Néphadsereg, 1982. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1982-10-23 / 43. szám
Lakásügyekről Az utóbbi időben a televízióban, a rádióban és a sajtóban sokat foglalkoznak a lakásügyi jogszabályokkal. Olvashatunk-e majd a Néphadseregben is ezekről a kérdésekről? Mező István Olvasóinkat időben tájékoztatjuk az 1983. január 1-től, illetve július 1-től hatályba lépő új jogszabályokról. A lakáselosztással, a lakásépítés támogatásával, hitelkölcsönökkel, berendezési tárgyaik javításával és cseréjével, valamint a szolgálati lakásokra vonatkozó szabályokkal az igények szerint foglalkozunk majd. Családi ház Szolgálati lakásomat leadtam, térítést kaptam érte. Családi házat szeretnék vásárolni, de nincs elég pénzem. Elmúltam már 50 éves. Kaphatok-e támogatást vagy kölcsönt a néphadseregtől? Juhász László Nem! A néphadsereg ennek szolgálati lakásáért már egyszer térítést fizetett. Lakásvásárlásához az OTP támogatását kérheti. Jutalom és nyugdíj Arról kérek tájékoztatást, hogy az érvényes rendelkezés szerint beszámítható-e a hivatásos katona nyugdíjába a jutalom vagy a kitüntetéssel adományozott pénzösszeg? Nagy László A jutalom (vagy) a kitüntetéssel adományozott pénzösszeg beszámítása a nyugdíjalapba lehetséges, ha a nyugállományba helyezett személy 1981. december 31-e után töltötte be 50. életévét és szolgálati viszonyának megszüntetésekor nincs 25 év elismert szolgálati ideje. Az érvényes rendelkezések szerint nyugdíjazásakor az utolsó év egy havi átlagilletménye és az egy hónapra jutó jutalom 83 százalékát kaphatja szolgálati nyugdíjként. Azok, akik 1981. december 31-ig betöltötték 50. életévüket, és legalább 25 év elismert szolgálati idejük van, választhatnak: az előzőekben ismertetett szabály alapján, vagy a másik lehetőség szerint állapítsák-e meg nyugdíjukat. Eszerint, akiknek 37 év szolgálati idejük van, a nyugdíjuk a jutalom nélkül számított átlagilletményük 90 százalékánál több nem lehet. Az ő nyugdíjalapjukba tehát sem a kitüntetés után járó, sem a jutalomként adományozott pénzösszeget nem lehet beszámítani. A nyugdíjat megállapító szervek gondosan járnak el, a jogszabályban foglaltaknak megfelelően állapítják meg a nyugdíjak összegét. Gyermektartás Az a kérdés foglalkoztat, hogy kell-e gyermektartást fizetni, ha a gyermek katonai kollégiumban lakik vagy katonai főiskolára jár? Kovács Péter Ha a gyermek katonai főiskolán tanul vagy katonai kollégiumban van elhelyezve, a tartásdíjat fizetni kell. Ha aggálya van a tartásdíj fizetését illetően, azt tanácsolhatjuk, hogy kérelmével ahhoz a bírósághoz forduljon, amely a tartásdíjat megállapította. A munkahelyre visszatérve Az idén augusztusban szereltem le, és a korábbi munkahelyemen dolgozom. Azt szeretném megtudni, jár-e nekem a teljes évi fizetett szabadság? Tordai Pál Nem! Az idei évben a leszereléséig a katonai szabályok szerint megkapta a járandóságát, ezért a munkáltató nem adhat szabadságot arra az időre, amíg ön sorkatona volt. Ha szeptember 1-től dolgozik, az ebből az évből hátralevő négy hónapra jutó szabadságát azonban megkaphatja. A szakszervezet egyetértése. Szíveskedjenek tájékoztatni arról, hogy mikor szükséges a szakszervezeti bizottság egyetértése a parancsnoki döntésekhez? Tamás László A jogszabály pontosan meghatározza, hogy mely döntésekhez szükséges a szakszervezet egyetértése. Ezek a következők: a dolgozó alapbérének megállapításához, ha miniszteri vagy magasabb kitüntetésre javasolják, ha jutalmat, fizetett rendkívüli szabadságot vagy jutalomszabadságot, lakást vagy ehhez támogatást, valamint szociális juttatást kért. A szakszervezet ezt a jogát a bizalmin keresztül gyakorolja. Próbaidő Próbaidőre vettek fel a munkahelyemen, s közben bevonultam katonának. Elhatároztam, leszerelés után nem megyek vissza, mert nem támogatják a