Néphadsereg, 1982. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1982-08-28 / 35. szám
Beszédes számok látták a napvilágot nemrég: a Központi Statisztikai Hivatal közzétette gazdálkodásunk féléves eredményeit. Az adatok szerint, noha nem minden folyamat zajlik úgy, ahogy azt terveztük, a gazdaság teljesítménye lényegében elgondolásaink szerint, megfelelően alakul. HETÉNYI ISTVÁN pénzügyminiszter mondta a rádióban elhangzott interjújában: „Az ipari termelés kétszázalékos növelése megfelelt a célként megjelölt alsó határnak. S minden jel arra mutat, hogy az építőipar és a mezőgazdaság sem fog kevesebbet termelni a számítottnál.” Az eredmények — tükrözve a gazdálkodás helyzetét — azt is megmutatták, mely területeken kell a második félévben még többet, még jobban dolgozni. De a számok arról is „beszéltek”, hogy több gazdálkodó szervezetben nagy erőfeszítésekkel munkálkodnak feladataik végrehajtásán. M. T. GY. Az Egyesült Izzó, a megrendelők igényeinek gyors kielégítésére törekedve, saját fejlesztési kereteiből új üzemcsarnokot épített. A korszerű berendezéseken öt típuscsaládból mintegy hárommilliónyi magas nyomású kisülő lámpát állítanak elő egy esztendő alatt TERMELÉS - FEJLESZTÉS A Kőbányai Gyógyszerárugyár innovációs tevékenysége eredményeként őrzi pozícióit a piacokon. Élenjáró gyógyszerkutatásuk, a tudományos eredmények gyors felhasználása révén termékeik keresettek, így az idén is jelentős a nem rubel elszámolású exportteljesítményük. S féléves eredményeik tanúsága szerint a tavalyihoz képest csaknem 10 százalékkal növelték termelésük értékét Rubel elszámolású piacra készül az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár 280-as típusú városi csuklós autóbusza. A járműgyár termékei eljutnak több szocialista országba, valamint Afrikába, a Közel-Keletre és az Egyesült Államokba is. A gyár a közúti járműprogramban vállalt feladatainak végrehajtásához felvett hiteleket - az idén esedékes határidőre - visszafizette az állam kasszájába A Szekszárdi Mezőgép Vállalat új cukorrépa-betakarító gépeivel jelentkezett a hazai piacon. Ilyen berendezéseket eddig jobbára importból szerzett be a mezőgazdaság. Az RTA-602-es típus már részt vett a tavalyi betakarítási munkákban. A tapasztalatok összegzése után a szekszárdi szakemberek folyamatosan végzik a szükséges műszaki módosításokat. E komplett,, az alapgépjármű mellett cukorrépa-fejezőből, kiszedőből, tisztítóból álló berendezésből az idén 32 darab készül Az Oroszlányi Szénbányák bányaüzemeiben ütemesen halad a szénfejtés. A felszínre kerülő kétféle minőségű barnaszénből jut a lakosságnak, az igényesebb ipari fogyasztóknak, a brikettkészítő üzemeknek, valamint az Oroszlányi Hőerőműnek. E bányaüzemek egyikét, a márkushegyi fejtést, az EOCÉN-program keretében elsőként nyitották meg másfél esztendeje. Itt az eltelt időszakban - hazai rekordként - egymillió tonna szenet termeltek ki Fotó: MÁRKUS / MTI MAI TÉMÁNK Ellátás — kellő színvonalon GAZDASÁGI KÖRÜLMÉNYEINK az elmúlt évek alatt folyamatosan nehezedtek, a lakossági áruellátás színvonala azonban nem esett vissza, sőt több területen javult. A jövedelmeknek megfelelő árualap van az üzleteinkben. Noha tudnunk kell: ez az áruellátási színvonal sok befektetéssel jár, s ez mindinkább érződik az árakban is. Eközben nehéz megtartani a bérek, a nyugdíjak, a családi pótlékok reálértékének elért szintjét. Az persze továbbra is fontos célunk, hogy az emberek a pénzüket el tudják költeni. Hiszen a pénznek, a bérnek csak úgy van igazán ösztönző ereje, ha arra tudom elkölteni, amire akarom. Megvásárolhatom mindazt, amire szükségem van, amire gyűjtök. Az árukínálatnak nyilvánvalóan elsősorban tömegigényeket kell kielégítenie. Ez azt jelenti, hogy a szerényebb jövedelműek számára is elérhető árfekvésű áruk, alapvető fogyasztási cikkek, olcsó, de használati értéküket tekintve, megfelelő minőségű termékek legyenek az üzletekben. Ugyanakkor figyelemmel kell lenni az igények különbözőségére így a divatra is. Az áruellátás ezért sokkal bonyolultabb feladat ma, mint 10—20 évvel ezelőtt. Jelentős különbségek vannak a családok életszínvonalában, fogyasztási szerkezetében, folyó jövedelmében. Megnőtt a magasabb igények kielégítését szolgáló, magas luxustartalmú cikkek iránti kereslet, de nem csökkent a tömegtermékek jelentősége sem Eközben csökkent az a pénzkeret, amelyet import fogyasztási cikkek beszerzésére fordíthatunk. Mind több árut magunknak kell előállítanunk, lehetőleg kis importanyaghányaddal Iparunk erre általában alkalmas. Sokat segíthet e helyzet