Néphadsereg, 1977. július-december (30. évfolyam, 27-53. szám)
1977-11-12 / 46. szám
Az újoncok körében az olvasótoborzás első, mondhatni ünnepi eseménye a „Klapka György” laktanyában is a könyvtárral való ismerkedés volt. A könyvtár küszöbét kisebb-nagyobb csoportokban átlépő újoncok arca pillanatok alatt felderült, amikor meglátták a szabad polcokon felsorakozó könyvregimentet. — Álmomban sem gondoltam volna, hogy ilyen kulturáltan berendezett könyvtár vár majd bennünket a seregben — mondta az újonctársai nevében is Kiss Sándor honvéd. — Bevonulásom előtt csőszerelő voltam a sajóbábonyi vegyigyárban, s ott még nem volt ilyen vonzó könyvtár. Én elsősorban a műszaki ismereteimet szeretném a katonaéveim alatt gazdagítani, s örülök, hogy itt nagy a műszaki könyvek választéka. Újonctársa, Burai János honvéd láthatóan gyorsan eligazodott a harmincezer kötetes ,,könyvbirodalomban”, s nyomban a szépirodalmi könyvek felé indult és megörült, hogy Alekszej Tolsztoj Golgota című regényét több példányban is megtalálta. — A Golgotából készült négyrészes szovjet tévéfilm kíváncsiig tett, hogy mi lesz a főszereplők további sorsa — magyarázta az egyik Mezőkövesd környéki termelőszövetkezetből bevonult Burai János. S némi büszkeséggel azt is elmondta, hogy ő már évek óta jó barátságban van a könyvekkel. — Először Verne Gyula regényeit olvasgattam, később már a mai magyar írók könyvei is kezdtek érdekelni. A községünkben jó könyvtár volt, s a családunkban is divattá vált az olvasás. Az utóbbi időben különösen sok szovjet regényt olvastam, s ha lehet, szeretnék részt venni a „Kell a jó könyv” olvasó pályázaton is. Erre a megjegyzésre felfigyelt rá a könyvtár mindig mosolygós vezzetője, Kutaska Zoltánná is. Ma-qa köré gyűjtve a könyvtárba látogató újoncokat, nemcsak az ^ ról adott okos útbaigazítást, hogy te a különböző témájú könyveket q hol találják meg, hanem egyben ^ jelentkezőket toborzott a „Kell a •• jó könyv” olvasómozgalomba is. -g Kutaska Zoltánná már több mint tíz esztendeje könyvtáros a laktanyában. Most, hogy valóra vált a régi álom, a korszerű laktanyai könyvtár, örömmel igyekszik mindent megtenni a katonák közötti olvasótoborzásért, irodalmi ízlésük fejlesztéséért. Elmondta, hogy jelenleg minden második katona beiratkozott olvasó, de most az újoncok bevonulásától azt várja, hogy ez az arányszám megjavul. — Bízunk abban is, hogy az újoncok olvasási kedvét tovább ösztönzi majd az olvasómozgalom, bár ezzel kapcsolatban gondjaink is vannak — kapcsolódott a beszélgetésbe Szakál Ferencné, aki ugyancsak évek óta csapatkönyvtáros. Már most az indulásnál kitűnt, hogy az olvasópályázat listáján szereplő könyvek közül számos hiányzik a könyvtárunkból, s a Könyvtárellátó Vállalat sem biztat a pótlásukkal. Borisz Vasziljev „A hajnalok itt csendesek", valamint Bulgakov „A fehér gárda" című művei például hiányoznak, s jónéhány ajánlott könyvből csupán egyetlen példánnyal rendelkezünk. Örülünk viszont a Zrínyi Kiadó „Hadsereg született" és az Európa Kiadó „Parázs idők” című antológiájának, amelyek a polgárháború viharos éveire, a Vörös Hadsereg első csatáira emlékeztetnek. A „Kell a jó könyv" pályázat elkövetkezendő esztendő kiemelkedő olvasóakciója lesz, de örömmel hallottuk Kutaska Zoltánnétól és társaitól, hogy a hanglemezbarátok körétől az otthonosan berendezett, több mint százötven négyzetméter alapterületű folyóiratolvasóig, hamarosan számos vonzó újítása lesz a könyvtárnak. Parancsnoki utasításra rendszeressé válik a könyvtárügyeleti szolgálat és így a hétvégi szabadidőben is nyitott olvasószoba, folyóiratböngészde várja az újoncokat és a többieket. Ebben a laktanyában a közművelődés helyi irányítói nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is sokat tesznek azért, hogy a bevonuló fiatalok egész életre szóló indíttatást kapjanak a rendszeres olvasáshoz. KACSÓ LAJOS Az első böngészés és ... A könyvtárban harmincezer könyv várja az újoncokat .. .az első kölcsönzés A KÖLTŐ SZOBRA Közeledvén nagy forradalmár költőnk, Ady Endre születésének századik évfordulójához, országszerte sokasodnak az emlékező ünnepségek, rendezvények. Ezek sorában kiemelkedő helyet foglal el a Petőfi Irodalmi Múzeum november 18-án megnyíló kiállítása. A tárlat címe „Ady-kép”, csak sejteti azt az újszerű kezdeményezést, amellyel a mai képzőművész nemzedék Ady életművének