továbbtanulásomat, lesz-e ennek hátrányos munkajogi következménye? Visszakérhetik-e a bevonulási segélyt? Zámbó Zoltán honvéd Amennyiben próbaidőre szóló munkaszerződése nem tartalmaz más kikötést, bevonulásakor az ön munkaviszonya megszűnt. Leszerelésekor tehát nyugodtan elhelyezkedhet más vállalatnál, ennek semmiféle hátrányosmunkajogi következménye nincs. A bevonulási segélyt sem kérhetik vissza. Veseműtét katona voltam, amikor megműtötték a vesémet. Az operáció szerencsére sikerült. A műtét után leszereltem. Még mindig gyengélkedem, munkaképtelen vagyok. Szeretném megtudni, kaphatok-e kártérítést a néphadseregtől? Takács László Nem! A néphadsereg csak akkor köteles kártérítést fizetni, ha az egészsége a szolgálatteljesítés következtében romlott meg. Az Ön betegsége azonban szolgálati feladataitól függetlenül következett be. Az anyagi felelősségről Ha a katona a néphadseregnek vétkesen kárt okoz, anyagi felelősséggel tartozik. A gondatlan károkozónak is kártérítést kell fizetnie, ami azonban nem lehet több havi illetményének 50 százalékánál. Ennél kevesebb is lehet a térítés, ha a körülmények ezt indokolják. A kártérítést általában akkor nem csökkentik, ha a kárt okozó katona anyagi előnyhöz jutott, vagy ha tettét ittasan követte el, hiszen ilyenkor a mérséklés ellentétben áll a társadalmi tulajdon megóvására irányuló nevelés elveivel. A szándékos kárt okozó a teljes kárért felel. Ugyancsak teljes felelősséggel tartozik a katona akkor, ha hiány mutatkozik azokban a jegyzékre, elismervényre átvett dolgokban, amelyeket állandóan őrizetében tart, kizárólagosan használ vagy kezel. Kártérítésre azonban csak akkor kötelezhető, ha az egység biztosította a biztonságos megőrzés tárgyi feltételeit, a zárható helyiséget, szekrényt. Amennyiben ezeket a feltételeket nem biztosították, a katona akkor vonható felelősségre, ha kétséget kizáróan bizonyossá vált, hogy a kárt gondatlansága idézte elő. Teljes egészében felelős ezenkívül a pénztáros, a pénz- és értékkezelő a rá bízott pénzért, értékpapírban , tárgyakban keletkezett károkért. POSTÁNKBÓL NÉPHADSEREG A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM KÖZPONTI POLITIKAI HETILAPJA. Főszerkesztő: SZEPESI FERENC. Főszerkesztő-helyettes: BALLAGÓ LÁSZLÓ Olvasószerkesztő: G. NÉMETH GYÖRGY. Tördelő- és képszerkesztő: FÁBIAN GYÖRGY. Szerkesztőség: Budapest Vill., Kerepesi út 29/B. Telefon: 331-170. Postacím: 1440 Budapest, Pf. 22. Felelős kiadó: Zrínyi Katonai Könyv- és Lapkiadó igazgatója. Készült a Zrínyi Nyomdában. Megjelenési törzsszám: 02.2313/2-43 Felelős vezető: Vágó Sándorné vezérigazgató. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető postahivatalokban, kézbesítőknél és a Posta hírlapüzleteiben. Előfizetési díj egy hónapra: 14,- Ft, negyedévre 42,- Ft,élésre 44,- Ft, egy évre 14,- Ft. Indexszám 25454 - ISSN 0230-1073 Ha munkaképtelen, javasoljuk, igazolja ezt munkáltatójánál, és kérje fizessék ki a táppénzt a leszerelés napjától. Kivándorló A katonaidőm letöltése után szeretnék kiköltözni az NDK-ba, ahol a feleségem él. Benyújthatom-e a kérelmemet most, amíg katona vagyok? Dezső József őrvezető Nem! Kivándorló útlevélkérelmével csak a leszerelése után foglalkozhatnak majd a Belügyminisztérium illetékes szervei. A dolgozót ért károk Már foglalkoztunk lapunkban a dolgozó testi épségének vagy egészségének sérelmével kapcsolatos károk megtérítésével. Tájékoztattuk olvasóinkat, hogy a dolgozónak mindazt a kárát meg kell téríteni, amely a balesettel vagy egészségének sérelmével összefügg. Ezúttal a kártérítést csökkentő tényezőkről, valamint a felelősség érvényesítésének szabályairól tájékoztatjuk olvasóinkat. A kártérítés összegének kiszámításakor le kell vonni: az elmaradt keresetre jutó nyugdíjjárulékot (adót), az állami egészségügy és a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátás