről sokan, az ország messzi vidékéről sajnálkozva mentették ki magukat. A közgyűlés a már szokásos sikerrel végződött. Az itt hozott határozati javaslatokat a központi iroda és illetékes felsőbb hatóságokhoz juttatta. Megemlítette, hogy ez év januárjától végre a 22 év óta vajúdó, az óriási áldozatot jelentő kántortanítói ügy rendeződött a kultuszminiszter megértő jóvoltából. Azonban e kérdés a teljes egészében mégsem jutott tető alá, mert az olyan kántorságok, ahol a díjlevelek jövedelemmegoszlása nem volt megosztva, ott bizony ez időszerint minden maradt a régiben. Ezeket a minisztérium sem tudta rendezni a megfelelő jogi alap hiányában. Ezeknek, akik szövetségünkhöz fordultak tanácsért, a főtitkárság megadta a megfelelő utasításokat. Egyébként a szövetség felhívja azokat, akiknek állását a kultuszminiszteri rendezés nem érintette, hogy esetüket részletezve küldjék be szövet-