Népfront, 1983 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1983-02-01 / 2. szám
Egy rajzos felmérés tapasztalatai Az elmúlt hónapokban a sajtóban, értekezletek napirendjén, de a magánbeszélgetésekben is gyakran szerepel az ötnapos munkahét, ami az oktatási intézményekben mint ötnapos tanítási hét jelenik meg. Érthető, hogy érdeklődéssel fordulnak az elmúlt tanévben a kísérleti iskolákban , óvodákban tapasztaltak felé, hogy az új évben ezek felhasználásával tudják jobbá tenni az oktató-nevelő munkát. A népfrontbizottságok a megnövekedett szabadidő kihasználását kísérték fokozott figyelemmel. A paksi városi-járási népfrontbizottság nevelési munkaközössége (épp a „Népfront”ból vett ötlet alapján) felmérést végzett a város óvodáiban és a „Bezerédi” általános iskolában, hogy a gyerekek véleményét ismerje meg a náluk bevezetett kísérleti tanév hatásairól. Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy a szülők mennyire töltik gyermekeikkel a hétvégi két szabad napot, és ezeket hogyan, mire használják fel. A megadott témára készített óvodai rajzok tanúskodnak a városi közismert társadalmi átrétegeződődésének jellegzetességeiről is. Ugyanis nagyon élesen megfigyelhető, hogy az újonnan Paksra költözöttek és a „régi” paksiak életmódja, szabad időt kitöltő szabad idő kultúrája (ha szabad ezt a kifejezést használni) elkülönül egymástól. Akik az atomerőmű lakótelepén élnek többszintes házakban, távol a nagyszülőktől, rokonoktól, több gondot és időt fordítanak arra, hogy a hét vége valóban szabad legyen. Sokat kirándulnak a környéken is és az ország más tájait is gyakran látogatják. A gyerekek rajzaiból árad a játékosság, a felszabadultság, a családokat összekötő szabad közös program. A családi házakban élők rajzaiban több alkalommal lehet felfedezni azt, hogy mennyire áthatja ezeket a családokat a hét végén is végzett termelőmunka. Szinte minden esetben szerepelnek a ház körüli állatok, a kert, és a rokonsággal való szorosabb kapcsolat is kirajzolódik. Következtetésként és további feladatként az szűrhető le, hogy a két jelemző szabad idő eltöltési életmódból mindazt ami jó és követendő, a másik csoport nézetei közé kell beiktatni. Minden bizonnyal a népfrontbizottság sokat tud tenni ezen a téren is. Még más érdekességet is le lehet szűrni az iskolai felmérésekből. A gyerekek arra a kérdésre, hogy ,,elégedett vagy-e a szombati programoddal?” egy kivételével azt írták, hogy igen. (Egy kislány nem elégedett, mert akkor kell hittanra mennie.) Ezt a választ adták tehát valamennyien, annak ellenére, hogy semmi szervezett, vagy legalábbis ajánlott programot nem kapnak a gyerekek. A felmérésből az tűnik ki, hogy nem ismerik, de nem is igénylik az ifjúsági és úttörőház programját, vagy a mozi szombati ajánlatait. Ezért aztán az ifjúsági ház szombatra nem is tervez műsort vagy foglalkozást. Érdemes lenne azt is megvizsgálni, hogy melyik az ok, és melyik az okozat. Felmérésünk tehát tanulságokkal is szolgált és kérdéseket is vetett fel. Úgy tervezzük, hogy az ötnapos tanítási hét bevezetésének általánossá válását követően egy szélesebb körű felmérést végzünk annak megállapítására, vajon az itt kialakított kép a járás többi települését is jellemezheti-e? Dr. Süth Miklós városi-járási népfronttitkár