értékét, a külön jogszabály alapján adott keresetkiegészítést, amit a dolgozó munkaereje hasznosításával megkeresett — vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna —, kivéve a rendkívüli munkateljesítménnyel elért keresetet, amihez a dolgozó vagy hozzátartozója a sérelemmel kapcsolatban megrongálódott dolog hasznosításával hozzájuthatott volna, amihez a jogosult a károkozás folytán megtakarított kiadások eredményeként jutott hozzá. A dolgozó köteles a sérelmet azonnali vagy akadályoztatásának megszűnése után a munkáltatónak nyomban jelenteni. Ez a kötelezettség a dolgozó közvetlen felettesét is terheli. A munkáltató a sérelem bekövetkezését követő 15 napon belül köteles felszólítani a dolgozót kárigénye előterjesztésére. A munkáltatónak a kárigény bejelentésére 30 napon belül írásbeli indokolt választ kell adnia. Ugyanakkor, fia a sérelemért felelős — a dolgozó bejelentése hiányában a sérelem bekövetkezését követő 60 napon belül —, a rendelkezésre álló adatok alapján kell a kárt megtéríteni. A raktárosra és anyagkezelőre más szabályok vonatkoznak. Miután megállapították, ki okozta a kárt és felmérték annak értékét, a parancsnok 60 napon belül köteles írásbeli határozattal dönteni az anyagi felelősségrevonásról. A kártérítési határozatot részletesen indokolni kell, és a térítésre kötelezett katonát tájékoztatni kell arról is, hogy 15 napon belül fellebbezést nyújthat be a parancsnokhoz. A megállapított kártérítés összegét csak a jogerős kártérítési határozat alapján vonhatják le a károkozó illetményéből. Azonban figyelembe veszik az egyén körülményeit, és ha méltányolható indokai vannak, a végrehajtást elhalaszthatják vagy felfüggeszthetik. A kártérítés A sorkatonák, a tartalékos katonai szolgálatot teljesítők, valamint a katonai tanintézetek hallgatóinak illetményéből kártérítést levonni nem lehet. Az okozott kárt csak leszerelésükkor téríthetik meg. Ekkor kivizsgálják a körülményeket, és ha a kártérítés 100 forintnál kevesebb, azt törlik, ha ennél több, akkor az esetet külön mérlegelik, miután a tartozást csökkenthetik, illetve elengedhetik. Ha a tartozást nem engedték el, az okozott kár megtérítésére a katonának a leszerelés után három hónap haladékot kell adni. Lakásépítési támogatás Lakásépítési (-vásárlási) támogatást az kaphat, akinek a néphadseregnél legalább hároméves szolgálati, illetve munkaviszonya van, jogos lakásigényét elégíti ki, vállalja a pénzügyi feltételeket és törvény nem korlátozza ingatlanszerzését, illetve a korlátozás alól indokoltan felmentést kapott. A kérelemhez szükséges a katonai szervezet parancsnokának, polgári alkalmazott támogatásához pedig a szakszervezet javaslata. A támogatást igénylő továbbszolgálónak a maximális időre kell vállalnia a továbbszolgálatot, a polgári alkalmazottnak pedig a munkaszerződés módosításával 10 évig, illetve — ha a nyugdíjig ennél kevesebb szolgálati ideje van hátra — ,nyugdíjazásáig a néphadseregnél kell dolgoznia. A hivatásos katona csak 50 éves kora után kaphat lakásépítési támogatást. Ettől a korhatártól, valamint a hároméves szolgálati, illetve munkaviszonytól és a munkaszerződés módosításától kivételes esetekben eltekinthetnek. KÖZÉRDEKŰ A törzsgárdatagságról A törzsgárdatagokat hűségükért megkülönböztetett erkölcsi és anyagi elismerés illeti meg. Az erkölcsi megbecsülés jeleként öt év után a törzsgárda jelvény bronz fokozatát, 10 év után ezüst fokozatát, 15 év után az arany fokozatát, 20 év után a babérkoszorús arany törzsgárdajelvényt, 25 év után az egy csillaggal, 30 és minden további öt év után pedig a csillagokkal ékesített balbér - okszorús arany törzsgárdajelvényt adományozzák az arra érdemeseknek. A jelvények mellett a törzsgárdatagoknak a parancsnoki keret terhére öt év után 600, 10 év után 1000, 15 év