változtatásában az a tény is, hogy számos tröszt és nagyvállalat megszűnt, gyáraik önálló, egyben kisebb, az igények változásához rugalmasabban alkalmazkodó vállalattá alakultak. A háttéripar fejlődése némiképp felgyorsult. Nagyot fejlődött — s most tovább bővül — a lakossági szolgáltató hálózat és kapacitás. Fontos ez, hiszen ha mindenért sorba kellene állni, a munkáért fizetett pénznek emiatt csekély lenne az ösztönző ereje. Emberi tulajdonságon alapuló igazság: a pénzgyűjtésnek önmagában nincs sok értelme. A lakossági ellátás tehát ugyanolyan fontos, mint a jövedelemnövekedés. Az a tény, hogy forintért szinte minden kapható — tehát, hogy a forint belföldön „kemény valuta” — pénzünk értékét a tényleges vásárlóereje fölé emeli. Elégedetlenséget okoz, ha a jövedelmek lassan — gyakran az árszínvonal-emelkedés mértékénél is lassabban nőnek. De igazi elégedetlenséget az szül, ha fontos dolgok nem kaphatók, s futkosni kell utánuk. A LAKOSSÁGI ELLÁTÁS SZINTJE: a társadalmi-politikai stabilitás, az életszínvonal, az életkörülmény fontos tényezője. Az ellátás javításáért épp ezért mostanában sokat tettünk. A háztáji gazdaságok érdekeltek működésük szinten tartásában. Lehetőséget teremtettünk arra is, hogy e cél elérése érdekében szinte mindenki, aki erre szakmailag alkalmas, különmunkákat végezhessen a szolgáltatások területén, a legváltozatosabb vállalkozási formákban. Az intézkedések nyomán az ellátás sok területen már javult, főképp ott, ahol megjelentek a kisvállalatok, kisszövetkezetek, ipari szakcsoportok, nőtt a magánkereskedők, magánkisiparosok száma is. Ha valami elromlik a lakásban, immár könnyebben találunk iparost. Igaz, sokan jutnak így különmunkához és különjövedelemhez, de a különmunkák mögött különteljesítmény áll, és az a tény, hogy jobb az ellátás. A kiskereskedelem üzlethálózata is gyorsan fejlődött az elmúlt években. Az új áruházaknak hatalmas árukészletük van. A kiskereskedelem vidéken ugyancsak közelebb került a vevőkhöz. Természetesen mindezek mellett fontos feladat maradt, hogy javuljon a termékek, s néhány szolgáltatás minősége. Ne bosszantsa a vevőt az építőanyagok, a tartós fogyasztási cikkek sok rejtett hibája. És aligha vitatható: a termékek tartósságának növelése hatalmas megtakarításokat hozhatna az országnak, a családoknak egyaránt. Nem egyszerűen csak arról van szó tehát, hogy a lakossági vásárlóerővel azonos nagyságú legyen az árukínálat. Nem elég, ha a raktárak olyan mértékben és ütemben töltődnek fel, mint a lakosság pénztárcája. Az is fontos, hogy olyan terméket kínáljanak, amely iránt kereslet van, ami gyorsan fogy. Hisz nagy veszteség, ha például százmillió forint értékű bútor a raktárakban — néha a vagonokban — fekszik, mert minőségi hibák miatt nem veszik át, miközben más bútortípusokból, modelllekből hiány mutatkozik. Nemcsak a külföldi értékesítésre készített termékek esetében kell ügyelnünk az eladhatóságra, hanem a belföldre szánt árukénál is. A pénznek forognia kell. Ennek egyetlen módja, hogy az áru is „forogjon”, gyorsan fogyjon. Az ellátást, ily módon az életkörülményeinket ekként is javíthatjuk. A vásárlóerő és az árualap egyensúlyát megteremteni a legnehezebb feladat, amellyel azonban népgazdaságunk sikerrel megbirkózik. S miközben sokan életszínvonalunk is megőrzéséről váltanak szót, tán ezekről az eredményekről is kevesebbet beszélnek. A szocializmus gazdasági alaptörvénye: mind színvonalasabban kell kielégíteni a népesség anyagi és kulturális szükségleteit. Ez fontos politikai követelmény. A létbiztonság lényegi eleme nemcsak a jövedelmi és egzisz- sj tenciális biztonság, hanem a fogyasztói — így az ellátási és g azár — biztonság is. A gazdaságpolitika és az életszínvonal- s politika egybehangolásával elérhető, hogy a közgazdasági környezet romlásából adódó terhek a lakosságot ne annyira , mint a fogyasztót, hanem inkább mint dolgozót, mint termelőt érintsék. Mert többnyire könnyebb dolog többet nyújtani a termelő területeken, a tervezőasztaloknál, mint az eddiginél kevesebbet fogyasztani. És általában szívesebben vállalko- zunk erre. Már csak azért is, mert a magunk biztos megélhe- téséről, életszínvonalunknak — teljesítményünkkel ellentéte- e lezett — megőrzéséről van szó. Ennek érdekében kell csele- l kednünk. BOLDOGULÁSUNK FELTÉTELEI adottak: noha eredmé- nyeink — életkörülményeink megtartására való törek- vésünk eredményei — nem minden területen alakultak ter-veink szerint. De bizton tudjuk: van munkánk, kenyerünk. ■ Ellátásunk magas színvonalú. Eredmény ez, és nem is kevés. DR. PIRITYI OTTÓ !