gondolati örökségét szobrokká formálta. Művészi igényben, gondolati tartalomban egyaránt gazdag anyag tárul a látogatók elé. A kiállítás bevezető teremsorában korabeli, fényképek, könyvek, szobrok és egyéb apró tárgyak idézik a költő korát, a századelő Magyarországát. S ha a néző, beleélve magát a költőt körülvevő világba tovább lép, a következő teremben, mintegy a kiállítás fókuszában, méreteiben is hatalmas műalkotással találkozik, Melocco Miklós Ady-kompozíciójával. A látvány lenyűgöző. Meleg lénnyel megvilágítva Ady Endre arca fordul a látogató felé. A jelképesen felbontott sír szélén a művészek szimbolikus ősanyja, a Willendorfi Vénusz naggyá növesztett — torzultságában is az emberi élet, a termékenység, az önmagát mindig újjáteremtő, gondolkodó,a társadalomban és művészetben helyet kutató ember szimbóluma — felhajtja a költő halotti leplét. S a sírból magasra röppen, a végtelenbe vész Ady szellemóriása, látomásaival, szimbólumaival, a valóságot újjáteremtő s a gonosszal, a maradisággal szembeforduló művészetének ezernyi jelével. Melocco Miklós szoborkompozíciója nem egy és nem tíz, vagy ki tudja, hány Ady-versrő szól. A centenárium alkalmából fellebbentett halotti lepel mögül újjáéledő, a művészi teljességet jelentő költő emberi-művészi alakját idézi számunkra, s azt a törekvést, mellyel a mai kor embere keresi a mai történelmi igazságot Ady Endre életművében. Ennek a — bátran állíthatjuk — szoborkülönlegességnek mégsem kuriózum-jellege az elsődleges. Mert hiszen nem egy különc művész magamutogató játékosságáról van szó. Melocco Miklós szobra annak a törekvésnek egyik markáns jellegzetessége, amely az emlékműszobrászat megreformálásában nem a pátoszos, fennkölt szoboróriást mutatja, hanem éppen az emlék belső tartalmát, lényegi vonásait tárja a néző elé. Ez a szobor rendhagyó alkotás nagy forradalmár költőnk arcéléről. Nem hősi pózba merevedő alak, hanem műveiben továbbélő eszmény, újjáformált mondanivaló. A Petőfi Irodalmi Múzeum dicséretére szóljon, hogy Melocco Miklós Ady-oltára itt, a régi szép épületben végleges helyet kap, így teremtve második otthont a költőnek a közeli Veres Pálné utcai első emeleti lakásban — a költő egykori lakhelyén — megnyílt Ady-múzeummal együtt. Mint ahogy Ady Endre költészete korunkban is otthonra lel nemzeti kultúránk kincsestárában. K. I. Melocco Miklós Fotó: NÉMETI PÁLNÉ és BENCSEKI MÁTYÁS Ady halálában is tovább élő arca A költő verse - a szavaló, mint közvetítő - s a látomás KÖNYVJELZŐ A katonai vezetés időszerű kérdései A Zrínyi Katonai Kiadó könyveinek sorában a katonai vezetés kérdéseivel foglalkozó munkák kiemelt helyet foglalnak el. Ezt jól bizonyítja, hogy a kiadó gondozásában 1973 óta szinte évente megjelenik egy-egy könyv, amely a katonai vezetés kérdéseivel, elsősorban annak korszerűsítésével foglalkozik. A most megjelent könyv, amelynek alcíme „Az alegységek vezetése” szervesen illeszkedik a sorozat eddigi és jövőbeni tematikájába. A szerzői munkaközösség a könyv megírásánál célul tűzte, hogy segítséget nyújt az alegység-parancsnokok vezetői tevékenységének gyakorlásához, a jó vezetői módszerek kialakításához. Az új könyv meggyőzően bizonyítja, hogy napjainkban a vezetés korszerűsítése alegységszinten is szükségszerű, egyben reálisan megoldható feladat. A könyv szerzői áttekintést adnak az alegység-parancsnokok békében és háborúban végzett vezetői tevékenységéről. A könyv az elvi-elméleti kérdéseket csupán érinti, nagyobbrészt a gyakorlati módszerbeli kérdésekkel, s azok megoldásának mikéntjével foglalkozik. Joggal merül fel a kérdés: miért esik napjainkban olyan sok szó a vezetés korszerűsítéséről? Ez a könyv bevezető gondolata és a kérdés megválaszolása során a szerzők a vezetési rendszer tagozódásából kiindulva bemutatják az alegység-parancsnokok vezetési funkcióit. Ezt követi az alegység-parancsnokok vezetői tevékenységének ismertetése a menet megszervezésénél, támadásban, védelemben, valamint a harc minden oldalú biztosításában. Az alegység-parancsnokok kiválasztásával, kiképzésével foglalkozó fejezeteket az alegységek vezetésével kapcsolatos nyugati nézetek bemutatása követi, majd a szerzők összefoglalása, következtetései zárják a munkát. E hasznos kézikönyvet elsősorban a hivatásos állomány, valamint a katonai tanintézetekben tanuló hallgatók figyelmébe ajánljuk. Sz. S.