után 1500, 20 év után 2000, 25 év után 2500, 30 év után 3000, 35 év után 3500, 40 év után pedig 4000 forint jutalmat kell kapniuk. A nép ügyésze Dr. Sarkadi István, a Legfelsőbb Ügyészség csoportvezető ügyésze, az ellenforradalom áldozata lett. 1956. november 4-én este — egy volt horthysta csendőrtiszt parancsára — harmadmagával a Corvin Áruház mögé hurcolták. Valamennyiüket meggyilkolták ... Munkácson, 60 évvel ezelőtt született. Szüleivel nehéz körülmények között éltek, de így is legalább néhány esztendőre sikerült előteremteni a tanulásához szükséges pénzt. De cssak a gimnázium hatodik osztályáig juthatott el. Ezután Kassán a szakácsmesterséget igyekezett elsajátítani. A vendéglátóiparban így talált munkát, némiképp biztos megélhetést 16 éves sem volt még, amikor — 1939- ben — belépett a Magyar Szállodai, Éttermi és Kávéházi Alkalmazottak Országos Egyesületébe, majd a Vendéglátóipari Munkások Szakszervezetében is vállalta e munkásréteg érdekeiért folytatandó harcot. A korabeli munkásmozgalomban sem volt kétséges Sarkadi István politikai hovatartozása, amelyet talán épp az édesapja könyvkereskedésében gyakran olvasott baloldali és más haladó írók műveinek hatására hamarosan eldöntött. Új keletű mesterségének gyakorlására nem sok ideje maradt, hisz mint oly sok kortársának életébe, az ő sorsának alakulásába is könyörtelenül beleszólt a második világháború. 1942-ben munkaszolgálatosként került a szovjet frontra. Átszökött a Vörös Hadseregbe, ahol katonaként vett részt Lengyelország és Csehszlovákia területén a fasizmus elleni harcban. A Szovjet Hadsereggel eljutott a német hadszíntérre is, ahol azonban sérülése miatt hadirokkantként leszerelték. Ezután tért haza, az immár szabad Magyarországra. 1945-ben már az MKP tagjaként munkálkodott országának szebb jövőjéért. Egykori pályatársai, tanítványai, akik közül néhányan ma is a Katonai Főügyészségen s az ügyészi pálya más területein dolgoznak, vallják: Sarkadi István elvhű kommunista volt. Miután hazatért a szabad Magyarországra, előbb a honvédség alkalmazottjaként, majd 1946-tól rendőr hadnagyként, később főhadnagyként szolgálta az új társadalmi rendet. Almát, hogy mind képzettebb ember legyen, megvalósította, befejezte a gimnáziumi tanulmányait, és 1950-ben jogi diplomát szerzett. Az 1953-ban létrejövő szocialista egységesügyészi szervezet kialakításában, a Legfőbb Ügyészség létrehozásában tevékenyen részt vett. A több idegen nyelven beszélő ifjú jogalkalmazó 1954-től a politikai osztály csoportvezető ügyészeként dolgozott. A korábbi törvénysértések felszámolása, a rehabilitációs munka, a politikai nyomozó osztály tevékenységének felügyelete volt munkásságának fő területe. Egyik katonai ügyész tanítványa mondta róla: jól képzett, s politikailag elkötelezett ügyészként ismerték, aki soha nem sajnálta az időt, a fáradságot attól, hogy a fiatal — elméletileg ugyan felkészített, de a jogalkalmazás gyakorlatát még kevésbé ismerő — jogászokat segítse. Élete, tudásának szüntelen fokozására való törekvése előttük ma is példa. Hisz tudták róla, hogy gyakorlati munkája mellett a jog tudományos életében is részt vett, az ELTE-n kriminalisztikát adott elő, s büntetőjogi tárgykörből is aspirantúrát folytatott. Élete — sajnos — csak egy villanás lehetett az új társadalomért folytatott küzdelemben. A partizánszövetség és az MSZBT tagját, a szocialista ügyészség egyik létrehozóját életében is számos elismerésben részesítették. Halálával elvhű jogászát veszítette el a Legfőbb Ügyészség. A Mező Imre úti temetőben helyezték örök nyugalomra. Dr. Sarkadi Istvánt 1957-ben a Vörös Zászló Érdemrenddel, a Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékéremmel, és a Kiváló Szolgálatért Érdeméremmel tüntették ki, a Legfelsőbb Ügyészség pedig osztályvezető ügyésszé nevezte ki. M. T. Gy.